Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
Szombat, 1966. április 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megfizettették a kiesett munkabért Visszahelyezték a leváltott vezetőt Három munkaügyi vitát ismertetünk mai összeállításunkban. B. I. gépcsopoottveze- tő ügyében a törvények szellemében döntött az első fokú fórum, a másik két vitában azonban helytelen határozat született. Ez arra inti a bizottságokat, hogy sokkal megfontoltabban, a törvénykönyv alapján kell állást foglalniuk. MEGSZEGTÉK A SZERZŐDÉST Cs. L.-né szakácsnő volt a KIOSZ bal atonf öld vári üdülőjében. 1965. július Írtől felmondtak neki arra hivatkozva, hogy nyugdíjjogosult. A dolgozó sérelmesnek találta a határozatot, s a Siófoki Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordult. A bizottság megerősítette a felmondást. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megállapította, hogy a KIOSZ országos központja tavaly áprilisban módosította Cs. L.-né eredeti szerződését, s áthelyezte május 15- töl szeptember 30-ig a balaton- földvári üdülőbe. A TMD ezt a szerződést kölcsönös megegyezésnek számította, s megsemmisítette a Siófoki Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottság határozatát. Kötelezte a KIOSZ országos központját, hogy állítsa vissza a szakácsnő munkaviszonyát szeptember 30-ig, a kiesett időié pedig fizesse meg neki az 1950 forint munkabért. TÖRVÉNYSÉRTŐ ÁTHELYEZÉS B. I. traktorost 1964. január 1-én gópcsoportvezetőnek nevezték ki. Ebben a beosztásban dolgozott a kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezetiben tavaly október 31-ig. Akkor közölték vele, hogy fölmentik vezetői beosztásából, s áthelyezik traktorosnak. B. I. tiltakozott a tsz-elnök szóbeli utasítása alapján elrendelt áthelyezés ellen, s beadta panaszát a járási közös munkaügyi A TMD gyakorlatából döntőbizottsághoz. Közben mint traktoros dolgozott tovább a szövetkezetben. A munkaügyi döntőbizottság visszahelyezte gépcsoportvezetőnek. A tsz-elnök föilebbezésére került az ügy a TMD elé. A másodfokú fórum törvénysértőnek ítélte a szóbeli utasítást. Senkit sem lehet ilyen módszerrel alacsonyabb munkakörbe helyezni. A tsz-elnök arra hivatkozott, hogy B. I. nem föllebbezhetett volna, hiszen elfoglalta új munkakörét. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság leszögezte, hogy a gépcsopartvezető azonnal tiltakozott a döntés ellen, s haladéktalanul jogvédelmet kért a munkaügyi döntőbizottságtól, tehát nem állt el sérelmétől. így érdemben tárgyalhatták a panaszát. NEM TARTOZIK A DÖNTŐBIZOTTSÁGRA A Fonyódi Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottság 4128 forint munkabért Ítélt meg ifj. V. F.-nek, a Fonyódi Építőipari Ktsz volt tagjának. A KISZÖV jogi irodája nem értett egyel a határozattal, s a TMD-t kérte meg a munkaügyi vita eldöntésére. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megállapította, hogy ifj. V. F. tagja volt a kisipari szövetkezetnek, így jogvitája nem tartozik a munkaügyi döntőbizottságra. A TMD megsemmisítette az első fokú fórum határozatát, az ügyet pedig áttette a Lengyeltóti Járásbíróságra. L. G. Értékelték a múlt évi eredményeket, megtárgyalták a tennivalókat, a marcali járás párttitkárai, szövetkezeti és tanácsi vezetői (Tudósítónktól.) A múlt évi munkát értékelték, és az idei tennivalókat beszélték meg a Marcali Járási Tanácson a hét elején. Az értekezleten részt vettek a járás pártszervezeteinek titkárai, a községi tanácsok és a tsz-ek vezetői. Kula József, a járási tanács vb-elnökhelyettese ismertette a tsz-ek tavaly elért eredményeit. A tiszta vagyon 10 000 000 forinttal gyarapodott. A fel nem osztható szövetkezeti alap az 1964. évihez viszonyítva 15, a forgóalap pedig 5 százalékkal növekedett. A szövetkezeti alapok tehát tovább szilárdultak annak ellenére, hogy az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 922 forint volt. Az idei tervek szerint a részesedés a tavalyihoz képest több mint 20 százalékos emelkedést mutat. A tanácskozáson sok hozzászólás hangzott el, főképp a gépesítéssel kapcsolatban. Többen hiányolták, hogy kevés a trágyamarkoló és a verbecs. A segítőkészségre jellemző, hogy többek között Fúró László, a kéthelyi Aranykalász Tsz elnöke gépeket ajánlott fel a rászoruló szövetkezeteknek a munkák meggyorsítására. Építtessen buszfordulót a tanács ősze István balatonboglári párt- titkár kifogásolta, hogy a diákbusz nem az új iskola előtt parkíroz. A 13. számú Autóközlekedési Vállalat szerint buszfordulóra volna szükség a balatonboglári iskola előtt. Akkor nem lenne akadálya, hogy a kocsi az épület előtt várakozzon a csúszós téli időben. így nem kellene négy-ötszáz métert gyalogolniuk a diákoknak a lent várakozó buszig. Jobb körülményeket akarnak teremteni a sertéstelepen a szentgáloskériek. A Zöldmező Termelőzövetkezet vezetői nehezményezik, hogy a gondozókra még mindig ugyanolyan fárasztó munka hárul, mint évekkel ezelőtt. A vizet gémeskútból húzzák, és vödörszám hordják a jcsz gnak. Egész évben négyszázötven-ötszáz állatot így ellátni nem könnyű. Az éjjeliőr is viharlámpával kénytelen be-bevilágítani az ólakba. Villany kellene ide mind a vízellátás, mind a világítás megoldására. Nem az akarat hiányzik Szentgáloskéren, hanem a pénz. A Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya teremtett volna rá anyagi lehetőséget, de a beruházások kétéves előtervezési rendszerében nem intézkedhetnek máról holnapra. Először is szükséges a szabályoknak megfelelő előretartás az elgondolások, kérelmek közlésében, aztán meg kell állapítani a fontossági sorrendet. Most már a járásnál is nyilvántartják a szentgáloskériek igényét, és keresik a megoldás módját. Májusban já- rásszerte tételesen felülvizsgálják a 22 milliós idei programot. Létesítményenként megállapítják a készültségi fokot, s ha úgy találják, hogy maradt valahol 85—90 ezres összeg, azt a szentgáloskériek rendelkezésére bocsátják. A gyakorlati tapasztalatok szerint hasonló év közi átcsoportosításra gyakran adódik mód. Nemcsak megtakarítás, hanem törlés is elő szokott fordulni. Csakis ilyen anyagi fedezetből elégíthető ki a szentgáloskériek igénye. Megalapozott, méltánylandó kérés ez, hiszen a sertéstelep villamosítása valóban a gondozók munkájának megkönnyítését és az állattartás eredményességének növelését szolgálja. K. J. TOJÁSGYAR Gyár? Hosszas kopogtatás és kétszeres cipőfertőtlenítés' után engednek csak fel az istálló padlására. A tyúkok ugyanis nagyon kényesek minden betegségre. Elég egy kisebb megfázás is, hogy napokra visszaessen a tojáshozam. A padláson ventillátorok cserélik a levegőt. Hőmérővel ellenőrzik, hogy megvan-e a kellő meleg. A fényt villanyégők sora ontja. A nap sugarai nem jutnak át a tetőn. Nincs is erre szükség, hiszen a tojás- termelő Nick Chick tyúkoknak sokkal több fényre van szükségük, mint amennyit a Naptól kapnának. Csak ezzel és megfelelő tápanyag etetésével érhető el a nagy ■tojáshozam. Mert sok tojást adnak ezek. A múlt évben 286 darabot szedtek össze a gondozónők tyúkonként. Vagyis minden 1,3 napra esik egy tojás. A magas hozam csökkenti a költségeket is: a balatonendrédi Zöldmező Tsz-nek hetvenhét fillérjébe kerül egy tojás. Kékesi Jenő elnök ezt mondja: — Gazdaságos ez az üzemág. Szeretnénk az állományt legalább harmincezresre fejleszteni. Ehhez azonban beruházásra volna szükségünk. Kellene egy egész baromfikombinát, mert a tehénistálló padlására mír nem tehetünk fel többet. Tele van a másik nagy istálló is. S ezeken a helyeken nem tudjuk biztosítani a korszerű elhelyezést sem. A szövetkezet először 1964- ben vásárolt a Bábolnai Állami Gazdaságtól ilven tojóhibrideket Akkor ö ezer darabbal kezdték, most nyolc- #zer-ha tszázat tartanak, aa év végére 13 600-ra szeretnék fejleszteni az állományt. — Ehhez megteremtettük a takarmányalapot — mondja az elnök. — A takarmány kilencven százaléka táp. Ebben kapják meg a különböző antibiotikumokat is. A nagyfokú tojástermelés miatt állandóan biztosítani kell a megfelelő mészutánpótlást: mészkő zúzalékot keverünk a takarmányba. Előírások szabályozzák, hogy mikor mit kapjanak a tyúkok. Mert nagyon kényesek mindenre. Amikor a vaku fénye bevillant a padlásra, mintha egy nagy tömeg kelt volna szárnyra, úgy hullámzott végig rajtuk az ijedtség. Különben nyugodtan viselkednek. Megszokták a gondozókat, s azok is a tyúkokat. Tudják, hogy nagy nyugalomra van szükségük, nem is zavarják őket. A táplálék az önetetókön keresztül jut te. a fészkekből viszont naponta többször is kiszedik a tojásokat. — Korszerű körülmények között ötezer lyúkot tud gondozni egyetlen ember. Nálunk négyen vannak a baromfiaknál. A gondozók — Tóth Gyu- láné, Varga Ferencné, Gazdag Józsefné meg Gazdag Mária — már jól ismerik a szárnyasokat. Naphosszat figyelik, hogyan fejlődnek, s naplót vezetnek mindenről. A napló számot ad a tyúkok fejlődéséről, tojáshoza•Köszönet mindazokrak, akik segítettek...<• műkről, s a szakemberek a következő turnusban már hasznosíthatják a tapasz.ala- tokat. Az állományt minden évben cserélni kell. Az előnevelő telepekről kerülnek ide a jércék 18—20 hetes korukban. Amikor befejezik a tojástermelést, újakkal cserélik fel őket. — Nagy szakértelmet kíván ez a munka a gondozóktól is. Az itt dolgozó nőknek kötelezővé tettük a szakmunkásvizsgát, mert amilyen jövedelmezőek ezek a nagy tojáshozamú tyúkok, éppen olyan kárt is lehet tenni bennük a legkisebb vigyázatlansággal. Csak egy példát mondok: a múlt héten huzatot kaptak, s a tojástermelés egyik napról a másikra nyolcvan százalékról ötvenre esett vissza. Ezek a százalékok pedig ezer forintokat jelentenek. Az önetetők szomszédságában kartonok tömkelegével fehérük a friss tojás. Olyan mintha egy gyár küldené szét termékeit. Ezt a baromfiólat gyárnak ia lehet nevezni. Kercza Imre ÁLLAMI DÍJ — népművelésért Kellner Bernátot, a kaposvári Fal mir o Togliatti Megyei Könyvtár igazgatóját a közművelődési könyvtármozgalom fejlesztésében és az új módszerek kidolgozásában elért eredményeiért a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány az Állami Díj III fokozatával tüntette ki. A kitüntetést tegnap délután adták ái a Parlament kupolacsarnokában. E gy híján négy évtizede tanító. 1952-től az olvasómozgalomban, a megyei könyvtár ólén... — vallja magáról. Több szakkönyv, számtalan szakicikk, tanulmány, módszertani és tudományos dolgozat szerzője a hazai és újabban három nyugati könyvtári folyóiratban. Módszertani újításait országosan bevezették. Amikor fölkerestem, és munkájáról beszélgettünk, a visszatekintés fontosságát hangsúlyozta. — Visszatekinteni, mérleget nyeinkben a legmesszebbmenően része van a falusi és a járási könyvtárosok munkájának is. Terveiről és elképzeléseiről kérdezem a megyei könyvtár igazgatóját. Mit szeretne elérni az életben? Az egyéni siker, a kitüntetés mérföldkövénél meghitt egyéni vágyakra, tervekre gondolok. S ő valóban ezekről beszél, de a középpontban mindenütt ott a falu, a megye olvasómozgalmának fejlesztése. ... Üj módszereket a klubfoglalkozások megerősítésére... Megértetni a szaik- könyvolvasás jelentőségét a parasztfiatalokkal... Legújabb tanulmányának címe: A. könyv a mezőgazdaság szolgálatában . .. Megcsappant a munkásolvasók száma. Miért? Több száz ’.öl- mérést terveznek; meg kell keresni az okokat és a módszereket, hogy visszanyerjék a munkásolvasókat, és újak is eljussanak a könyv, az olvasás szellemi szükségletéig. Űjabb és újabb módszereket keresni az ismeretterjesztéssel, a népművelés egyéb formáival szövődő kapcsolatokhoz ... Elérni az iskolásnál, hogy ha befejezd a tanulást, az életéhez tartozzon a könyv: szeressen olvasni... — Én optimista vagyok, bízom a jövőben, a további eredményekben. Ha valaki tíz éve megmutatja nekem a mai megyed könyvtár és az új járási meg falusi klubkönyvtárak képét — kinevetem mint naiv álmodozót... Mert nem is olyan régen még egy iskolai szekrényben volt a falusi könyvtár a legtöbb helyen. Ma a községi tanácsok többsége megvalósította a szabadpolcos könyvtárt, vagy méltó, korszerű elhelyezésre törekszik. Ezért is bizakodom, és köszönet mindazoknak, akik segítették, segítik munká r kát... Wallinger Endre készíteni — naponta is Ez nélkülözhetetlen az alkotó munkában. Márpedig a könyvtári munka az. Alkotás, amelynek eredményei az emberek tudatában, gondolkodásmódjában kell hogy jelentkezzenek; s az is alkotó munka, hogy eljussanak az emberek a könyvekhez; hogy megízleljék, megszeressék az olvasást. S ez a fajta alkotónevelő munka nehezebb a pedagógusénál is. Itt, nálunk nagyobb a -tanterem«... — ... Sok vitám volt már fiatal értelmiségiekkel, és tagadom azt, hogy vidéken nincs lehetőség az alkotó munkára. Van lehetőség, és végtelenül nagy öröm számomra, hogy ezt a munkát országos fórumokon is észreveszik, elismerik. Mert ez a legmagasabb állami kitüntetés — amelyet csak kimagasló termelési és tudományos érdemekért adnak — a népművelés, a könyvtárosmunka rangját nagymértékben emelte. A somogyi olvasómozgalom kimagasló eredményei — a lakosság 20,9 százaléka könyvtári olvasó — országosan ismertek. Honnan ered a siker, mik a rugói az eredményeknek? — A siker titka mindenekelőtt abban a lehetőségben rejlik, melyet a párt és ez a megye teremtett az olvasómozgalomnak. Nemcsak anyagiakban — szemléletben is. Tegnap Marcaliban jártam, s itt, ahol tíz éve egy odúért is harcolni kellett, most három járási vezető örömét, aktív érdeklődését láthattam az épülő új járási könyvtárt szemlélve ... Azután ami a könyvtárost illeti: szenvedélyesen kell szeretnie és értenie a munkáját és az embereket, akikkel foglalkozik. És soha nem szabad megállnia az új keresésében. Nem illendőségből mondom: igen jó kollektívával dolgozhatok. EredméÜnnepéiyes tanlolyamzáró Patalomban kétszázötven szeméiyre ternet- . telt március 26-án a patalomi óvo- 1 dában és a kastély egyik termében, de még így is kevés volt a hely. A Jobblét Termelőszövetkezet, a tanács, a pártszervezet, a nőtanács együ t ünnepelte meg az öregek napját, a sütő-főző tanfolyam és a politikai oktatás befejezését. A tanácselnök, a párttitkár és a tsz-e’nök köszöntötte a vendégeket. A tsz-elnök a zsámbéki iskoláról utazott haza az ünnepségre. Mind a három vezető köszöntötte a becsületes munkában mcgOi.ogeo.eLt. férfiakat és asszonyokat. A politikai tanfolyam propagandistája megköszönte mind a negyvenkét hallgo ónak, hogy szorgalmasan jártak a foglalkozásokra. Arra kérte e o':, ho^y a jövőben ugyanilye '»,vesedésel vegyenek részt az -ktatá^ban, csak Dgye-'ek ak*ív~ mint az idén» A termelőszövetkezet vállalta magára » 1r""" ’’»o^nség költségei* ■oltsa Sander vb-elnök
