Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. április 2. MÉG SZÁMOLJÁK A SZAVAZATOKAT. DE MÁR BIZTOS: a Munkáspárt többsége száz mandátum Több volt konzervatív miniszter kibukott — Gordon Walker győzött Pénteken estig 626 válasz­tókerületben hirdették ki a szavazás eredményét, négy választókerületben még nem fejeződött be a szavazatok összesítése. A megközelítően végleges eredmények lénye­gesen már nem változnak, bizonyosra vehető, hogy a Munkáspárt többsége 90—101 mandátum között lesz az alsóházban. A 626 mandátum megoszlá­sa a következő: Munkáspárt 362 (1964-ben 317); konzerva­tív párt 252 (304), liberális párt 10 (9): egyéb 2. (Füg­getlennek számít az újravá­lasztott volt házelnök és egy »republikánus munkáspárti«, aki Észak-lrországban szer­zett mandátumot.) A szavazóurnáknál több volt konzervatív miniszter vérzett el — többek között kibukott Henry Brooke volt belügyminiszter, Peter Thor- neycroft volt hadügyminisz­ter, Julian Amery volt repü­lésügyi miniszter, Christopher Soames volt mezőgazdaság­ügyi miniszter és Martin Redmayne volt parlamenti vitavezető. A Német Tudományos Akadémia elnöksége bejelen­tette, hogy Robert Havemann professzort törölték az aka­démia tagjai sorából. A köz­lemény megállapítja, hogy az akadémia levelező tagja­ként Havemann professzor az NDK-val szemben ellen­Az 1964-es általános vá­lasztásokon, majd azt köve­tően egy pótválasztáson meg­alázó vereséget szenvedett Gordon Walker volt munkás­párti külügyminiszter vissza­szerezte az elveszett mandá­tumot Leytonban. (MTI) séges sajtó számára adott nyilatkozataival tudatosan megszegte a hazája iránti lo­jalitást. Az akadémiára és az NDK-ra ártalmas magatartá­sával súlyosan vétett a szo­cialista állam polgárának kö­telességei ellen. (MTI) Havemann professzort kizárták az NDK Akadémiájáról Félelem Brüsszelben a NATO válság*» miatt Manlio Brosio NATO-főtit- kár Brüsszelben a belga kül­földi kapcsolatok intézetében magas rangú katonai vezetők és a diplomáciai testület tag­jai előtt kijelentette: Kétség­telen, hogy a NATO súlyos megrázkódtatást szenvedett az egyik szövetséges állam ak­ciói következtében. A jelenle­gi helyzetben és a szövetség jelenlegi fokán azonban a NATO átszervezése újabb vál­ságot idézhet elő. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövet-, ség súlyos problémákkal néz ---szembe, és a tagok merőben új helyzet előtt állnak, ezért szükség van egységükre és összetartásukra. Brosio a francia lépés szomorú követ­kezményének nevezte azt, hogy kialakultak olyan véle­mények, amelyek szerint fé­lő, hogy ismét feltámad a német militarizmus, és vezető szerephez jut Európában. A másik szomorú következmény — mondotta —, hogy a fran­cia lépés nem erősítette az Európai Gazdasági Közösség szolidaritását. Bonn vezető szerepre tör a NATO-n belül, s Franciaor­szágnak a NATO megrefor­málására irányuló tervei foly­tán kialakult zavaros helyze­tet a maga javára igyekszik kihasználni — mutatnak rá a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának mértékadó politikai körei. Bonni politi­kusok kijelentéseit és nyugat­német lapok cikkeit elemez­ve, a demokratikus Berlinben a következőket hangsúlyoz­zák: 1. A Bundeswehrt, amely már ma is a legnagyobb NATO-kon- tingenssel rendelkezik Nyugat- Európában, további három had­osztállyal akarják megerősíteni. 2. A bonni tervek szerint a nyu­gatnémet légierőt teljesen át kell szervezni olyan értelemben, hogy e légierő birtokában kizárólag atombombázó repülőgépek legye­nek: Bonn azt követeli, hogy a nyugatnémet légierő vegye át Nyugat-Európa »atomvédelmét-«. 3. Bonn olyan irányban is nyo­mást gyakorol a NATO-ra, hogy létesítsenek atomfegyverrel föl­szerelt közös tengeralattjáró flot­tát, s ennek számos vezető tiszt­ségét engedjék át Nyugat-Német- országnak. 4. A NATO-föhadiszálIás »át­költözés!« költségeinek egynegye­dét Bonn magára vállalja abban a reményben, hogv így még in­kább Washington fő szövetségesé­vé rukkolhat elő. A nyugatnémet kormánynak ezek az újabb törekvései még nagyobb éberséget követelnek meg az európai népektől, s egyben újabb bizonyítékát szolgáltatlak annak, hogy az európai béke legveszedelme­sebb ellensége: a nyugatné­met militarizmus — hangsú­lyozzák az NDK fővárosában. Az SFIO vezetősége felha­talmazta a szocialista párt parlamenti csoportját, hogy a kormánynak az Atlanti Szö­vetségben folytatott politikája miatt bizalmatlansági indít­ványt terjesszen elő a parla­mentben. A nemzetgyűlés ta­vaszi ülésszaka ma nyílik meg, a tulajdonképpeni par­lamenti élet azonban csak áp­rilis 12-én kezdődik a kor­mány politikája feletti általá­nos vitával. Ekkor szavaznak majd a bizalmatlansági indít­vány felett, amelynek előter­jesztésével Gaston Defferre-t bízták meg. Etienne Fajon, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja a L’Humanité pénteki vezércik­kében leszögezi, az indítvány benyújtói ne számítsanak a Francia Kommunista Párt tá­mogatására. »Ez a bizalmat­lansági indítvány a De Gaul- le-ista politika egyetlen pozi­tív oldala ellen irányul« — szögezi le Etienne Fajon. (MTI) Újabb politikai perek kezdődnek Indonéziában Djakartai AFP-jelentés sze­rint még áprilisban megkez­dődik az októberi puccskísér­let két tisztje, Nmgadimo had­nagy és Latief ezredes peré­nek tárgyalása. A palotaőrség volt hadnagya és a djakartai katonai körzet ezredese ügyé­ben ugyanaz a katonai kü­lönbíróság dönt, amely feb­ruárban halálra ítélte Untun- got és Njonót. Ugyanez a bí­róság folytatja. majd le a Su- bandrio volt külügyminiszter elleni per tárgyalását is. Nincs még értesülés arról, Sukarno beleegyezik-e abba, hogy egy­kori közeli munkatársa ellen a hírhedt bíróság indítson el­járást. A katonaság egyébként hevesen cáfolja, hogy a kü­lönbíróság által halálra ítélt Njonót és Untungot kivégez­ték volna: azt állítják, hogy az elítéltek őrizetben várják, hogy Sukarno elnök döntsön kegyelmi kérvényükről. A Jomiuri című japán lap pénteki számában interjút kö­zöl Adam Malik indonéz kül­ügyminiszterrel. Malik a ja­pán lap tudósítójának kijelen­tette, hogy az új indonéz kor­mány folytatja az ország elő­ző vezetőinek baráti politiká­ját Kínával szemben. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy Indonézia kész jószom­szédi politikát folytatni min­den országgal, köztük az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval is. (MTI) Schröder madridi látogatásáról Schröder külügyminiszter pénteken este érkezett vissza Madridból Bonnba. A külügy­miniszter spanyolországi láto­gatásáról egy bonni kormány- szóvivő pénteken délben kije­lentette; A madridi megbe­szélések még jobban elmélyí­tették az NSZK és Spanyol- ország közötti baráti kapcso­latokat. A spanyol kormány a német újraegyesítés kérdé­sében támogatta Bonn állás­pontját, az NSZK pedig tá­mogatja Spanyolországnak a Közös Piaccal való társulásra irányuló fáradozásait — hang­súlyozta a szóvivő, s hozzá­tette: a gazdasági együttmű­ködést a két ország között a jövőben még jobban megfog­ják erősíteni. (MTI) Svédország - köztársaság? VI. Gusztáv Adolf svéd király pénteken elnökölt a minisztertanács ülésén. A minisztertanács, a király jó­váhagyásával elhatározta egy bizottság felállítását, amely­nek feladata: tanulmányozni »az államfő működésének alapszabályait egy modern parlamentáris demokráciá­ban« — más szóval megvizs­gálni köztársasági államfor­ma bevezetésének lehetőségét Svédországban. (MTI) Ghánái miniszterek ismét börtönben A három héttel ezelőtt szabadon bocsátott három ghanai minisztert, köztük Quaison-Sackey volt külügy­minisztert és Kojo Botsiót, az állami tervbizottság volt elnökét ismét börtönbe zár­ták. A jelentés szerint erre a lépésre saját biztonságuk érdekében volt szükség. (MTI) Kiosztották az 1166. évi Aliami Dijakat és Kossuth-díjakat Új kiváló és érdemes művészek Pénteken délután az Országház Kupola- csarnokában, hazánk felszabadulásának ün­nepe alkalmából kiosztották az I960, évi Ál­lami Díjakat és Kossuth-díjakat, és művé­szeket tüntettek ki a Magyar Népköztársa­ság kiváló művésze, illetve érdemes művé­sze címmel. Az ünnepségen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Cseterki Dajos, 11- ku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány több tagja. Megyénkből részt vett a díj- és kitünte­téskiosztó ünnepségen Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára Az ünnepségen Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnöke beszédet mondott. Köszöntötte a kitüntetteket és méltatta kiimúkedő mun­kásságukat. Kállai Gyula ezután átadta az Állami Di­jakat és Kossuth-díjakat, valamint a művé­szeti kitüntetéseket. A forradalmi munkás— paraszt kormánynak a díjat, illetve a művé­szeti címek adományozásáról szóló határoza­tát dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője ismertette. A kitüntetettek nevében dr. Kellner Béla mondott köszönetét. A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány a szocialista társadalmi rend épí­téséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos, termelési, gyógyí­tási, pedagógiai és népművelési eredmények elismeréséül a következő kitüntetéseket ado­mányozta: ÁLLAMI DÍJ L FOKOZAT: DK. GYULAI ZOLTÁN Kossuth- díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia kristály­növekedési tanszéki kutatócsoport vezetőjének a kristályfizika te­rületén végzett több évtizedes munkásságáért; DR. TÁRCZY-HORNOCH ANTAL Kossuth-díjas akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia geo­déziai és geofizikai kutató labo­ratóriuma igazgatójának a geodé­ziai, bányaméréstani, geofizikai tudományok, valamint a műszer- gyártás területén végzett elméleti és gyakorlati munkásságáért; II. FOKOZAT: BÓDI IMRÉNEK, a tiszaföldvá- ri Lenin Termelőszövetkezet el­nökének; SZABÓ BÉLÁNAK, a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet fő- agronómusának, TÓTH GYÖRGYNEK, a tisza- földvári Lenin Termelőszövetke­zet párttitkárának a korszerű ter­melőszövetkezeti gazdálkodás ter­melési, szervezési módszereinek alkalmazásával elért kiemelkedő gazdasági eredményeikért (meg­osztott díj); FLEISCHER JÓZSEF okleveles gépészmérnöknek, LAJTAI ISTVÁN technikusnak, a Csepeli Szerszámgépgyár osz­tályvezetőinek a magyar szer- számgépípar korszerű gépeinek tervezéséért (megosztott díj); DR. FODOR GYÖRGY vegyész- mérnöknek, a Petrolkémia Beru­házási Vállalat igazgatójának, DR. KERESZTES MÁTYÁS ve­gyészmérnöknek, a kémiai tudo­mányok kandidátusának, címzetes egvetemi docensnek, a Vegyipari Tröszt vezérigazgató-helvettesé- nek a Tiszai Vefryikombinát Nit­rogénműtrágya Gyára megvaló­sítása során alkalmazott újszerű műszaki megoldásokért (megosz­tott díj); DR. KELLNER BÉLA egvetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagiénak, az Onkonathoióeiai Kutató Intézet igazgatójának a rákkutatás terén elért eredmén veiért; dr. kEzot árpádnak, a mű- ‘iT'plr? tudományok doktorának, az Enítőinari és Közlekedési Műsza­ki Egvetem tanszékvezető elve­tem? tanárának talajmechanikai elméleti és gyakorlati kutatásai­ért; LAJKÓ SÁNDORNAK, a Tele­fongyár híradástechnikai mérnö- kének PAL GASZTON gépészmérnök­nek, a Telefongyár osztályveze­tőjének a sokcsatornás átvitel­technikai berendezések gyárt­mányfejlesztésben elért eredmé­nyeikért (megosztott díj); III. FOKOZAT: BAN JÓZSEF vájárnak, a Kö­zép-dunántúli Szénbányászati Tröszt jókai műszakvezető front- mesterének, BEGE TAMAS vájárnak, a Kö- pép-dunántúll Szénbányászati Tröszt jókai bányaüzem csapat- vezető frontmesterének, TORNAVÖLGYI KÄLMÄN vá­járnak, a Közép-dunántúli Szén- bányászati Tröszt jókai bánya­üzem műszakvezető frontmesteré­nek a korszerű biztosító szerke­zetek és bányagépek üzemszerű alkalmazása terén végzett mun­kásságukért és az ifjú bányász­nemzedék neveléséért (megosztott díj); DOBRÁNYI GÉZA vegyészmér­nöknek, a Magyar Filmlaborató­rium Vállalat főmérnökének a színes filmlaborálás magyaror­szági meghonosításáért és techno­lógiájának korszerű nemzetközi szintre emeléséért; FARKAS TIBOR Ybl-díjas épí­tészmérnöknek, a Balaton és a Duna-kanyar területi főépítészé­nek a Balaton-környék rendezési tervének koncepciójáért és a terv végrehajtásának megszervezésé­ért; HOFECKER JÄNOS gépszerelő­nek és kombájnvezetőnek, a Ko- zármislényi Állami Mezőgazdasági Gépállomás csoportvezetőjének a gabonabetakarításban évek óta elért kimagasló teljesítményeiért; JUHASZ ISTVÁN gépészmér­nöknek, a Magyar Hajó- és Da­rugyár erőmű- és kazántervező irodája vezetőjének az erőművek kazánjainak tervezéséért, a mű­szaki fejlesztés és a szakember- utánpótlás képzésében végzett te­vékenységéért; KELLNER BERNATNAK, a So­mogy megyei Palmiro Togliatti Könyvtár igazgatójának a köz­művelődési könyvtármozgalom fejlesztése és az új módszerek kidolgozása terén elért eredmé­nyeiért; KOVÁCS ZOLTÁNNAK, a Csep- regi Gimnázium és Szakközépis­kola igazgatójának, ZÁTONYI SÁNDOR szakonyi ál­talános iskolai tanárnak, Győr- Sopron megye matematika-fizika szakos felügyelőjének a korszerű általános iskolai fizika tanköny­vek és kézikönyvek írásáért (meg­osztott díj); MATEJKA GYÖRGY szerszám­géplakatosnak, az Országos Gu­miipari Vállalat szocialista bri­gádvezetőjének a gumiipari gé­pek területén bevezetett újításai­ért; NAGY SÁNDORNAK, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya kertészeti felügyelőjének, TEICHMANN VILMOSNAK, a mezőgazdasági tudományok kan­didátusának, a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet nyu­galmazott tudományos osztályve­zetőjének a nyírségi táj intenzív mezőgazdasági termelésének ki­alakításában végzett életmunká­jukért, különösen a téli alma és a burgonyatermelésben elért ered­ményeikért (megosztott díj); DR. POGÁNY FRIGYESNEK, az Iparművészeti Főiskola Ybl-díjas igazgatójának, a műszaki tudo­mányok kandidátusának kiemel­kedő pedagógiai és művészeti is­mére tterjesztő munkásságáért; RACSICS DÖMÖTÖRNEK, a Da- huvía Központi Szerszám- és Ké­szülékgyár szerszámkészítő laka­tosának és szocialista brigádve­zetőjének a fémfröccsöntő szer­számok gyártása terén elért ered­ményeiért; DR. SARKADI KAROLYNAK, a matematikai tudományok kandi­dátusának, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató In­tézete osztályvezető-helyettesének, DR. VINCZE ISTVÁNNAK, a matematikai tudományok kandi­dátusának, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Matematikai Ku­tató Intézete osztályvezetőjének a matematikai statisztika terén vég­zett tudományos tevékenységü­kért (megosztott díj). A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szo­cialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység so­rán elért kiemelkedő kulturális és művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos tevé­kenység elismeréséül KOSSUTH-DÍJ III. fokozatával TÜNTETTE KI: GODA GABOR József Attila-dí- jas írót regényírói munkásságá­ért; KOHAN GYÖRGY Munkácsy-dí- jas festőművészt egész életmű­véért, különösen a Nemzeti Ga­lériában 1965-ben önálló kiállítá­son bemutatott alkotásaiért; NAGY LÁSZLÓ József Attila- díjas költőt versesköteteiért és ki­emelkedő műfordításaiért; PE1ROVICS EMIL Erkel-díjas zeneszerzőt zeneszerzői munkás­ságáért, a »C’est la guerre« című operájáért; PSOTA IRÉN Jászai-díjast, a Madách Színház színművészét mű­vészi alakításaiért; SINKOVITS IMRE Jászai-díjast, a Nemzeti Színház színművészét művészi alakításaiért; SZOKOLAY SÁNDOR Erkel-di­jas zeneszerzőt zeneszerzői mun­kásságáért, a «-Vérnász« című ope­rájáért; DR. ÜJFALUSSY JÓZSEFET, a zenei tudományok kandidátusát, Erkel-díjast, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanárát ze­netudományi munkásságáéit és az 1965-ben megjelent Bartók-mo- nográf iájáért. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szo­cialista kultúra terén elért eredményeik elismeréséül A Magyar Népköztársaság kiváló művésze CÍMMEL TÜNTETTE KI: HEGYI BARNABÁST, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat Kossuth- díjas operatőrjét, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét; KERÉNYI JENŐ Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét; MALECZKY OSZKÁRT, a Ma­gyar Állami Operaház Kossuth- díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művé­szét; MARTON ENDRET, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas főrendező­jét, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a szó cialista kultúra terén etért eredményeik elismeréséül A Magyar Népköztársaság érdemes művésze CÍMMEL TÜNTETTE KI: FELEKI SÁRIT, az Állami Dé­ryné Színház Jászai-dijas szín­művészét; FERENCZI GYÖRGY zongora- művészt, a Zeneművészeti Főis­kola tanárát; JENEY ZOLTÁNT, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas fu­volaművészét; KAZAL LÁSZLÓT, a Vidám Színpad színművészét; KÄLLAI FERENCET, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművé­szét; KALMAN GYÖRGYÖT, a Nem­zeti Színház Jászai-díjas színmű­vészét; LAKATOS GABRIELLÁT, a Ma­gyar Állami Operaház Kossuth- díjas balettművészét; MAKRISZ AGAMEMNON szob­rászművészt; NÉMETHY FERENCET, a Mis­kolci Nemzeti Színház Jászai-dí­jas színművészét; RUTTKAI ÉVÁT, a Vígszínház Jászai-díjas és Kossuth-díjas szín­művészét: SOLTÉSZ ANNIÉT, a Madách Színház színművészét; SOLTI BERTALANT, a Győri Kisfaludy Színház Kossuth-díjas színművészét; SOMOGYI JÓZSEF Munkácsy- díjas és Kossuth-díjas szobrász­művészt, a Képzőművészeti Főis­kola tanárát; SZILVASSY MARGITOT, a Ma­gyar Állami Operaház magánéne­kesét; TÁTRÁI VILMOS hegedűmű­vészt, a Zeneművészeti Főiskola Liszt-díjas és Kossuth-díjas taná­rát; WARGA LÍVIÁT, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekesét. (M3»

Next

/
Oldalképek
Tartalom