Somogyi Néplap, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
% Vasárnap, 1966. április 24. SOMOGYI NÉPLAP MEGKEZDTÉK A PARAJ FELDOLGOZÁSÁT a kaposvári hűtőházban. Egy-egy műszakban 50 mázsa doboz parajt készítenek. Az alapanyagot a Tolna és a Somogy megyei MÉK szállítja. Képünkön: A parajt áztatják, megmossák, majd szállítószalagon a fözóbc viszik. A kőművesbrígád-vezető Mindig jobban, egyre eredményesebben Vezető pártmunkások eszmecseréje Barcson Kaposvár északnyugati városrészének építkezésein az utóbbi években több brigád is alakult. Itt szerzett hírnevet magának Csordás Béla kőműves brigádja is. A fiatal brigádvezető tizenöt éve dolgozik az állami építőiparban. Az építőipar egészére jellemző munkásvándorlás sokáig az ő brigádjában is éreztette visz- szahúzó hatását. Alakult, változott a kollektíva, de a legjobb munkaerők együtt maradtak. Otkorek Józseffel például már kilenc éve együtt dolgoznak. Jól megértik egymást, el sem tudják képzelni, hogy külön brigádban legyenek. Most a IV/3-as épület harmadik emeletének válaszfalait rakják. A blokkokból összeállított épület egy-egy emeletét úgy építik be szobákkal, konyhákkal, fürdőszobákkal, mint amilyen gonddal a méhek készítik a lépet. A nagy üres tér, amelyet csak tartóoszlopok és a lépcsőház tör meg egy-egy helyen, megfogyatkozik a délutáni órákra. A válaszfalak a hagyományos módszerrel épülnek Az ügyes kőművesek keze alatt egyre- másra alakulnak ki a helyiségek. — Tizenöt éve dolgozom a szakmában, de mindig örömet találok a fal emelésében — mondja a brigád vezető. — Ha van elegendő és jó anyag, nagyon szép munka az építés. Nem mondom — mutat ki a még üvegezetten ablakon —, a blokkokkal szaporább. Régebben dolgoztam blok- kozóknál is, de ezt a munkát jobban szeretem. Egy hónap alat öt brigáddal beépítjük egy új ház összes válaszfalait, és ugyancsak egy hónap alatt be is vakoljuk. — Hogyan ismerkedett meg szakmájával? — Azt hiszem, a véletlennek köszönhetem. Barátaim, akik valamennyien az építőiparban dolgoztak, egyszer elhívtak, nézzem meg, hogyan készül egy ház a kőműves keze alatt. Elnézegelődtem körülöttük naphosszat, és máskor is meglátogattam őket munka közben. Elhatároztam, hogy közéjük állok. Tetszett az is, hogy egész nap a szabadban lehetek a friss levegőn. Tanultam, segéd lettem, majd jó néhány év múlva letett«» a művezetői vizsgát i*. így sok év távlatából már könnyű beszélni erről. Végigcsinálni sokkal nehezebb volt. Csordás Béla azok közé a szakemberek közé tartozik, akik sohasem veszik könnyen a munkájukat. Voltak, akik túlságosan szigorúnak, mogorvának tartották, mert megkövetelte a rendet. Brigádja már kétszer megszerezte a szocialista brigád címet, bizonyítva, hogy a brigádvezető szigorúsága nem volt hiábavaló. Csordás Béla nemcsak a munkát szervezi meg a brigádban: gyakran ad ötleteket, javaslatokat is társainak. Ezeket mindig közösen tárgyalják meg. A brigádvezető már most foglalkozik a legközelebbi teljesítés feladataival. — A múlt évi időjárás ajándék volt az építőiparnak, mert nem volt túlságosan szigorú. Azt szeretném, ha a következő években nem kellene az időjárás szeszélyeitől függővé tenni a terve1' teljesítését. Kisebb raktárakra lenne szükség, ahol megvédhetnénk a fagytól az előkészítésre váró anyagot. Minden éven felkészültünk a téliesítésre, de a várt eredmény általában elmaradt Kevés szavú, szerény, meggondolt ember a brigádvezető, naphosszat alig hallani a hangját. De ha a brigádról van szó, utánanéz az elintéznivalónak, érvel, vitakozik, ahogy erre szükség van. A nyolctagú brigádban öt szakmunkás és három segédmunkás dolgozik. Nálunk nagy becsülete van a segédmunkásnak is. Azt tartják, hogy csak akkor lehet összehangolt, eredményes munkát végezni, ha mindenki szívesen dolgozik, ha segítenek egymásnak. A brigádból hárman járnak szakmai továbbképzésre. Csordás Béla keze munkájának nyoma sok kisebb épületen kívül kilenc nagy lakóházban is megtalálható. — A Hársfa utcában lakom, ahol tudják, hogy az észak- nyugati városrészbe járok dolgozni. Sokan megkérdezik, mondjam meg őszintén, milyenek az ott épülő új lakások. Csak jót tudok mondani nekik. Azt, hogy szépek és praktikusak. Öröm lehet bennük lakni, de öröm felépíteni is őket. A megyei pártbizottság vezetői a testületi és a területi pártmunka hatékonysága növelésének közvetlenebb elősegítésére elhatározták: a közeljövőben tanácskoznak sorban valamennyi járási párt-végrehajtóbizottsággal. E választott testület tagjaival megvitatják a munkában szerzett tapasztalatokat, értékelik tevékenységüket, és terveik, elgondolásaik megvalósításához útmutatást adnak. Az első ilyen kötetlen beszélgetésre a napokban Barcson került sor. Az eszmecserét Németh Ferenc elvtárs, a megyei- pártbizottság első titkára vezette; ezen részt vett Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Szikszai László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Bevezetőt Mandik Béla elvtárs, a járási pártbizottság első t ára mondott, s a párt-végrehajtóbizottság tagjai és a járási pártbizottság főelőadói közül részt vett a vitában Losoncéi Mihály, dr. Papp Ferenc, Siszler István, Szabó János, Horváth János és Takács István elvtárs. Értékelésében Németh Ferenc elvtárs kifejtette- a járási párt-végrehajtóbizottság alkotó módon dolgozik, általában reálisan méri föl a helyzetet, és helyesen, eredményesen szervezi a párt politikájának torzítás nélküli végrehajtását A munka elvileg megalapozott, s az elismerésre és dicséretre méltó eredmények következetességről, céltudatosságról tanúskodnak. Ovakodás a megrekedéstől Az alkotó kezdeményezésnek, az igényesség növekedésének, a tudatos jövőbe látásnak, az egyenletes és folyamatos fejlődés biztosításának számos tanújelét szolgáltatta ez az eszmecsere is. A megyei vezetés a barcsi járás termelőszövetkezeteinek az átlagost meghaladó, mondhatni kimagasló gazdasági, pénzügyi eredményeit mindig is elismerte és nagyra értékelte. Már korábban is felhívta azonban a figyelmet az elért színvonal megszilárdításának, a további előrelépés megalapozásának mind sürgetőbb teendőim A mostani vitában kitűnt: a járási végrehajtó bizottság egyre inkább ezt a kérdést feszegeti, a jó szövetkezetek gazdálkodása jövőbeli biztonságának megteremtésére ösztönöz. Lo- sonczi Mihály elvtárs, a barcsi Vörös Csillag elnöke így fogalmazta meg ezt: “Vigyázzunk nehogy szövetkezeteink mostani jó eredményei eltakarják és feledtessék a mostani, a jövőben veszélyesebbé válható hibákat, fogyatékosságokat.!* Állításának igazolására elmondott több észrevételt. Előfordul helyenként, hogy átmeneti megoldással vagy kisegítő üzemággal teremtenek pénzt nemcsak osztásra, hanem tartalékolásra is. A háztáji állomány állandóan csökken, a közös állattenyésztést nem fejlesztik kellően, mert megtermett ugyan az abrak de kiosztották eladták Sőt egyik-másik szövetkezet az adott év 45—50 forintos munkaegységének biztosítására a 'árszámadás előtt a következő évi hizlalásra való süldők egy részét is eladta. A talajmunkák minőségének javításáért, a terméshozamok növeléséért is sokkal többet kell tenni. Magas részesedés valamilyen áron, közben a mező- gazdálkodás fő ágazataiban óvek óta egy helyben topo- gás; csak 7—8 mázsás búzatermés. s a kevés közös állat incs ellátva takarmánnyal — hova jutunk így, mi lesz ennek a következménye már belátható időn belül is? Mások ehhez hozzátették, hogy pl. Péterhidán van elegendő takarmány, de a közös épületek hiányában nem fejleszthetik az állattenyésztést. A járásban általános jelenség, hogy a háztájiban egyre kevesebb kocát tartanak, mert nemigen tudták eladni fölösleges süldőiket. Ami szintén nagy gond: állandó vagy huzamosabb időre szóló in.. ; n- lehetőséget kell teremteni a jó szövetkezetek tagságának. Nagyobb részt a belterjes fejlesztés oldhatja meg ezt a problémát. A ktt konzervgyár körzetében fekvő barcsi járásban egyebek között a zöldségtermesztés növelése az egyik feladat. Erre az üzemágra szükséges nagyüzemi méretekben berendezkedni a helyi adottságoknak megfelelően. BaMcrárf p ’dóul — a gáz lelőhelyén, ahol meleg víz tör fel — g..zdasá- gosan fűthető hajtatóházat létesíthetnek. A megtorpanás bajokat okozna, nehezítené a helyzetet — mutatott rá nyomatékosan Németh Ferenc elvtárs. Amelyik jó szövetkezet megreked a fejlődésben, ott előbb-utóbb óhatatlanul visz- szaesés következik be. A tsz- gazdák nincsenek örök időkre elbűvölve a 45—50 forin-* tos munkaegységgel — jóllehet a megye más vidéiién élőknek, például a tabi járásbelieknek ez a legmerészebb álmuk —, itt viszont érthetően mindig többet várnak. Nyugtalanság máris tapasztalható egy-két helyen az egyébként elég magas összegű jövedelem stagnálása miatt. Később a barcsi járás 40—50 forintot osztó szövetkezeteiben várhatóan nagyobb belső bajokkal kellene megküzdeni, mint ott, ahol 18—20 forintról folyamatosan emelkedik 30—35 forintra a munkaegység. Ilyen helyzetbe nem juthat a járás, meg kell előzni a megrekedésből származható nehézségeket. Mindezért — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — megyei szervek haladéktalanul megvizsgálják az itt fölvetett, nagyobb figyelmet érdemlő problémákat. Annak a törvényes rendelkezésnek pedig valamennyi szövetkezetben szerezzenek érvényt, hogy a takarmány termésből elsődlegesen biztosítsák a közös állomány ellátását; ami a közös szükségletének kielégítésére kell, abból egy szem abrakot vagy egy szál szénát sem lehet kiosztani. Ezt követeli meg a tagság jól felfogott érdeke. A fejlesztés programja Minden tekintetben érvényes az a szabály, hogy határozott, világos, konkrét program nélkül nem várható eredményesebb munka, kellő előrejutás. Ez a fölismerés, igény és törekvés megannyi vonatkozásiban hangot kapott az eszmecserében. Maradjunk még a mezőgazdaságnál. Ennek feladatairól Szigeti István elvtárs több vonatkozásból is beszélt. T A barcsi járásban sokallják a kenyérgabona vetésterületi arányát. Tudott dolog, hogy az ország kenyerét itthon kell megtermelni. A megyétől a népgazdaság 1970- ben a jelenleginél mintegy 20 százalékkal több kenyérgabonát vár. Csökkenni csökken majd a vetésterület, de csak azután, ha a holdankénti hozamok magasabb és szilárdabb szintet értek el. Ezen a vidéken, amely jóllehet a burgonya és a rozs hazájának tekinthető, szakszerűen és tudatosan keresni kellene annak lehetőségét, hogy a rozs rovására miként szabadíthatnának fel olyan területet, amely búzával bevetve holdanként legalább 2—3 mázsával több szemtermést ad. Itt van a barcsi Vörös Csillag: ebben a szövetkezetben az utóbbi négy évben egyszer sem fordult elő, horv 16 mázsánál kevesebb búzát termelt volna egész veiét rülete átlagában. Helyes az a járási kezdeményezés, hogy a barcsiak gabona termesztési tapasztalatait széles körben elterjesztik, szervezetten megismertetik a tsz-vezetőkkel, párttitkárokkal, szakemberekkel. Csináljanak ebből politikai ügyet, hiszen nagyon fontos dologról van szó. A termelés fejlesztése, a gazdálkodás további javítása nagy tartalékának tekinthető a mezőgazdasági szaktudás gyakorlati hasznosításának biztosítása is. Jó dolog, hogy a szövetkezetek igyekeznek lakásépítéssel is letelepíteni szakembereiket. Joggal várnak hatékonyabb mezőgazda- sági, közgazdasági szaktanácsot a járási tanács mező- gazdasági osztályától is. Ennek a szakmai útmutatásnak az indokoltságát és létjogosultságát nem zárja ki, hanem még jobban megköveteli a szövetkezetek önállóságának növekedése. Mind az tv. termelési és pénzügyi tervek készítésében, mind pedig a szövetkezet távlati programjának összeállításában okvetlenül szükség van a szakirányítás józan érvelésére, tudatos és segítő közreműködésére. Jól tudja a járási pártvégrehajtóbizottság, hogy az ipar fejlesztésében is így. a megfontolt elképzelések programszerű rendszerezesevei juthatnak előbbre. A termelési kapacitás bővítésében és a gyártmányfejlesztésben egyaránt az új munkaalkalmak teremtésének akarása fejeződik ki. Nagy figyelmet fordítanak az ÉM gépjavító- és gépgyártó üzem működésére; a számottevő nyereség- részesedés is mutatja , az erőfeszítések eredményességét. A fűrészüzemben pedig, amint Szabó János elvtárs, az igazgató elmondta, a parkettgyártás növelésének megalapozásán fáradoznak. Itt majd 150 nőt állíthatnak munkába Az \ egyéb célokat is magában foglaló tervezet készen van, s azt már meg is küldték az Országos Erdészeti Főigazgatóságnak. Barcson más elhe’yezkedésá és kereseti lehetőségek teremtésével is foglalkoznak. Vasúti gócpont ez a járási székhely, összekötő úthálózata korszerűsödik, a Dráva várhatóéul ismét hajózhatóvá válik idáig, tehát javulnak a közlekedési, a szállítási és az utazási föltételek. Mindez megannyi újabb igényt is támaszt, és több lehetőséget is hoz magával. Ami például a Dráva közúti hídjának közeli újjáépítését illeti, megindul majd utána az átkelő forgalom Jugoszláviába és viszont. Erre föl kell készülni minden tekintetben. A járás és a község már készített is tervet Barcs kommunális, kereskedelmi és vendéglátóipari fejlesztésére. A megye közreműködésével az érdekelt országos szervek képviselői helyszíni tanácskozásra jönnek majd, hogy megismerkedjenek a helyzettel, a jövő követelményeivel, és érdekeltségük arányában anyagi befektetéssel is hozzájáruljanak ahhoz, hogy Barcs határközség képes legyen lebonyolítani a nemzetközi átmenő forgalmat. Az alapszervezetekre támaszkodva A pártmun !:áriak a vázolt célok megvalósításáért, az ideológiai tisztán látás biztosításáért, a párt helyes politikájának általános érvényesítéséért folytatott harc adja meg a fő tartalmát. Mandik Béla elvtárs részletesen beszélt módszereikről, nem hallgatta el e munka fogyatékosságait sem, és ismertette a még jobb politizálásra kialakított elgondolásaikat. Ezeknek az a kulcskérdése, hogy minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak az alapszerveze'e'-.re, hatékonyabban támogatják a párt- szervezetek vezetőségét a pártélet, a közélet élénkülésében, a párt vezető szerepének érvényesítésében, az emberek megnövekedett politikai érdeklődésének kielégítésében. Németh Ferenc elviars az eszmecsere tanulságait összegezve szintén erre irányította a fő figyelmet. — Csak helyeselhetjük, hogy itt, a barcsi járásban is legnagyobb részt a jövő teendőit igyekeznek meghatározni, a jövő útját keresik. A beszélgetésben hallottunk sok olyan dologról, hogy mi a cél, mi lenne a jó, a kedvező, az ideális. Soha ne tévesszük szem elől, hogy a célok kitűzésekor mándig a jelenből, a valóságból kell kiindulni, gondosan számba kell venni a lehetőségeket és a rendelkezésre ál-ló erőket. Mindenütt pártunk alapsziervezetei- re támaszkodjunk munkánkban; támaszkodjunk a kommunistákra. akik — mindösz- sze néhány kivétellel — párt- hűséggel, az ügy iránti felelősségérzettől áthatva, akár magasabb, akár alacsonyabb végzettséggel, állhatatosan, önzetlenül, napi munkájuk becsületes elvégzésével fáradoznak a párt politikájának megvalósításán. Minden községben, ipari üzemben, termelőszövetkezetben, még a leggyengébbnek tartott alapszervezetben is megvan az a szilárd mag, amely tevékenységével, jó szándékával képes hatni környezetére, képes kifejezésre juttatni a párt vezető szerepét. Senki se várjon egyszerű párttagjainktól láitványos, mutatványos dolgokat; azt tehetik meg, amire erejükből, képességükből futja. Legyen hozzájuk emberséges és megértőbb, tisztelje és segítse őket a járásban is valamennyi tisztviselő — mondotta a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytaitta: — Az aüapszervezetek vezetőségének hatékonyabb segítségét* tartsa fon tos kötelességének minden pártmunkás, kommunista vezető. Erre a munka jobb megszervezésével mindenkor jusspn idő. Érjük el, hogy a párttag gazdasági, állami, tömegszervezeti vezetők megbízatás alapján végezzenek politikai munkát; dolgozzon a községi tanács végrehajtó bizottságának^ a földművesszövetkezet igazgatóságának, a termelőszövetkezetnek az elnöke abban az alapszerveaetben, amelybe tartozik. Tisztségük egyszersmind politikai funkció is, nem tarthatják távol magukat az alapszervezeti pártéleitől. A termelőszövetkezeti párttá tkárokról szólva Németh Ferenc elvtárs elmondta; örömmel hallotta, hogy döntő többségük becsületesen és eredményesen dolgozik. Erre a jövőben is fontos ügyelni. Nem fordulhat elő helyenként sem olyan eset, hogy pártrtit- kárt mellőzzenek, háttérbe szorítsanak, anyagi helyzetét, megélhetését nehezítsék. Figyelmeztetően szólt a megyei pártbizottság első titkára a sértett emberekről, akiket ilyen vagy olyan posztról azért távolítottak el, mert betöltésére alkalmatlanoknak bizonyultak. Egyik-másakkal be kell láttatni, meg kell értetni, hogy ne másokban, hanem önmagukban keressék a hibát; lehetőségük van arraj hogy jó munkával sok mindent helyrehozzanak. Azt viszont nem szabad engedni, hogy sértődöttségükben fórumról hirdessék téves nézeteiket Rendszerint közülük kerülnek ki az inürikusok, akik a közérdekkel mit sem törődve a falu, a szövetkezet javán eredményesen fáradozó, haladó és megbecsült embereket támadnak meg időről időre. Ezt nem tehetik meg büntetlenül, velük szemben a meggyőzés politikai módszereivel, . végső esetben pedig szervezeti intézkedéssel is föl kell lépni. — A munka középpontjában a jövőben az eddiginél is jobban az ember- álljon — hangsúlyozta Németh Ferenc elv- társ. — Gondoskodjunk róla, törődjünk vele a pártban is, a párt sorain kívül is, hiszen az emberért, sorsa, élete javításáért van a mi politikánk, s azt a párt vezetésével az emberek közössége valósítja meg. Nagy József K. J.
