Somogyi Néplap, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Vasárnap, 1966. Június W. s SOMOGYI NÉPLAP Doktor urak, ez szomorú... Sokszor csupán rosszindulatú megjegyzés­nek véljük, amikor itt is, ott is megállapít­ják: az iskolaorvosi beosztás nem több fi- zetéskiegésizátésnél, jó mellékállás, amiért ke­veset kell dolgozni. Hallani arról is, hogy egyik-másik vállalkozó szellemű ember álig látja az iskola környékét, legföljebb időnként bemegy megkérdezni: van-e beteg? Nos, hadd írjam ide bizalommal: iskola­orvosaink többsége bizonyára nem így sá­fárkodik tudományával. Bízhatunk abban is, hogy egyre kevesebb lesz a magáról meg­feledkezett ember, aki száz és száz gyerek mögött csak pénzt lát és semmi mást. Or­vosaink igen nagy része ugyanis felelősség­gel és hozzáértéssel kezeli a betegeket, igyek­szik; összpontosítani figyelmét a betegségek megelőzésére is. Elképzelhetetlennek tartom hát, hogy az az orvos, aki a kórházban, a rendelőintézetben lelkiismeretesen látja el nemes feladatát, az másodállásában megfe­ledkezzék magáróL De most már elég az általánosságiakból. Befejeződött a tanév, s egyik járási székhe­lyünk iskolájában furcsa tapasztalatokat gyűjtihették a nevelőik. A végzős nyolcadiko­sok egy része felsőbb iskolába, ipaxitanuló- iskoflába vagy más munkahelyre jelentke­zett Rendelkezés írja elő, hogy a jelentkezési lapon föl kell tüntetni az orvos javaslatát is, erre külön helyet biztosítottak a nyomtat­ványon. És mi történt? A fölvételi vizsgákén. — más városokban, iskolákban — derült ki, hogy Sárközi Béla egyik szemére vak, s aliglhaniem már a má­sikat sem tudják megmenteni. (Nyolc évig járt általános iskolába, nyolc évig tanult orvosi felügyelet mellett!) Marton Jenőről is a fölvételin derítették ki, hogy súlyos szervi szívbaja van. Nyolc évig járt általá­nos iskolába, nyolc évig tornázott! (Kit von­tak volna felelősségre, ha az egyik órán ösz- szeesdk és meghal???) A harmadik eset nem­csak szomorú, hanem tragikomikus is. Vid.ii Endréről ugyancsak egy fölvételi vizsgán derült ki, hogy az egyik fülére nem hali S ez a fiú nyolc évig az általános iskola zenei osztályába járt, csellista volt... Doktor uraik, bizony ez nagyon szomorú!« Eddig »»csak« a gyerekek egészségi állapo­táról szóltunk, arról, hogy nyolc éven át nem vették észre betegségüket; arról, hogy nem gyógyították, amit éppen lehet; arról, hogy egészségesnek tartván, javasolták őket to­vábbtanulásra Pedig másik oldala is van a dolognak: az oktató-nevelő munka. Milyen hátrányt szenvedhettek ezek a gyerekek nyolc éven át? Melyik pedagógus figyelhetett arra, hogy ez vagy az a gyerek azért ked­vetlen, magába húzódó, mert beteg; azért nem tud felelni a kérdésre, mert nem hal­lotta; azért olvas rosszul, mert nem jól lát; azért fullad ki a tornaórán, mert szervi szívbaja van? Igen, megkérdeztem: 1960-tól mostanáig öt iskolaorvos váltotta egymást a járási székhelyen. Volt olyan is köztük, akit való­ban fizetéskiegészítés címén küldtek oda, s csak akkor döbbent meg, amikor az igazga­tó valamiféle munka tervet kért tőle. Jó volt-e a gyakori csere? Jó is meg rossz is. Ha öt év alatt öt iskolaorvos van, az ember szinte hajlamos rá, hogy magyarázatot ta­láljon a fentiekre, hisz egyiküknek sem volt alkalma megismerni a gyerekeket Más­részt jó is a váltogatás, mert ha egy orvos nem éppen felelősséggel teljesíti másodállá­sát, az öt között csak akad egy, aki észreve­szi e betegségeket A gyerekeket persze nem vették föl oda, ahova jelentkeztek — egészségi okokból. 