Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-06 / 81. szám
Szerda, 1966. április 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP PÁRBESZÉD a kilencvennapos „maszekkal* — Nézze, én Kapósból jöttem, nem élek a falubari. Annyit tudok a maga esetéről, amennyit elmondtak. Ez persze édeskevés, csupán a történet váza. Meghalt az éidesapja, kikérte a földet a tsz-ből, lovat vett, s elkezdett gazdálkodni... — Álljunk csak meg, mert nem így volt! — Mit mondtam rosszul? — Nem kértem én ki a földet ... _ — De szó volt róla a hagyatéki leltár fölvételekor, nem? — Szó... Megkérdeztem az elnöktől, hol adnák ki a földet. Amikor megmondta, elálltam a szándékomtól. — Miért? — Három hold földet vitt ba az apám, nem sokra mentem volna vele. S a tetejébe messze mérték volna ki... Egy lóval éppen elég megjárni. — Árulja el, hogyan jutott eszébe ez a maszekosikooás. — Amikor leszereltem, közösben dolgozott a falu. Apám is belépett, míg katonáskodtam. Hazajöttem, s fogatosként dolgoztam, öt évig csináltam. Az ősszel meghalt az apám, gondoltam, megpróbálok a saját lábamra állni. — Valami olyasmit rebesgetett az elnök, hogy a család befolyásolta. — Pontosabban a vőtársam. Az biztatott: »Próbáld csak meg, jobb életed lesz úgy. Fiatal vagy, huszonnyolc éves, vígan megélhetsz, s nem parancsolgat neked senki.« Valahogy így. Vettem egy lovat ötezer-háromszázért a marcali vásárban. — Magától eredt az ötlet? — Á, az asszonytól, ő erős- taödött, hogy vegyünk, mert mi lesz velünk, ha nem kapunk fogatat a tsz-töl? — S hogyan kezdődött aZ »új élet-«? — Csúnyán. Amikor legelőször befogtam a Mancit, tengelyig ért a sár. Nem tetszett neki. Szégyenszemre tolni kellett a szekeret. Még jó, hogy Vendi hátyám segített az asz- saonynak. Hát ilyen az öt évben nem esett meg velem... Nem is tetszett az egy ló, kettőt szoktam én a szövetkezetben. — S fuvarozott? — Én ugyan nem. Egy lő kevés a mi kátyus utainkhoz. Szőlőszáwtáist vállaltam. — S volt munka bőven? — Egy darabig. Amikor leesett a hó elapadt minden lehetőségem. Érdőmunkát se kaptam. Mentek sorban a napjaim, s egy fityinget se k&restam... A lovat meg csak etetnem kellett. — Ezért hagyott fel a maszekolással? — Ezért is... Sok minden megfordult a fejemben. Tudja, csaknem huszonnyolcezer forintot kaptam tavaly két szerződött bikáért meg három hízóért. Elkezdtem számolni, spekulálni. Kaszálóm nincs, a sávolyi berek messze esik, hogyan nevelek jószágot? S egy bikát eltarthatok annyiból, amennyit megeszik a Manci. S a kocsivasalás, a patkolás. Négy lábért száz forintot tize litem a kovácsnak. S nem kérdezte, van-e pénzem, fizetni kellett. Amikor leszereltem, csak egy tehénke állt az istállóban. Felvergődtünk idáig, s akkor váljunk meg a jószágoktól? Kiszámítottam, hogy tízezer forintnál többet nem keresnék így. Az asszony nagyon szereti a jószágot. Amikor mondtam neki, hogy eladjuk őket, azt felelte, inkább a lovat, s menjünk vissza a tsz- be ... Meg aztán se az anyámnak, se a feleségemnek nem lett volna rendes munkája a nyáron. Napszámba járhattak volna, de az nem üzlet... Ha dolgozom a tsz-ben, keresek Az asszony vállai kapíálást meg ezt-azt. Az anyám ellátja odahaza a jószágokat. Nevelhetek bikát, s pénzelhetek belőle... Mint maszeknak, hal lett volna ilyen jövedelmem? — Ha így alakult a sorsa, miért várt kilencven napig? — Egyszerű a titka. Azt mondták a tanácsházán, hogy kilencven napig kell tartani a lovat, csak utána adhatom eh Különben már a keszthelyi vásárba elhajtottam volna. Végül Marcalitól jött rá vevő. — S mit szólt a falu hozzá, hogy felcsapott egyéninek? — Három egyéni gazda van Horvátkúton, azok nagyon megörültek, hogy önállósítottam magamat. Azt mondta az egyik.- »No, megint többen vagyunk eggyel! <, Rögvest rávágtam, hogy nem sokáig. A tsz-beliek? Azok gúnyoltak, amerre csaik mentem. »No, megy a maszek!«, »Merre tartasz, maszek!« Csak így tituláltak, maszek. Amikor elfogyott a polyvám, elmentem, s kértem. A raktáros elutasított: »Neked nem jár, te maszek vagy.« Az elnök azonban mellém állt, azt mondta, adjatok csak neki, úgyis visszajön... Húsvetra kölnivíz — Honnan tudta ilyen biztosan? — Érezte. Meg beszéltünk is róla. Megkérdezte, miért nem kérem ki a földet. Mondtam neki, hogy nem is fogom, ahogy alkalmam lesz rá, eladom a lovat, ö meg értett a szóból... — Az nem jutott eszébe, hogy elmegy az iparba? — Nem akartam én vállalathoz szegődni soha. Elszakadni a családtól, a földtől? Ebben nőttem én fel... — S hogy fogadták, amikor megtért a maszekságból? — Segítettek rendezni a fogatot, a szerszámot. Megkaptam a lovaimat. — S hogy érzi magát a kilencven nap után? — Nyugodtabbak az estéim, nem kell arra gondolnom, lesz-e munkám holnap. — Szóval nem találta meg a* szerencséjét. — A maszekoskodásban nem, mert itt van az a tsz- ben ... Nincs fantázia a ma- szekoSkodásban. Mondhatná nekem ezután bárki, hogy vegyek lovat, én többet nem tenném! Ügy mondtam el a Balázs Györggyel folytatott beszélgetést, ahogy lezajlott. Nem szépítettem, hiszen az igazságon csorbított volna bárminemű változtatás. Lajos Géza » pénzügyi fegyelmet kuvel&iink...“ A Somogyi Néplap I960, március 25-i számában megjelent Sikkasztó főkönyvelő, statisztáló vezetőség című cikkben közölt banki megállapításokkal nem tudunk teljes egészében egyetérteni. Á cikkben az áll: »a Nemzeti Bank járási fiókjának ellenőrzései pedig csak formálisak voltak, s a szabálytalanságokat, illetve a sikkasztást nem fedték fel«. A marcali járási fiók tsz- előadója 1964. november 12- én a nemesvidi Alkotmány Tsz-nél tartott ellenőrzés során megállapította a sikkasztás tényét, s a vizsgálat befejezése után 1964. november 18-án a marcali fiók vezetője, Hederics Ferenc fiókigazgató írásbeli feljelentést tett a járási ügyészségen Rei- nich Lajos ellen. Fentieket ügyviteli utasításaink értelmében bejelentette a Bann Jogi Főosztályának, s a Jogi Főosztály 1964. november 23-án kelt Jog. 23/a—216. számú levelében a fiók eljárását tudomásul vette. A cikk azon megállapításával, hogy-a Nemzeti Bank szigorúan követelje meg a pénzügyi fegyelmet minden egyes gazdálkodó szervtől«, messzemenően egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy jobb lett volna, ha a sikkasztás tényét már sokkal korábban megállapítottuk volna — de erre csak 1964. november l2-én került sor. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója (5518) VENDÉGLÁTÓIPARI HELYZETKÉP Kevés a sör, mi lesz a nyáron? Korán beköszöntött az enyhe idő, s a napokon át tartó meleg bizony hamar felhívta a figyelmet arra, hogy a vendéglőkben, az eszpresszókban kevés a sör. A szomjas vendég legtöbbször hiába kér, ezt a választ kapja: kicsi a keret, amit kaptunk, néhány óra alatt elfogy, s 'pótlást nem tudnak biztosítani. Balogh Lajost, a Vendéglátó Vállalat igazgatóját megkérdeztük: — Véleménye szerint mivel magyarázható a sörhiány? — Vállalatunk nem tehet arról, hogy kevés a sör, s az igényeket nem tudjuk kielégíteni. Januárban 500, februárban 800 hektoliterrel többit kaptunk, mint tavaly, de ez is kevésnek bizonyult Azért van sörhiány, mert a tavalyi rossz szőlő-, illetve bortermés következtében bort sem kapunk elegendőt Ha a jelenlegi mennyiségnél 15—20 százalékkal több sört juttatnának vállalatunknak, akkor zavartalanul tudnánk biztosítani az ellátást. Ez azért is fontos, mivel az előző évinél korábban indult meg a turistafargialorn, sokan keresik fel a Balaton menti és a kaposvári szórakozóhelyeket Ä Vendéglátó Vállalat igazgatójával felkerestük a Magyar Országos Söripari Vállalat nagykanizsai gyárát, ahol Váradi Zoltán áruforgalmi osztályvezetővel beszélgettünk. — Tudnaik-e kereten felül sört szállítani Somogyba? — Az év első és utolsó hónapjaiban igen, nyáron sajnos nem! Nyáron — bár teljes kapacitással dolgozunk — nem tudunk többet készíteni az évi 500 000 hektoliternél. Ebből kell ellátni Zala, Veszprém meg Somogy megyét, és a Balaton két oldalát. Szerintem gyökeresen az változtatna a helyzeten, ha megépítenék a már régen tervezett miskolci sörgyárat, s a pécsi gyár kapacitását korszerűsítéssel a kétszeresére emelnék. — Mégis, hogyan lehetne enyhíteni a hiányon? — Jól bevált az a módszer, hogy a tavasz beköszöntővé; kirendeltségeink két műszak ban végzik a palackozást, s így gyorsabban és gyakrabban tudnak szállítani. Április 1 -tő1 két műszakban dolgozna': Sí fokon, Balaton bogláron és Kaposváron is. Ezenkívül a >' :• dós sör rovására növelj' kereskedelemnek és a venu^ LátóTjoamak szállítandó üveges sör mennyiségét Somogy a tavalyi 28 000 hektoliterrel szemben 33 000 hektoliter üveges sört kap a második negyedévben. Szerintünk ez azért jó, mert könnyebb a »terítése«, s több helyen tudják árusítani, mint jelenleg. — Több panasz volt tavaly a sör minőségére, elsősorban a palackozott sörökre. Mi ennek az oka? — Nem gyártási és érlelési, hanem tárolási hiba idézte elő. Főleg a Balaton mentén nincsenek megfelelő raktárak, s a sört a szabadban tárolják. Így bizony a szavatossági időnél jóval hamarabb tönkre megy az ital. Gondolni kellene a raktárépítésre is ... Beszéltünk sor ügyben Tolnai Györgynével, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával. — Ismerjük ezt a gondot. Levélben, szóban is kértük a Belkereskedelmi Minisztériumot, de a tavalyinál több sört, bort nem tudnak adni megyénknek — mondta. Javasoljuk, hogy az illetékesek vizsgálják felül Somogy sörellátását, nehogy nyáron komoly bonvodalom származzék az áruhiányból. Szalai László Karbantartó munkálatok a tabi áruház feliratán. 533 holdon termel burgonyát a kadarkúti Szabadság Tsz Megérkezett Hollandiából a vetőgumó (Tudósítónktól.) A kaposvári járás egyik legnagyobb burgonyatermelő közös gazdasága a kadarkúti Szabadság Tsz. Ebben az évben 533 holdon ültetik ki ezt a fontos növényt. Varga János, a szövetkezet főagronó- musa elmondotta, hogy ápri - lis 4-én kezdik a burgonyaültetést a kadarkúti és hencsei egyesült tsz-ben. Ekkor az előcsíráztatott gumókat rakjak a jól előkészített talajba; A vetőgumó a teljes területre rendelkezésre áll. Részben saját termésükből tartalékolták, kaptak a Lábodi Állami Gazdaságtól is, és március 30-án érkezett meg 1200 mázsa velőgumó Hollandiából. A termés nagyobb részét tovább- szaporításra használják, kisebb részét pedig étkezési célokra értékesítik majd. A tervek szerint nyolcmillió forint bevételre tesznek szert. A Szabadság Tsz burgonya- termelését nagy figyelemmel kísérik járásszerte. A járási tanács mezőgazdasági osztálya termelési bemutatókat szervez Kadarkúton. Az elsőt ma délelőtt tartják 13 termelőszövetkezet szakembereinek részvételével. A növényápolás és a betakarítás időszakában is összejönnek majd tapasztalat- cserére, s a Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskola tanárai előadásokat tartanak. A szakemberek különösen arra kíváncsiak, hogy a holland tőgumó hogyan válik be, gyan fejlődik a kadarkúti lajban. A kártevők elleni dekezéshez réztartalmú vényvédő szerekkel rendelkeznek. vehotavénöVillanyszerelő szakmunkásokat és betanított villan; szerelő segédmunkásokat legalább 3 éves gyakorlattal fölvesz az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. V szakmunkásvizsga megszerzéséhez lehetőséget ’ztoíitunk. Jelentkezés a vállalat központjában: -osvár, Május 1. utca 57. (52117) Mikor állítják helyre a járdát? Olyan száz-százhUsz dolgozó a legmostohább körülmények között megy munkába mindennap. Az Építőipari Vállalat három évvel ezelőtt építette föl a Munkácsy Mihály Gimnáziumot, a kazánház előtti járdát azonban még ma sem állította helyre. Bokáig érő sárban, porban megyünk ki a Kossuth Lajos utcába. Most meg az Uj székházuk építésénél kelet felé Is elzárták a járdát, több vagon homokot raktak rá, betonkeverőt állítottak fel, de nem világítják ki. Nyaktörő állapotok ezek! Nem igaz, hogy ennek így ■;cll lennie. _ TÖBB LAKÓ ÉRTESÍTJÜK a helyi járatok utazóközönségét, hogy 1966. április 5-től kezdődően a 6-os hehi iáratú autóbusz a régi útvon 'an a Kossuth téren át közlekedik. 13. sz. AKÖV (52536)
