Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1966. március 13. SAIGON: A puccshangulat még nem ült el Saigon, március 12. A saigoni tudósítások sze­rint a dél-vietnami főváros­ban még mindig érződik a Thi tábornok eltávolítása nyomán támadt feszültség. Az esetleges katonai puccs- tól való félelem még mindig nem múlt el, erre mutat, hogy továbbra is katonai alakulatok és páncélos egy­ségek állnak készenlétben. Különösképpen a repülőte­ret őrzik fokozott éberség­gel. A tankok egészen a kifutópályáig nyomultak elő­re, s magát a repülőteret a biztonsági rendőrség és a hadsereg különleges egysé­geinek tagjai fogják körül. A polgári légiforgalom elől lezárták a repülőteret. Az utcákon motorkerékpárjai­kon szakadatlanul szágul­doznak az öltözékük színé­ről »fehér egereknek« neve­zett rendfenntartó katonák. Az államcsínyről keringő hírek nagy pánikot keltettek a lakosság soraiban. Pénte­ken este és szombaton reggel Dél-Vietnam több városában tüntettek Thi tábornok hívei. Da Nangban, a leváltott tá­bornok katonai körzetének központjában a tüntetők állí­tólag meg akarták szállni a rádió épületét, hogy saját közleményeiket sugározzák, de a karhatalom visszaszorította őket Az amerikai hadvezető­ség elővigyázatossági intézke­désként tiltott területnek nyilvánította Da Nang váro­sát az amerikai katonai sze­mélyzet számára. Magáról Thi tábornokról nem érkeztek jelentések. Hol­léte ismeretlen, de egyesek tudni vélik, hogy »valahol Saigonban házi őrizetben tart­juk«. f5“ A vietnami hadszíntereken pénteken és szombaton a ked­vezőtlen időjárás miatt mini­málisra csökkent a katonai tevékenység. Szombaton a délelőtti órák­ban a Saigon folyón, a fővá­ros egyik peremkerületében levegőbe repült három hor­gonyzó uszály 350 tonnányi lőszerrakományát A detoná­ciót tűz okozta. A legénység­nek még idejében sikerült el­hagynia az uszályokat. Jelen­tések szerint több láda könny­gázbomba is felrobbant, s a levegőbe került gázt a szél a lakóházak felé vitte. A sai­goni katonai parancsnokság szóvivője kijelentette, hogy a »robbanás valószínűleg parti­zánakció következménye«. A dél-vietnami hazafiak szombaton Saigonban a nyílt utcán gránátot dobtak egy amerikai katonai tehergépko­csira. Hét személy — közöt­tük négy amerikai katona — megsebesült. Johnson elnök újabb nagy­szabású tanácskozássorozatot kezdett a vietnami kérdésről. Pénteken Rusk külügyminisz­terrel, McNamara hadügymi­niszterrel és más katonai és politikai szakértőkkel, szom­baton pedig az államok kor­mányzóival tárgyalt. A tanácskozássorozattal egy időben a Johnson-kormányzat újabb hatalmas összeget kö­vetel a törvényhozástól a vietnami háború céljaira. A kápviselőház pénzügyi bizott­sága pénteken módosítás nél­kül elfogadta az újabb 13,1 milliárdos vietnami katonai költségvetési igényt. Humphrey pénteken beszé­det mondott. Többek között hangsúlyozta: »Mint az Egye­sült Államok alelnöke kije­lenthetem, hogy nem jogunk belefáradni Vietnamba, s nem vonulunk ki.« (MTI) Kilakoltatták a csangkájsekisták párizsi képviseletét A párizsi rendőrség a francia külügyminisztérium képviselőjé­nek jelenlétében szombaton dél­ben kilakoltatta az V. György sugárút 11. számú épületből a csangkájsekisták UNESCO-képvi- seletét. Ezzel egyidejűleg a fran­cia hatóságok lefoglalták a Bue Pergolese 47. szám alatti épületet is, amelyben szintén csangkajsek- ista tisztviselők tartózkodtak. Az intézkedést azért hozták, mert az épületek birtokosa jogi­lag a Kínai Népköztársaság. Ami­kor Franciaország elismerte a Kínai Népköztársaságot, megsza­kadtak diplomáciai kapcsolatai a csangkajsekistákkal, s így az épületek a nemzetközi jog értel­mében automatikusan a Kínai Népköztársaság tulajdonába ke­rültek. A francia hatóságok ek­kor felszólították a csangkajsekis- ta hatóságokat az épületek át­adására. A tajvani kormányzat ezt ismételten megtagadta, így ke­rült sor a kilakoltatásra. (MTI) A tábornokok hatalomátvétele Indonéziában (Folytatás az 1. oldalról.) pategységek beszivárgása a fővárosba. A pénteki minisz­tertanácson az elnököt nyíl­tan felszólították a hatalom átadására. Sukarno végül is aláírta az erről szóló ok­mányt. Ezután Subandrio kí­séretében bogon palotájába repült, itt azonban már Sar- bini hadügyminiszter és más tábornokok fogadták, s közöl­ték vele, hogy ők is az ulti­mátum mellett foglalnak ál­lást, és nem támogatják a to­vábbiakban. Sukarnót és Su- bandriót állítólag erős katonai kísérettel vitték Vissza Dja- kartába, ahol szombaton reg­gel részt vettek a hatalomát­adási ceremónián. Az elnöki palotában lefolyt szombat reggeli tanácskozás után az indonéz hadsereg ka­tonai parádét tartott a fővá­ros utcáin. A felvonulást a hírügynökségek Suharto tá­bornok »erődemonstrációja­ként« értékelik. Nehézpáncé­losok kíséretében vonult fel a katonaság, az utcákon fel­sorakozott tömeg első sorai­ban a diákok helyezkedtek el. Suharto napiparancsában hangsúlyozta, hogy a fegyve­res erőknek nincs szándéká­ban elősegíteni a jobbratoló- iást, de »azt sem fogják meg­engedni, hogy a forradalom, amely baloldali, a szélsőbal felé tolódjon el«. Suharto a továbbiakban kijelentette, hogy »a forradalom célja a szocialista Indonézia fölépíté­se«. Politikai megfigyelők szá­mítanak arra, hogy Suharto rövidesen az egész ország te­rületére elrendeli a rendkívüli hadbíráskodást, és hamarosan bejelenti az új kormány meg­alakítását. A DPA tudósítója rámutat, hogy a helyzet meg koránt­sem tekinthető tisztázottnak. Az indonéz légierő egységeit állítólag körülzárták a halimi légitámaszponton. A szombati »erődemonstrációban« a ten­gerészgyalogság és a rendőr­ség rohamegységei nem vet­tek részt. Teljesen bizonyta­lan egyelőre a közép-jávai csapatok magatartása is. Em­lékezetes. hogy elsősorban Közép-Jáván koncentrálódtak az indonéz hadsereg legbalol- dalibb nézeteket valló egysé­gei. (MTI) Költözik a NATO? Nyugati összefogás De Gaulle ellen Párizs, március 12. Összeül a Biztonsági Tanács Hírügynökségi jelentések sze- j fenntartó egységek mandátuma rint kedden délután 16.30 óra- meghosszabbításának kérdését. kor (magyar idő) összeül a Biztonsági Tanács, hogy meg­tárgyalja a ciprusi ENSZ-rend­Az ülést a Biztonsági Tanács márciusi elnöke El- Farra (Jor­dánia) hívta össze. EHRENBURG JAVASOLJA: Rendezzenek európai értekezletet Moszkva, március 12. Ilja Ehrenburg szovjet író érdekes eszmefuttatást és meg­fontolandó javaslatot tárt a szovjet békebizottság folyó­iratának olvasói elé. Ehrenburg rámutat, hogy van Afroázsiai Szolidaritási Mozgalom, Afrikai Egység Szervezet, egymást követik különböző afrikai és ázsiai re­gionális konferenciák, Latin- Amerika népei is keresik a közös problémák megvitatásá­nak fórumát, csupán Európa, ez a területileg nem nagy, de történelmileg fontos világrész, továbbra is széttagolt Ehtenburg európai értekez­letet javasol, mégpedig nem kormányszinten és nem is a békemozgalom viszonylag szűk keretei között, hanem mind­azoknak az európai erőknek a részvételével, amelyeket fog­lalkoztat az európai biztonság és az európai együttműködés problémája. »Ügy gondolom — írja Eh­renburg —, hogy az európai értekezlet összehívásában a leghelyesebb volna a franciák­ra bízni a kezdeményezést, mivel a legutóbbi választások azt mutatták, hogy a franciák túlnyomó többsége a feszült­ség enyhítésére és az európai országok közeledésének elő­mozdítására szavazott«. Ehrenburg az értekezlet na­pirendjére az európai bizton­ság kérdését, valamint a gaz­dasági és kulturális kapcso­latok fejlesztésének problé­máját indítványozza, majd a Párizsra vonatkozó ismert mondás módosított változatá­val zárja cikkét: »Európa meg­ér egy misét«. Párizsban, valószínűnek tart ják, hogy a NATO főhadiszál­lása rövidesen elköltözik Fran­ciaországból. Az állandó NATO-képviselők pénteki ér­tekezletén, amelyre Franciaor­szágot nem hívták meg, a többségnek az volt a vélemé­nye, hogy De Gaulle döntései Franciaországnak a katonai szervezetből való tényleges ki­válását jelentik, és ezért fon­tolóra kell venni a NATO át­szervezését, hogy Franciaor • szag nélkül is tovább működ­jék. Brüsszelnek van legtöbb esélye arra, hogy a NATO ka­tonai központjává váljék. A francia közvélemény he­lyesli a kormánynak a NATO- val kapcsolatos álláspontját, és figyelemreméltó, hogy még az ellenzéki lapok is elismerik De Gaulle érvelésének meg­alapozottságát. Így a Combat is aláhúzza, hogy Franciaor­szág nem teheti függővé sor- sát az Egyesült Államok poli­tikájától. — Az amerikaiak — írja a Lap — katonai erejüktől el­vakultan mindenütt érvényt akarnak szerezni saját koncep­ciójuknak. Partraszállnak San­to Domingóban, háborút vi­selnek Délkelet-Ázsiában, amely Kína elleni háborúvá fajulhat, és súlyos következ­ményekkel járhat Európára nézve. Miért vállaljon Fran­ciaország részt egy ilyen ka­landorpolitikában ? LONDON A brit kormány élére állt a Párizs elszigetelésére irányu­ló »NATO-egységfront« meg­szervezésének. Jól tájékozott sajtóforrások szerint a brit kormány java­solni készül, hogy a NATO minisztertanács júniusban esedékes ülésszakát hozzák előre. Ezt a kérdésit jövő ked­den fel akarják vetni a Nyu­gat-európai Unió Londonban összeülő külügyminiszteri ér­tekezletén. Mint jelentettük, Co.uve de Murville francia külügyminiszter nem vesZ részt a londoni értekezleten. A nyugatnémet kormány, a jelek szerint, teljes erővel támogat­ja azt az amerikai taktikát, hogy Párizzsal szemben »egy­ségfrontot« hozzanak létre. Az atlanti mérkőzés most megin­duló második menetében — mint a kommentátorok han­goztatják — mindenesetre a válság súlyos kiéleződésére le­het számítani, mert Washing­ton taktikája egyelőre nem valamiféle kompromisszumos megoldás elérésére irányul, hanem kizárólag arra, hogy Vizsgával és gyakorlattal rendelkező kazánfűtőt azonnali belépéssel feleszünk Kaposvári lakos előny­ben. Kaposvári Vajüzem, Cseri út 4. (3660) TÍMÁR EDE: Mk fjjr AMERIKAI TÖRTÉNETEK A1 Capone óta mindig a gengszterek irányítják Chica­go I. kerülete városatyáinak a megválasztását. Ez a kerület a legfontosabb és leggazdagabb városrész. Itt vannak a nagy­bankok, nagy áruházak és a luxusszállodák. De a gengszterek nem elég­szenek meg csak a városi po­litika irányításával. Befolyást gyakorolnak az állami, sőt a szövetségi politikára is. Giancana unokaöccsét, Anthony J. DeTovlet Illinois állam szenátorának választot­ták meg Ve je,» Anthony Tisci pedig Roland V. Libenatti ügyvédnek, az USA kongresz- szusa illinoisi szenátorának irodáját vezeti. Maga a szená­tor, Libenatti úr, annak ide­jén A1 Capone legismertebb t'rsa volt. S az egykori gengszternek ma szavazati jo­ga van az USA legfontosabb politikai kérdéseinek az el­döntésében. Nem véletlen, hogy legutóbb is a vietnami agresszió további kiszélesítése mellett szavazott. Minden kísérlet arra, hogy a gengszterek uralmát csök­kentsék, eleve kudarcra van ítélve. Hiszen a gengszterek által megválasztott tisztvise­lők, politikusok gondoskodnak róla, hogy támogatóiknak a haja szála se görbüljön. Jesse Hight tanító Chicago elővárosában, Stone Parkban gyűlést szervez. A gyűlés cél­ja, hogy tiltakozzanak a rossz vízellátás miatt. A gyűlés után Jesse Hight találkozik egy kávóházban Rocco Prannóval. Pnanno a Cosa Nostra chicagói szerve­zetében a prostitúció és a sze­rencsejátékok ügyeinek egyik vezetője. — Te, úgy látszik, nem tu­dod; hogy ki kormányozza ezt a várost! — vonja felelősségre a tanítót, majd mit sem törőd­ve a kávéházban levő rend­őrökkel összeveri a szerencsét­len Hightet, aki jobb vízellá­tást mert követelni a pén­zéért. Persze Prannonak kutyabaja sem történik. Stone Park rend­őrfőnöke, Andrew Signorella ugyanis az ő unokaöccse. John Zitek és Frank Nash* a chicagói bűnügyi rendőr­ség kivételesein két megveszie- gjethetetlen nyomozója Oak Park külvárosában követtek egy gengszterkocsit. Egy zsák­utcában a kocsiból kiugrott Sam »Teetz« Battaglia, Gian­cana egyik alvezére és testőre, Rocco Salvatore. A két nyo­mozó feltartóztatta őket A gengszterek szembeszálltak ve­lük. A két nyomozó jól ellátta a bajukat. Nash korábban profi ökölvívó volt. Salvatorét leütötték, Battaglia pedig tér- denállva könyörgött, hogy ne üssék tovább. Ekkor a hely­színre érkeztek az Oak Park-i rendőrök. Váratlan és csakis Amerikában előforduló ese­mény történt. A rendőrök nem a két gengsztert, hanem a nyomozókat vitték el maguk­kal a kapitányságra. Ez után az eset után írta riportjában egy chicagói új­ságíró: — Becsületes rendőrök nem lehetnek mindenütt, és ezt a csapást addig kell eltűrnünk, amíg léteznek gengszterek ál­tal megfizetett korrupt rend­őrök. Mondani sem kell, bátor szavaira az újságíró ráfizetett. Bűnvádi eljárást indítottak el­lene a rendőrség megsértése címén, majd ráadásul egy es­te ismeretlen támadók úgy le­ütötték, hogy hetekig nyomta a kórháza ágyat. Négy évtizedes uralma alatt a chicagói gengszterszindiká­tus annyira megszilárdult, hogy ma már jól szervezett nagyvállalatként működik. A vezetők 100—500 ezer dollár értékű luxusvillákban élnek a legelőkelőbb negyedekben, a bírák, nagyiparosok, igazgatók mellett. Úriemberek módjára öltöznek. De amikor »munká­ba« mennek, egyenruhát ölte­nek. Ilyenkor fekete nadrágot, fekete inget és fekete bőrze­két hordanak. Saját ügyvédeik vannak, és elegáns irodáikban naponta tartanak értekezlete­ket ügyeik megbeszélésére. A szindikátus nagy gépkocsi- parkkal rendelkezik, a többsé­gük a nagyon drága fekete Pontiac és Oldsmohile ko­csikból kerül ki. A szindikátus fölépítése olyan, mint egy nagyvállalaté. A felügyelőbizottság elnöke és tanácsadója Accardo, aki nem foglalkozik a napi ügyekkel, de a fontos problémákkal hoz­zá fordulnak. Accardo 57 éves. dúsgazdag, és River Fores then lakik egy palotában. A liázat 1930-ban egy milliomos épít­tette félmillió dollárért. Hu­szonkét szobája van meg arannyal díszített hat fürdő­szobája és úszómedencéje. — Életemben csak egy na­pot töltöttem börtönben — büszkélkedik mindig Accardo, noha bizonyos, hogy számos gyilkosság eszmei irányítója és más gaztett részvevője volt és az ma is. 1963. mljus 6-án Irving Vi­ne bookmókert meggyilkolva találják szállodai szobájávan. Halála előtt alaposan megkí­nozták. Majd orrát-száját be­ragasztották, s megfulladt. Miért kellett Vinenek el­pusztulnia? (.FolytatjukJ »világos alternatíva« elé ál­lítsák De Gaulle elnököt, amit a nyugatnémet sajtó általában így fogalmaz meg: Vagy meg­hátrál De Gaulle, és vissza­vonja követeléseit, vagy pedig teljesen szakítania kell majd az Atlanti Szövetséggel. (MTI) Összetűzés volt pénteken Chile északi részén levő El Salvador bányánál a sztrájkoló bányászok és a rendőrség kö­zött. Hét szentély, köztük két nő életét vesztette, több mint harmincán meöo-. . . rendőrségi brutalitás elleni til­takozásul a szakszervezetek keddre általános sztrájkot hir­dettek. A Szovjetunióban betiltották a delfinvadászatot. A. halgaz­dasági miniszter kijelentette, hogy a tudomány érdekében történt. Megkezdődött az Indiai Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának kétnapos ülés­szaka. Megvitatják az élelmi­szerhiánnyal kapcsolatban Nyugat-Bengáliában és Kera- lában kialakult helyzetet, a bombayói textilmunkások sztrájkét, Punjab állam nyelvi alapon történő újjászervezését és a közelgő országos válasz­tásokat. 59 éves korában váratlanul elhunyt Sziszakjan akadémi­kus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának vezető tudóstitkára. A görög hatóságok letartóz­tatták Mavrokordatoszt, a diákszövetség alelnökét. A le­tartóztatás egy diáktüntetés után történt. Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára Varsóba érkezett, hogy tájékoztassa Piotr Jaroszewi- 'ezét; a íéhgyel minisztertanács elnökhelyettesét, a KGST vég­rehajtó bizottságának elnökét a KGST végrehajtó bizottsága soron következő 22. ülésszaká­nak előkészítéséről. Autóbaleset érte a Bagdad­ban tartózkodó francia parla­menti küldöttséget péntek dé­lután. A szerencsétlenség kö­vetkeztében a küldöttség tit­kárnője és az autó vezetője életét vesztette, és négyen megsebesültek. Két összecsapás volt március 10-én kambodzsai ejtőernyősök és thaiföldi fegyveresek között kambodzsai területen. A thai­földi fegyveresek később visz- szavonultak, maguk után hagy­va két halottat, fegyvereket és főszert. Szovjet gazdasági küldöttség érkezett a japán fővárosba a szovjet—japán és a japán— szovjet kereskedelmi együtt­működési bizottságok első ta­nácskozására. A tanácskozá­sok érdemben hétfőn kezdőd­nek. A majna-frankfurti bíróság szabadlábra helyeztette a mű1 év áprilisában őrizetbe vett Oscar Krisit háborús bűnöst, akit azzal vádoltak, hogy a második világháborúban a Szovjetunió területén kivégzé­sekre adott parancsot, és sze­mélyesen is közreműködött szovjet emberek meggyilkolá­sában. Indira Gandhi, India mi­niszterelnöke Washingtonban való utazása során Párizsban De Gaulle elnökkel találkozik. Indira Gandhi amerikai útja után Moszkvába is ellátogat Ankrah altábornagy, a pucs- csal hatalomra került ghanai katonai kormányzat vezetője szombaton nyilatkozatban kör­vonalazta kormánya kül- és belpolitikáját. Hangoztatta, hogy Ghana »a kiegyensúlyo­zott semlegesség« politikáját fogja követni a jövőben. Hoz­záfűzte, hogy olyan fontos kér­désekben, mint a gyarmatosí­tás, vagy a faji megkülönböz­tetések, Ghana sohasem fogad el kompromisszumot, s min­dent meg tesz azért, hogy elősegítse a felelőtlen és tör* vényellenes dél-rhodesiai rend­szer felszámolását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom