Somogyi Néplap, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-15 / 114. szám
SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1966. május 15. • • ERKÖLCS ES NÉPMŰVELÉS A z erkölcs számos formában nyilvánul meg az emberek életében, mimikájában, társadalmi tevékenységiében, mint ahogyan általában ideológiai felfogásuk is sokféleképpen mutatkozhat meg. A termelés és az egyéni, családi, valamint társadalmi élet jelenségei azt mutatják, hogy a falusi embereik erkölcsi felfogásában keveredik — ugyanazon az egyénen és közösségiéin belül — a régi, a magán tula j donan alapuló és a fejlettebb, közös termelésre épülő, azt tükröző erfoolcsiség. Hogyan lehetne gyorsítani a falusi lakosság erkölcsi fejlődését, kibontakoztatni, mind szélesebb körben érvényesíteni az új, a szocialista etikai felfogást a népművelés sajátos módszereivel, eszközrendszerével? Azt hiszem, joggal állapíthatjuk meg, hogy a népművelés lehetőségeit, kereteit nem vesszük igénybe kellő tudatossággal és rendszerességgel e cél elérése érdekében. Sokat beszélünk ugyan erkölcsről — erkölcsi érzék, ösztönzők, eakőlestelen magatartás, munkaerkölcs stb. —, azonban úgy tűnik, kevesen ismerik igazi tartalmát, összetevőit! Más szóval: sok népművelőnk nem eléggé ismeri az ertcőlcs alakulásának lényegét, «kommunista erkölcs alapvető tártaiméit, és ezért nem is igen nyúl a témához. Néhányan ugyan fölismerik fontosságát, de elég bátortalanul próbálkoznak terjesztésévé és nem is mindig a legcélravezetőbb módszereket felhasználva. A z alábbiakban megkísérlem vázolni a népművelésnek azokat a lehetőségeit, amelyeket nem vaigy osaik résziben használ tunk fel a falu erkölcsi arculatának formálásában. Mindemefeelőtt hangsúlyozom, hogy a népművelés Bünden ága több-kevesébbb lehetőséget nyújt a lakosság erkölcsi tudatának, magatartásának alakításához, az ismeretterjesztés különféle formái csakúgy, mint a művészeti mozgalom. Vizsgáljuk meg a falusi kulturális tevékenység e területeit kizárólag a fentiek figyelembevételével. Ismeretterjesztő előadások. Elöljáróban szükségesnek tartom arra inteni a tervezőket, hogy az erkölcsről előadást tartani közvetlenül meddő, hacsalád múltja és jövője; és így tovább. Mindez csupán példa, hasonlókat jócskán lehetne sorolni. Olyanokat, amelyek elsősorban az erkölcs történelmi változásait, gazdasági meghatározottságát bizonyítják, és hozzájárulnak az örök erkölcsi kategóriákról szóló általános hiedelem szétoszlatásához. Persze az iljten előadások sem nélkülözhetik a sokoldalú szemléltetést. Ezeken kívül célszerűnek látszik a tervezéskor a falu konkrét etikai problémáit figyelembe venni, az előadások megtartásakor — igen tapintatosan alkalmazva — helyi esetből kiindulni, a faluban széles körben vitatott történetet feldolgozva kifejteni az erkölcs egy-egy vonatkozását Az elmondottak vonatkoznak a különböző előadássorozatokra is, mint amilyen elsősorban a szillők akadémiája. Itt a tanulók erkölcsi nevelésének feladatait amúgy sem tudjuk anélkül megtárgyalni, hogy ne tisztáznánk a szülőkkel az erkölcs fogalmát, természetesen figyelembe véve ez irányú ismereteiket ásodikként a szakkörök lehetőségeit említem. Különösen a kézimunka-szakkör tónál nagyszerű alkalmat részben rendszerezett, részben alkalmi etikai ismeretek nyújtására. A szakkörben tevékenykedő lányok, asszonyok ugyanis beszélgetés közben sok erkölcsi vonatkozású esetet .példát említenek a falu életéből, megbeszélik a tsz-lben lezajlott eseményeket, a munkával, az elosztással kapcsolatos észrevételeiket, a vezetők magatartását, no meg a fiatalok viselkedését, elsősorban szerelmi ügyeit. De a tv-bon, rádióban hatottakat, látottakat is vitáira bocsátják, olvasmányaik hőseinek magatartását is bírálják. Szükséges, hogy a kör vezetője tudjon és merjen határozottan állást foglalni az etikai tárgyú vitákban, sőt ezeket a beszélgetéseket felhasználja a részvevők ilyen irányú ismeretednek bővítésére, a fogalmak tisztázására. Másrészt a tagság összetételének figyelembevételével hasznosnak látszik tematikus beszélgetések szervezése, akár külső vitavezeitő bevonásával, ha a szakkör vezetője erre nem tud vállalkozni. Tapasztalataink szerint ugyanis szakköreink, illetve népművelőink nem használják ki megfelelően e lehetőséget Pedig csupán egyetlen jól megválasztott péllejátszódé darab probléma ts- kájáit a falu erkölcsi gondjaival, utaljon a szerepbeli indítékokra, a cselekedetek erkölcsi rugóira, röviden: etikai tudatosítást végezzen a szöveg adta lehetőségek határain belül. Anélkül, hogy a vulgarizá- lás vagy a prédikáció hibájába esne. A kórusmozgalomban ugyancsak adottak, sőt szükségszerűen tó" nálkozóak az erkölcsi nevelés lehetőségei. Meggyőződésért pl, hogy egy mozgalmi indulót nem lehet úgy megtanítani, őszinte átéléssel tolmácsolni, hogy az énekkar tagjai ne tudnák a dal keletkezésének társadalmi körülményeit, a szerző etikai célját Ugyanez természetesen a népdalfeldolgozásokra is érvényes, persze más vonatkozásban. A folklór előadása pedig a népművészet tisztaságát, alkotójának, a népnek magas rendű erkölcsi felfogását hirdeti a férfi és nő legintimebb kapcsolatát tükrözve. Ugyanez áll egyébként a népi együttesek, tánocsopor- tok működésére, tevékenységére is. És ami minden művészeti csoportra vonatkozik: a gyakori együttlét, a közös munka, élmények, kudarcok és sikerek jó közösséggé kovácsolhatják az együtteseket, és — sok példa van már rá — pozitív magjai lehetnek a művelődési otthonoknak, de az egész falu kulturális életének elsődleges tevékenységükön túl is. Igaz, csak úgy, ha a csoport vezetője tudatosan is törekszik erre, megfelelő irányítással, sokoldalúan elősegíti a reá bízottak erkölcsi fejlődését. Bár annak idején nem volt mentes a túlzásoktól, s az igénytelenség, a művészietlen- ség is nemegyszer jellemző volt az ún. csasztnsfcá-brigádók működésére, mégis megkockáztatok valami hasonlót: nem kedvezőek-e a föltételek több községben ahhoz, nem érné-e el a célját, ha egy-egy közünnepi vagy egyéb, alkalmi műsort a tsz legkiválóbb brigádjának, munkacsapatainak vagy kitüntetett, megjutalmazott dolgozóinak ajánlanának fel a rendező szervek? Ügy vélem, az effajta erkölcsi ösztönző is kedvezően hatna. Ugyanígy meg kellene találni az élenjárók egyéb fajtájú népszerűsítésének módját a népművelés eszközeivel — mindezt a jó ízlés határain belül és a község hangulatának, erkölcsi tudatának gondos figyelembevételével. / A hivatásos művészet — a színházak tájelőadásainak, a tv műsorainak, a filmeknek — a tárgyalt cél érdekében való felhasználásról sem kedvezőbbek tapasztalataink. Pedig nemegyszer számolnak be a falusi népművelők arról, hogy egy-egy korszerű vagy vitatható, de jó szándékú erkölcsi felfogást sugárzó darab milyen vihart kavart a nézők körében. A vitát azonban — egyéb lehetőség híján — rendszerint maguk között bonyolítják le, véletlen beszélgetések alkalmával. Milyen hasznos lenne, ha legalább egy szűkebb csoporttal a népműyelő vitatná meg a közösen látott darabot, és helyesen irányítva a beszélgetést, megalapozottan, hozzáértéssel zárná le az ankétot. Némi akarattal, szervezéssel minden bizonnyal meg lehetne ezt oldani, hiszen nem egy községben jó néhány bérletes, rendszeres színházlátogató van. Utoljára hagytam, holott fontossági sorrendben talán az első helyen kellett volna említenem a klubok — elsősorban az ifjúsági klubok — szerepét Ez a forma ugyanis a legalkalmasabb arra, hogy a sok esetben kényes, egyedi erkölcsi problémákat őszinte, közvetlen légkörben megvitassák, a fiatalok választ kapjanak a gondolataikat feszítő kérdésre. Néhány klubban mór megtalálhatók az etikai nevelés elemei. Ez azonban inkább esetleges, mint rendszeres és szervezett. Pedig a fiatalok igénylik az ilyesfajta beszélgetéseket, és ha hozzáértő vezetőre találnak, bátran, gátlás nélkül mondják él gondjaikat, nemegyszer meghökkentően szélsőséges véleményeiket a munkaerkölcsről csakúgy, mint a szexuáletiká- ról. Többek fcözöttt ezért is érdemes lenne több gondot fordítani a klubok szervezésére és tartalmi munkájának irányítására. Ö sszefoglalva: nagyobb céltudatosság, a helyi körülmények gondosabb figyelembevétele, a népművelés lehetőségeinek alaposabb felhasználása, érdekes, korszerű módszerek kimunkálása — de mindenekelőtt a népművelők jobb fölkészítése etikai ismeretekkel is! — kell hogy jelentkezzék a falusi kulturális munkában, mert csiaik így lehet elősegíteni a szocialista erkölcs hatékonyabb érvényesítését a népművelés eszközeivel. Paál László ÚJ KÖNYVEK A KÖNYVTÁRAKBAN Garai Gábor: kialakulását, fejlődését, »mflnyArvég Válogatott versek. 2. kiad. Ep. 1966., Széplrod. Kiadó Garai költészetét szigorú igényesség a verskultúra magas foka jellemzi, és a politikai elkötelezettség eszméje hatja át. Verseivel már a 40- es évek végén jelentkezett, de költészetünkbe csak egy évtized múlva érkezett meg, csatlakozva azoknak a fiatal költőknek a csoportjához, akik az ellenforradalom szellemi zűrzavarából a szocialista fejlődés irányában keresték a kiutat. Tűztánc című verse — melyben nemzedékének programját fogalmazta meg — címadója volt az 1958-ban országos visszhangot keltett versantológiának. Kaposvár közönsége személyesen is találkozhat a költővel, aki az ünnepi könyvhét alkalmával városunkba látogat MIÉRT SZÉP? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1366, Gondolat Versek elemzésére csak azok vállakozhatnak teljes sikerrel, akikben a költőkhöz hasonlóan megvan a költői látásmód képessége Az e kötetben közölt verseket a magyar költészet legjobb ismerői, írók, költők, irodalomtörténészek elemzik. Az elemzések segítik a versolvasókat századunk legkiválóbb magyar költői alkotásainak megértésében, a versek tartalmi és formai szépségének fölfedezésében. Molnár Gábor: NÉGYEN A VADONBAN Bp. 1968., Móra Kiadó. A könyv szerzője vadász- és gyűjtőútjain eljutott olyan tájakra, ahol fehér ember még soha nem járt. Számos veszélyes kalandban volt része, életét gyakran csak a véletlen mentette meg. Könyvében Brazília őserdeiben szerzett élményeiről ír, és beszámol egy érdekes régészeti lelet feltárásáról is. fajait«. Teljességre törekedtek, ennek ellenére könyvük nemcsak történeti kronológia, száraz adathalmaz, hanem könnyed, szellemes stílusban megírt sztorik, kultúrtörténeti érdekességek és izgalmas epizódok története. Fekete Gyula: LÁNYSZÖKTETÉS Elbeszélések, karcolatok, vázlatok. Budapest, 1966., Magvető. Irodalmi munkásságát ver- sekkel kezdte, de a mondanivalójához legalkalmasabb formát a prózában találta meg. Legújabb kötete elbeszéléseket, karcolatokat tartalmaz. Elbeszéléseiben a múlt emlékei és a jelen élményei váltják egymást. A Kék ég alatt barkaág halott katonái véleményt mondanak a háborúról, amely a bárányokat is farkasokká változtatja. A faluból elszármazó sorsokat, az emberi kapcsolatoknak a társadalmi fejlődéssel együttjáró változását ábrázolja a Testvérekben. Humorral és tragikummal átszőtt karcolataiban a falusi gyermekkor élményanyagát elveníti föl. A kötetlen emlékezés változó hangulatait természetes közvetlenséggel tárja az olvasó elé. Salinger, J. D.: KILENC TÖRTÉNET Bp. 1966., Európa. (Modem Könyvtár.) Salinger keveset publikáló író. A Zabhegyezőn kívül könyvalakban mindössze kilenc elbeszélését adta ki. Megkapó hangulatú novelláiban nem a történet elsődleges, mindig a szereplők érzésvilága. hangulata áll a középpontban. A változatos témák gazdag élményanyagból fakadnak: egy feledhetetlen szerelem emléke, a háború, amely az embert, »-nem hagyja meg képességeinek hábo- ríthatatlan birtokában«. A történetek szereplői gyerekek, kamaszok vagy kiábrándult felnőttek, akik fájdalmasan és reménytelenül visszavágynak a gyermekkor világába. Hőseinek irracionális vágyait a rájuk nehezedő kilátástalanul sivár társadaltástalan kísértet, és a jó szán- ^ termékeny vitát kavarhat, délkot általában semmi sem ^ analóg példák, esetek sorát igazolja. Nemrég egy község- hozhatja felszínre, amelyeknek ben a szocialista erkölcsről helyes lezárása jelentősen előSZIRMAY ENDRE: tartottam előadást többségében asszonyokból és fiatalokból álló hallgatóság előtt — mondhatom, minden eredmény nélkül. Jó, biztosan bennem is volt hiba, bár igyekeztem nagyon közérthetően, az előttem ülők összetételét, műveltségi szintjét a legmesszebbmenőkig figyelembe venni. Érezték a falu vezetői, hegy erről a témáról beszélni kellene — ez önmagában is dicsérendő —, de a megoldás módja nem volt célravezető. Egyébként a marcali járásban e községen kívül másutt sem közvetlenül, sem közvetetten nem is próbálkoztak e témával, hacsak nem számítjuk ide a szülők akadémiáján elhangzott néhány előadást a tanulók hazafiságra vagy munkára neveléséről. Mit lehetne tenni tehát? Közvetett hatású előadásokat tervbe iktatni, vonzó címekkel, színes,, érdekes megoldással. Csupán ötletként néhány példa: Őseink élete a honfoglalás előtt (tartalma etikai jellegű természetesen, és egészen mai hangvételű is lehet!); Primitív népek szokásai; A házasodási szokások alakulása; A segítheti a fogalmaik tisztázását, az erkölcsi ítélőképesség fejlődését. A fentieken kívül a szakkör tagságának közösséggé alakítása önmagában is hasznos és közvetlen gyakorlati értékű az erkölcsi fejlődés szempontjából. A művészeti mozgalom adta lehetőségek elsikkadása talán a legszembetűnőbb. Tapasztalataink ugyanis azt mutatják, hogy pL a színjátszó fiatalok részesed egy etikailag lényeges helyzetnek a színpadon, jól fújják a szöveget, de nem tudják, milyen erkölcsi indítékok játszanak közre az általuk alakított szereplő cselekedeteiben, milyen felfogást képviselnek, vagy az írónak milyen etikai szándékát kell tolmácsolniuk. A szerepjátszás, a jellemek, helyzetek tudatosítása része kell legyen a sokat emlegetett belső nevelőmunkának, de — a körülmények ismeretében leszállítva a követelményeket — legalább azt kellene elérni, hogy a csoportvezető a próbák közben összekapcsolja a ma Közel és messze Híred annyin megelőzött, hogy többé utol sem éred; olyan tő lettél, amely már csalt önmaga tükrébe nézhet. (Folytatás a 7. oldalról.) — Ez igen! — mondogatta Rajda, és a haját simogatta. — Ennek az Oravecznek marha mázlija van! — Ronda liba — suttogta a vörös Grosszmann, aki ha a pályára lépett, fanatikussá vált, és dühös tekintettel méregetett bennünket. Gyenge csapat ellen játszottunk, de hajtottunk, hogy a nyelvünk is kilógott. Félidőben már 5:0-ra vezettünk, és az ötből hármat én lőttem. A fiúk. minden labdát nekem adtak, s ha csak halvány sejtelmem van a középcsatár Ságról, akár tucatnyit is rúghattam volna. 7:0-ra nyertünk, s a fiúk, hogy Oraveczet bosszantsák, a vállukon vittek le. Oravecz mellett egy fekete hajú kis csitri kedvesen mosolygott — Maga rúgta azt az öt gólt? — kérdezte tőlem, és nekem melegem támadt, és ^avaromban csak annyit tudKétség Nyirkos üvegre tapadó arcod hűsíti csak véredben a lázat, még nem tudod, hogy az erdő mögül a varjúcsapat jön-e utánad! tam hebegni: — Igen, kezit- csókolom... — Aranylába van a fiúnak — mondta Rajda, és udvariasan lefújt egy pihécskét a lány blúzáról. — Oravecz se rossz, kérem, de hát ő spéciéi — mutatott rám — egy valóságos futballzseni. A lány jókedvűen csicser- gett, a fiúk pedig szünet nélkül engem dicsértek. — Tetszett látni azt a harmadik gólt? Tanítani kéne a főiskolán ... Kissé elpirultam, mert a harmadik gól tulajdonképpen úgy esett, hogy a labda iszonyatosan fejbe vágott, leültem a földre, és álmomban se gondoltam volna, hogy az a szerencsétlen kapus beereszti. Olga egyre kedvesebben nézett rám, és azt mondta: — Ugye, maga is elkísér engem? — Ez csak természetes — felelte barátságosan Rajda, és hátba vágott Radó Oszkár — Sivó Róbert: KINCSEM, ARANYOS, IMPERIAL ÉS A TÖBBIEK A lovassport krónikája. Bp. 1966., Sport. Nagy hiányt pótol a magyar sportirodalomban a most megjelent lovaskönyv. A szerzők ismertetik a lovassport Hármasban sétáltunk hazafelé. Olga, Oravecz meg én. Oravecz mogorván hallgatott, a földre nézve kavicsokat rugdalt. Olga egyfolytában fecsegett, és azt mondta, hogy a futball érdekes, de azért a mozi a legérdekesebb a világon. Beültünk a vendéglőbe, sört ittunk. — Nem tegeződhetnénk? — kérdezte Olga, erre nagy zavaromban csak azt tudtam kinyögni: — Persze... — Jaj, de modortalan vagy! — kacagott rám. — Hát illik egy nőnek olyat mondani, hogy persze? Srácok ültek a terasz végében egy asztalnál, és pukka- doztak a nevetéstől. Olga szüntelenül locsogott, én egyre kényelmetlenebbül éreztem magamat. — Pardon, én most egy percre eltávozom — mondtam szemérmesen, és az éttermen keresztül meglógtam. mi körülmények motiválják. Írásainak mondanivalója a humor, az irónia és a melankólia között lebeg szinte észrevétlenül, úgy, hogy éppen csak érinti mindegyiket, de egyik sem válik uralkodóvá, hanem ötvöződve, együttesen alkotják Salinger jellegzetesen egyéni hangját. Másnap Oravecz feljött hozzánk, és el bőgte magát. — Szakított — hüppögte. — Azt mondta, nem akar látni többé. .. és hogy te is egy huligán vagy. . . és az összes futballista az. .. Hetekig vigasztalhatatlan volt, de aztán két gólt rúgott valamelyik meccsén, és Ö6Z- szeszedte magát. Sajnos, őszszel ismét szerelmes lett, ezúttal egy szőkébe, akit Emőkének hívtak, és erre megint kivágták a csapatból. Nekem akkor már eltörött a lábam, nem lehettem helyette középcsatár, s egyébként is végleg befejeztem futballkan teremet.. Azóta híres futballista lett. ' kapusok rémeként szokták mlegetni, de olykor hetekig iák ábrándozgat a pályán. A közönség ilyenkor azt üvölti; rehány meg álomszuszék, de 4n tudom, hogy Oravecz most éppen szerelmes, és nem szabad őt bántani.
