Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

Vasárnap, 1966. április 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tegyünk többet Somogyért! £ felhívás után Szombaton jelent meg az újságokban a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságá­nak felhívása a dolgozókhoz, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tiszteletére bontakozzék ki széles körű szocialista munkaverseny. »A szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk. Céljaink megalapozottak, de megvalósításuk vem könnyű. Ez évi terveink minősé­gileg is nagyobb követelményeket állítanak elénk. Mind­annyiunk eszére, szívére, lelkesedésére van szükség, hogy összefogva, közös erővel legyűrjünk minden akadályt, és fegyelmezett, odaadó munkával, az 1966. évi tervfelada­taink teljesítésével erősítsük hazánkat, teremtsük meg a jólét további növelésének föltételeit« — mondja a többi között a felhívás. Biztosak vagyunk benne, hogy Somogybán is gyors visszhangra talál a buzdítás, s üzemeink, gazdaságaink dolgozói egy ember kién t csatlakoznak a versenyhez. A program adott, terveink, céljaink ismertek. S különösen szerencsés dolog, hogy a párt IX. kongresszusának tiszte­letére indítandó munkaverseny megyénkben egy másik nagyszerű akcióhoz is csatlakozik, a »Tegyünk többet So- mogyért!«-mozgalomhoz. Ez megadja a keretet ahhoz, hogy a legkisebb üzemtől, gazdaságtól a legnagyobbig mi­lyen feladatokat kell végrehajtani ebben az évben. Megyénk ipari üzemeinek múlt évi eredményei biz­tatóak: a szocialista ipar 9,5 százalékkal termelt többet az 1964. évinél, s ez a fejlődési ütem — ha az évi tervet nem sikerült is hiánytalanul teljesíteni — meghaladta az országos átlagot Ebben az évben — mint ahogy a felhí­vás is mondja — a munka jobb megszervezésével, a fo­lyamatos és biztonságos munkához szükséges föltételek biztosításával kell segíteni, hogy a dolgozók teljesíthessék kötelezettségeiket Külön gondot kell fordítani a termékek minőségére — a múlt évben lényegesen javult a megyénkben előállí­tott iparcikkek minősége, s alig volt reklamáció —, s na­gyon fontos az exporttervek sikeres teljesítése is. Külföld­re kerülő termékeink minősége — mint a közelmúltban például a városi párt-végrehajtóbizottság ülésén is meg­állapították — megfelelő, sőt az átvevő szervek szerint az országos átlagot is meghaladja. Mindez nagy felelősséget ró a dolgozókra, hogy a jövőben további széip eredmé­nyekről lehessen hírt adni. A következő napokban minden bizonnyal egymás után érkeznek a jelentések arról, hogy üzemeink, vállala­taink dolgozói csatlakoznak a pártkongresszus tiszteletére indítandó munkaversenyhez. Álljon itt az első jelentés egy versenyvállalásról: a balatonmáriai földművesszövet­kezetnél megtartott termelési tanácskozáson a szocialista brigádok versenyre hívták a megye földművesszövetkeze­teit. Céljuk: az üzemági tervek pontos teljesítése, a tár­sadalmi munkaakciók bővítése, a selejtcsökkentés. Mind­ez a »Tegyünk többet Somogyért!«-mozgalom egyik alap- gondolata is. Ezen kell munkálkodnunk a jövőben min­den poszton egyaránt. P. Gy. A KÖZÖS MUNKA RÉSZESEI A mezőgazdasági népesség csökkenésének folyamata nyo­mon kísérhető a termelőszö­vetkezeti családok, tagok lét­számának évenkénti változá­sában. Átfogóbb értelemben az az összesítés és egybevetés jellemzi pontosabban a hely­zetet, amely megmutatja, hogy az egymást követő évek­ben kik dolgoztak a tsz-ekben, kikből tevődött össze a közös gazdaságok munkásgárdája. Megyénkben a tsz-mozga- lom 1962-ben 55 576 családot egyesített; ez az utóbbi öt év legnagyobb létszáma. Ettől kezdődően szakadatlan fo­gyatkozás tapasztalható. A változás mértékét az évek adatai mutatják. 1963-ban 54 966, a következő évben 53 834, tavaly pedig 52 305 volt a családok száma. Ez a szám­sor az elöregedés miatt ala­kult így. A tagság 1961-ben 73 571 főből állt; 1962-ben a 74 527-es taglétszám az elő­zőkhöz és a későbbiekhez mér­ten is a legnagyobb; ez az évek egymásutánjában 73 979- re, majd 72 127-re, tavaly pe­dig 70 289-re csökkent. A közös munkában részt vevő tagok számának alakulá­sa a második ötéves terv idő­szakában nem ingadozást, ha­nem általános csökkenést mu­tat Ez azt jelenti, hogy kö­zülük 1961-ben dolgoztak a legtöbben (57 732 fő) és tavaly a legkevesebben (51 377 fő). A részvételi arány ily módon va­ló alakulása nem munkaíe- gyelmi hiányosságokkal függ össze alapvetően, hanem más ismert tényezőknek a követ­kezménye. Éppen azt mutat­ják évről évre jellemzőbben a megyei tapasztalatok, hogy folyamatosan erősödik a pa­rasztság közösségi tudata, a tagság mindinkább szövetke­zete gazdájának vallja magát, és ennek megfelelően egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz közös gazdasága erősítéséért, fáradtságot nem kímélve vesz részt az időszerű és állandó munkában. Az öregedő és fogyatkozó taz-tagság nem nélkülözi a kö­zösben a családtagok segítsé­gét. A bedolgozók létszáma az említett időszakban 12 690 és 14 554 között ingadozott, te­hát egyszer csökkent, más­szor növekedett. A fő irány­zat az utóbbi években ezen a téren is a csökkenés; 1964-ben például 13 881 családtag, ta­valy pedig ennél 1,8 százalék­kal kevesebb vett részt a kö­zös munkában. A dolgozó tagok és a bese­gítő családtagok együttese ad­ja a szövetkezetek legszámot­tevőbb munkásközösségét. Összefogott erejük nagyságá­nak szemléltesére álljanak itt az együttes létszám alakulá­sának adatai: 1961-ben 72 286, a következő évben 69 558, utá­na 68 308, egy évvel később 66 863, tavaly pedig 65 013 tsz- tag és besegítő dolgozott a közösben. A tennivalókban osztoztak a növekvő létszámú alkalmazottak, akiknek a szö­vetkezetek tavaly az 1964. évi 53 923 000 forinttal szemben 61 459 000 forint munkabért fi­zettek ki. Munkabíró szövetkezeti gaz­dák, besegítő családtagok és készpénzes alkalmazottak — Ők együtt a közös gazdaságok fenntartói, ők végzik a me­zőn, a jószág körül az új ér­téket adó munkát, ők haszno­sítják erejüket, képzettségü­ket a termelésben, irányítás­ban és a közös gazdaság ered­ményes működéséhez nélkü­lözhetetlen szakágazatokban. Nem szabad elhallgatni, hogv a tudomány és a technika vívmányait egyre inkább fel­használó, mindjobban gépese- dő mezőgazdaságban az em­ber munkája évről évre köny- nyebbedihet, ha a tennivalók arányosan oszlanak meg Az ismert országos intézkedések ezt vannak hivatva még job­ban előmozdítani, híven kife­jezve a mezőgazdasági terme­lés legfontosabb eleme, a pa­raszti munka iránti fokozódó politikai, társadalmi, anyagi, erkölcsi megbecsülést. Kutat József A barakképület utolsó szo­bája a »-főhadiszállás«. A ba­rátságos arcú, meleg szemű »parancsnok« innen irányítja az új városrész születését. Eb­ben a szobában mindig a munkáról beszélnek. Hogyan lehet határidőre kifogástalan munkát végezni. Többet adni, mint amennyi a papíron van. Itt dönteni kell, méghozzá mindig azonnal. És bizonyíta­ni minden nap. Kopogok sz ajtón, benyitok. Senki sem fordul hátra. Né­gyen vannak a »parancsnok« körül, szer.ve ’élyesen vitat­koznak. — Ez H—-25-ös! — Tévedés! Ez H—10-es! — Ha H—10-es, miért nem kócos? Elmélyedte« forgatják és kaparják a habarcsréteggel bevont téglalapot. — A négyszázas cement ne­hezen szárad. Ha napsütéses idő lett volna két napig, már száraz lenne az egész. Eskü­szöm, hogy kiváló ez a mun­ka. Az ablakon át éppen a da­rura lehet látni. Tíz perce hallgatom a vitát A hl okkozó Kula-brigád ezalatt egy har­madik emeleti lakás északi fa­lát rakta a helyére. Az egyik vitatkozó észreveszi, hogy az árlisták ügyességével mozgó brigádot nézem. Meg is jegy­zi: — Ügy dolgoznak, hogy még az ördög is megirigyel­heti gyorsaságukat... A »főhadiszállás« előtt öez- szefutok egy régebbi riportom egyik szereplőjével. Szemre­hányással kezdi. — Jól befűtött nekünk, ak­kora pofont kaptunk a mester­től, hogy még most is cseng a fülünk. — Látja, hogy mo­solygok, támadóan folytatja: — Már az is baj, ha tizenöt éves korában dohányzik az ember? Maga hány éves korá­ban gyújtott rá először? őszintén válaszoljon! — Azóta is szívtok? — Most már aztán tényleg ne vicceljen. Ha maga is ak­kora pofont kapott volna, azt hiszem, elmenne a kedve a tréfától... Hallgatunk. Előveszem a ci- garretámat, és rr^gkínálom. Nem fogadja el. * — Bent kikről vitatkoznak? — Megmondjam? — Ha nem titok. — Mit törődik maga a tit­kokkal? De hát így is, úgy is megtudja. A milliomosokról. Samuékról. — És szerinted kinek van igaza? összeráncolja a homlokát. — Ezt majd eldöntik az okosok... Bent közben véget ért a vi­ta. Németh József főépítésve­zető helyszíni szemlére ké­szül. Áz udvariasság kedvéért leültet. — Mivel szolgálhatunk így ünnep előtt? — A milliomosokkal! Samu Gábor brigádjához jöttem. — Éppen jókor. Oda igyek­szünk. — A vita miatt? Játékosan húzogatja a lo­garlécet, aztán elneveti ma­gát. — Eltalálta. — Tulajdonképpen kinek van igaza? — Erre majd ott fenn adok választ. Libasorban megyünk a VI/2-es épület deszkák or latos nyers lépcsőin. Elöl a »pa­rancsnok«, mögötte Balogh Sándor munkaügyi előadó, utána Horváth Miklós teljesít- ményels'ámoló. A negyedik emeletről létrán mászunk ki a tetőre. Lent szelíd volt a szél, itt fönn belekap minden­be. Pillanatok alatt pirosra festi az arcunkat. — Hát itt volnánk. Elölről kezdődik a vizsgáló­dás. Egypár perccel utóbb há­rom véleményt hallok. A munkaügyes: — Kiváló! A teljesítményelszámoló: — Olyan ez, ahogy a nagykönyv­ben meg van írva! A főépítésvezető szól utol­jára: — Örülök, hogy így van! Jó tíz-tizenöt méterrel odább kőművesek dolgoznak a kémények között. A milliomo­sok: Samu Gábor, Jámbor Ist- váh, Palkó Sándor, Tóth Jó­zsef és Nagy József. Két hete hallottam róluk, hogy har­minc nap alatt több mint egy­millió forint értékű munkát végeztek. Most már tudom, hogy februárban és március­ban megdöntötték az új vá­rosrész építésének rekordját. Kéthavi teljes! bményük: 1 250 539 forint S amint a vizsgálat bizonyítja: a munka kiváló minőségű! Ott állunk Samuék között. Al< ttunk az új városrész. A kész házak tetejét már benőt­te az antennaerdő. — Ezt a négyet mi építet­tük — mondja Samu, és lefe­lé mutat. Még sok mindent szeretnék kérdezni tőlük, de a »parancs­nok« megelőz. — Az lesz majd a nagysze­rű, Gabi, ha már minden ké­szen lesz. Egyszer majd erre jössz az unokáddal, és me­sélsz néki. Elmondod, hogy te rpeg a többiek ... A mondat utolsó szavait már nem lehet hallani. Itt, fönt a tetőn táncot kezd az új tavaszt hozó szél. Ném-th Sándor TOVÁBB A POLITIKAI ELŐKÉSZÍTÉS ÚTJÁN Kongresszusi munkaverseny a marcali járás tsz-eiben A megye termelőszövetke­zeteinek zárszómadó közgyű­lését minden eddiginél tartal­masabb, céltudatosabb poli­tikai előkészítő munka előzte meg. Áz alapszervezetnek ezt a tevékenységét összegezték, eredményesnek értékelték. A tapasztalatok arra ösztönöz­nek, hogy ne csak a zár­számadások előtt, hanem egész éven át jól szervezett tájékoz­tatással, közvetlen eszmecse­rével segítsenek a kommunis­ták a pártonkívülieknek oly módon, hogy mindenki min­dent megértsen, ami a közös gazdaságban történik. Így lát­hatja világosan a szövetkezeti gazda, mi az, ami neki és tár­sainak jó, tehát teljes erejé­vel ennek az ügynek szolgála­tába állhat, de azt is idejében észreveheti, hol a baj, amire föl kell hívni a figyelmet. A zárszámadások sikeres politikai előkészítése arra kö­telez, hogy továbbhaladjunk a megkezdett úton. Petreka- nits Andor, a Marcali Járási Pártbizottság első titkára így summázta a tapasztalatokat és a terveket: — Hasznosnak bizonyult, hogy a zárszámadá­sok politikai előkészítésére olyan nagy gondot fordítot­tunk. Most a tavaszi és ké­sőbb az egész évi munkák­nál is erre törekszünk. Ezt a törekvést tükrözi egy nemrég összehívott járási ta­nácskozás témája is: falvak párt-, tanácsi és termelőszö­vetkezeti vezetői — mintegy százhúszan — beszélték meg a múlt évi tapasztalatokat és Kőműveseket és segéd­munkásokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári és környéki, siófoki és környéki épít­kezéseire. Különélési pótlékot fizetünk Kaposvár területén családfenntartóknak, napi 15 Ft-ot, nem családfenntartóknak napi 10 Ft-ot, vidéki mun­kahelyeken családfenntartóknak napi 20 Ft-ot, nem családfenntartóknak pedig napi 15 Ft-ot, ha vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek, és állandó lakhelyükre naponta nem térnek haza. Munkás- szállást, üzemi étkeztetést biztosítunk. A fölvé­telkor tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Ka­posvár, Május 1. utca 57. és Siófok, Fő utca 200. _________(52469) a z idei tennivalókat. Odahaza ennek szellemében láttak hoz­zá a program megvalósításá­hoz. Együttes párt- és szövet­kezeti vezetőségi üléseket tar­tanak ezekben a napokban, s itt már a konkrét, az idei ter­melési tervből adódó feladato­kat ddlgozzák ki, elkészítik például a kézi, a fogat- és a gépi erő mérlegét. Ezután ki­bővített párttaggyűlést tarta­nak az alapszervezetek, s er­re nemcak a párton kívüli ak­tívákat, hanem a falu tömeg­szervezeteinek vezetőit is meg • hívják. Ezen a fórumon meg­bízásokat kapnak a részve­vők, majd az elképzeléseket a munkaterületek brigádgyűlé­sein összehangolják a szövet­kezeti gazdák elgondolásaira], észrevételeivel. A tervjóváha­gyó közgyűléseket már csak­nem minden szövetkezetben megtartották. A mindeme ki­terjedő feladatokból tehát ki­ki közvetlenül megismeri a reá váró tennivalókat az áp­rilis első felében sorra kerülő kibővített párttaggyűléseken és brigádértekezleteken. Ezzel egyidejűleg ügyelnek arra is, hogy a zárszámadási és terv- tárgyaló közgyűléseken el­hangzott ésszerű javaslatokat, elképzeléseket megvalósítsák, s arról a félév végi közgyűlé­seken beszámoljanak a tsz-ve- zetőségek. A marcali járás közös gaz­daságainak párt-, állami és gazdasági vezetői egyöntetűen úgy döntöttek, hogy az MSZMP IX. kongresszusának tisztele­tére munkaversenyt indíta­nak. Szövetkezetek, brigádok és munkacsapatok versengése lesz ez. A föltételeket a ver­senypartnerek állapítják meg. Fő vonásaiban a növényter­mesztés és az állattenyésztés hozamainak növelésére, az önköltségek csökkentésére, az áruértékesítési tervek túltel­jesítésére, a munkaegység ér­tékének növelése mellett meg­felelő tartalékok képzésére irányul ez a vetélkedés, és ar­ra, hogy a gazdaságok az ed­diginél jobban segítsék egy­mást műszaki és egyéb eszkö­zökkel. Mindez így együtt — a mun­kákra való szervezett politi­kai felkészülés és ez a nemes versengés is — nagyobb ter­melési eredmények elérésére, következésképp a jólét foko­zására vezethet a marcali já­rás közös gazdaságaiban. Hemesz Ferenc Ipari mérlegképes köny­velői képesítéssel, több éves számviteli gyakor­lattal rendelkező revizort keresünk Jelentkezés a Somogy megyei KISZÖV pénz­ügyi osztályán, Kapos­vár, Tanácsház u. 5—7. (52518) Negyven új szakmunkás a nagyatádi járás tsz-eiben (Tudósítónktól.) A napokban fejeződött be Nagyatádon az összevont me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző tanfolyam III. évfolyama, amelyen a segesdi, a somogy- szobi, az ötvöskónyi, a kisba­jami, a görgetegi és a lábodi tsz-ekből összesen 44 ’rallgatő vett részt. A záróvizsgán negyvenen szerepeltek siner- rel, közülük nyolcán kitünte­téssel végezték a hároméves tanfolyamot. Dicenty Ernő, a csurgói szakmunkásképző iskola igaz­gatója, a vizsgabizottság el­nöke adta át a vég ett hall­gatóknak az okleveleké . és arra kérte őket, hogy tudá­suk legjavával szolgálták a mezőgr,zdaságot. A hal gitók nevében Szalai Ferenc, a so- mogyszobi Béke Tsz elnöke mondott köszönetét az okta­tóknak. Utalt arra, hogy a szerzett szakismereteket mun­kájukban a lehető legjobi>ai hasznosítják. fl milliomos brigád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom