Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

YILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ÁRAi 80 FILLÉR TORONYSZÁLLÓ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 61. szám. 1966. március 13., vasárnap A tanácskozás színhelye Budapest Kádár János és Kállai Gyula hazaérkezett Romáaiábál 7'c.Ztí Március 17—22-ig nálunk ülésezik a Béke-világtanács elnöksége Nagy jelentőségű nemzetkö­zi tanácskozássorozat házi­gazdája lesz a napokban Bu­dapest: március 17-e és 22-e között fővárosunkban tartják a Béke-világtanács elnöksé­gének ülését és a Béke­világtanácshoz tartozó nemze­ti békemozgalmak titkárai­nak, illetve más vezetőinek értekezletét, öt világrész bé­keharcosainak képviselői ér­keznek ebből az alkalomból hazánkba, s az előzetes ada­tok szerint mintegy 80 or­szág delegátusai foglalnak majd helyet a tárgyalóasztal­nál. Az előzetes napirend ta­núsága szerint mind az el­nökség tagjai, mind a nemzeti békemozgalmak vezetői meg­különböztetett figyelemmel tanulmányozzák majd a viet­nami helyzetet, és megvizs­gálják, hogy milyen új kez­deményezésekkel, demonstrá­ciókkal bontakoztathatnák ki még sokrétűbben, erőteljeseb­ben a világ népeinek szolida­ritását, valamint az Egyesült Államok vietnami agresszió­ja elleni tiltakozást. Március 21-én a Fészek­klubban megrendezik a ma­gyar művészele béketalálko­zóját, amelyre ugyancsak meghívják a külföldi béke- harcosok képviselőit Az Or­szágos Béketanács elnöksége meghívja a Béke-világtanács és a különböző békemozgal­mak több vezetőjét, hogyha tehetik, a tanácskozások be­fejezése után is töltsenek né­hány napot hazáinkban, s vi­déken is vegyenek részt a vietnami nép iránti szolida­ritás jegyében sorra kerülő gyűléseken, illetve más ren­dezvényeken. Közlemény a látogatásról Kádár János és Kállai Gyula szombaton délelőtt visszaérkezett Budapestre. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla és Szirmai István az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Florea Duna, a buda­pesti román nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnöke március 10—11-én a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Ro­mánia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívá­sára baráti látogatást tett Ro­mánia Szocialista Köztársaság­ban. A romániai tartózkodás al­kalmából eszmecserékre ke­rült sor a két ország vezetői között Kádár János és Kállai Gyula megbeszéléseket folyta­tott Nicolae Ceausescuval, az RKP KB főtitkárával, Ion Gheorghe Maurerrel, az RKP Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjá­val, a Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökével, Alexandru Birladeanuval, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjá­val, a minisztertanács első el­nökhelyettesével, Emil Bodna- rassal, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a mi­nisztertanács első elnökhelyet­tesével és Paul Niculescu Hi- zillel, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjával és Központi Bizottságának titká­rával. Az eszmecseréken a két párt és a két kormány veze­tői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés menetéről hazájukban. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy mindkét szocialista or­szág jelentős eredményeket ért el az új társadalom építé­sében. A két ország együttműködé­sét áttekintve a felek meg­elégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben fejlőd­tek a Magyar Népköztársaság és Románia Szocialista Köz­társaság kapcsolatai. Hangsú­lyozták, hogy az elkövetkező időszakban további lehetősé­gek vannak kapcsolataink fej­lesztésére a politikai, gazda­sági és kulturális együttmű­ködés számos területén, és cél­szerűnek látják e lehetőségek realizálását A nemzetközi helyzet alap­vető problémáiról folytatott véleménycsere a felek néze­teinek azonosságát mutatta olyan fontos kérdésekben, mint az imperializmus ag­resszív háborús politikája el­len, a béke megvédéséért fo­lyó harc, a nemzeti felszaba- dítási mozgalmak támogatása, az általános leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhí­tésének ügye. A két testvérpárt képviselői határozottan elítélik az impe­rializmus agresszív cselekmé­nyeit a más államok belügyei- be való beavatkozást, a gyar­matosítás és a neokolonializ- mus minden megnyilvánulását. Teljes támogatásukról bizto­sítják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a gyarmati rendszer maradványainak fel­számolásáért harcoló államo­kat, a függetlenségük és szív verenitásuk megerősítéséért, önálló nemzetgazdaságuk fej­lesztéséért küzdő országokat A felek ismételten kinyil­vánítják szolidaritásukat a hazája szabadságát és függet­lenségét védelmező hős viet­nami nép igazságos harcával. Határozottan követelik az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetését és a vietnami nép ama jogá­nak tiszteletben tartását, hogy maga döntsön saját sorsáról. A két párt és a két kor­mány képviselői úgy vélik, hogy föltétlenül erőfeszítése­ket kell tenni a szocialista or­szágok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom — a társadalmi haladás, az antümperialista harc és a vi­lágbéke legfőbb tényezője — egységének és összeforrottsá- gának erősítéséért. Kádár Jánosnak és Kállai Gyulának Románia Szocialis­ta Köztársaságban tett látoga-, tása, a két párt és állam ve­zetőinek elvtársi légkörében folytatott eszmecseréje hasz­nosan szolgálta egymás állás­pontjának jobb megismerését, s hozzájárult a két párt, a két szomszédos szocialista or­szág kapcsolatainak fejleszté­séhez, a szocializmus és a bé­ke ügye javára. (MTI) Tető alá került a siófoki szállodasort lezáró tizenkét eme­letes toronyszálló. A 312 személyes Európa Szállót júli­us elején adják át rendeltetésének. INDONÉZIA Suharto tábornok átvette a hatalmat Sukarnótól Djakarta, március 12. A djakartai rádió szombat hajnali adásában bejelentet­te, hogy Sukarno indonéz elnök lemondott a hatalom gyakorlásáról, és Suharto tábornokot, a hadseregügyi minisztert bízta meg az or­szág ügyeinek irányításával. Sukarno megtartja ugyan el nöki tisztségét, de a közvet­len kormányzás a jobboldali katonai vezetők kezébe ke­rül. A hatalomátvétel gyorsan, harc nélkül zajlott le. A fő­város kulcspontjait megszáll­ták a szárazföldi hadsereg egységei, és Suharto tábornok utasítására vidékről ezer meg ezer jól fölfegyverzett katona érkezett Djakartába. Szombaton reggel a dj akar­tai rádió már Suharto tábor­nok nyilatkozatát ismertette. A hadseregügyi miniszter be­jelentésében azt állította, hogy az elnöktől kapott megbíza­tást a »biztonság és a forra­dalom fenntartására és az ál­lamfő megoltalmazására«. A miniszter felszólította a hadi­tengerészetet, a légierőt, a rendőrséget és az egész la­kosságot, hogy támogassa tö­rekvéseit. Az elnök nevében Suharto tábornok azonnali hatállyal véglegesítette az Indonéz Kom­munista Párt és más haladó szervezetek betiltását, az úgy­nevezett Szeptember 30-a mozgalom »-maradványainak felszámolását-“. Az AP és az AFP hírügy­nökség jól értesült djakartai körökre hivatkozva az aláb­biakban vázolja a szombat reggel bekövetkezett esemé­nyek közvetlen hátterét: A katonai vezetők a hét elején ultimátumot intéztek Sukar- nóhoz, s ebben Subandrio el­távolítását követelték szom­batig bezárólag. Ezzel egy időben megkezdődött a csa­(Folytatás a 2. oldalon.) TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! a megyei tanács Százezer forint jutalom és vándorzászló az éves versenyben első helyezést elérő tanácsnak A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat marcali telepén hat darab cseh szeg­gyártó gépet helyeztek üzembe. Az új gépekkel a cipőiparnak készítenek szeget. SUHARTO tábornok ismert kommunistaellenességéről. ö volt az, aki leverte Untung alezredes balsikeres államcsíny- kísérletét, és ő szervezte meg a hajtóvadászatot a kommu­nisták ellen. Suharto 45 éves. 1943-ban a japánok által létrehozott in­donéz fegyveres erőknél szol­gált. A világháború után részt vett a hollandok ellen vívott harcokban, Indonézia függet­lenné válásával pedig Djog- jakarta katonai parancsnoka lett. 1953-ban Kőzép-Jáva pa­rancsnokává nevezték ki, 1960-ban dandártábornokká és a hadsereg vezérkari főnök- helyettesévé. Karrierjének csúcspontját tavaly október­ben érte el, amikor a hadse- regügyminiszteri tárcát kapta meg. Suharto Nasution had­ügyminiszter jobbkezének és közeli barátjának számított. Mint aurai tegnapi lapunk­ban beszámoltunk, a Somogy megyei Tanács és a Hazafias Népfomt Somogy megyei bi­zottsága együttes ülést tar­tott Kaposváron. A megyed ta­nács harmadik ötéves tervé­nek megvitatása és jóváhagyá­sa után a helyi tanácsok köz­ségfejlesztési tevékenységéről szóló jelentés került az együt­tes ülés elé. A második ötéves terv idő­szakában 332 000 000 forint volt megyénkben az összes községfejlesztési bevétel és kiadás; ebből a tekintélyes összegből 108 459' négyzetméter szilárd burkolatú út és 675 390 négyzetméter szilárd burkolatú járda épült. 128 kilométerrel bővült a villany-, 30.6 kilomé­terrel pedig a vízvezeték- hálózat. Negyvennégy orvosi rendelő, tizennyolc orvosi la­kás, hatvannégy általános is­kolai osztályterem, negyven- nyolc pedagóguslakás és még sok más egyéb fontos létesít­mény készült el az utóbbi öt esztendőben. A lakosság 39 526 000 forint értékű társa­dalmi munkával járult hozzá a szép eredmény eléréséhez. A múlt évben az egy főre jutó társadalmi munka értéke meg­haladta a 38 forintot. A harmadik ötéves terv idő­szakában tanácsainknak továb­bi erőfeszítéseket kell tenniük a települések kommunális, szociális, egészségügyi és kul­turális fejlesztéséért. Erre ösz­tönöz a megyei tanács azzal is, hogy a harmadik ötéves terv időszakára községfejlesz­tési versenyt hirdet meg. A verseny általános föltéte­le: a községfejlesztési alap be-, vételeinek növelése és az alap terveszerű felhasználása a tár­sadalmi munka fokozottabb igénybevételével. Az. éves, va- lamint az ötéves tervidőszak­ban legjobb eredményt elérő tanácsokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága megju­talmazza. Az évenkénti versenyben első helyezést elérő községi (városi) tanács 100 000 forintot és vándorzászlót kap. A má­sodik helyezésért 80 000, a harmadikért pedig 70 000 forint jár. A járásokban első helyre ke­rülő községi tanácsok 50 000 forintot kapnak, az első helyre kerülő járás pedig 100 000 fo­rintot. Az ötéves tervidőszak átla­gában elért összesített ered­ményéért az első helyre kerü­lő községi tanács 200 000, a má­sodik 150 000, a harmadik pe­dig 100 000 forintot kap. A já­rások közötti verseny első he­lyezettjének szintén 200 000 fo­rintot utalnak át. A verseny díjait a megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyezést elért tanácsok köz­ségfejlesztési alapjára utalja át. Minden év március 20-ig értékelik a verseny eredmé­nyeit, és április 30-ig Kapos­váron ünnepélyesen adják át a jutalmakat, illetve a vándor­zászlót. Ugyancsak kitüntetik a ver­seny időszakában kiemelkedő eredményt elérő társadalmi munkásokat is; részükre egy dís.zes »Tegyünk többet So- mogvért!“ kitüntető ielvényt készíttet a megyei t r^s. P. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom