Somogyi Néplap, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Vasárnap, 1966. március 20. 3 SOMOGYI SÍPLAP „SIKERES MUNKÁT VÉGZÜNK 1966-BAN“ ÍA Somogyi Néplap megvizsgálta Interjú Márton Jánossal, az MHS megyei elnökével Lezárultak a megyében az MHS járási aktívaülései. Az MHS múlt évi munkájáról, az aktívaülések tapasztalatairól, az idei feladatokról beszélget­tünk Márton Jánossal, az MHS megyei elnökével. * Mivel foglalkoztak az ak- uvaülések? A beszámolók alapján hogyan értékeli a me­gyei elnökség a múlt eszten­dőt ? — A múlt évben megerősí­tettük választott szerveinket, s a munkák megjavítására, eredményesebbé tételére több határozat született. Az aktíva­értekezleteken beszámoltak az elnökségek, hogyan hajtották végre ezeket a határozatokat, valamint az MHS ötödik kong­resszusának határozatai ho­gyan realizálódtak 1965-ben -- mondta Márton János. — A járási elnökségek beszámolóit tartalmasnak és őszintének tartjuk. Színesebbé, érdeke­sebbé vált a fiatalok körében a technikai nevelés, nőtt a tö­megsportokba bevontak és ez­zel párhuzamosan a rendező alapszervezetek száma is. A múlt évben tizenöt szerveze­tünk alakult, így 205-re emel­kedett a megyei alapszerveze­tek száma. A lövészek és a modellezők fejlődtek legered­ményesebben. Több versenyen vettünk részt sikerrel. A me­gyei lövészklub légpuskás csapata elnyerte a Ságvóri Ku­pát. Modellezőink közül ha­tan vívták ki a »-Magyar Nép- köztársaság érdemes sportoló - ja« címet, ketten közülük vá­logatott kerettagok. Több má­sodik, harmadik helyezést hoz­tunk el országos versenyekről. A csapatok fejlődését edző- és bíróképzéssel, a minősítési kö­vetelmények megtartásával kí­vánjuk elősegíteni. A múlt év­ben az országos irányelveknek megfelelő ideológiai munkára, a hazafias, az internacionalis­ta nevelésre — ezen belül a különböző tanfolyamokon, cso­portos beszélgetéseken —a Tavaszi híradás Oszmánból A hűvösre fordult idő egy kicsit megakasztotta azt a nagy lendületet, amellyel az osztopáni Győzelem Tsz-ben hozzáfogtak az idei munkák­hoz. lev van ez másutt is, nemcsak itt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy igazi ta­vaszi mozgalmasságot mutató határuk elnéptelenedett, hogy nem végezhetnek semmit. Oda irányították az embereket, ahol ezekben a napokban is lehet dolgozni. Az asszonyok a kukorica utolját válogatják a majorban. Igyeíkeznek vele, hiszen a ko­rai vetés miatt előbb kell majd hozzákezdeni a növény- ápoláshoz is. Tisztában van­nak ezzel, hiszen nem mosta­nában fordult elő, hogy már­cius közepére földbe kerültek a kora tavasziak. Legelőször a mák, a borsó, aztán a len, a tavaszi árpa. Mindössze egy­napi munka van még hátra a cukorrépával. A száz holdból nyolcvanon földben van a mag, s _az egész feladatról múlt időben szólnának, ha nem fordul kedvezőtlenre az idő. Nemcsak a korai kikelet, ha­nem a közösség lelkesebb igye­kezetének eredménye is, hogy ennyi tennivalón túljutottak. Azt tartják, nagy előny, hogy az őszi szántások jó részét el­végezték tavaly, s most korán kezdve a simítózást, valótlan jó magágyba vethettek. Ügy tervezték, hogy a hátralevő szántást a héten befejezik. Ezért állítottak rá erre a mun­kára nyolc erőgépet. Másik hét gépük szórja az alapműtrágyát, fogasol, szállít. Jó minőségi munkát végez­ni — kimondva és kimondat­lanul ott van ez a gondolat szándékukban, igyekezetükben. Szépen teleltek őszi kalá­szosaik. Megkülönböztetett gonddal végezték el az ápolá­si feladatokat. Lassan befeje­zik a 130 hold vöröshere és a 72 hold lucerna fogasolását is. A legközelebbi teendő a kuko­ricaföld hungazinozása lesz. helytállásra, a felelősségérzet fölkeltésére fordítottunk nagy gondot. A beszámolók foglal- Koztak a honvédelmi elő- és utóképzéssel is. Hatéves ter­vet dolgoztunk ki a polgári vé­delmi oktatás végrehajtására, a megye lakosságának évem le mintegy 15—20 százalékát ké­pezzük ki. így 1970-re az egész lakosság rendelkezik majd megfelelő ismeretekkel. — Melyek az MHS idei cél­jai? Milyen tervek alapján végzik az ez évi munkát? _— Sikeresebb munkát vég­zünk 196-5-ban. Oktatókkal jobban el vagyunk látva, mint a múlt évben. Szakmailag és politikailag is felkészültebbek a szakoktatók. Szeretnénk mi­nél több fiatalt bevonni a rá­diótechnikai ismeretek elsajá­tításába. A múlt évben, sajnos nem használták ki eléggé eze­ket a lehetőségeket; ennek egyik ' oka az volt, hogy nem rendelkeztünk megfelelő fel­készültségi szakoktatókkal. Az idén megoldjuk ezt a kérdést. A junior-Róka versenysportot szeretnénk kiszélesíteni, ehhez az anyagi eszközeink is meg­vannak. Az anyagot megkap­tuk, hamarosan megépíttetjük a készüléket. Ebbe a sportba azok a fiatalok kapcsolódhat­nak be, akik már elsajátították az alapfokú rádiós körök is­mereteit. Fokozottabban be­vontuk az úttörőket is mun­kánkba, elsősorban légpuskás csapatbajnokságok rendezésé­vel. A motorral rendelkező fiataloknak tava Ív is rendez­tünk motorosvetélkedőt, ebben mintegy hetven alapszervezet vett részt. Az idén még har­minc szervezetet akarunk be­vonni. Nagy súlyt helyezünk arra is, hogy a repülősport iránt nagyobb érdeklődést keltsünk a város fiataljai kö­rében. Főként a bátrak sport­jában, az ejtőernyő résben van sok tennivalónk — fejezte be nyilatkozatát Márton János. S. M. Jo^o§ kí t>k. ST« sí kori Szerkesztőségünk, a megyei együtt — több járási szék­tanács kereskedelmi osztálya, hely és nagyobb község hús- az ÁKF és a népi ellenőrzés [boltját ellenőrizte több olyan bejelentést ka­pott, amelyben arra hívták föl a figyelmet, hogy főleg a vidéki boltokban a vásár ók nem kapják meg a megfele­lő minőségű, illetve mennyi­ségű húst. A Nagyatádi Kon­zervgyár üzemi konyhájára az ÉKV 4o3-as boltjából szállított 37 kiló húsért 114,40 forinttal, az EKV 328-as bolt­jából e~ egyik kaoq: .\ 3­mi kon. hára szállított 34 ki­lő húsért 127,45 forinttal számítottak többet. Kérésünkre a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség és a Somogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bízott­ig Valaki ráfizet MEGKEZDTÉK A PECSENYEBÁRÁNYOK VÁGÁSÁT a Kaposvári Vágóhídon. Az első szállítmányt — 4500 darab bárányt — Olaszor­szágba viszik. Megteremtették a rendet, a fegyelmet — erősödött szövetkezetük Egy pór évvel ezelőtt kevés olyan közös gazdaság volt a megyében, ahol annyit civa­kodtak az emberek, mint a siófoki Egyetértés Termelő- szövetkezetben. Éveken át hiányzott az összhang, a ha­tározott és céltudatos vezetés. Emiatt zilált állapotok jelle­mezték a szövetkezet szerve­zeti életét. Két évvel ezelőtt új elnököt választott a tagság. A vezető­ségben is személycserék kö­vetkeztek be. Az új vezetőség kezdettől fogva az egyetértés szellemét, a közös vagyon vé­delmét, megbecsülését ápolta. A munkafegyelmet szép szó-: val és szigorú rendszabályok­kal helyreállították. A követi kezetes rendteremtés sikeres­nek és hasznosnak bizonyult. Jó gazdák a siófoki tsz-tagok. Szeretik a földet, s ha értel­mét látják, jó szívvel dolgoz­nak is. Ez a termelőszövetke­zet mindig többet fizetett egy munkaegységre, mint a járási átlag. Az a beszéd járta róluk: »Könnyű nekik, hiszen a fu­varosok tartják el őket!« A fuvarozás valóban sok pénzt hozott a közösnek, ám a ve­zetőség igyekezett a tagság­gal beláttatni: ahhoz, hogy boldoguljanak, valóban gaz­dálkodni kell, mégpedig oko­san és jól. Nagyobb gondot fordítottak a növénytermesz­tés és az állattenyésztés meg­szervezésére, és ez már két év alatt is hozott változást. A legutóbbi zárszámadás bi­zakodással töltötte el a tag­ságot, de a járási vezetőket is. Ezt a szövetkezetei a já­rásban a jobbak között em­legetik. Megyei szinten is el­ismerésre méltóak eredmé­nyeik, hiszen nem sok ter­melőszövetkezetben érte el az egy főre jutó évi jövedelem a 20 00 forintot, itt pedig egy dolgozó tagra pontosan 25 455 forint jutott. — Ezt az eredményt első­sorban annak köszönhetjük —: mondta Márton Lajos elnök —, hogy tagságunk mindin­kább belátja: mindannyiunké a közös vagyon, miénk a szö­vetkezet, s érzik a gazda fe­lelősségét, kötelességtudatát, és törődnek a közösség gond­jaival. Szorgalmas tagságunk­nak biztosított a nyugodt meg­élhetése. A tagság és a veze­tőség viszonya a kölcsönös megbecsülésen és bizalmon alapul. Ma már öröm itt dol­gozni, mert napról napra lát­juk munkánk eredményét, minden nap gyarapít bennün­ket valamivel. A szántóföldi növényter­mesztés múlt évi eredményei jók voltak. A tervezett 11 má­zsa búzaátlag helyett 16,46 mázsát takarítottak be. a leg­többet a siófoki járásban. Jól termett az árpa meg a bui*> Szállításra előkészítve áll­nak a balatonlellei elosztó­ban az üzletek, az üdülők és a vendéglők által megrendelt húsáruk. A Május 1. Üdülő részére leszámlázott, félig szétdarabolt húsokból álló tételt teljesen szétapróztat- juk. Az elosztóban átlagárral számoltak, s végül kiderült, hogy az üdülő 74,90 forinttal fizet többet fogyasztói áron számolva, illetve ennyivel kevesebb értékű húst kap. — Központi utasítás alap­ján számítjuk az átlagárat, s- egyébként sincs annyi szak­— munkatársainkkal ™ bérünk, hogy az összes kiszállításra varo húst elő­írás szerint feldolgozzuk — mondja Hideg Jenő lerakat- vezető. Varga Lajos hemes arról tájékoztat bennünket, hogy ,az így feldarabolt hús az egyik helyen kevesebb, nv'sutt viszont valamivel több, mint amit leszámláz­nak. Valaki tehát ráfizet, és va­laki nyer, hiszen ebből az elosztóból szállítanak húst Bélateleptől Balatonszemesig az üzleteknek, az üdülőknek és a vendéglőknek. Mi van a hűtőszekrényben Marhahúsdarabok a pulton; mindössze néhány vevő van az üzletben. — Mikor jön disznóhús? — kérdezi egy asszony az ajtó­ból.- Délután ér ide a kocsi tessék akkor jönni — vála­szol Barcsonics Józsefné, a nagyatádi 462-es számú hús­bolt eladója. Közben az ellenőrök bekí­váncsiskodnak a hűtőszek­rénybe. S ettől a perctől kezdve a vásárlók nagy örö­mére előkerül a sertéscomb.- Mérek én ebből a hús­ból is — mentegetőzik az eladó. — Meg aztán jönnek a gyáriak, nekik is keil... Mindezzel azonban nem magyarázza meg, miért van a hűtőszekrényben öt-hat fél sertés. Ez ugyanis tabu volt egész héten, a nagyatá­diak legalábbis teljes meg­győződéssel állítják, hogy ennek a »szegény« húsbolt­nak egy gramm disznóhúsa sem volt. Megvizsgáltuk azt is, hogy a szabványnak megfelelően bontja-e föl a húst az eladó. A megengedettnél több cson­tot találtunk a karajokon; szabványos bontásról nem hallott az eladó. Somogyszobon kényszervá­gott álilat húsát találtuk a József boltjában. Állítása szerint az állatorvos már lát­ta a jószágot, de húsvizsgála- ti igazolás és pecsét nincs rajta. Az sincs feltüntetve a kényszervágási papíron, hogy a húst 70 százalékos áron le­het forgalomba hozni. Sú­lyos mulasztás ez, hiszen igazolt állatorvosi vizsgálat nélkül a kényszervágott ál­lat húsát be sem szabadna vinni a boltba. Kadarkúton is kényszervá­gott állat húsát találtuk a húsbolt hűtőszekrényében, ez­zel egyidejűleg viszont teljes értékű húst is árusított a boltvezető. Igaz, arra hivat­kozott, hogy egyszerre kétfaj­ta árut nem adott ki, a vá­gonya is. Olyan takarmány- alapot teremtettek, amelyből bőségesen elláthatják az ál­latállományt Az állattenyész­tésből tavaly mintegy félmil­lió forinttal több bevétel szári mázott, mint 1964-ben. Már­kus János íőagronómus sze­rint a szövetkezet a jövőben még inkább a növénytermesz­tésből és az állattenyésztés­ből fogja jövedelmének döntő többségét biztosítani, s nem annyira a melléküzemágak be­vétele, mint inkább ezeké ad­ja majd a részesedés zömét Nagyobb gondot kellene azonban fordítaniuk a kerté­szet fejlesztésére, hiszen a ba­latoni zöldövezetben elfoglalt helyük erre szinte parancso- lóan kötelezi őket. A nagy idegenforgalom, a piac szinte korlátlan felvevőképessége miatt fontos volna többet ten­niük evégből. Nagyobb keres­kedelmi érzékkel vegyék szám­ba a jövőben ezeket a lehető­ségeket hiszen sok pénz van bennük. Dr. Erdélyi János Jelmezbál a polányi óvodában Kellemes estét szereztek a köz­ség lakóinak az óvodások. Ju­hász Józsefné vezető óvónő irá­nyításával verseket mondtak jel­mezben; bemutattak egy lakodal­mas jelenetet. A jelmezes felvo­nulás nagy sikert aratott. Négy­száz forint volt a bevétel, ebből barkácsolóeszközöket vásárolnak. Somfai Sándor sárló azonban aligha píthatja meg a kapott álla» hús­ról, hogy kényszervágásból származik-e vagy sem. Hiányosságot tapasztaltunk a húsbon tásd vizsgálatnál is. Mindenütt felvetődött, hogy ismét meg kellene rendezni egy bontási bemutatót a hús­boltosoknak. Itt is tévedtek A Balatonszárszó és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezet balatonföldvári 3-as számú húsboltjában kérdezzük: — Melyik közület kapott ma húst az üzletből? Endrédi Gáborné zavarba jön. — A kőröshegyi óvoda... A zavar nem ok nélküli: a kőröshegyi óvoda 706.30 fo­rintért vásárolt húst, karajig combot, dagadét Er'l.é né a combon rajta hagyta a csül­köt, a karajon a tarját és a csontokat. Ezek ára bizoriy alacsonyabb annál, mint amit elszámoltak. A vizsgálatban részt vevő szakember pillana­tok alatt megjelöli, hegy me- Ívik húsdarab hova való. az­tán gyors számolás következik: 25 forinttal károsították meg a köröshegyi óvodát. Érdemes megnézni a föld­vári iskola napközijének konyháját is. Itt is drágáb­ban mértek mind o disznó-, mind a marhahúsból. A hú­sok visszakerülnek az üzlet­be, újabb mérés, számolás — és a végösszeg: 883 helyett 821,50 forint. Vagyis az ár­drágítás meghaladja a 60 forintot. Fagyasztott hús frissnek az áráért Vagy a húsok minőségét, vagy pedig a vásárlók?t nem ismeri eléggé Szász János, a Balatonboglár és Vidéke Körzeti Fmsz 12. számú hús­boltjának vezetője. Küii' ben nem számolta volna a fa­gyasztott marhalapockát friss hús-árban 34 forint helyett 38 forintért. Balatoniadén. a tanács húsboltjában Zalányi Miklós keverte össze az árakat. A málachúsért 16 forint helyett 18 forintot kért kilónként. Ráadásul a mérleget sem állította be pontosan, s a súlyok sem voltak hitelesít­ve, így jó néhány dekával becsapta a vásárlót. A mar­cali fmsz 17. számú húsból t- jának vezetője papíron elő­ször 2,50 forinttal számolt többet a sertésdagadóért, vé­gül azonban megelégedett ötven fillérrel. Dicséret illeti viszont To­pos Jánosnét, a fonyódi fmsz 2. számú húsboltjának vezetőjét. A próbavásárlás­kor kért hús minősége és a számolás is kifogástalan voit » * * Az ellenőrzés tanulságait összegezve a megyei tanács kereskedelmi osztályán kö­zölték munkatársainkkal* hogy a jövőben igen határo­zottan föllépnek a vásárlókat megkárosítók ellen. Valóban, erre nagy szükség van ezt bizonyította a pénteki el­lenőrzés. P. Gy.— S. M. — Sz. t* A balabonbogjári fmsz fölvesz június 1-i belé­péssel augusztus 3i-ig idénymunkára a Halász­kert Vendéglőbe és a Lelle önkiszolgáló étte­rembe. szakács, felszolgáló, kézilány munkakörbe dolgozókat. Fizetés kollektív szerint. Napi egyszeri — térítés nélküli — étkezést biztosítunk. Jelentkezés írásban vagy sze­mélyesen az fmsz ig. elnökénél, Balatonboglár, Erzsé- ___________bet utca. 16. szám.___________________________________(5193)

Next

/
Oldalképek
Tartalom