Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
Csütörtök. 1966. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ismertetni, megértetni G azdasági és politikai életünk távlatait hosz- szú időszakra meghatározó, nagy jelentőségű ügyet tárgyalt a Központi Bizottság májusi ülése: a gazdaságirányítási rendszer reformját. A reform bizonyos tekintetben logikus folytatása a gazdaságirányítás rendszerében 1957 óta végbemenő változásoknak. Mégis a reform nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a gazdaságpolitika egyes elemei a jövőben módosulnak, hanem arról is, hogy a marxista gazdaságtan: elmélet fontos tételei az idők során bekövetkezett változását a reform — mintegy összevontan — tartalmazza. Az irányítási rendszerben végrehajtandó minőségi változtatáshoz elengedhetetlen, hogy a reform koncepcióját megértsük, s azt másokkal is megértessük. A reform megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a vezetés minden színvonalán bekövetkezzék az a szemléletváltozás, amely lehetővé teszi, hogy a kimondott elveknek megfelelően változtassuk — minden szinten — a gazdaságirányítás gyakorlatát K ülönösen fontos a reform koncepciójának helyes megértése, mert mint minden újnál, itt is számolni kell félreértésekkel, torzításokkal. Ilyen mindenekelőtt a tervgazdálkodás értelmezése. Hosszú időn át a tervgazdálkodást azonosítottuk az irtási tásos, ún. részletes »terv- lebontásos« rendszerrel. De ilyen volt a piac szerepének értelmezése és értékelése is a szocialista gazdaságban. Türelmes és szakszerű érvekkel meg lehet értetni, hogy a. reform nem jelenti a tervgazdálkodás gyöngítését, hanem éppen annak erősítését Azt jelenti, hogy tervező szervezeteink megszabadulva az operatív irányítás feladatától, a jövőben sokkal hatékonyabban tudnak a népgazdaság fejlődését helyesen felmérő tervek készítésével foglalkozni. Indokolt megmagyarázni, hogy a tervgazdálkodás nem egyenlő a direkt utasításos rendszerrel, s hogy az magában foglalja az úgynevezett közgazdasági — közvetett — eszközöket is. Sőt, hogy a közvetett gazdasági eszközök (ár, kamat stb.j döntő jelentőségűek a terv célkitűzésének érvényesítése szempontjából, a társadalmi. érdekeket összevontan kifejező népgazdasági terv megvalósításának fő eszközei lehetnek. Meg kell magyaráznunk azt is, hogy a piac szerepének, jelentőségének növekedése nem jelenti a piaci anarchia érvényesülését, hanem azt, hogy a központilag szabályozott piac közvetítésével közvetlenebbül é’ r-^r. sabban megismerhetjük a fogyasztók igényeit, szükségleteit, s hatékonyabban tudjuk e szükségleteket kielégítem. A szocialista piacot ugyanis a népgazdasági tervben meghatározott gazdaság- politikai döntések (egyes ágazatok fejlesztésének mértéke, a felhalmozás és a folyj? sztás arányának és meny- nyiségének meghat rozása stb.) valamint a vállalatok tevékenységére ható közgazdasági szabályzó eszközök együttesen befolyásolják, ösztönzik az országos érdekek irányába. A termelési eszközök állami tulajdona alapján tehát a szocialista állam rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a piac megfelelő szabályozására alkalmasak. Az új mechanizmusban egvetlen pillanatra sem gyengül a szocialista állam irányító szerepe, csak formái és módszerei változnak, s ennek következtében maga a központi irányítás is hatékonyabbá válik. A z új mechanizmus- koncepció megértetése azért is szükséges, mert egyesek — házi használatra — különböző »maszek« reformokat dolgoztak ki, s ezek az egyéni elképzelések — érthetően — nem mindig egyeznek azzal az általános és a társadalmi vitákban is helyeselt koncepcióval, amelyet a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott. A gazdasági propagandában a közeljövőben tetemesen megnövekszik az ideológiai, az elvi elem. Meg kell értetnünk és el kell fogadtatnunk a legszélesebb rétegekkel, elsősorban nem annyim a részletkérdéseket, mint inkább a reform alapgondolatait. Ezen túlmenően — a jövőben — ismertetni kell a cselekvés, az elvek gyakorlati alkalmazásának módját. A propagandamunka fontos feladata, hogy felkarolják a reformkoncepció megvalósulását elősegítő új kezdeményezéseket, bátorítsa a vállalatokat, az embereket, hogy merjenek elszakadni a megszokott, a járt úttól. a régi nehézkes, bátortalan gondolkodásmódtól. A reformhatározat ismertetése legyen egyúttal serkentés a szüntelenül változó körülményekre alkalmazható jobb megoldások keresésére. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformja nem varázsszer, amely minden problémának megoldását automatikusan biztosítja. A reform, bár nagymértékben csökkenti, de nem szünteti meg a népgazdasági érdek és az egyéni érdek közötti ellentéteket. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is lesznek olyanok, akik boldogulásukat nem jobb, hatékonyabb munkával, hanem mások munkáján élősködve akarják megszerezni. Az ilyen tendenciák elleni harc föltételei viszont lényegesen kedvezőbbek lesznek. A reform elvi és gyakorlati ismertetése, megértetése nehéz probléma elé állítja a propagandistákat. Két dolog azonban jelentősen meg is könnyíti munkánkat. Az egyik az, hogy a reform világosan megfogalmazta: mit szeretnénk megvalósítani és azt is, hogyan tudjuk céljainkat elérni. A másik az, hogy eddig, ha gazdasági problémáink voltak, ezeket általában szubjektív okokkal, a határozatok végrehajtóinak nem kielégítő munkájával magyaráztuk. Még akkor is kizárólag a végrehajtásban kerestük a hibát, ha elkövetése általános volt. Nos, a reform népgazdasági problémáink objektív okait is feltárta, megszüntetésük objektív módszereit is megjelölte. Most már valóban rajtunk áll, hogy mennyit és milyen gyorsan valósítunk meg a helyes koncepcióból szocialista gazdaságunk fejlődésének meggyorsítására, a dolgozók életkörülményeinek megjavítására. Dr. G, J. Tapasztalatcsere a nyárfatelepítésről (Tudósitónktól.) Két év alatt. 110 hektáron telepítettek nyárfát a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság barcs-sáncpusztai és jaminai területein. A telepítésűk színhelyén most tapasztalatcserét tartottak. Ezen részt vett Németh Vilmos igazgató, Lotter- hoff Ottó főmérnök és csaknem hatvan szakember. Kiss Lajos erdőmérnök mutatta be a telepítés szép eredményeit. Dr. Magyar János, a soproni erdészeti egyetem tanszékvezető tanára tartott ezután előadást a nyár telepítések bevált technológiájáról, a nyeséssel és az állományneveléssel kapcsolatos szakmai kérdésekről. Ismertette a nyár sima dugvánnyal való telepítésének kísérleti eredményeit. Előadását vetített képekkel kísérte. Az eredmények bizonyítják, hogy az egy-két évi csemetekerti nevelés elhagyható. Az egyébként is gyorsan fejlődő nyárfa ennyivel korábban éri el a 2—3 méter magasságot. Az így telepített nyárfa a talaj adottságokat korábban megszokja, ellenállóbb a mikroklimatikus hatásokkal szemben. A tapasztalatcserét hasznos lenne megismételni a mező- gazdasági cellulóznyár termesztésével foglalkozó állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek előtt is. ARAT A KOMBÁJN A balatonendrédi Zöld Mező Tsz 218 hold őszi árpájának nagy részét kombájnnal vágják le Ürít a kombájn. — Jó lesz a termés — állapítja meg Kékesi Jenő tsz-elnök és Balázs Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke. Becslésük szerint 16—'8 mázsával fizet az őszi árpa holdanként. Kongresszusi felajánlások az Állatforgalmi Vállalatnál A Somogy megyei Ailatfor- galmi Vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága a dolgozókkal egyetértésben csatlaikozott a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalatnak a IX. párt- kongresszus tiszteletére indított versenyéhez. A SZOT és a KISZ központi bizottsága által meghirdetett felhívás alapján készítette el felhívását a testvérvállalat, s ezt elfogadta a Somogy megyei Állatforgalmi Vállalat is. Elhatározták, hogy az ex- portmarha felvásárlásának idei előirányzatát 101 százalékra teljesítik, vagyis a 10 400 darab helyett több mint 10 500 darabot vesznek át. Vállalták, hogy egy százalékkal túlteljesítik a vágómarha-kivágási súlytervet. (Ezzel az első negyedévi értékelés szerint 113 százalékra álltak, a tizenkilenc vállalat között a zalaiakkal együtt az első helyet foglalták el.) Felajánlották egyebek között azt is, hogy az egy mázsa áru értékesítésére vetített önköltséget egy százalékkal csökkentik. Az erre az évre tervezett mázsánként! önköltség 50,97 forint, ezzel szemben az első negyedévi jövedelmezőségi jelentés szerint 52,30 forint voll a költségük. Az Állatforgalmi Tröszt az év végén értékeli a vállalatok közötti munkaverseny eredményeit. A szakma kiváló tanulói HÁRMAN A GYŐZTESEK KÖZÖL Csupán annyi közös vonás van bennük, hogy az első erőpróbán mind a hárman sikerrel megállták helyüket. Most szakmunkásként dolgoznak a műhelyekben. Társaik — akikkel együtt jártak ipa- ritanuló-iskolába — izgalomtól fűtötten most készülnek a vizsgáikra. A három fiatal a szakma kiváló tanulója cím tulajdonosa. Őket mutatjuk be egy-egy villanásnyi portréval. Azt mondják a postán, hogy a műszerész az iskola elvégzése után csak bébilépéseket tud tenni a szakmában. Még legalább három év kell ahhoz, hogy biztosan mozogjon az erősítők tarka birodalmában. Ezért volt nagy meglepetés Merczel Dénesnek, hogy a szakma kiváló tanulója cím megszerzése után egy hónapra önálló munkakört kapott. Ebben a megbízásban elismerés is, biztatás is van. A telexvonalakat kezelni, javítani nem könnyű dolog. — Sokat kell még tanulni, mert az erősítőben nincs két egyforma berendezés — mondja zavartan a nyurga fiatalember. Látszik rajta, hogy nem kenyere a beszéd. Mondom is neki, hogy akit telex- és telefonvonalak fognak körül, annak beszélnie is tudni kell. — Telefonon egészen más. Ott a szakmáról folyik a szó. Két esztendővel ezelőtt rádiószerelőnek készült A postát el sem tudta képzelni munkahelyének. Most viszont mást nem tudna elképzelni munkahelynek, csak a Helyközi Távbeszélő- és Távíró Igazgatóságot. — Nekem ez jobban tetszik, mint a rádió. — Miért? — Többrétű a munka és bonyolultabb. Akik tanították, ezt mondják: —■ Arra ügyeltünk, ha esetleg a szakmunkásvizsga után elkerül innen, hasonló szakmában is megállja a helyét. Most viszont azt akarjuk, hogy itt legyen jó szakember. Merczel Dénes vallomással válaszol: — Az utolsó három hónap alatt többet tanultam gyakorlatból, mint előtte két évig. 2. — Ügyes gyerek — ennyit mond Biczó Judit jellemzésére Bíró Lajos, a Mértékutámi és Vegyesruházati Vállalat igazgatója. Az örökmozgó tizenhét esztendős lány három hónapja dolgozik a vállalatnál. Örültek, amikor idejött, hiszen sok mindent sejtetett az, hogy három hónappal korábban szabadult osztálytársainál. Eddig kézi munkát csinált, most a szalagon dolgozik. — Szereti a munkáját? — Szeretem, de tanulni is szeretnék. — Az igazgató felé fordulva folytatja: — De nem tetszik engedni. — Persze, mert gimnáziumba akar menni. Menjen szakiskolába. — De az nincs. — Lesz. Textilipari technikum indul a vállalatnál. Lehet, hogy még az ősszel. És higgye el, hogy nagy szükségünk van szakemberekre. — Ha lesz, annak külön örülök. — Mondja meg őszintén — kérdi az igazgató —, ha gimnáziumban végzett volna, mit csinálna? — Akkor is idejöttem volna, mert nagyon szeretek varrni. Éretten, megfontoltan érvel. Egy ideig védi az állás pontját, de elfogadja az igazgató érvelését. Tanítója Zónik Lajos kisiparos volt. Jó mester. De a vállalat még nagyobb lehetőségeket tárt fel a fiatal szakmunkás előtt — Itt sokkal többet lehet tanulni. Amióta felszabadultam, már nagyon sok ragadt rám. Semmiért sem mennék el innen. Mindenki kedvesen fogadott, s az első nap után úgy éreztem, hogy már naEäÖLai AEROSOLOS NAPOLAJ ■'%*,/ ';•<■. .4 ' - : 'A.?j . *• -'Jv • ■ \j : ,w *♦ -A- • 'jS. Egyenletesen, folégés nélkül barnft ($78) Kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki építkezéseire; csak kőműveseket pedig siófoki és környéki munkahelyekre vesz feL Különélés! pótlékot fizetünk Kaposvár területén; családfenntartóknak napi 15 Ft-ot, nem család- fenntartóknak napi 10 Ft-ot; vidéki munkahelyeken: családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ct, ha vidéki iakásbejclentéssel rende Ikeznek. Munkásszállást, üzemi étkezést biztosítunk. A felvételkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. és Siófok, Fő u. 200. (88294) gyón régóta ehhez a társasághoz tartozom. Csak a víl- lanygép volt furcsa, de azt hamar meg lehet szokni. 3. Az esztergagépek között mindenki egyformán olajos. Balogh Ferenc is az. Keze fejéről csöpög az olaj, ahogy szereli a gépet. Három hónapja, amikor bejelentette mesterének, hogy korábban szabadul, mert helyezést ért el a szakma kiváló tanulója versenyen. azt kérdezte: — Hányadik lettél? — Tizenkilencedik az országos versenyen. — Nem vagyok megelégedve veled. — Miért? — Azt hittem, bent leszel az első hat között. — Szerettem volna, de nem sikerült — mondja — Nehéz volt a vizsga? — Nem mondhatnám, hogy túlságosan nehéz. — Milyen volt a tanulmányi eredménye? — Magyarból és történelemből volt négyesem. A többi ötös. — Hogyan fogadták a hírt a munkatársak? — Gratuláltak. — Az osztálytársak az iskolában? — Volt, aki nem fogadta el a köszönésemet. — Három hónap után mi a véleménye a szakmájáról? — Az, hogy szép. Erre még a jövő században is szükség lesz. Vannak a műhelyben már félautomata gépek, de azok sincsenek meg ember nélkül. Hallgat annyi ideig, amíg az ember rágyújt egy cigarettára, aztán folytatja: — Szakmunkásként másképpen látja mindenki a műhelyt. Ilyenkor már nagyobb a felelősség. Többet várnak tőlünk. A mondatot így folytatja Szíjjártó Ferenc, a TRANSZ- VILL főtechnológusa: — Olyan legyen a folytatás is, mint amilyen kezdetet ígért a versenyben elért kiváló helyezés. Kercza Imi*
