Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. június 19. Napirendre tűzte: az élet írta: Bálint József, az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának helyettes vezetője A gazdasági mechanizmus reformjától társadalmunk ma azt várja, hogy az állami vállalatok, a szövetkezeti gazdaságok szocialista tulajdonformájából származó előnyei, egész gazdaságunk lehetőségei a termelésben, a kereskedelemben és általában a gazdálkodásban még jobban kibontakozzanak. E várakozásra nemcsak a reform céljai adnak okot, hanem a magyar népgazdaság két évtizedes fejlődése is. Az elmúlt húsz esztendő minden eredménye azt jelzi, hogy a szocialista vállalatok és szövetkezetek mind érettebb és fejlettebb színvonalon tevékenykedtek. Amikor a gyárakat tulajdonába vette a munkásság, és azok élére legjobbjait, valamint a bizalmat élvező szakembereket állította, a gyárak élete nemcsak nem állt meg, hanem egyre inkább lendületet kapott, miközben nagy erővel kellett küzdeni az állami vállalatok egy részénél mutatkozó veszteség megszüntetéséért. S ha egy külföldi turista ma megkérdezi, hogy államunk miből képes mai és régóta emelkedő színvonalú egészségügyi szolgáltatásra, oktatásra és nyugdíjfizetésre, akkor azt mondhatjuk: döntően az állami vállalatok jövedelmeiből. A termelőszövetkezetek szocialista gazdálkodásában végbement fejlődés időben rövid, de a megtett út hosszú volt Tizenöt évvel ezelőtt sokan mosolyogtak még, ha azt hallották, hogy az állami gazdaságoknak — melyek nagyrészt szétszórt földterületeken kezdték meg működésüket — a korszerű mezőgazdasági termelés előremutató alakulatainak, bázisainak kell lenniük, és többségük ma ilyen gazdaság. A szó igazi értelmében a ma élő nemzedék szemeláttá- ra váltak a kezdetben nemegyszer csetlő-botló termelő- szövetkezetek megszilárdult és gazdaságilag is egyre erősödő gazdasággá. A tervgazdálkodás eredményének tulajdoníthatjuk, hogy a korszerű technika számos területen központi irányítással gyorsan meghonosodott, előrevitte a termelést. A műtrágyafelhasználás például nálunk 1955—1965 között meghatszorozódott. A hibridizálás a mezőgazdaságban a háború után kezdet bevonulni a gyakorlatba. Hazánkban a hibrid kukorica termesztése öt év alatt szinte a teljes vetés- területre kiterjedt. Európában Olaszország vezette be először a hibrid kukorica termelését, de tíz év alatt — 1960-ig — érte el a vetésterület felét. Hazánkban öt évvel ezelőtt a családok 3—1 %-ának volt, most több mint 25%-ának van hazai gyártmányú tv-készülé- ke. A lakosság birtokában lévő mosógépek száma 1960-tól 1965-ig 450 ezerről több mint a kétszeresére, 1 millió 170 ezerre emelkedett. A szocialista gazdálkodás fejlődése, a szocialista rendszer által teremtett kedvezőbb föltételek között végzett derekas munka áll amögött, hogy a háború előtti évi 33 kg-hoz képest az egy lakosra jutó húsfogyasztás 50 kg-ra, a cukorfogyasztás 11 kg-ról 29 kg-ra emelkedett. Az eredmények kellő értékelése és elismerése munkánk, nemzetünk önbecsülése. Ez nem kérkedés és megnyugvás, de ok a bizakodásra. Azt is tudjuk, hogy az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás Franciaországban 74 kg, Nyugat- Németországban 61 kg, Ausztriában 62 kg. Kevés még a városokban és a falvakban a lakás, s olykor még az ivóvíz sem a legegészségesebb. A további előrehaladás forrását csakúgy, mint eddig, magunknak kell megteremteni. Ezért kötelességünk keresni szüntelenül és nyughatatlanul az új módszereket, vezetési formákat, hogy gyorsan gyarapíthatékonyabban használjuk ki valamennyi lehetőségünket. Ez az egész nemzet érdeke. A dolgozó nép szolgálatában álló pártpolitika szellemében született meg százak és ezres gazdag tapasztalatára támaszkodva a gazdasági mechanizmus reformjának programja, A reform szükségessége abból a felismerésből származik, hogy egyrészt a társadalnii fejlődés magasabb foka és újszerű föltétele tökéletesebb gazdaságirányítási rendszert követel, másrészt jobb vállalati munkával és hatékonyabb állami irányítással az ország erőforrásai gyorsabban gyara- píthatók, illetve jobban ki- használhatók. Olyan vezetési formákról, módszerekről van szó, amelyekkel a szocialista tervgazdálkodás erényei még jobban kibontakoznak, és ezáltal a szocialista gazdasági rendszer még esélyesebb versenytársává lesz a rengeteg társadalmi ellentmondással és buktatóval terhelt kapitalista rendszernek. G AZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNKNEK milyen föltételei változnak meg, amelyek sürgetik a gazdaságirányítási rendszer reformját? Említsük közülük csupán néhányat A lakosság megnövekedett jövedelmi színvonala lényeges és tartós változást von maga után a lakosság fogyasztásának, keresletének összetételében. Emlékezzünk, nem Is olyan régen milyen bútoréhség volt! Az utóbbi öt évben a bútorvásárlás 40%- kal emelkedett. A bútoripar fejlesztésére ezalatt 350 milliót költöttek, bővült a választék, a vevő már válogat, és egyre követeli, hogy a kereskedelem is jobban válogasson, amikor az ipartól vesz. De így van ez a ruházati cikkeknél és a műszaki áruknál is. Volt idő, amikor a rádiót úgy vették a vevők, hogy azt vitték haza, ami volt. Közben azonban a lakosság rádióellátottsága szinte teljessé vált, most már a rá- di óvásárló igen válogatós. Ilyen körülmények között ' az igények gyorsabban is változnak, amihez a termelésnéli, o: gazdálkodásnak alkalmazkodnia kell. vagy ahogy szakkifejezéssel mondják, a társadalmi munkamegosztás minőségileg más fokra jutott el. Nem sok év telt el azóta,' amikor tömegesebben kezdték alkalmazni a mezőgazdaságban az ipari eredetű anyagokat. I960-ban a mezőgazdasági tenheléshez felhasznált anyagokból 31%- ot tettek ki az ipari eredetű anyagok, 1965-ben csaknem 50%-ot. 1965-ben a mezőgazdaságban annyi műtrágyát használtak fel, mint az 1930— 1955. években együttvéve. Mindez bonyolultabbá tette a termelési kapcsolatokat. O Más a helyzet a mezőgaz- iasági termékek értékesítésével is, mint régebben. Ezt nemcsak a termelés fejlődése magyarázza, hanem pl. az is, hogy 1949-ben a mező- gazdasági keresők az összes keresők 55 százalékát (2 190 000 fő) tették ki, ma pedig 31,8 százalékát (1 530 000 fő). Így a termelés növekvő hányada válik áruvá, hagyja el a falut, és kerül a városba fogyasztásra, ipari feldolgozásra. A mezőgazdaság termelése az utóbbi öt évben 10 százalékkal emelkedett, de a felvásárolt és faluról elszállított mennyiség 30 százalékkal. Mondhatjuk-e, hogy ez az elmélyült és megnövekedett árukapcsolat az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu között ideálisan működik? Ezt nem mondhatjuk, hiszen gondoljunk csak a mezőgazdasági gépek, járművek alkatrész-utánpótlásának zökkenőire, az -egyes vegyi anyagok, keveréktakarmányok szállításának egyenetlenségeire. A mezőgazdaság (és felvásárlás) rovásán pedig ott láthatók a hústermelés, és- szállítás egyenetlenségei, a zöldség-gyümölcs minőségi problémái és mások. A gazdálkodás föltételei tehát sokat változtak, és ez indokolja, hogy ezekkel hozzuk összhangba a gazdálkodás módszereit és formáit is, vagyis fejlesszük őket © Gazdaságuk fejlődésével ígyütt bővültek külkeres- kedemi kapcsolataink. A külkereskedelem a szocialista gazdaságban nem egy szűkkörű kereskedőgárda ügye. Jelentősége és bonyolultsága együtt növekedett az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével. A külkereskedelem a behozatal és kivitel útján a népgazdaság valamennyi ágával szoros kapcsolatban van. 1949- ben 78 országgal kereskedtünk: 1960-ban 104, 1965-ber. 131 országgal. A behozott termékekért cserébe kivitt áruk értéke az utóbbi 15 év alatt több mint 4,5-szeresére s 1960 óta 73 százalékkal nőtt. A kivitt és behozott termékféleségek száma ezrekre rúg. A kivitt termékekből egyre nagyobb hányadot képviselnek a feldolgozott termékek, de különösen a gépek. Ezek termelése és eladása bonyolultabb, de gazdaságosabb. A kivitt és behozott gépek jó részénél itt is meg külföldön is gondoskodni kell alkaSnész-utánpótláfcról, javí- íószolgáltatásról, garanciális javításról pedig mindenképpen. Gazdaságunk fejlődésével tehát nőtt a nemzetközi egymásrautaltság, a nemzetközi munkamegosztás is. * Z ELMONDOTTAK vaJ\ lameiyest érzékeltetik, hogy a gazdasági fejlődés elért színvonalában és a további előrehaladás föltételeiben lényeges minőségi változások következtek be, amelyekkel összhangba kell hozni a gazdaságirányítás rendszerét, formáit, ami nem kisebb módosítást, javítgatást, hanem mélyreható átalakítást, reformot igényel. Tojástermelő szakcsoport Kaposfőn A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állat- tenyésztési tanszékének irányításával 9 háztáji gazdaság tojástermelő szakcsoportot alakított Kaposfőn a múlt év őszén, a szarvas- marha- és lóistállókból átalakított korszerű, zárt tartás ú tojóházakban a Bó- lyi Állami Gazdaság bari nemesítő baromfi- telepéről származó világhírű Shawer hibrid tyúkok átlag 70— 90 százalékon termelnek, ami azt jelenti, hogy 100 tyúkból 70—90 tojik naponta. Június 21-én a ^elsőfokú Mezőgazdasági Technikum végzett hallgatóinak továbbképzése és tapasztalatcseréje alkalmával iff Mintapéldány, melyből igen sok van. a szakosodás v.ló tanszékvezető részletesen port munkáját irányító dr. Molnár róL beszámol az eddigi uipasz.alatokIstállóban elkészített zárt tartású tojóház. A lakosság által a legutóbbi években vásárolt tartós fogyasztási cikkek több milliárdos értéket képviselnek. A lakosság tulajdonában 371 ezer motorkerékpár (1960-ban 227 ezer), 83 ezer személygépkocsi (1960-ban 18 ezer 500 db), 850 ezer darab televízió van. Ezek karbantart'sa az egykori javító kisiparral már nem oldható meg, egyre inkább jól felkészült javítóhálózatot igényel. S lényegében ide sorolható sok más szolgáltatás (étkeztetés, ruhanemű-tisztítás, szállítás stb.), amelyekben az igények lényegesen megnőttek egyrészt a jövedelmek emelkedése miatt, másrészt a munkát vállaló nők száminak és ezáltal a család szokásainak átalakulása következtében. Egyszóval a lakosság áruellátási és szolgáltatási igénye magasabb s egyben sokrétűbb, »szélesebb-« is lett. Valamikor a megkeresett pénzt általában mind elköltötték. Ma viszont jelentős rétegek nem költik el rendszeresen teljes jövedelmüket, hanem megtakarítanak belőle. A lakosság takarékbetét-állománya az utóbbi öt évben megnégyszereződött, s ma már 20,4 milliárd forintot tesz ki. A műszaki fejlődésben jelentős utat teszünk meg. Felfejlődött az ipar, s ma már ott van a technika a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szállításban is. A falu fő szállítóeszközét, a szekeret zömében felváltotta a gépjármű, a régi fő vonóerőt, a lovat pedig a traktor helyettesíti. 1965-ben a mező- gazdaságban felhasznált kőolajipari termékek (gázolaj, benzin stb.) súlya félmillió tönna volt. Az ipar és a raeVasulasok a fonyódi vonal csinosításáért Rózsaligetek társadalmi munkával — Díszpark Osztopánban — Balatoniasodnak az állomások fiiV az ország gazdaságát, és zőgazdaság egymásrautaltsága, A kaposvár—fonyódi vasútvonal két végét már megépítették, most készül a középső,, úgynevezett Somogyjádi rész. A kaposvári pályafenntartási főnökség és központi szakszervezeti bizottsága megtárgyalta, mát tehetne az új vasútvonal szebbé tételéért Az átépítés során lebontják az épületek egy részét, újakat építenek helyettük. A megmaradókat felújítják, alászigetelik, színes vakolattal vonják be. A kis ablakokat nagyokra cserélik, megjavítják, befestik az ajtókat és az ablakokat A fekete- bézsenyi megállóhelyein már folynak a munkálatok, hamarosan sorra kerül a többi is. Ugyanolyan tetszetősök és csinosak lesznek az állomások ezen a vonalon, mint a Bala- ton-parton. Az osztopáni, a so- mogyvári és a lengyeltóti állomás felújítása jövőre fejeződik be, a többié még az idén. Somogyi ád új állomást kap. Korszerű fölvételi épület állomásfőnöki, pályamesteri lakás, raktár, pályafenntartási telep épül mosdóval és melegedővel. A vasutasok vadrózsatöveket szedtek, bemetszették. A megeredt töveket használják fel a megállóhelyek virágos! tására. A társadalmi munkát jövőre is folytatják. Kezük nyomán rendesek és csinosak a megállók. A MÁV bogiári kertészete nem virágosíthat az idén, a vasutasok lelkesedése révén szépülnek az állomások. Bizalmiértekezleten is tárgyalt a szakszervezet a fonyó- dd vonal csinosításáról. A vasutasok társadalmi munkában virágosítanak és füvesítenek szakaszukon. Ahol nincs mód díszkertet kialakítani, ott műkő csészéket helyeznek el. A virágokat, a rózsaligeteket a személyzet gondozza társadalmi munkában. Az osztopáni állomáson akkora terület áll a vasút rendelkezésére, hogy díszparkot létesíthet. Nyírfákkal ültetik be, pázsitot teremtenek. Ezzel szabad váróhelyiséget adnak át a nyári hónapokra az utasoknak. A társadalmi munkát csak az épületek felújítása után szervezheti meg a szakszervezet. Az építési főnökség még az idén vízteleníti az öreglaki állomás területét. Ezután lehet nekilátni a környék rendezésének. A községi tanács új járdát építtet, nem kell a vasúton átjárniuk az utasoknak, csökken a baleseti veszély. Az állomás személyzete társadalmi munkában szépíti meg az állomást. A fonyódi vasútvonal csak az építkezés befejezése után szépülhet meg igazán, mivel sok helyen anyagot tárolnak, sok a felvonulási terület. Ha ezek felszabadulnak, akkor a kaposvári pályafenntartási főnökség, a pályafenntartás központi szakszervezeti bizottsága, a somogyjádi szb, a vonalon levő minden vasútállomáson az egész területet balatoniasít- ja. MICSODA IGÉNYEK! Délután esett, mire beesteledett, k:derülu A szabadban kellemes volt az idő, a lakásokban, az, üzletekben, a vendéglőkben viszont fülledt meleg uralkodott. Különösen meleg vo.t a szinte zsúfolásig megtelt Béke Eszpresszóban. Ezért nenányan a presszó előtá asztalokhoz ültek, ám hiába várták, hogy kiszolgálják őket. — Sajnos, kint nem terítettünk, csak bent van felszolgálás, szíveskedjenek ott helyet foglalni — hallhatták nemsokára a felszolgáló közlését a vendégek. Erre többen, sértődötten eltávoztak. Hogyan is támaszthatnak egyesek ekkora igényeket: hideg italt, gyors kiszolgálást és még szabad levegőt is?! Megkívánták volna, hogy az eső után ismét szárazra töröl gessek az esetleg nedves asztalokat, székeket — az ernyők alattiak nem is voltak vizesek — csak azért, hogy úgy dőzsölhessenek, mint valami kényúr. Aki ilyet kíván, az nem látja a szocialista vendéglátóipar igen súlyos problémáit, s még azt sem érdemli meg, hogy a zsúfolt presz- szóban leülhessen, vagy ha leül is, hideg italt már nem érdemel. Mert méer teljesen elkényelmese- dik, elpuhul, és rabja lesz a szerencsére már eltűnőfélben levő kispolgári csökevényeknek. Sz. L. Úttörők a biztonságos otthonért Izgalmas verseny a szünidőben Az Állami Biztosító adatai szerint a múlt évben 26 593 gyermekbaleset történt az országban. Naponta 72 fiú és leány szenvedett kisebb-nagyobb balesetet. Somogybán 867 gyermek sérült meg, öten haltak meg baleset következtében tavaly. Gyermekeink nem ismerik eléggé a Lakásban, az udvarban, a lakhelyükön előforduló balesetek veszélyét, azért nem is tudnak védekezni ellenük. Megyénkben a tanulók nagy részét otthon érte baleset. A gyermekbalesetek számának csökkentése, illetve megelőzése céljából az Üttörőszövetség, a Pedagógus-szakszervezet és az Állami Biztosító közös akciót indít. Az új mozgalom lényegéről és céljáról Frimm Géza', az Állami Biztosító megyei igazgatója tájékoztatta az illetékeseket. Az úttörő a biztonságos ott- honért-mozgalom nemcsak a gyerekeknek szól, hanem a szülőknek is, akik felhívják a figyelmet az otthon körüli balesetveszélyre. A pajtások a szünidőben versenyezhetnek. A mozgalom részvevői naplóban rögzítik, mit tartanak otthonukban, utcájukban balesetet okozható veszélynek, és hogyan hárítják el őket. Feljegyzik azt is, hogyan küzdenek a nyári fertőző betegségek, mérgezések és egyéb bántalmak ellen. Megfigyelik és leírják, hogy a gyerekek milyen szabálytalanságot, balesetet okoz-! ható cselekedetet követnek el játék, közlekedés közben. Érdekes, izgalmas játék lesz ez, főként akkor, ha azt is elmondjuk, hogy a legjobb naplótulajdonosok között értékes tárgyakat — kerékpárt, zsebrádiót, fényképezőgépet — sorsol ki az Állami Biztosító. A beküldés határideje szeptember 15. A naplókat Kaposvárra, a Magyar Vöröskereszt megyei titkárságára juttatják el a pajtások
