Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
Szombat, IMA. április 9. 3 SOMOGYI Min» Szervezettebb politikai és gazdasági munkával Erősödőben a tabi járás termelőszövetkezetei A megyében a siófoki járás utón a tabi járás közös gazdaságaiban nőtt legszembetűnőbben tavaly az egy dolgozó tagra jutó részesedés az 1964. évihez képest. Ennek a 11 000 forintnak az elérése egyúttal 113,5 százalékos teljesítése az előző évinek. Az a járás lépte túl e téren a megyei átlagot is, ahol a szövetkezetek zömére nemrég még a gyenge gazdálkodás volt a jellemző. Erről és az eredményekhez vezető út tapasztalatairól tájékoztatott Nézer Nándor, a Tabi Járási Pártbizottság mezőgazdasági főelőadója. A járás huszonhét termelőszövetkezete szinte kivétel nélkül nehéz terepviszonyok között gazdálkodik, ráadásul egyéb hátráltató természeti körülményekkel is meg kell birkózniuk. Ehhez a küzdelemhez egyre több gépet kapnak, s tavaly minden eddiginél nagyobb sikert értek el: a mostoha időjárás ellenére túlteljesítették áruértékesítési előirányzatukat a járás közös és háztáji gazdaságai, s csaknem százmillió forint értékű terményt, húst és állati terméket adtak el. A szövetkezetek az 1964. évi 377 vagonnal szemben 847 vagon kenyérgabonát értékesítettek. Ebből következtetünk arra is, hogy a hozamok magasak voltak, helyenként rekordtermést takarítottak be. A kenyérgabona, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa tavalyi átlagtermése jóval felülmúlja az előző öt év átlagát, sőt o-’o'vobb a múlt évi megyei átlagnál is. A bevételből nemcsak a részesedés növelésére futotta — a tiszta vagyon gyarapítására is az eddiginél többet, kereken 23 millió forintot fordítottak. A korábbi 15—16 gyenge szövetkezettel szemben 12 került, illetve maradt ebben a kategóriában. Kára, Tengőd, Fiad, Torvaj és Somogyeg- res így lépett a közepesek sorába. A járás közős gazdaságaiban gyakori — talán az átlagosnál is gyakoribb volt a vezetők váltogatása. Az indokolt és indokolatlan leváltások kétségkívül rányomták a bélyeget a gazdálkodásra. Ügy látszik azonban, hogy az idő múlásával olyan vezetőgárda alakult ki a gazdaságok túlnyomó többségében, amely alkalmas a feladatok megoldására, élvezi a tagság bizalmát. Az év végi zárszámadó közgyűléseken és a közelmúltban megtartott tervtárgyaló közgyűléseken egyetlen szövetkezeti vezetőt sem váltottak le. Megnőtt a bizalom a vezetők és a közös gazdálkodás iránt. Ezt Kedvező lehetőségeket jelent a cellulóznyár telepítése Több termelőszövetkezetben hallottuk már ezt a véleményt: Ismerjük az új rendeletet a cellulóznyárfa telepítésével kapcsolatban. Örömmel fogad- twk, hiszen azzal, hogy a népgazdaság érdekeit szolgáljuk, gazdaságunkat is erősítjük. A rendelet végrehajtásán most munkálkodnak megyénkben, metet veszik számba miire van lehetőség, mekkora részt vállalhat Somogy a cellulóznyár telepítéséből. Nagy munka kezdetét jelentik a mostani megbeszélések, tanácskozások, bár a csemete- telepítés, a fásítás nem új dolog megyénkben. Igaz, hogy a most induló telepítés célja, jellege más, mint az utóbbi öt évben volt. Ez alatt az idő alatt termelőszövetkezeteink hitelből a Dél-somogyi Erdő- gazdaság területén 366 hektáron csaknem ötmiUió csemetét ültettek el, egyéb közületek pedig 126 hektáron telepítettek. Az ingyenes csemetékkel együtt összesen 772 hektáron fásítottak az utóbbi öt évben. Ennek csaknem a fele nyár volt. A fásítás ezzel nem ért végiét, inkább kiegészült a cellulóznyárfa termesztésének lehetőségével. Mi a célja, jelentősége ennek a munkának? Elöljáróban hadd jegyezzük meg, hogy az ország papírigénye évről évre nő. Míg 1938-ban alig több mint tizenhétmillió példányban jelentek meg sajtótermékek és könyvek, 1963-ban már hetven'kétmillió-kétszázezer példányban. Ezek a számok is igazolják, hogy okvetlenül szükség van az alapanyag, a cellulóz hazai termelésének növelésére. Megyénkben is igen sok olyan hasznosítatlan terület van, amelynek egy része alkalmas lenne cellulóz- nyár telepítésére. Bár a rendelet részletesen ismerteti, hogy milyen földterületek jöhetnek számításba, néhányat mi is megemlítünk. Cellulóznyárral szükséges eltelepíteni azokat az erre a célra alkalmas területeket, melyeket erdőtelepítésre, fásításra már korábban kijelölte!:. Ugyancsak számiba jönnek azok a földek — voltaképpen ezt a munkát végzik most me- glyénkben —, melyek mezőgazdasági művelésre gazdaságosan nem hasznosíthatók, és amelyekre 15—20 éven beiül nem terveztek talajjavítást. A csatornák, - vízfolyások partja, a kijelölt erdősávok, a használhatatlan rétek, legelők mind-mind olyan területek, melyeket figyelembe kell venni. A megyében összesen mintegy tízezer holdra tehető az ilyen földek nagysága. Ez peri: sze nem mind telepíthető be cellulóznyárral. Ez a fafajta is megfelelő környezet- és talaj- viszonyokat igényel; igen gondos vizsgálódásra van szükség ahhoz, hogy a telepítésre alkalmas területet a gazdaságok irányítóival egyetértésben kiválasszák a szakemberek. Gazdaságaink érdeklődéssel fogadták az új rendelkezést. Érthető, hiszen számottevő jövedelmet hoz a szövetkezetnek a cellulóznyár. Éppen ezért elsősorban a gyenge szövetkezetekben kell fölmérni a lehetőségeket, hogy ezzel is segítsük erősödésüket. Az állam vissza nem térítendő hozzájárulást ad a cellulóznyár-telepítés minden munkájára, beleértve az ápolást is, s ez a hozzájárulás üzemviteli célokra is felhasználható. A telepítés befejezésekor, ha az előírás szerint végezte el a tsz a munkát, s megvan a szükséges tőállomány, állami támogatásban részesülhet a gazdaság. Ezenkívül az ötödik évtől kezdve a szövetkezet hosszú lejáratú hitelt kaphat, melyet ugyancsak felhasználhat üzemviteli célokra. A munka tehát megkezdődött, s rövidesen kijelölik mindenütt a nyártelepítésre alkalmas területet. V. M. Villanyszerelő szakmunkásokat és betanított villanyszerelő segédmunkásokat legalább 3 éves gyakorlattal fölvesz az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A szakmunkásvizsga megszerzéséhez lehetősége^ biztosítunk. Jelentkezés a vállalat központjában: Kaposvár, Május l. utca 57. (52113) bizonyítja, hogy például Katádon meg Nagyberényben 30—40 fiatal kért és kapott részt a közös munkákból, főként a kertészetekben. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek többsége a múlt évben megtalálta helyét, feladatát, jobban segítik a gazdasági vezetőket, mint korábban. Nagyberényben, Ná- gocson, Somogyacsán és másutt egyre erősödik az alapszervezet, s ez a gazdaságok termelési eredményeiben is tükröződik. Somogyacsán gyakori volt a szervezetlenség, az értetlenség a kommunisták között is. Tavaly azonban Tippel Henriknek, a tsz agronómus-párt- titkárának sikerült az, amire régebben is nagy szükség lett volna: összefogta az alapszervezetet, s azóta nemcsak elvi fejlődésről tettek bizonyságot az acsai kommunisták, hanem létszámban is erősödtek, új tagokkal bővítik soraikat. Szervezett politikai, gazdasági munkával, szorosabb összefogással születtek meg az eredmények a járás közös gazdaságaiban. Persze itt-ott lemaradás is tapasztalható, hibák is fordultak elő tavaly. A bedegkériek például, bár jól gazdálkodnak, eredményeik alapján a legjobbak között van a helyük, ám a vezetőség srvakran elhallgatja a kisebb-nagyobb gondokat, a kommunisták csaknem kizárólag gazdasági ügyekről vitatkoznak taggyűléseiken, elvi kérdésekről és a gazdákat érintő dolgokról alig esik szó. — Ezen is meg a hasonló, fékezően ható gyakorlaton változtatni akarunk, mégpedig úgy, hogy a járásban található követendő példákkal érzékeltetjük a helyes utat és eredményét, s mi magunk is serkentünk a politikai munkára a járás közös gazdaságainak pártalapszerveze- teiben. Ezen az úton járva továbbra is jó ütemben erősödhetnek tsz-eink — mondotta tájékoztatója végén Nézer elvtárs. Három hónap alatt 9 400 000 forint forgalmat bonyolított le a TÜZÉP építőanyag-telepe A múlt évben Friss Endre, a TÜZÉP építőanyag-telepének vezetője ezt mondta: — Áldatlan állapot uralkodik telepünkön. A raktár vizes, a cement nedvesedik. A minap ismét fölkerestem. Ezzel fogadott: — Kilencszáz- ezer forintos költséggel új raktársort építettünk. — Megmutatta a telepet, az új raktárt — Arunkat jelenleg nem fenyegeti veszély — mondta. A cementtároló helyiségben tavaly fejünket csóváltuk, most elismerően bólogattunk. A cementet lebetonozott helyiségben tartják. — Ebben a raktárban több terméket tudunk elhelyezni, mint a régiben — jegyezte meg Friss elvtárs. Az építkezést a TÜZÉP kezdeményezte. Eleinte sok akadályba ütköztek, azonban sikerült gyorsan legyűrni őket. Nagy segítséget kaptak a Somogy megyei Beruházási Bank igazgatóságától és az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattól. Az építkezés még nem fejeződött be. Felújítási keretből még korszerűsítenek néhány helyiséget " Azt mondhatná valaki, hogy nem érdemes korszerűsíteni, hiszen az építőanyag-telepet elköltöztetik a Berzsenyi utcába. A TÜZÉP és az illetékes szervek vezetői is gondoltak erre. Gazdaságossági számításokat végeztek. Megállapították, hogy húsz év alatt (a telepet húsz év múlva költöztetik el) megtérül az a pénz, amelyet a korszerűsítésre költenek. A megszépült telep az idén nagy forgalmat bonyolított le. 9 400 000 forint értékű árut vásárolt a lakosság. 5 400 000 NDK-ban gyártott, jó minőségű ablakokat visznek as új raktárból. forint értékű anyagot januárban és februárban vettek meg. Főleg a környező falvak lakosai vásároltak építőanyagot. — Ki tud elégíteni minden igényt a telep? — Sajnos nem. Hiánycikk a tégla, a pala, a mész, a cserép. — A tavaszra néni sikerült úgy felkészülnünk, ahogy szerettünk volna — jegyezte meg Szűr Lajos, a TÜZÉP igazgatója. — A MÁV az ősszel nem szállította le a kért árut. A szállítási nehézségek azonban csak részben akadályozták a telep áruval való feltöltését. Zavarta az ellátást az anyaghiány is. Különösen téglából kaptunk keveset. Áprilisban például a kért téglának csak 17 százalékát kapjuk meg. A téglagyárak a visszatartott építőanyagot az árvíz sújtotta területekre küldik. A TÜZÉP ezért igyekszik Hemesz Ferenc Rend van a telepen. helyi forrásokból biztosítaná az építőanyagot. A múlt évben pl. harmincmillió forint értékű árut vettünk tsz-ektől* ktsz-ektől. A vásárlók egy része nem veszi tudomásul a nehézségeket, sokan türelmetlenéit Egyesek olyan cikkek vásárlásával kezdik az anyagbeszerzést, amelyekre még nincs is szükségük. — Palát keresett egy ember — mondja Friss elvtárs. — Nem tudtunk neki ' ‘ ' Megkérdeztük tőle, 1. az építkezéssel. Azt 1 még el se kezdte. — Kéz te el nyugodtan — mondtuk neki —, a palát később is megvásárolhatja. — Kiket részesítenek előnyben? — Azokat, akik anyagbiztosítási szerződést kötöttek a TÜZÉP-pel. — Előfordult-e, hogy mást is részesítettek előnyben? — Igen. Egyszer tsz-parasz- tok jöttek vásárolni. Rendkívül kevés anyagunk volt — mondja Friss elvtárs. —Menynyi munkaegységet szerzett a tsz-ben? — kérdeztem az egyik már-már elkedvetlenedő férfitól. — Ezerharmincat — hangzott a válasz. — No — mondtam —, akinek ezerharminc munkaegysége van, az megérdemli, hogy előteremtsük neki az építőanyagot. Szegedi Nándor „Az előadásokat a tervnek megfelelően megtartottuk” A KÖZSÉG MŰVELŐDÉSI TERVE SZERINT a növényi kártevőkről és az ellenük való védekezésről tart előadást a helyi tsz mezőgazdásza. A puszta a legközelebbi köves- úttól hét kilométernyire fekszik, elszórt település központja az uraságtól örökölt hajdani cselédházzal, istállókkal, bolttal, iskolával És egy haranglábbal. A lovak keresik a járható utat. Széles csapás mély homokkal, hol terebélyes víztükörrel. Kétoldalt ritkás erdő, szántó. Meg tanyák. Az út mellett és beljebb is. Egyre több a rom, az elhagyott épület. Az egyik tető nélküli házmaradvány málló tömésfalán ferdére billenve még ott fehérük a házszámtábla. Fogy a puszta. Lakói a közeli falvakba vagy a távolabbi városokba költöznek. . Alkonyatkor érünk az Iskola elé. Az egyetlen teremben két asszony nézi a tévét. Most kapták alig két hete a tsz-től. A legmodernebb típus. Igaz, villany is csak azóta ég az iskolában. Megérkezik a tanácselnök és az agronómus. Rövid tanácskozás a fiatal tanítóval a közönségszervezésről. — A dobszó szülői értekezletet is hirdetett — mondja a tanácselnök. — Nem baj, mondok majd valamit — feleli a tanító. FÉL NYOLCKOR csaknem húszán vannak a I . ■. Férfiak, nők vegyesen. M asszonyok fiatalabbak. Többen nem is igen szoktak ösz- szejönni. Kevés a lakos, gyerek is mindössze tíz jár a négy osztályba. A tanító köszönti a részvevőket, külön a járási vendégeket is. Jelzi, hogy az előadás végén a szülőkhöz is szól. Az agronómus előtt néhány géppel írt papírlap. Olvasni kezdi. Kezdetben el-elsza.kad a szövegtől, majd végképp beletemetkezák. Az ajtó sűrűn nyílik. Az előadás közepén már huszonkilencen ülnek a padokban, a székeken. Szabályosan megfogalmá- zott mondatok; szakkifejezések; ismertnek vélt fogalmak, mezőgazdászok körében gyakori szavak. A hallgatóság feszült tartással figyel, az előadóra tapadva próbálja befogadni a hallottakat. Negyedóra múlva azonban elkalandoznak a tekintetek. Néhány szempár elnehezedik, egy idősebb bácsi békésen szunyókál. A figyelem csak akkor élénkül fel néhány percre, amikor a mezőgazdász saját tsz-ükből említ példát, vagy amikor a hallgatóság beleszólva az előadásba, kisegíti az egyik növényi kártevőnek a környéken ismeretes népies nevével. TJ-ri-iozésül kérdéseket, hoz- remél az elő- . Nyomatékosain felhívja a figyelmet, hogy csak a tórgy- gyal kapcsolatban nyilatkozzanak meg, a gazdaság helyű, más természetű gondjait hagyják a végére... Szívesen itt marad, beszélget velük. SZIKÁR, PIROS ARCÜ parasztember kezdi: — A múltkor kint járt az agronómus elvtárs az ültetésnél, és nem ment oda az asszonyokhoz. Ebből egy kis vita keletkezik. A mezőgazdász zavartan bizonyítja igazát, magyarázkodik. Az első padban két asszony összesúg: — Hát ez igazán nem tartozik ide! Valaki be is kiáltja: — Mondja el majd a brigádgyűlésen! Nehezen csitul a vita, A tanácselnök végül leinti a felszólalót, hogy legközelebb ne háromszor három deci elfogyasztása után jöjjön el a gyűlésre. Még néhány jelentéktelen mondat, inkább panasz a gyenge jövedelemre meg a munkaerőhiányra, aztán a tanító veszi át a szót. Röviden beszél a tanulmányi helyzetről, a gyerekek magatartásáról, majd felolvassa a tűzrendészet legújabb körlevelét Beszélgetni próbálunk a hallgatókkal. Véleményüket kutatjuk az ’őadásról. a témáról, az •' hatőségről, hasznosságáról; szeretnénk valamiképpen rögzíteni az iménti ismeretterjesztés hatását. A feleletek szabványosak, inkább udvariasak, mintsem őszinték. Néhányan azonban így is elmondják, hogy szívesebben fogadják az olyan szakmai előadásokat, amelyeken látnak is valamit abból, amit hallanak — filmen, kálién vagy akár könyvből, rajzban. Jobban szerették volna, ha az előadó részletesebben beszél a környéken előforduló kártevőkről és az ellenük való védekezés módjáról, továbbá felír egy-egy közkeletű szót, hogy helyesen ejtsék. És mindezt egy kicsit közérthetőbben, »parasztibb«' nyelven. Hazafelé esőt ver arcunkba a hirtelen kerekedett északi szél. Lelkes népművelő társam megjegyzi: — Figyelted az érdeklődést? Ezekkel az emberekkel csodát lehetne művelni! CSODÁT TÁLÁN MÉGSEM. De többet elérni velük igen. Szakmai ismereteik bővítésében is figyelembe kellene venni összetételüket, képzettségüket, a helyi adottságokat, no meg az előadások általános követelményeit: a sokoldalú ráhatás szükségességét. És akkor többet jelent majd a statisztikai jelentés mondata: »Az előadásokat a tervnek megfelelően megtartottuk.« P. I»
