Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1966. április M. Főváros kontra vidék a labdarúgás Elét végi műsorában A sors szeszélye folytan ezen a héten valamennyi fővárosi csa­pat vidéki együttes ellen mérkő­zik. Már tegnap Pesten — a Bp. Honvéd-Tatabánya találkozóval — megkezdődött a Budapest—vi­dék mérkőzéssorozat. Ma folyta­tódik- Először a Népstadionban az MTK találkozik Pécs csapatá­val. A középmezőnyben helyet foglaló együttesek mérkőzésén minden eredmény lehetséges. Kí­váncsian várjuk, hogy a Dunai dr.-t és Györkő dr.-t nélkülöző tartalékos pécsi támadósor hogyan tud megbirkózni a feljavult kék­fehér védelemmel, ahol a fiatal Lanczkor már a válogatottság ka­puját döngeti. Ugyancsak a Nép­stadionban csap össze a két zöld­fehér csapat, a Ferencváros és a Dorog. A papírforma a ferencvá­rosiak mellett szól Nem hinnénk, hogy meglepetés születik, mert a dorogi csapat egyelőre elég gyenge. A továbbiakban a budapesti csapatok vidékre látogatnak. A Vasas Salgótarjánba utazik, ahol a gyengén rajtoló Bányász éppen a bajnok jelölt ellen szeretné meg­kezdeni a pontgyűjtést. Nagy meglepetésnek számítana már a döntetlen is, mert a tarjáni tá­madósor elég vérszegény. A Va­sas — ezt jól láttuk a legutóbbi fordulóban — nemcsak játszani tud, hanem küzdeni is. Így dön­tötte el a mérkőzés sorsát a Bp. Honvéd ellen az utolsó percben. Most is Vasas-győzelem várható. Nem lesz könnyű dolga az Új­pesti Dózsának Dunaújvárosban. A Dózsa ugyan jobb csapat, a Dunaújváros azonban odahaza nagyon veszélyes ellenfél. Még a döntetlen is elképzelhető. Való­színű, hogy a vidékiek javára billen a mérleg Győrben, ahol a Csepel csapata vendégszerepei. A Győri Vasas ETO ma egysége­sebbnek látszik, mint a Csepel. A hét végének hetedik mérkő­zésén két vidéki csapat találko­zik, jelezve, hogy ma már több a vidéki együttes az NB I-ben, mint a fővárosi. A Diósgyőr— Ózd mérkőzés azért ígér külön érdekességet, mert a két szom­szédvár csatája mindenkor rend­kívüli eseményszámba ment. Kí­váncsian várjuk, hogy a diósgyő­riek folytatják-e jó szereplésüket, s az ^eló is érdeklődéssel tekin­tünk. hogy a Budapest—vidék csatából vajon a fővárosiak — akik inkább esélyesek — kerül- nek-e ki győztesként, avagy a vidéki csapatoknak sikerül több helyütt megtépázni a nagynevű ellenfelek bab éráit. Az NB I B osztályban a Szállítók—Székesfehérvár szom­baton lejátszott mérkőzése után következik a Debrecen—Győri MÁV DAC összecsapás Debrecen­ben. Az Egyetértés Soroksáron fogadja a Budafokot. A nyíregy­háziak Oroszlányba látogatnak, a szegediek Szombathelyre. Érde­kesnek ígérkezik a Komlón sorra kerülő Komló— Ganz-MÁVÁG mérkőzés, éppúgy, mint a rang­Három játékost kizártak a válogatott keretből, Nagy Antal kerettag lett Baröti Lajos szövetségi kapi­tány. pénteken ismét kijelölte a labdarúgó-válogatott kereteket. Érdekesség, hogy Tichy Lajos fe­gyelmi ügye miatt, Puskás és Ihász pedig gyengébb formája miatt kimaradt, viszont új játé­kosként bekerült a legjobbak kö­zé Nagy Antal. A fehér mezes válogatott szer­dán 19 órai kezdettel a Népsta­dionban nemzetközi edzőmérkő­zésen szerepel, s Budapest válo­gatottja néven Bukarest váloga­tottja lesz az ellenfele. A piros mezesek ugyancsak szerdán 16 Órakor Győrben a Győri V. ETO ellen lépnek , pályára. Megkezdi a közös felkészülést az utánpójtlás-válogatott keret is. Orczifalvi István edző irányítja a közös munkát, elsősorban a jugoszlávok ellen igyekszik ki­alakítani csapatát. A háro-m keret a következő já­tékosokból áll: Fehérek: Szentmihályi, Géléi (kapusok), Káposzta, Mátrai, Mé­szöly, Sóvári (hátvédek), Nagy I., Mathesz, Dunai (fedezetek), Mol­nár, Bene, Albert, Farkas, Ráko­si, Fenyvesi dr. (csatárok). Pirosak: Rapp, Géczi (kapusok), Bakos, Orbán, Juhos (hátvédek), Solymosi, Máté (fedezetek), Har- sányi, Varga Z., Nagy A., Görög, Komora, Fister, Korsós (csatá­rok). Utánpótlás-válogatott: Erdősi (Bp. Honvéd), Vlaszák (Pécs), Bellái (Csepel), Tajti, (Bp. Hon­véd), Gaál (Diósgyőr), Lakics (Do­rog), Szűcs (FTC), Makrai (Do­rog), Sebes (Csepel), Szuromi (Tatabánya), Somogyi (Győr), Ko­csis (Salgótarján), Daka (Pécs), Katona (Bp. Honvéd). Az utánpótlás-válogatott keret szerdán délután Pásztón játszik edzőmérkőzést. Bővítik a magyar—jugoszláv autóbuszvonalak hálózatát Egyfelől a magyar—jugosz­láv kis határmenti forgalom in­tézményes kialakítása, másfe­lől a vízumkényszer kölcsönös eltörlése eredményeképpen nem kis mértéltben fokozódott a magyar honosoknak jugoszlá­viai és a jugoszáv állampol- ’ g ároknak magyarországi ér­deklődése, orientálódása. Ezeknek az utazási igények­nek a kielégítése végett a KPM Autóközlekedési Vezér- igazgatóság tovább szélesített© a magyar—jugoszláv autóbusz- vonalak hálózatát. A két ország állampolgárai, különösképpen pedig a határ­menti lakosság utazási érde­keit szolgálják azok az új nemzetközi autóbuszvonalak is, melyeket május 1-én ve­zetnek be. Ettől az időpont­tól egyrészt RÉDICS—LENTI- LOVÁSZI— LETENYE o. h.— CAKOVEC—LENDAVA—MURS- KA SOBOTA—-MARIBOR— LJUBLJANA, másrészt SZE­GED—RÖSZKE o. h.—PALIC— SUBOTICA viszonylatokban, indulnak mag a járatok. A Mura menti autóbus?for- g álmát magyar részről a 16. sz. Zalaegerszegi AKÖV, ju­goszláv részről pedig a LJUBL­JANA TRANSPORT Autóköz­lekedési Vállalat fogja lebo­nyolítani. A Letenye országhatáron át közlekedő MAVAUT-járatok RÉDICS—MURSKA—SOBOTA, a jugoszláv járatok pedig LJUBLJANA—MURSKA—SO­BOTA—RÉDICS viszonvlatban közlekednek majd, méghozzá naponta. A 16. sz. Autóköriek ed ési Vállalatnak Rédicsről 6 20 ó a- kor induló járata Lenti köz­ségben csatlakozást vesz maid Nova, Zalabaksa, valam'nt Kozmadombja felől, Letenvén pedig Zalaegerszeg, C-ömödcr, Bázakerettve továbbá (mind­két útirányon át) Ncg^kanDsa felől; a járat 8 00 őr-kor ér­kezik Cakovecbe, 8.*0 órakor Lendavába és 9.25 órakor Murska Sobota végállomásra. A Murska Sobotáról 14 (U őrekor visszaköz^ekedő já^at 14.45 óra,ror in^ul Len^^vábó1, 15 25 érakor Cek'vv'’cből, és 16.19 órára érkezik majd Le­tenyére, kedvező csatlakozást biztosítva ott Zalaegerszegre, Bázakerettyére, valamint (ugyancsak mndkét útirányon át) Nagykanizsára. A járat 16.55 órakor érkezik Lentibe, ez lehetőséget biztosít a Nova, Zalabaksa és Kozmadombja községekbe való eljutásra; 17.05 órakor érkezik a járat vég­állomására, Rédicsre. A LJUBLJANA TRANSPORT járata reggel 5.30 órás ljubl­janai. 8.10 órás maribori és 9.30 órás Murska Sobota-i in­dulási idők mellett 11.24 órá­ra érkezik Letenye országha­tárra, innen félórás tartózko­dás után folytatja útját Lenti­be, illetve Rédicsre, ahová 12 .>35 órákor érkezik; délután pedig 14.20 órás rédicsi, 14.31 órás lenti és 15.07 órás lete- nyei indulási idők mellett 17.25 órára érkezik Murska Sobotára, 18.45 órára Mari- borba és 21.25 órára Ljublja­nába. A járatokat bárki igénybe veheti, aki érvényes útiok­mánnyal és menetjeggyel ren­delkezik. A menetjegyeket Magyaror­szágon kezdeményezett utazá­soknál elővételben vagy a ka­lauznál lehet — forint elle­nében — megváltani. Az érdekesebb viszonylatok menetdíja: RÉDICS—CAKOVEC 23,20 Ft LENTI—LEN DAVA 25,20 Ft LOVÁSZI—MURSKA SOBOTA 27,70 Ft LETENYE—LJUBLJANA 63,10 Ft A menetjegyeket a MAVAUT elővételi pénztárainál, a k;je- lölt IBUSZ menetjegyirodák- nál és a kalauznál' lehet — méghozzá nemcsak oda-, ha­nem visszaútra szólóan is — megváltani. A magyar—jugoszláv nem­zetközi menetjeggyel rendelke­ző utasok uta’á~aikat — út- ’^án-n^ként egy-egv ízben,' legföljebb 8 napi idottitamra — meg is szakíthatják. Igv oxidáld, ha valaki Lentiből Murska Sobotára és viasza váltja meg menetjegyét, az odamentnél megszakíthatja marását nél-iáu1 Cckove«’ köz­ségben. visszaútj^nát prd'g — mondjuk — Lendavában. (3759) adó jellegű Eger—BVSC összecsa­pás Egerben. Ha az újonc Egri Dózsa a budapesti vasutasokat is legyőzné, a bajnoki táblázat élé­re kerülhetne. Az NB I B utolsó mérkőzését, a Kaposvári Honvéd —Miskolc találkozót már szom­bati lapunkban méltattuk. Ez is igen érdekes mérkőzést ígér. Az NB I B-s találkozókkal kap­csolatban arra vagyunk különösen kíváncsiak, hogy folytatódik-e az a döntetlensorozat, amely jellem­zője a tavaszi forduló eddigi mér­kőzéseinek. /Vem tetszett... •.. hogy a múlt vasárnap So mogytarnócán a helyi csapat é! egy kaposvári együttes mérkőzé sén három kaposvári játék vezeti működött közre. Ne essék téve1 dés, nem Ducsai sport társ mű­ködése ellen merült fel kifogás A fiatal kaposvári bíró igyeke^ zett is megcáfolni azokat, akii elfogultsággal vádolták a néző térről. Az ilyenfajta küldés azon ban sok szóbeszédre adhat okol Nem először vetjük fel, s bá tudjuk, hogy a játékvezetőt küld bizottság olykor nehéz helyzet ben van, de nagyobb körültekin téssel mégiscsak lehetne »pár tatlau« bírókat is találni... •.. hogy a Testnevelési Főisko­la röplabdacsapatát a múlt va­sárnap délután senki sem várta a K. Dózsa sporttelepére kitű­zött barátságos mérkőzés kezdete előtt. Bizony kinos volt, amikor a budapesti sportolók hiába ke­resték az ellenfelet, a K. Ruha­gyár csapatát, azt — úgy látszik — elmosta az eső. Pedig kíván­csian vártuk a volt kaposvári já­tékosok hazai bemutatkozását. A jelekből ítélve a meghívó K. Ru­hagyár csapata nem volt kíváncsi erre. Ezért nem jött létre a ka­posváriak által kezdeményezett mérkőzés. • • A világot rohamgyocsAsággal meghódító labdarúgás hamarosan az olimpiák műsorában is helyet kapott. 1908-ban Londonban és 1912-ben Stockholmban AngJa sze­rezte meg az aranyérmet. 1920-ban Antwerpenben Belgium bizonyult a legjobbnak, majd 1921-ben Pá­rizsban és 1928-ban Amszterdam­ban kétezer egymás után Uruguay lett az olimp'ai bajnok. Az olimpiai játékok labdarúgó­tornáit elente nem hivatalos vi­lágbajnokságnak nevezték. Az érdekelt csapatok körében azon­ban egyre hevesebb csata dúlt az amatőrség és a profizmus kérdé­sében, s ez a szópárbaj idá g fa­jult, hogy a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA) 1928. évi amszterdami ülésén elhatározta: 1930-tól kiírja a világbajnokságot, s ezzel »oly díjmérkőzst indít, amelyben profi- és amatőrcsapa­tok egyaránt részt vehetnek, s nem teszik vita tárgyává a rész­vevő játékosok amatőrségét«. Az 1930. július 13 és 30 közötti időre az olimpiák labdarúgó-baj­noka, Uruguay kapta az első vi­lágbajnokság rendezési jogát. Az időben az európai csapatok szá­mára körülbelül kéthónapos iá* vollétet jelentett volna az oda- v!ssza hajóútta! együtt a világ- bajnoki szereplés. Így m'ndöss:© 13 ország indult; Európát Francia- ország, Jugo-sná^na, Románia és Belgium képviselte. Az elődöntőben Argentina 6:l-re legyőzte az Egyesült Államokat, Uruguay ugyanilyen arányban Jugoszláviát. A döntőben 120 000 néző előtt a hazai közönség tóm* bo’ása közben Uruguay 4:2 (1:2) arányban legyőzte Argentínát, s ezzel az első világbajnokság a kétszeres olimpiai bajnok sikeré­vel ért véget. Uruguavrak adta át így első íz­ben Julius Rímet, a FTFA akkori elnöke a francia '7oTrá^zmúvé«z, Abel LaHe'-r '’Ivottá, 30 ^en« ma­ga«, négy kiló súlvű v'lágbamoki díjat, amelynek feszítéséhez 1800 gramm aranyat is fe’használtak. Az első orriundi A világbajnokságok lassan már négy évtizedes történetében jó né­Több megértést érdemelne a Kaposvári Honvéd SE HOGY MIT JELENT EGY JÓL MÜKÖDÖ HSE egy megye vagy egy város életében, azt Somogy székhelyén sok ezren meg tudják mondani. Színt, éJLetet, lendületet vihet a legkülönbözőbb sport­ágakba. Többek között a Kapos­vári Honvéd labdarúgócsapata vál­totta valóra Somogybán az NB I B-vel kapcsolatos álmokat is. Általános véjLemény az, hogy »könnyű« a honvéd egyesületek­nek, hisz »készen kapják« a spor­tolókat, csak ki kell az atléta-, az ökölvívó-, a röplabda-, a ko­sárlabda- vagy a labdarúgócsapa­tot alakítani. Hogy ez az állítás mennyire nem helytálló, azt sok­sok példával lehetne bizonyítani. Való igaz, hogy ahol jól sáfár­kodnak a rájuk bízott vagyonnal, ott nagyszerű eredmények szület­hetnek. Viszont annak idején a Népsportban olvastunk egy meg­állapítást, hogy más honvéd lab­darúgócsapatok is rendelkeztek olyan adottságokkal, mint a ka­posváriak, s itt nemhogy nem került fel az együttes az NB I B- be, hanem még az NB II-ből is kiesett. A honvéd sportkörök ered­ményei tehát nem maguktól szü­letnek. Keményen meg kell ér­tük dolgozni. Kaposváron immár tíz esztendeje folyik ez a követ­kezetes harc. . . Az utóbbi hónapokban, hetek­ben azonban olyan jeleket lát­tunk, hogy a Honvéd vezetői las­san belefáradnak ebbe a küz­delembe. Szabó Béla őrnagy, a Kaposvári HSE elnökhelyettese azzal igazította ki szavainkat, hogy ők a szélmalomharcba fá­radnak bele. Abba. hogy olyas­miért kell küzdeniük, arra kell energiát pocsékolniuk, aminek különben magától értetődően men­nie kellene. A beszélgetés során mind gyak­rabban vetődött fel, hogy sport­főhatóságaink, de különösen a Magyar Labdarúgó Szövetség amolyan szükséges rosszként ke­zeli a Honvéd SE ügyét. Itt van például az átigazolások körül . évenként ismétlődő hercehurca. Somogybán jól ismert az »Arany-, Fekete-. Zimonyi-ügy«. Ezt a há­rom játékost 1965 decemberében NB I-es csapathoz igazolták le. A Kaposvári HSE elnöke azzal bizonyítja a szabálytalan igazo­lást, hqjy az említett három já­tékos a villámigazolások benyúj­tásakor már katonai szolgálatot teljesített. A rendelkezések értel­mében honvéd egyén csak pa­rancsnokságának külön engedé­lyével sportolhat más egyesület­ben. Ezért lepődtek meg a ka­posváriak, hogy Feketééket a Diósgyőr, a Vasas és a Csepel SC-hejz leigazolták. A\mikor a Honvéd protestált ez ellen, el­utasító volt a válasz. Idáig az MLSZ és a Honvéd ügye ez. Ebbe talán nem is avat­koznánk bele, ha a két szerv vi­tatkozásának — vagy most már helyenként veszekedésének — nem a nevezett labdarúgók adnák meg az árát. A minap beszélget­tünk a két tehetséges, fiatal já­tékossal. Fekete a következőket mondta: »Ügy fest most már, hogy katonaidőnket Kaposváron fogjuk leszolgálni. Ebből fakad, hogy sportolásra másutt, mint a K. Honvédnél, nem nyílik lehe­tőség. Bizony fáj a szívünk, ami­kor a többiek edzeni mennek. Szívvel-lélekkel ott lennénk, ha helyet kapnánk a csapatban is. Már írtunk az MLSZ-hez, előad­tuk panaszunkat mindenhol, de senki sem orvosolja őket.« Arany azzal toldotta meg társának sza­vait, hogy örömmel játszana a Kaposvári Honvédben, mert úgy látja, hogy ott a katonai szolgá­lat idején is biztosítva van sport- beli fejlődése. Hangsúlyozni kívánjuk. hogy erre a beszélgetésre olyan körül­mények között került sor, ami­kor a két labdarúgót semmi sem befolyásolta nyilatkozatában. Szerettük volna, ha a sportért ra­jongó. kétségkívül tehetséges fia­talemberek szavai eljutnak mind­azokhoz, akiket illet. Akkor ta­lán hamarosan ott láthatnánk a pályán ezeket a fiúkat. ELÉGGÉ ELKANYARODTUNK A TÁRGYTÓL. Nemcsak az át­igazolási ügy miatt keseregnek a K. Honvéd vezetői, hanem egyéb meghurcoltatás miatt is. Nemré­giben a K. Honvéd labdarúgó- szakosztálya vezetőjének »felel­nie kellett« az MLSZ L sz. Fe­gyelmi Bizottsága előtt, mert a Kaposvár—Ljubljana nyilvános mérkőzésen Feketéék beszálltak. A Honvéd-vezetők arra hivatkoz­nak, hogy telefonon keresték meg az egyik illetékes vezetőt, s tőle kaptak »rajtengedélyt«. Szepesi Lajos alezredes most azon kese­reg, hogy nem kérte ezt annak idején írásban. Ebből lett ugyan­is egy másik »Honvéd-ügy«. egy hosszabb lélegzetű, feltétlenül el-1 Nagykanizsai Dózsa—Siófok 1:0 (1:0) Nagykanizsa, 700 nézőu V~ Völ­gy esi. N. Dózsa: Pilcz — Strassz, Ko­vácshegyi, Fazekas —» Filö, Tá- losi — Hujber, Szatmári, Majo­ros, Kisutzky, László. Siófok: Iszak — ‘ Pelyva, Vörös, Fehér, Farkas — Schadl, Kerényi — Szepesi, Németh, Szabó, Sier. Edző: Haragh Tibor. A siófoki csapat indulásánál ki-, derült, hogy Papp után Erdei sem tudja vállalni a játékot. Az első félidőben a Dózsa ját­szott fölényben, de gólt csak nagy védelmi hibából tudott el­érni. A 15. percben Vörös rossz átadásából László lőtt a hálóba, 1:0. A 17. percben Németh 16 mé­teres hatalmas lövése nyomán a két kapufa között pattogott a labda, végül kifelé perdült. Szü­net után rögtön két nagy hely­zeteit hagyott ki a Dózsa. A fél­idő második szakaszában feljött a Bányász. A 36. percben Sze­pesi lövését Pilcz csak a kapufa segítségével tudta védeni. A mérsékelt szívonalú találkozón a tartalékos siófoki csapat mi­nimális vereséget szenvedett a listavezetőtől. A Dózsa energiku- sabb játékával megérdemelten győzött, bár egy kis szerencsé­vel a Bányász hazavihette volna az egyik pontot. Jók: Kovácshe­gyi, Tálosi, Kisutzky, László, III. Iszak, Fehér, Farkas, SchadL Bp. Honvéd-Tatabánya 1:0 (1:0) Kispest, 15 000 néző. Vezet­te: Zsolt G.: Sipos. Az igen alacsony színvona­lú mérkőzésen mindkét csa­pat játékosai rengeteg labda- kezelési hibát vétettek. \ A Honvéd annak köszönheti győzelmét, hogy helyzeteiből egyet némi szerencsével ki tudott használni. túlzott eltiltással kombinálva. Lezajlott ez a beszélgetés? El­hangzott az engedéllyel kapcsola­tos ígéret? Minden bizonnyal igen, hiszen a kaposváriak (ami­kor nem is egyesületi ügyről volt szó), éppúgy tudtak volna Feke­téék helyett másokat szerepel­tetni a Ljubljana ellen, mint ahogy tudnak a bajnoki meccse­ken is. És folytathatnánk a sort... Bevezetőnkben azzal kezdtük, hogy Kaposváron jól ismerik a Honvéd sportkör szerepét a vá­ros sportéletében. Egészítsük ki ezt a megállapítást azzal, hogy másutt . is tapasztalni már a Ka­posvári HSE szerepét a magyar sport nagy egészében. Éppen most jelent meg az a névsor, amely közli, hogy kik kaptak helyet a magyar labdarúgó utánpótlás-vá­logatott keretében. E fiatal, a jövő szempontjából bizonyára fon­tos játékosok között ott találjuk Erdősit, Tajtit és Dakát, akik fél évvel ezelőtt még a K. Honvéd Labdarúgói voltak. Pedig Daka és Erdősi ismeretlen, harmadik vo­nalbeli játékosként került Kapos­várra. Tajti ugyan ifjúsági válo­gatott volt korábban, de a ka­posvári két év alatt érett be. Táj- tiék esete nem egyedülálló. Vitat­hatatlan tény, hogy olyan fejlő­dési lehetőség áll a katonai szol­gálatot teljesítő sportolók eäött (és nemcsak a labdarúgásban, ha­nem más sportágakban is) a K. Honvédnál, amelyet nem gyümöl- csöztetni vétek. Jó volna, ha föl­figyelnének erre azok, akik ke­serűséget okoznak a Kaposvári HSE vezetőinek. Nem kell félteni azokat a spor­toló fiatalokat, akiket a katonai szolgálat Kaposvárra sodor. Még jól emlékszünk a K. Honvéd SE tavalyi bajnoki ünnepélyére, ahol Tajti meg Daka meghatottan mondott köszönetét volt parancs­nokainak azért, hogy a Kapos­váron eltöltött két év alatt em­bert és sportolót faragtak belőlük. Azok a fiúk, akik ma ismét a »dvil« egyesületekben kergetik a kerek bőrlabdát, vagy kosaraz­nak, ha mint ellenfelek kerülnek szembe a K. Honvéddal, soha nem mulasztják el, hogy meglá­togassák volt vezetőiket. Leg­utóbb pl. Völgyi (BSC), Rátkai (B. Spartacus), Timár és Muzslai (Ganz-MÁVAG) jártak a kapos­vári öltözőben, és serkentettéfc arra az új csapat tagjait, hogy szolgáljanak becsülettel. . . A KAPOSVÁRI HONVÉDNÁL JÁRTUNK, amelynek vezetői megalapozatlannak nyilvánították azt a véleményt, hogy a IC Hon­véd. hagyja abba, s futballozgas- son a hadseregen belüL Szabó Béla, a Kaposvári HSE elnökhe­lyettese így summázta vélemé­nyét: — Mi megvívtunk egy sok­kal nehezebb csatát énnél: meg­hódítottuk a kaposvári szurkoló- tábort, s az ma már magáénak vallja csapatainkat. Megteremtet­tük a polgári egyesületekkel va­ló jó együttműködést. Ügy érez­zük, hogy előbbre vittük a ka- v-ár-i sportot, s ezenfelül — ami erőnkből telt — tettünk va­lamit az egyetemes magyar sport érdekében is. Az eddig követett útról letérni helytelen lenne azért, mert esetleg egy-két embernek — a labdarúgó-szövetségnél vagy bárhol — nem tetszik a HSE szí­ne. Azt a törekvésünket, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fiata­lok szolgálatuk mellett sportbe- lileg is fejlődjenek, nem adjuk fel a gáncsoskodók kedvéért. Megvívtuk a harcot a közönsé­gért, álljak az újabbakat is .. . A fentiekhez aligha kell kom­mentár. Kovács Sándor A LADARÚGÓ VB-K NAGT EGYÉNISÉGEI (I.) D/Iontevideóiól Rómáig hány kiváló játékos neve került fel a legjobbak aranylapjára. Hír­névben, sikerekben azonban még ma sem akad olyan, aki az 1901- ben született Luigi Montival vetél­kedhet. Planicska, Piola, Puskás, Pelé — hogy csak a P betűs nagyágyúkat említsük — egyedülálló volt a maga idejében, a maga posztján. Monti amellett azzal büszkélked­het, hogy hat esztendő leforgása alatt egy olimpiai és két világ- bajnoki döntőben játszott, még­hozzá két ország csapatában, s egyszer világbajnoki aranyérem­hez is jutott. A zömök, rendkívül erősnek lát­szó Monti Argentínában született, s hazája színeiért harcolt az 1923- as olimpián és az 1930. évi világ- bajnokságon is. A monte vidiói döntő után sü.ötlék ki ról •, hogy »olasz vér folyik az ereiben«, s 1931-tól már az olasz labdarúgás szolgálatában állt. ö volt az első orriundi, azaz olyan játekos, akit más országból, déd- vagy nagy­apák révén visszahonosííottak Itá­liába. Senki sem vitatja, korának ki­magaslóan legjobb játékosa volt. A támadó közepi edezet posztján nem akadt párja, az idősebb szak­értők még ma is szívesen őt vá­lasztják minden idők 1 gjobb csa­patába. Együttesén k olyan mo­torja volt, amely nem ismerie a fáradtságot. Munkabírás és kar­mesteri képesség dolgában táján későbbi honfitársa, Di Stefano ha­sonlítható hozzá. A pályán nm isme t akadályt, csak csapata si­kerét tartotta szem előtt, óriási lendületében jó néhányszor sza­bálytalanságot is követeit eL Az uruguayi világbajnokságon pél­dául Monti belemenései az Ar­gentina—Chile mérkőzésen hú?z- perces tömegverekedést »eredmé­nyeztek«, s a labdarúgók ökövívó- csatájáxxak csak a rendőrség köz­beavatkozása vetett véget. Négy év múlva — már olasz színekben — Monti játéktudása még min­dig magas színvonalú, munkabí­rása és keménysége szintén. Argenfnai sikerei után tizen­nyolcszor játszott az olasz válo­gatottban, s klubjában, a Torinó­ban éveken át a csapatkapitányi lisztet is bei öltötte. Amikor abbahagyta a játékot, szíve újra Argentínáért kezdett dobogni. Visszatért szülőhazájába, ahol úgy fogadták, mintha még 1928 at vagy 1930-at írtak volna, amikor Lagi csillaga a legfénye­sebben ragyogott. Csodakapusok parádéja A második világbajnok ág ren­dezését OI s .ország k pta. Az 1934 évi küzd 'lsekre már 32 or­szág nevez© t, s így a 6-ba ke­rülésért selejtezőket játszottak. Május 27 és június 10 között 8 városban rendezték meg a VB 17 mérkőzését. A római döntőben hosszabbítás után Olaszország Síi­re győzött Cehszlováka elTen, s így 1930 után ú'ra a vi’ágb^jnok- ság rendezője kapta m^g az aranvérmet. A bo'gárok elleni si­keres selejtező eredményeként Magyarország is ott volt a 16 os döntőben. Nápolyban az egyip- tam'ak elleni ér’-es győz lemmel csapatunk a nyolcig jutott el, itt azonban megrekedt, mert a ki­vetkező fordulóban Ausztria 2:1 arányban jobbnak bizonyult. Az olasz stadionok kitűnő ké­pességű kaou^ok nagy randevújá­nak adtak otthont. A spanyol 7a- ■MB in a csehszlovák Planicska külön versenyt vtvott a világ­elsőségért, s Planicska lett a győztes. A világ legjobb kapusa 1904-ben született, s 74 alkalommal kapott helyet a csehszlovák válogatott­ban. Nem volt igazi kapustermet, a maga 175 centi i ével eltörpült korának óriásai között. , Alacsony termetét utolérhetetlen ruganyos­sággal, helyezkedés! érzékkel nem­csak kiegyenlítette, hanem még pluszt is szerzett eme tulajdon­ságaival. Karrieriét különben ép­pen annak köszönhette, hogy vi­szonylag alacsonyra nőtt. .. Gyerekkorába^ minden vágya az volt. hogy a Spartahoz kerüljön. Amikor próbajátékra jelentkezett, furán hatott az óriástermetű Spar­ta kapus, Peyer mellett. Kinevet­ték, s az ifjú Planicska a rivális Siav-áhor sz-rz-dött. Pályafutása befejezésé5# hű irar^t a SI*via színeihez, innen került 1925-ben a csehszlovák válogatottba, s a Slavia tag volt akkor is, amikor az 1938. évi vi’ágbajnoksáeon Bor- deaux-ban. a Brazília elleni drá­mai mérkőzésen a kezét törte, s visszavonult a labdarúgást*!. A sok felettheteTen szereplés közül az 1934. évi világbajnoki döntőben, az olaszok ellen nyúj­tott teüesít-oénye emelkedik ki. Az óriási fölényben lévő olaszokat Planircfea szinte egyedül tartotta, és csak a hosszabbításban adta meg magát. Erre a 120 percre em­lékezik Planicska is a legszíve­sebben, legkevesebb örömmel pedig az 1937. szeptember 19-i bu­dapesti játékra, amikor a bomba- naoot kifogó magyar vá’ogatott nyolc góllal (Sárosi dr. egymaga hetet lőtt) terhelte meg háió'át. Planicska ma sem höt’en nagy szenvedélyéhez. Prágában mint a sport érdemes mestere a legte­hetségesebb fia átokból Céh zlo* vákia kapusutánpótlását neveli. (Folytatjuk) Becs István és Bos ko vies Je*#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom