Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-06 / 81. szám

Somogyi Néplap Tavaszi munkák — akadályokkal Nép MÉRVEI RI70TTrAÍA ET/A' VERVF' TANACS LAPJA ti eot iparművészét A MŰCSARNOKBAN Május 10-ig tart nyitva a III. Országos Népi Iparművészeti Kiállítás A téren emelvények, piros- fehér-zöld és vörös zászlók magasodnak a közelgő ünnep­re; berm a képzőművészet csarnokában a hazai színek ezernyi árnyalatát öltötték ma­gukra a termek; Április 2-án nyitották meg a 111. Országom Népi Iparművészeti Kiállítást. Ellentétes impressziók hul- lámzanak bennem. Pompának, messze világító fénynek érzem a nemesen csillogó szépség, a művészi érték e gazdag tárhá­zát —, holott éppen egyszerű­ségében megkapó ez a kiállí­tás. S ami egy helyen a nép­művészet eredendő tisztaságá­val lenyűgöz, néhány lépéssel távolabb újrateremtve tündók- lik elő századunk lakáskultú­rájában. Ebben van a varázsa ennek a kiállításnak. Háromszögletű nádtetős homlokzat, 1830. felirattal, He­vesből; a népi építészet mú- zeális emléke. Mellette kalo­csai szoba; odébb Sárköz pár­nái tornyosulnak eredeti szép­ségükben. Szűrök, faragott szú­ette bútorok, ahogyan a múlt századból ránkmaradtak. Ez a kezdet, a kiindulópont. A népi iparművészetiben is, a kiállításon is. A többi teremben a folyta­tás, a huszadik század utóbbi húsz éve. A kibontakozás, a népi iparművészet fejlődése. Átmentett kincsei a múltnak, amelyekben a forma eredeti folklór; a színek, a minták al­kalmazása, a dísztárgyak, hím­zések, faragások, bútorok el­készítésének tudatos szándéka viszont már napjaink ritmusá­ban fogant. A mának és a jövőnek. Ez a III. Országos Népi Ipar- művészeti Kiállítás alapgondo­lata; ezt tükrözi a kiállított tárgyak elhelyezése, sorrendjé­nek hangsúlya. Ehhez a gon­dolathoz jutunk el a termeket körül járva. Ä hatalmas középső kiállító helyiségben hall és lakószoba enteriőrök. Amott kovácsolt védőrács kunkorodik a vilá­goszöld cserépkandailó előtt. Itt pedig egy alacsony dohány­zóasztalka áll, háromlábú fa­ragott fejőszékkel. Mellette heverő, egy ledobott hófehér subával, és háncsfonású han­gulatlámpák fénye vetődik a szádafüggönyök mintáira. Meghökkentőbbet bizonyára, bizarr egyszerűségében szeb­bet, modernebbet aligha lát­hattam. E szobarészletek mind­egyike meggyőző illusztráció, adalék a mai lakáskultúra esz­tétikájához. Szépség és meleg fények hangulata uralkodó a többi kiállító helyiségben is; a szőt­tes-, a cserép-, a faragás-, a szőnyeg-, a népi hímzés-, a csipke-teremben és külön az utolsó két helyiségben, ahol népművészeti gyermekruhákat és raffia-, nád-, csuhéfonárú kerti bútorokat állítottak ki. Olymódon, hogy a kiállítási tárgyakban Magyarország va­lamennyi népművészeti tájegy­sége felvonul. Mindebben igen szép és te­kintélyes helyet kapott a Du­nántúl és közötte Somogy népi iparművészete. Hagyományos munkaeszközökkel készültek, de a termékek formagazdagsá­gát reprezentálják a vásárhe­lyi, tiszafüredi, mezőtúri, kar­cagi ; az erdélyi szász és a go- möri tűzálló fazekasság ter­mékei között külön tárlókban a kaposvári habán cserépkul- túra mesterének, Tamás Lász­lónak az alkotásai. Egy külön terem csaknem teljes egészé­ben somogyi faragással télt meg. Kálmán István, Balásy Gyula, Bognár Károly, Jancsi- kity János, Tóth Mihály, Fehér Lajos, ifj. Kapoly Antal és Varga László nevét olvashat­tuk a tárlókban elhelyezett szebbnél szebb fa- és csontfa­ragásokon, dísztárgyakon. A legszebbek között is ta­lán a legnagyobb tetszést kel­tik majd a látogatókban Kalo­csa és Matyóföld hímzései. Az egyik sarokban olyan 35—40 figurából összeállított lakodal­mas menetet láttam — matyó­babákból. Aki ebben a legap­róbb részleteknek a szépségét is meg akarja csodálni, órákat tölthet az igéző látvány előtt Csupán egyetlen szempont­ból maradt adásunk a HISZÜV és a Népi Iparművészeti Ta­nács kiválóan megrendezett kiállítása. A látogató szeretné tudni, hogy a kiállított remek­művek hazánk melyik tájait képviselik. Ez viszanf csak ott lehetséges, ahol nem önálló al­kotó munkáját, hanem vala­melyik város, község háziipari termelő szövetkezetét tünteti fed a kis fehér lapocska. Leszámítva ezt a hibát, a III. Országos Népi Iparművé­szeti Kiállítás minden eddigi méretét, anyagát és szépségét felülmúlja. Megtekintése fe­lejthetetlen. Wallinger Endre (Tudósítónktól.) Jó ütemben folynak a nagyatádi járásban az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák. A zab és zabosbük­köny vetési tervét eddig het­ven százalékra teljesítették. A borsónak több mint a két­harmadát elvetették, és a konzervgyár által elkészített ütemterv szerinti időben földbe kerül a többi is. Az előcsiráztatott burgonyának a 60 százalékát — 200 holdat — kiültették. A kertészetek­ben is megindultak a mun­kák. Kijavították a meleg­ágyakat, elkészítették a mag­ágyat és elvetették az apró­magvakat. A pillangósok vetőmagjából hiány mutatkozik. így ezek­nél a vetéstervhez képest nagy a lemaradás. Lassan megy a cukorrépa és a csil­lagfürt vetése is. Egyébként a tavasziaknak már több mint a felét — 8000 holdat — műtrágyáztak, istállótrá­gyával pedig 3000 holdat ja­vítottak meg. A tavaszi szántásnak a felét elvégez­ték. Néhány tsz-ben azonban hátráltatja a munkákat a ta­valyról kint maradt kukori­caszár. Csökclyben például 130, Belegen pedig 125 hol­don ez akadályozza a szán­tást. A BEMONDÓ TRÉFÁJA «A stem karikatúrája) Egységes szénutalványok a tüzelőakciókan A dolgozók kedvezményes tüzelőbeszerzési akcióját idén — a korábbi évek gyakorlatát 31 eltérően — egységes szén­utalványokkal bonyolítják le. Az utalványok tulajdonosai ez évben — a mindenkori készlettől függően — tetszés sze­rint vásárolhatnak bármilyen szenet, tehát nem lesz külön szén-, hazaibrikett. és németb rikett-utalvány. Senkit se té­vesszen meg, hogy a kibocsátott utalványokon olyan felirat olvasható, amely szerint az utalvány szénre vagy brikettre váltható be, ugyanis ezeket az utalványokat még az említett intézkedés előtt nyomtatták ki. Az utalványok névértéke Bu­dapesten a házhozszállítás költségeit is magában foglalja. „ VALAKI” VÁSÁROL — Szervusz, öreg cimbo­rám. — Szervusz, druszám. •— Hogy s mint élsz? — Köszönöm, ahogy te. Amolyan nyugdíjas módra. — Hallom, hogy előlép­tél. — Én-e?... — Te bizony. Valaki let­tél, ahogy mondják. Az asszony reggeltől estig haj­togatja: Jó lenne, ha vala­ki felapritaná a fát, valaki elmenne a piacra, valaki kivinné a vizet. S ez a Va­laki te vagy, úgy szeded a lábad, mintha Pelyva Máté, a valamikori tizedesünk ad­ná ki a parancsot. *— De... —■ Ne tagadd, elárul a kosár, most is a piacról jössz. Ugye? — Hát. — S mennyiért vetted ezt a szép tojást? — Nyolcvan fillérért da­rabját. — Ne szédíts, nem vagy te ringlis. — Márpedig így van. Ne­kem ugyanis van egy csal­hatatlan módszerem, Kapos­váron én veszem legolcsób­ban a tojást. —* Áruld már el a trük- ködet. — No, idesüss. Kimész a piacra, s néhányszor végig­sétálsz a soron. Azt jól je­gyezd meg, hogy csak a lá­bakat nézzed... — Meghibbantál?! Miért éppen a lábakat? Tojást akarsz venni vagy használt cipőt? — Várd ki a régét. Ame­lyik asszony nagyon topo­rog, annak mehetnékje van. örül, ha megszabadul az árujától. Én például azt mondtam ma a kiválasztott kofának: -Aranyoskám, mind a harminc tojást elviszem nyolcvan fillérivei, hogy ne kelljen itt ácsorognia to- vább!« Mind ideadta. — Boldog lehet a felesé­ged, hogy ilyen potyán jutsz hozzá. — O nem tudja. S ne­hogy elkotyogd, ez haditi­tok! Neki ugyanis ötven fil­lérrel többért számolom eL — Engem pedig nem ke­nyeresei le. Még ma szólok az asszonynak. — Csak azt ne, inkább meghívlak egy kisfröccsre. — Nem hálózol be en­gem ... Egy nagyfröccsöt azonban elfogadok. S más­kor szólj, ha vásárolni kül­denek. Mert ismered azt a szép magyar szólást; ökör iszik magában... L. G. II tíz közül kilenc állami gazdaságban fizelnek nyereségrészesedést A megyei átlag: 13 napi munkabér A somogyi állama gazdasá­gaik 1965-ben igen eredmé­nyesen működtek. A böhönyei gazdaság kivételével vala­mennyien teljesítették, illetve túl tel jesi tették jövedelmező­ségi tervüket. Ennek megfele­lően átlagosan 13 napi mun­kabérrel azonos összeget fizet­hetnek a tíz közül kilenc gaz­daságban nyereségrészesedés­ként. Összehasonlításul, a gaz­dálkodás javulásának szemlél­GYERMEKRAJ ■’ , V Z KIÁLLÍTÁS KAPOSVÁRON Vas&rnap délelőtt nyitották meg Kaposváron, a Fegyveres Erők Klubjában az MHS, az MSZBT, a megyei művelődésügyi osztály és a honvédség szervezésében meg­rendezett felszabadulási gyermek­rajz kiállítást. A januárban meg­hirdetett rajzpályázatra sok — a béke, a felszabadulás, a *.atszik­éiét gondolatával foglalkozó — pályamunka érkezett be a me­gye általános és középiskoláiból. Nehéz dolga volt a zsűrinek a sok ügyes, ötletes rajz közül ki­választani a legjobbakat. Az ün­nepélyes eredményhirdetést Po­hánka Rudolf, az MHS megyei munkatársa nyitotta meg, majd Luif József őrnagy emlékezett meg felszabadulásunk 21. évfor­dulójáról. A továbbiakban ismer­tették a pályázat eredményeit: az első helyet — 400 forint értékű könyvjutalmat — Zámbú Tibor, a böhönyei általános iskola ha­todikos tanulója szerezte meg. A második helyért .iáró 300 forint értékű könyvet öttevényi Hedvig balatonboglári ötödik oszt*lvos ta­nuló kanta. A harmadik helyet Lukics László kaoosvári hetedik osztályos tanuló vívta ki. °00 fo­rint értékű könyvvel jul 7 ’- fák Márton János, az MHS ' "vei elnöke több könyvjutalmai és ok­levelet adott át a rajzaikkal si­keresen Kereplő tamilóknajL tetésére közöljük, hogy az 1964. évi eredmények alapján tavaly csak öt gazdaság oszthatott négy és fél napi keresetnek megfelelő összeget. Most Balatonnagy berek, Ka­posvár, Kutas és Lábod is fi­zethet részesedést. A kaposvári gazdaságban az elérhető legna­gyobb ez az összeg: itt a dol­gozók egy egész hónap — 20 munkanap — bérét szerezték meg. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés ma­gas hozamot adott: a hízott ál­latok exportja különösen meg­növelte a pénzbevételt. A ja­vuló termelésre támaszkodó gazdaságos értékesítés hasz­nossága fejeződik ki a dolgo­zók tizenharmadik havi fizeté­sében. Balatoni!jhelyen és Darány- pusztán 17—17, a bala tonnagy - bereki gazdaságban 16, öreg­lakon 14, Lábodom 11, Balaton- bogláron, Bárdibükkben és Kutason pedig egyaránt 8 na­pa bérnek megfelelő összeg jut nyereségrészesedésre. Felnőtt tanulók vizsgája Polányban Bizottság előtt vizsgázott az ál­talános iskola nyolcadik osztá­lyának anyagából tíz felnőtt. Az öregdiákok bátran és biztosan vá­laszoltak a kérdésekre. Négy asz- szony és hat férfi (valamennyi tsz-tag) járt a nyolcadik osztály­ba. A legfiatalabb harminchárom, a legidősebb ötvenhárom éves. A vizsgaelnök ünnepélyesen hir­dette ki az eredményt. Juhász Já­nos minden tantárgyból jelesre vizsgázott, ő volt az iskola leg­pontosabb látogatója. Jó ered­ményt ért el Varga Qyörgyné, Loósz Imre, Pfeiffer Jánosné. A vizsgázók nevében Juhász János mondott köszönetét. SÁNBOB. M iiWßOA Jó tanács A New York felé ro­bogó vonat egyik kupéjá­ban két jól szituált úr foglal helyet. Beszélge­tésbe kezdtek. Az egyik megkérdezi a másiktól: — Bocsánat, elárulná nekem, hogy mi a fog­lalkozása? — Ismert jós vagyok. S ön? — Én meg kereskedő. Szeretném igénybe ven­ni szolgálatait. Mennyibe kerül? — Huszonöt dollár, de csak cikkor, ha eltalá­lom a gondolatát. — Nagyszerű! Mondja hát meg, hogy mire gon­dolok ... — Arra, hogy New York-i megérkezése után váltóra vásárol árut. Az árut nagy haszonnal el­adja, de a váltót nem fizeti ki. Eltaláltam? — Nem, nem találta el! De kérem, itt a ho­norárium. — Ha nem találtam el, miért fizet? — Vegye csak él nyu­godtan, az ön ötlete 25 dollárnál jóval többet ér. Bölcs mondások írta: Tudor Musatescu Mennyit adsz, hogy ne említselek meg az »em­lékeimben*<? Ha mindent hallani akarsz, tedd magadat sü­ketnek. Kétféle író van: akit olvasnak és akit idéznek. Harcoljatok együtt egyért, és harcolj egyedül mindenkiért. Barátság: főét szív, amely kezet fog. A szomorú könnyeket csak a tenyér hátsó ol­dalával törlik. Mennél finomabb egy gondolat, annál tartó- sabb. Inkább’ a tisztességes fogcsikorgatás, mint az aljas mosoly. Hogy felbecsüld a tá­volságot, végig kell jár­nod. A valódi életet nem az eltöltött évek szerint, ha­nem az elvégzett tettek szerint számítják. A pocakos férfi olyan, mint a kitérdelt nadrág. A láncok alkották meg a szabadság fogalmát. A halál örökös illet­lenség. Aforizmák Az elvek nem érik be egyetértéssel: megvalósí­tást követelnek. * * * Vízválasztónál könnyű megtalálni; merre futnak a folyók. * * * Okos ember úgy tesz jót, mintha sávességet viszonozna. » « * A káros ón becslés olyan betegség, amelytől mások is szenvednek Ahol retyerutyaságé a sző — ott hallgat a bi­zalom. (K. L.) Somogyi Nétolap Az MSZMP SomopN megyei Bizottsága és a Sonioj*'- megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-t®, IS-ll. Kiadja <* Somogy megye* Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinka S. a. Z. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örz&nfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi uostahivataloknáJ és postiskézbesitőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 2506* Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvári bálink* Sándor utca b

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom