Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
Csütörtök, 1966. február 10. 3 SOMOGYI WÉPfcAP Előremutass is TÖBBSZÖRI BIZTATÁSRA kérdésre. Legtöbbször nem ami így hangzott: szóljanak hozzá, emberek, mondják el a múlt év tapasztalatait, meg beszéljenek arról is, hogy mit kellene ebben az évben jobban csinálni — felállt egy ember a csurgói Búzakalász Tsz zárszámadó közgyűlésén, s rövid, szaggatott mondatokban arról beszélt, hogy a tavasszal, a háztáji földek osztása idején sérelem érte. Azóta sem rendeződött számára megnyugtatóan ez az ügy. A tagok végighallgatták a felszólalót, helybenhagyták azt is, amit az elnök válaszolt a kérdésekre, aztán nem szóltak semmit. Hiába volt az újabb biztatás is. Csend fogadta az elnök beszámolóját Jutában is. Aztán olyan ötpercnyi, hallgatás után felpattant egy ember, s elmondta mindazt, amit helytelennek tartott, amin változtatni kell. Egy másik felszólaló alig várta, hogy helyet foglaljon az előtte szóló, máris kezdte: Mi az oka annak, hogy a kertészet kevesebbet hozott a tervezettnél? Miért van az, hogy ez az általában jól fizető üzemág a múlt évben nem érte meg a jutaiaknak? Aztán a probléma megoldására javasalta is: szervezze át a vezetőség úgy a kertészetet, hogy jövedelmező legyen. Felszólalás volt ez is meg az is. Az egyik egyéni sérelmekkel foglalkozott, a másik a közöst érintő gondokkal. Az egyik visszhangot váltott ki a közgyűlésen, a másikat csak éppen tudomásul vették. Pedig a vezetőség mind a két helyen várta a javaslatokat. A Búzakalász Tsz-ben a vezetők föl is tették a kérdést a tagoknak: Mi az oka, hogy a jóminőségű, középkötött talajon alig termett 7,3 mázsánál több búza? A jutái Szabadság Tsz- ben viszont a tagok kérdezték meg: miért nem vonják felelősségre a traktorost, ha várni kell a gépre? ÜGY ÉRZEM, hogy a két közgyűlés közül a jutái volt igazi számvetés. A csurgói Búzakalász Tsz-é amolyan erediményhirdetésféle. Pedig a zárszámadó közgyűlés nemcsak arra való, hogy a tagok megismerjék az előző év eredményeit — hiszen a főbb adatokat már úgyis tudják, esetleg az összegezést nem végezték el —, hanem arra is, hogy valóban számvetést készítsenek a tagok. Sorra vegyék az év tapasztalatait, levonják a tanulságokat, s így induljanak neki az új évnek. A vezetőség beszámolója nem tartalmazhat mindent, nem terjedhet ki minden Új lehetőség: a húsgalambtenyésztés (Tudós (tónktól.) A* idén húsgalamb átvételére is kötnek szerződést a földmüvesszö- vetkezetek a háztáji gazdaságokkal. Megyénkben sok galambte- nyésztő van. Többségük azonban csak szórakozásból foglalkozik galambokkal, pedig pénzt Is kereshetnének tenyésztésükkel. A galambhús ugyanis fontos exportcikkünk, főként a nyugati országok fogadják szívesen. Megyénkben a f'Mdmiivesszrtvetkezetek mintegy 15 000 húsgalamb átvételére kívánnak szerződést kötni. Mivel a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregysége március 1-től dolgozza fel a galambokat, az átvételt ekkor kezdik meg a felvásárlók. Sok helyen máris nagy az érdeklődés. A bo- mokszentgyörgyi fmsz például 120, a somogysámsom 150, a kaposvári 800 galambra kötött szerződést. Az átvételi árak ivén kedvezőek. Egy kiló egyedileg 4n—60 deká% 3—4 hetes, kirepülés előtt leadott galambért 29 forln-ot fizetnek. Ugyanilyen, de 60 dekagrammon felüli galamb kilónkén'! felvásárlási ára 34 forint A 4"—6' d'kós galambok után darabonként 1 kg, a 60 dekán felüli galambokért pedig 3 kg takarmányt kapnak a tenyésztők törekszenek erre, hiszen másként láthatnak egyes dolgokat a vezetők, másként a tagok. A beszámolók összeállításakor rendszerint arra gondolnak, hogy a több szem többet lát elve alapján majd elmondják a szövetkezeti gazdák mindazt, ami előbbre viszi a gazdálkodást. Egyszóval eszmecserét várnak. Olyan közgyűlést, ahol a vitában olyan módszereket, elképzeléseket javasolnak, amiket jól kamatoztathatnak a következő évben. Hiszen a tagság jövedelme nagyrészt attól függ, hogy hogyan használják ki a lehetőségeket. A tagok pedig általában mindenütt jól ismerik a körülményeket. Tudják azt is, hogy a határ melyik része milyen növényt kedvel legjobban. S leginkább ők veszik észre a napi munka közben, hogy mi a helytelen, mit lehetne jobban csinálni. A ZÄRSZÄMADÄSNAK ez A RÉSZE már a jövő felé mutat. Mert nem elég csak összegezni és tudomásul venni a megtörtént eseményeket, arra kell törekedni, hogy a következő év sikeresebb legyen. A munka javítása viszont nemcsak a vezetőkön áll, hanem a tagokon is. Hiszen ők valósítják meg a helyes elképzeléseket. A teendők meghatározásához nagyon sok ember észrevételére, javaslatéra van szükség. A zárszámadásokon elhangzott véleményeket pedig nagyon jól kamatoztathatják a terv készítésekor, akár gazdálkodással összefüggő dologról, akár munkaszervezési problémáról van szó. így lesz a zárszámadás nem csupán számvetés, hanem előre- mutatás is. Kercza Imre a szocialista brigád címet jA mezőgazdaság irányítása és a tsz-ek önállósága Megyénkben 1965-ben tovább emelkedett a szocialista címet elnyert brigádok száma. 487 kollektíva kapta meg e megtisztelő címet. A 487 brigádnak 4185 tagja van. A múlt évben 185-tel nőtt a szocialista brigád címet elnyert kollektívák száma. Tizenhat olyan brigád van a megyében, amely már hat éve viseli ezt a címet. Az idén 1832 brigád versenyez az oklevélért. Egyre több helyen küzdenek a szocialista üzemrész címért. Az idén 39 műhely dolgozói határoztak el, hogy megszerzik a szocialista mű hely címet. A múlt év végéig tizenhárom műhelyt tüntettek ki ezzel a címmel. Az idén elkészül a barcsi 0 ÍV-székház Araint az idő jobbra fordul, megkezdi munkájút a Barcsi Községi Tanács épífőrészlegének hat brigádja. Ügy tervezik, hogy az idén befejezik a járási tanács épületével szemben készülő OTP-székház építését. Az új épület emeletén bárom lakás lesz. Az 1 350 003 forint költséggel épülő székház átadását novemberre tervezik. A járá'.i tanács épületének udvarán új tanács- és vb-termet építenek. A két termet előreláthatólag augusztusban adják át rendeltetésének. Az épitőrészleg a nyári szezon kezdetére elkészíti a meleg vizű fürdő gyermekmedencét, és megkezdi a kabinsor építését. A fürdő fejlesztésére 350 Ofifl forintot fordítanak. Több utcában szilárd burkolatú járdát építenek. Eb >en az évben megjavítják a vasgyárhoz vezető utat és a község központjában lévő rosszabb járdaszakaszokat. A községfejlesztési alap múlt évről maradt négyszázezer forintjából hozzájárulnak a pedagógus- és állatorvoslakás elkészítéséhez. A tanács építőrészlege a környező falvakban két és fél millió torint értékű munkát — járdaépítést, épül,-(átalakítást — vállalt az idén. A gazdaságirányítási rendszer reformjáról folytatott viták egyik jelentős kérdése, hogy a terv gazdálkodás jelenlegi színvonalán milyen mértékű legyen a termelőszövetkezetek önállósága, és a szocialista állam milyen eszközökkel biztosítsa a központi akarat, az egész társadalom érdekeinek érvényesülését. A termelőszövetkezetek irányításának több éves gyakorlata azt igazolja, hogy a központi gazdaságirányítás akkor hatékony igazán, a nép- gazdasági célkitűzések akkor valósulnak meg leginkább, ha a tsz-ek maguk dönthetnek a gazdálkodásukat érintő lényeges kérdésekben. A szövetkezetek társadalmi-gazdasági sajátosságai nemcsak lehetőséget adnak az önálló döntésekre, hanem meg is követelik azokat. Mivel a termelőeszközök jelentős része csoporttulajdonban van, a tagok egyéni jövedelme közvetlenebbül kapcsolódik a közös gazdaság eredményedhez. A tsz-ek tagjai maguk választják meg vezetőiket, és választhatják meg a jövedelemelosztás formáit. A szövetkezeti gazdálkodás jellegéből következik az is, hogy a szövetkezeti kollektíva önállóan, saját számlájára gazdálkodik, és elvben, de többségében a gyakorlatban is élvezi a helyes döntések előnyeit, vagy viseli a kedvezőtlen gazdasági cselekvések hátrányait. Ez azt jelenti, hogy a tsz-ekben jobban megvalósul a kockázatvállalás és -viselés, mint az állami üzemekben. A szövetkezetek tehát önelszámoló és valóban önállóan gazdálkodó üzemek. Ezért a közvetlen állami utasítások nem biztosíthatják, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő előnyök teljes mértékben felszínre kerüljenek. A közvetlen utasításon alapuló gazdasági irányítás megnehezíti a tsz-ekben az önálló gazdálkodást, ezzel gyengíti a kockázatvállalás érvényesülését, azt a fontos hajtóerőt, amely a közösséget a gazdálkodás hatékonyságának fokozására ösztönzi. Ebből következik, hogy a szövetkezeteknek a tervgazdálkodás rendjébe való eredményes beilleszkedése csakis az állam- irányítás adminisztratív eszközeinek csökkentésével és helyette az irányítás gazdasági eszközeinek érvényesítésével oldható meg. A termelőszövetkezeteknek a tervgazdálkodás rendjében elfoglalt helyzetére eddig is jellemző volt annak a fontos gazdaságpolitikai alapelvnek az érvényesülése, hogy a tsz-ek nem állami szervek, nem tervkötelezettek, viszont gazdálkodásuk megszervezésére üzemtervet készítenek. Az állam pedig gazdasági ösztönzőkkel befolyásolja őket abban az irányiján, hogy a központi célkitűzések és a helyi elképzelések találkozzanak. A gazdasági irányításnak ez az alapelve figyelembe vette a szövetkezetek jellegét, azonban megvalósítása olyan követelményeket támasztott — a szükségletek és lehetőségek pontos fölmérése és összehangolása, a tsz-ek Karcsi, a brigád vezetője. A Siófoki Építőipari Ktsz Balaton elne- vezésű festőbrigádja az egyiik legjobb ifjúsági szocialista kollektíva a megyében. Nagyon szép eredményt értek el a felszabadulási munkaversenyben. A megyei KISZ-bizottságon ezt mondták róluk: — Ebben a kollektívában csupa nagyszerű fiú van. A brigád tagjai: Isó Károly, Lénárt László, Schuiáb György és Teplán János. — Hát ez az a híres banda! — mondja tréfásan a főnök. — Kevesen vannak, de jól játszanak. — A többiek? ,A beszélgetésen csak ketten vannak jelen. Isó Karcsi és Lénárt Laci. Karcsi válaszol: — Bevonultak. Gyurka tüzér, Jancsi meg karhatalmdsta. De ettől függetlenül brigádtagok. Ha leszerelnek, ide jönnek vissza. Elmondom, hogy mennyi jót hallottam . óluk. Zavartan egymásra néznek. Csavajda Richárd, a festő- részleg vezetője válaszol helyettük. — Én csak annyit mondok, hogy ideális fiatalok. A szövetkezet elnöke kiegészíti: — Itt tanultak nálunk, örülünk, hogy mindegyikük derék ember lett. Büszkék vagyunk rájuk. A főnök szinte élvezettel folytatja: — Mindegyikük él-hal a szakmáért. Ezeknél soha sincs baj a minőséggel. A múlt évben állandóan száztíz százalék fölött volt a teljesítményük. Takarékoskodtak az anyaggal, és minden munkát határidő előtt elvégeznek. Nem válogatnak a munkában, mindent megcsinálnak. Udvariasak, il- lemtudóak, a munkaidő minden percét kihasználják. Amikor magunkra maradunk a fiúkkal, megkérdem tőlük: — Valóban ilyenek vagytok? — Barátok vagyunk — válaszol Karcsi. — Aki Ricsi bácsi keze alatt tanul, az vagy ilyen lesz, vagy megszökik, mert a főnök nem tűri a disz- nóságot — teszi hozzá Laci. — Nálatok nincs is tréfa? — Dehogy nincs! Mindegyikünknek van beceneve is. Laci a Lenya, Gyurka a Csóti, Jancsi a Tépi, én meg a Kis- kanyaros nevet kaptam a víz nélküli keresztelőn. Amióta együtt vagyunk, úgy élünk, mintha ikrek volnánk. Egyszerre kezdtünk takarékoskodni. Egyszerre vettünk motort. Lenya. Karcsiról, a brigád főnökéről azt hallottam, hogy bizonyítvánnyal rendelkező gép- és gyorsíró is. A nyár elején érettségizik a gimnáziumban. — Ha ezen is tűlesek, beiratkozom az építőipari technikumiba. Talán szerencsém lesz a fölvéteilin. — De hát miért? El akarsz válni az ecsettől? — Nem. Ennél szebb szakmát nem ismerek Csakhogy itt se árt a tudás. Az emberek mindig újat várnak. A festő az otthonok első formálója. A meleg színekről beszél, a citromsárgáról meg a rózsaszínről. — Az igazit eltalálni mindig nagy öröm. Visszakanyarodunk a minőséghez. Laci komoly magyarázatba kezd: — Nem mindegy, hogy hogyan néznek az emberre. A becsületet elég ám egyszer eljátszani! Kiskanyaros helyeslőén bólint. Németh Sándor anyagi érdekeltségének anyagi biztosítása, a termelés optimális területi elhelyezése, a termelés anyagi-műszaki megalapozottsága, a tervezés megfelelő színvonala és módszere —, amelyek a gyakorlatban általában nem valósultak meg. A gazdasági irányítás rendszerével szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy az állam közgazdasági eszközökkel úgy orientálja a szövetkezetek gazdasági tevékenységét, hogy az megegyezzen a központi célkitűzésekkel. Ez föltételezi olyan gazdasági körülmények létrehozását, amelyeknek közepette a szövetkezeteknek érdekük azt termelni, amit a népgazdaság kíván, és ehhez rendelkeznek a szükséges föltételekkel is. A gyakorlatban azonban a gazdasági tervek egyes célkitűzései és a tsz-ek anyagi érdekeltsége (szarvasmarha-tenyésztés, kenyérgabona-termelés, napraforgó-termelés stb.) között ellentmondás volt, és ez a tény is közrejátszott abban, hogy a termelőszövetkezeti tervezés helyes alapelvét a gyakorlat tervutasítássá torzította. Ugyanis ilyen föltételek között a népgazdasági terv célkitűzései már eleve nem irányszámként, hanem kötelező tervként kerültek a tsz- ekbe, másrészt a termelés területi elhelyezése, a »-terv lebontása«, amely a tanácsi szerveken keresztül valósul* meg, szükségszerűen adminisztratív elemeket vitt a tervezés gyakorlatába. A szövetkezeti üzemtervek elkészítésének alapvető feladata, hogy feltárja a tartalékokat, számba vegye a ráfordításodat, a hozamokat és a tapasz- latokat stb. Az állami szer- le az üzemtervek felülvizsgálatánál azonban nem ezekejt a tényezőket, hanem elsősorban a járási termelési fel- vásárlási célkitűzések megvalósulását és a tervbe való beépítését ellenőrizték. Mindezekből nem az következik, hogy a tsz-ek bevonása a terv- gazdálkodás rendszerébe helytelen, hanem az a gyakorlat szorul felülvizsgálatra, ahogy ez a bevonás történt, mert akadályozta a tsz-ek önállóságát, gyakran olyan gazdálkodásra kényszerítette őket, amelyek ellentétesek voltak adottságaikkal, érdekeikkel, és hozzátehetjük, végső soron a népgazdaság érdekeivel is. Ebből következik, hogy a szövetkezeteknek a tervgazdaság rendszerébe való bekapcsolása a szövetkezeti és a népgazdasági érdek összehangolása nem a gazdasági irányítás közvetlen módszerének erősítése, hanem a tsz-ek önállóságának növelése és a központi irányítás közvetett gazdaságpolitikai eszközei fejlesztése útján valósítható meg. Gyakorlati tapasztalat, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás hatékonyságát — a tervgazdálkodás mellett — leginkább az állami irányítás gazdasági eszközei — ár, hitelrendszer, beruházások, anyagi-műszaki ellátás — befolyásolják. A kormány legutóbbi, a tsz-ek önálló gazdálkodása objektív föltételeinek megteremtését célzó intézkedései már abban az irányban hatnak, hogy a szövetkezetek állami irányításában a korábbinál nagyobb mértékben és hatékonyabban érvényesülnek a közgazdasági ösztönzők. Dr. D. L. 1966. FEBRUAR rr MEZOGAZDASAGI KÖNYVHÓNAP Vásároljon könyveket a földművesszövetkezeti könyvesboltokban és bizományosoknál. (3568)