3 ez újabb tragédia az életükben. Mondom, szívesen hinné az ember, hogy nagyon egyedi példák ezek. Mégis úgy ér­zem, figyelmeztető jelzések, amelyek nyomán a hivatástudat fölébresztését, az ellenőrzés szigorítását, a körültekintőbb iskolaorvosi miunkát joggal elvárják a szülők és az is­kola ... Jávori Béla w Az Állami Biztosító munkája a számok tükrében Sajtótájékoztató a Somogyi Néplap szerkesztőségében SZÍNHÁZI ELŐZETES A Csiky Gergely Színház terveiből Sándor János visszatért — Az Othello és az Elektra Kaposváron Október 14-én kezdődik az évad A kaposvári kőszínházban jrtár rég befejeződött a já- tók, társulatunk azóta zalai kötelezettségeinek is eleget tett, most tájelőadásokat tar­tanak művészeink, s rövide­sen megkezdik Balaton-parti előadásaikat E zsúfolt prog­ram ellenére is javában foly­nak a következő évad előké­születei. Mint ilyenkor mindig és minden színháznál, így ná­lunk is mindenekelőtt szemé­lyi változásokra számíthat a közönség. Értesültünk arról, hogy Gáti György igazgató megválik a színháztól, s raj­ta kívül Horváth Jenő, Gi- ricz Mátyás, Kun Vilmos, Olsavszky Éva, Fonyó Ist­ván, Bűrös Gyöngyi és Mi­kes Emma is más színházhoz szerződik a következő évad­ra. Gábor Marától és Homo- kay Páltól nyugdíjazásuk al­kalmából búcsúzunk majd. A közönségnek tehát alkalma lesz ismét új arcokat, új te­hetségeket fölfedezni a szín­padon. Kaposvárra szerződik min­denekelőtt Latina László igazgató-rendező, már most is az ő irányításával folyik a társulat kialakítása, a mű­sorterv gondos előkészítése. Régi ismerőst köszönthetünk Sándor János személyében, aki a következő évadtól a színház vezető rendezője lesz. Kaposváron kezdi pá­lyáját az idén diplomázó Fé­lix László rendező. Hozzánk szerződik a Miskolci Nem­zeti Színháztól az erőteljes hős típusát megtestesítő Si­mon György, Jászai-díjas művész és a rusztikus hősnő szerepkörre kitűnően alkal­mas Demeter Hédy. Ugyan­csak ismerősként tér vissza városunkba a Jászai-díjas Máriáss József és felesége, Szabó Ibi. A primadonna szerepkörre Mártha Editet szerződtetik, a naíva szere­pekre pedig Telessy Györgyit. Társulatunk egyik erőssége NYARALÁSRA STRANDRA DJ DIVAT A FROTTÍR ruha (579) lesz a Nemzeti Színházból ér­kező Tímár Sva és Csíkos Gábor a Szegedi Nemzeti Színháztól, aki legutóbb ifjú Hábetlert játszotta Fejes Endre Rozsdatemetőjében. Örömmel köszöntjük majd Makai Pétert, az Állami Operaház rendező-díszletter­vezőjét és a budapesti Jó­zsef Attila Színháztól hoz­zánk szerződő Márton Vera dramaturgot is. A színház vezetése körül­tekintően, több évi tapaszta­lat elemzése alapján alakítot­ta ki 1966/67. évi műsorter­vét, s az igényesség fenntar­tásával, népszerű, a legszéle­sebb rétegek számára is von­zó darabokat választott. A prózai művek között műsor­ra tűzik Shakespeare Othel- lóját, Euripides Elektráját, Dürrenmatt A milliomosnő látogatása című művét és egy új magyar darabot, amelyről már tárgyalások folynak a szerzővel. Rendkí­vül érdekesnek ígérkezik to­vábbá Verne Nyolcvan nap a Föld körül című műve, amelyet Pavel Kohout vígjá­téki hangszerelésben dolgo­zott át humorban bővelkedő, újszerű darabbá. Etet a mű­vet Európa csaknem vala­mennyi színpadán óriási si­kerrel játsszák, Magyaror­szágon azonban Kaposváron mutatják be először. Két új magyar zenés víg­játékkal is jelentkezik majd a színház, az egyik Kövesdi— Nádass—Szenes Szegény kis betörő című műve, ami vol­taképpen krimi-paródia, a másik Hámori—Nádass—Sze­nes Oké, Mr. Kovács című vígjátéka. Az operettek ked­velői a következő évadban Lehár Luxemburg grófját, Huszka Aranyvirág és Szir­mai Tabáni legenda című darabját láthatják majd. Összesen tehát tíz bemuta­tóra készül a színház, s a kaposvári évadnyitó október 14-én lesz. Ezt megelőzően már tájelőadásokat tartanak művészeink a Szegény ld.s betörő című zenés vígjáték­kal. J. B. Az Állami Biztosító saj­tótájékoztatót tartott teg­nap a Somo­gyi Néplap szerkesztőségé­ben. Tavalyi munkájáról, idei terveikről, a különböző kombinált biztosítási for­mákról tájé­koztatták a lap munkatársait és a biztosító­val kapcsolat­ban levő más szervek kép­viselőit. Erős Rezső, az Állami Biz­tosító Főigaz­gatóságának osztályvezetője beszámolt ar­ról, hogy or­szágosan 3,8 millió hosszú lejáratú bizto­sítást kezel az ÁB, ezenkí­vül tízmillióra tehető az olyan biztosítások száma, amelyeket alkalomszerűen vesz igénybe a lakosság. El­mondható tehát, hogy ha­zánkban minden embernek van valamilyen biztosítása. 1965-ben mintegy kilenc- százezer kárt térítettek meg. Ezen belül a közös gazdasá­goknak egymilliárd forintot fizettek ki, a lakosság va­gyoni kárainak rendezésére 200 millió forintot fordítot­tak. Néhány jellemző szám még: a múlt évben kétezer­rel emelkedett a balesetek száma, ezekre 85 millió fo­rint kártérítést fizetett ki az ÁB. Az életbiztosítási kötvé­nyekre 56 millió forintot ad­tak ki. Az idén eddig 25 mil­lió forinttal fizetett ki a biztosító többet, mint a múlt év azonos időszakában. Be­számolt arról is Erős elv- Itárs, hogy ez évben a sze­mélyi biztosítás, ezen belül az életbiztosítás nagymérték­ben fejlődött. 1966-ban új, den lakójával kapcsolatot kombinált biztosítási formá­kat vezettek be, így például a közös gazdaságoknál az ár­vízkárokra is kiterjedő biz­tosítást. Szó esett a biztosítási és önsegélyező csoportok mun­kájáról is. A csoportoknak mintegy másfél millió tagja van az országban. Szociális alapjukra 40 millió forint gyűlt össze a múlt évben. Ezt az összeget a tagok se­gélyezésére, üdültetésére, társasutazások szervezésére fordították. A gép jármű-biz­tosi tás okról is beszélt az elő­adó. Elmondta, hogy beír az idén megváltoztatták a Cas- co-biztosítás föltételeit — lépcsőzetes kárrészesedést ve­zettek be —, még mindig elő­nyösebb a magyar Casco, mint a nyugati országoké. A tájékoztató második ré­szében Frimm Géza, az Ál­lami Biztosító Somogy me­gyei igazgatója tartott tájé­koztatót. Elmondta, hogy a különböző biztosítási formá­kon keresztül a megye min­tartanak. Ennek a munkának az elvégzésében több ezer megbízott segít. Beszélt az Állami Biztosító egy sajátos és jelentős tevékenységéről, a kármegelőzésről is, ami nemcsak az ÁB érdekeit, ha­nem népgazdasági és egyéné érdeket is szolgál. A kár- megelőzést elősegítették a megyében megrendezett KRESZ-vetélkedők is. Somo­gyi ötlet volt, hogy az autó­sok jogosítványát olyan mel­léklettel lássák el, amely az illető egészségügyi adatait — vércsoport stb. — tartalmaz­za. Ezt az újítást országosan is bevezették. A kármegelő­zést szolgálja az Úttörő a biztonságos otthonért-mozga- lom is. A tájékoztatók után a je­lenlevők több kérdést tet­tek föl főként a Casco-bizto- sításra, a kombinált biztosí­tásokra és a kármegelőzésre vonatkozóan. S. M. GÉPSZEMLE OSZTOPÁNBAN Kora reggel kezdődött a szemle az osztopáni Győzelem Termelő- szövetkezet gépműhelyének udva­rán. A szövetkezet 16 erőgépét és vezetőiket vizsgáztatták a bizottság tagjai. — Szerencsére minden rendben van — mondja Nagy Vendel, a tsz elnöke. — A tavaszi szemlén is meg most is azt állapítottuk meg, hogy minden gépkezelőnk becsü­lettel végzi a munkáját. A Győzelem Tsz tizenhat crő- gépvezetője 820 normálhold talaj­munkát végzett a tavaszi idényben. Sztarasincsics József gépcsoport­vezető nem titkolt büszkeséggel új ságolja, hogy az űj vezetők is megálltak a helyüket. — Aki nálunk jól dolgozik, az nem csalódik. A munkától, az igyekezettől függően hatvan-száz munkaegységet írnak minden hó­napban a traktorosok kereseti lapjára. Kérdezze csak meg az idő­sebbeket, hogyan vélekednek, mit mondanak. Az idősebbek — Simon János, Takács József és Fazekas János — még mindig a gépüket szemlé­lik.- Ügy van az, ahogy a csoport­vezető mondja. Azonkívül még egy dolog a lényeges: mindig legyen alkatrész ... A kombájnosok külön csoport­ban állnak. Sollet József, Oszfopá- ni László, Galambos György és Oobák Sándor az aratásról beszél­getnek. — Kereken ezeregyszáz hold ga­bonánk van. Ha azt akarjuk, hogy mindet idejében betakarítsuk, jói meg kell szervezni a munkát. A fiatal Galambos György kivé­telével mindannyian mesterei már a gépi aratásnak. Gyurit Söllei József tanítja a bonyolult, nagy gép szakszerű kezelésére.- Nem lesz semmi haj. Gyuri­ban akkora igyekezet van, és any- nyira szereti a gépeket, hogy az külön biztosíték. — Az ér a legtöbbet, bogy Söl­leitől tanulhatok — szól köv;bö szerényen Galambos Gyuri. Közben a tűzrendésze ti előadó is befejezte a gépek ellenőrzését. — Rendben van minden. Ebb?n a szövetkezetben szigorúan meg­tartják a tűzvédelmi előírásokat.. N. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom