Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1966. február 6. Országos fórumon A mezőgazdaság helyzete, gyorsabb fejlődése föltételeinek megteremtése közügy hazánkban, s ennek megfelelően kapott tág teret ez a nagy jelentőségű téma az országgyűlési ülésizak költségvetési vitájában is. Aki figyelmesen végigkí érte a televízió, a rádió, a sajtó útján a parlamenti tanácskozás eseményeit, az előtt kibontakozott e fontos népgazdasági ágnak szinte egész keresztmetszete. A tá ékoztatásból lemérhető az is, hogy ez a legutóbbi ül isszák azokat az időszerű gazdasági jellegű kérdéseket állította tanácskozásénak homlokterébe, amelyeket pártunk kezdeményezésére kormányunk napirenden tart, s amelyek a közvéleményt élénken foglalkoztatják. Ezen az országos fórumon Somogy is szóhoz jutott. Mezőgazdaságunk, kivált termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzetéről egyik képviselőnk tájékoztatta a választott államhatalmi testületet. Mi jól tudjuk: a Tegyünk többet Somogyért-mozgalom célja hatotta át felszólalását. Elöljáróban, az eredményeket összegezve joggal állapította meg: megyénk mezőgazdasága a szocialista átszervezés óta 32—36 százalékkal növelte árutermelését. Az 1956-tól 1960-ig terjedő időszak átlagát tekintve mércének például a főbb növények hozamának emelkedését vehetjük számba. A búza 1,2 mázsával, a kukorica 4,4, a cukorrépa 45,4 mázsával termett többet holdanként a második ötéves terv idején, mint korábban. A fejlődést előmozdító sok tényező közé tartozik például a műtrágyafelhasznélás növekedése. A tervidőszak nagyobb részében — három év alatt — 118 kilogrammról 173 kilogrammra emelkedett as egy-egy holdra jutó mennyiség. A körültekintő és pontos mérlegelés számon tartja mindezeken túl a más, ugyancsak becsülendő eredményeket is. De éppen a további fejlődés meggyorsításának céljából nehézségeinket is hasonlóan föl kell tárnunk. Képviselőnk hangsúlyozta: nem. kielégítő megyénk tsz-einek anyagi-műszaki ellátottsága. Az egy holdra jutó beruházás tekintetében Somogy az ország 19 megyéje között a tizennyolcadik helyen áll. Leginkább ennek következménye, hogy szövetkezeti parasztságunk jövedelme évek óta az országos átlag alatt van. Megyénk sem az iparral, sem más megyék mezőgazdaságával nem képes versenyezni abban, hogy jobb kereseti lehetőséget teremtve visszatartsa falun a mezőgazdasági munkaerőt S ml a következmény? Szemünk előtt játszódik le a folyamat: a fiatalok és középkorú munkabírók jó részének elvándorlása, a szövetkezeti falvak nagy hányadának elöregedése. A képviselő a központi szervek segítségét kérte a problémák megoldásához — tudatja a felszólalás lényegét ismertető közlemény. S országgyűlési képviselőnk, Valter Imre Kossuth-díjas, a balatonszabadi November 7. Termel őszöve1 kezet elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mindehhez hozzátette: a somogyi tsz-parasztság kedvezően fogadta a legutóbbi ár. és bérintézkedé'.eket. A kedvező fogadtatás azt ígéri, hogy tovább növekszik a termelési kedv. Mindezek alapján várható a falu életének gyorsabb javulása, az elvándorlás csökkenése. Országos fórumot és ú;ólag is országos nyilvánosságot kápták ezek a gondjaink, céljaink — de bennünk van mindnyájunk teendője is, amit a megyénk fejlesztésére indított, a párt vezetésével terebélyesedő mozgalmunk jelszava oly híven kifejez. k. J. (Egymásért, őszintén... Vajon megtesszük-e mindig? S ha segítünk, hogyan segítünk? Hivatalból, kötelességből? Ügy is. De talán a legtöbb, amikor ez a szándék valahonnan belülről fakad. Mikor nem csupán a tényt látjuk, hanem a segítségre váró embert is minden gondolatával, érzésével.) * * * Hogy megváltozik az ember! Gyerekkorom,ban nagyon szerettem a telet. Az volt a legszebb, amikor kisütött a nap, és sziporkázott a hó. Szegény anyám egyszer azt mondta: »Nézd, lejöttek a csillagék iie a tanyára, de bárcsa' miének már visz- sza a lm •;,} együtt!« Nem szerette a telet. És most már én sem szeretem. Télen halt meg szegény. Azóta mindig jobban sajnálom, aki ilyenkor megy el. Az a csonttá fagyott föld ... Halott az is ilyenkor ... — Jó napot, Jani bátyám! — Jó napot! — Hallotta, hogy meghalt az öreg Lovász Jani bácsi? — Tegnap volt benn a Mariska. Szegény öreg, lejárt neki... , — Nem akarok én beleavatkozni semmibe, de azért azt mondom, hogy kellene valamivel segíteni őket. Elég szegény sorsúak... — Tudom ... Amit lehet, megteszünk. Na, a viszontlátásra! Ez is most szól. Érdekesek az emberek. Persze, biztosan én is hibás vagyok. Észrevehettem volna már magam is. De ki gvőzi a sok probléma mellett figyelemmel kísérni kétezer ember életét, mindennapi gondjait? Pedig emlékszem, voltak olyan jelek, melyek figyelmeztethettek volna. Ez a Mariska mindig olyan csöndes volt. Azt tudtam — mindenki tudta —. hogy nem ment nekik valami fényesen. A sok aoró gyerek a beteg öreg — és csak ketten kereshettek. Mariska azonban sosem panaszkodott. Pedig hányán vannak olyanok, akiknek tízszerte könnyebb, mint nekik, mégis tele vannak zokszóval. És mennyinek segítettünk. Ez sosem szólt. És azok sem szóltak, akik jobban látták, mint én. Ezek is most figyelmeztetnek ... Na, mindegy. Nem vagyunk egyformák. Ha Mariska is olyan lett volna, mint sokan mások, akkor már régen szól, hogy úTKözBen kéne egy kocsi fa. Merthogy az öregnek csak fával lehet tüzelni. Asztmás. De ez restelkedett Szégyellte mások előtt a maga gondját-baját. Pedig hát ezen nincs szé- gyellnivaló. Mindenkivel eshet baj, mindenki kerülhet nehéz helyzetbe. S ha valaki igen, akkor ők megérdemlik a segítséget. Nemcsak azért, mert mindig olyan hűségesek. Még senkitől sem hallottam, hogy valamikor is baj lett volna a munkájukkal. Azért is megérdemlik, mert ilyenek ... Különös. Tegnap óta, mióta bejött hozzám, mennyit járnak az eszemben. Azt terveztem reggel, hogy amíg begyalogolok, még egyszer végiggondolom a mai tennivalókat. Lehet, azért van most másképp, mert bánt, hogy nem vettem észre, nem segítettünk előbb. Vajon azt várta, hogy mi szóljunk? Igen ... Egyszer, határozottan emlékszem, a kapálás vége felé jártunk, s valahogy szóba került az asszonyokká’, ki mire f a célprémiumot, Ezt': 't: "ih'rnépek csak úgy vagdalóztak. Készül a csupaszem Sztár A Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában sorozatban készül a Sztár elnevezésű nagy képernyős televízió, amelynél a hangszínt, a képméretet és a fekete-fehér színt automata szabályozza. Az új csupaszem televízió rövidesen az üzletekbe kerül. Képünkön: Kapitány Erzsi a hangszínt ellenőrzi. A munkapadig A TERV TELJESÍTÉSÉT sok minden előmozdíthatja. Így többek között az, hogy ha a feladatokat a munkapadig lebontják. Ott, ahol ezt teszik, egyenletesebben tudják kihasználni a kapacitást, s tájékoztatják a munkásokat a tennivalókról. Különösen az utób- dí fontosságát szeretnénk aláhúzni. Ha ugyanis a munkás jól ismeri feladatát, akkor kellően felkészülhet rá, megfelelően beoszthatja erejét és idejét, s egyenletesen tud dolgozni. Az utóbbi években igen sok szó esett ennek szükségességéről. Sajnos, vállalatvezetőink, műszakijaink túlnyomó többsége mégsem tájékoztatta megfelelően az embereket a tennivalókról. Az idén rájöttek, hogy a munkásnak is tudnia kell, mit várnak tőle egy negyedévben, egy hónapban vagy egy nap, és lebontották a tervet a munkapadokig A TRANSZVILL Kaposvári Gyárában már decemberben megszabták, hogy januárban egy-egy dekádban műhelyenként mennyi tennéA Jelenkor februári számának tartalmából Gazdag, változatos tartalommal, sok érdekes olvasmánnyal Jelent meg a Pécsen szerkesztett Irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A szépirodalmi anyagban értékes elbeszélést irt a fiatal Békés Sándor. A sokszínű versanyagból kiemelkednek Bihari Sándor, Dudás Kálmán, Pákolitz István és Szepesi Attila költeményei. Az Elet és kultúra-rovat közli Taxner Ernő újabb budapesti színházi levelét, melyben érdekes elemzést olvasliatunk többek között a Thália Színház Beckett-elő- adásáról, a Nemzeti Coriolanusáról és a Vígszínház Dürrenmatt-bemu- tatójárói. Az Irodalmi portrék sorozatában ezúttal Garai Gábor költészetéről és Moldova György elbeszéléseiről olvashatunk tanulmányokat. Pécs műit századi költőjének, Koczián Sándornak pályáját idézi fel Hallania Erzsébet írása. Az Ifjúság erkölcsi szemléletéről készült szocialógiai vizsgálat eredményét ismerteti az Ifjúság—Művészet-rovatban Ozsváth Károly é Kiss István. A képzőművészeti anyagok közül érdeklődésre tarthat számot Bajomi Lázár Endre írása a szürrealista festészetről. egyre-másra csattant a tréfa. Mariska — szokása szerint — hallgatott, aztán csak annyit mondott a kérdésre: »Ezer helye van annak.« Gondterhelten kapált tovább. Miért mentem tovább, miért nem faggattam ki egy kicsit jobban? Persze utólag könnyű okosnak lenni. Könnyebb megállapítani, hogy mikor mit kellett volna tenni. Biztos, hogy hibáztam. No és azzal nem hibáztam, hogy tegnap, amikor szólt, minden vezetőségi határozat nélkül megígértem neki a kocsi fát? Alapjában véve szabálytalan ez is. De nem állt rá a szám hogy azt mondjam, várjon néhány napig, majd hozunk rá határozatot. Tudom, ha én nem szólok, altkor szólt volna más, mint ahogy úton-útfé- len most mindenki figyelmeztet. Úgyis egyhangú lesz a döntés. Azonban ha mereven a szabályt nézem, mégis vétettem. De vajon ez a nagyobb vétség vagy a korábbi? Az adminisztrátornő föltekintett, mikor az elnök belépett. — Jó napot, Jani bátyám. Hideg van, ugye? Hiába süt a nap, kemény az idő. — Az. Lassú Laci nem járt errefelé véletlenül? — De. Éppen az előbb jött be. Nicsak, itt terem az ördög, ahol emlegetik. — Te, Laci, van itt benn nekünk fánk, ugye? — Van. A Mariskáékra gondol? Éppen ebben az ügyben akartam szólni én is. — Akkor küldj egy kocsival nekik. Este majd megbeszél j ük, hogy mit kellene még tenni . .. • * * ... Hivatalból, kötelességből? Ügy is! De a legtöbb, mikor ez a szándék vala honnan belillr'l ‘akad .. Vörös Márta Jó vetőmag = jó termés Növekvő igények, 25 millió tasak Az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatra a tavasszal nagy feladat hárul: az állami gazdaságok és tsz-ek. valamint a háztáji földek vetőmagigényeit idejében és megfelelő mennyiségben kell kielégítenie. A vállalat több mint 300 000 kh gazdasági és olajmag, továbbá 47 000 kh zöldség- és kertimag szerződéses termeléséhez biztosít vetőmagot. Ellátja a burgonya- vetőgumót termelő gazdaságokat ' 30 000 kh-ra szükséges vetőgünióval. A fentieken felül mintegy 450 000 kh, zömmel egynyári és pillangós takarmány vetéséhez szükséges 1300 vagon vetőmagot kell biztosítaniuk. Legkeresettebb a lucerna és a vöröshere vetőmagja, ebből az árvíz- és részben az egérkár miatt nem áll elegendő rendelkezésre. Hüvelyesekből és tavaszi bükkönyből viszont az igényeket meghaladó készlettel rendelkezik a vállalat Ezért célszerű, ha a pillangósok helyett — ahol erre lehe- tőség-van — borsós és tavaszi bükkönyös keverékeket vetnek. A tavaszi takarmányvetőmagvak iránt évről évre növekszik az igény. A felhasználás az utóbbi években az alábbiak szerint alakult: Év Vagon 1962 1397 1963 1508 1964 1539 1965 2212 A házikertek és a háztáji gazdaságok részére tervezett kb. 25 millió tasak különféle konyhakerti zöldség- és virágmagból kb. 20 millió tasakot a vállalat már az igénylők rendelkezésére bocsátott. A tavaszi munkák megkezdéséhez tehát a szükséges vetőmag rendelkezésre áll. A termelőszövetkezetek, általában a vetőmagigénylők akkor járnak el helyesen, ha korai kitavaszodásra számítanak, és a szükséges vetőmagot idejében beszerzik. A kellő időben \etett mag — természetesen a többi előfeltétel biztosítása mellett — nagyobb termést ad. QflZPUSáGI QLOPPOQQLinnH Kooperáció A kooperáció kialakulása a legszorosabban összefügg a munkamegosztás, a specializáció (szakosítás) fejlődésével. Régen elmúlt már az az idő, amikor egy-egy vállalat a nyersanyagoktól a fogyasztásra kész végtermékig mindent maga állított elő. A technika fejlődésével specializált vállalatok, sőt iparágai: alakulnak ki, és egy vállalat vagy iparág termelése sok más vállalat és iparág együttműködésétől is függ. A termelés specializálódásával párhuzamosan természetesen specializálódtak a szakmák is, és szinte minden termék sok, különböző szakmája munkás munkájának eredménye. Ez azt jelenti, hogy a vállalatokon belül is egyre szélesebbé válik és állandóan fejlődik a kooperáció (együttműködés). Szűkebb értelemben a vállalatok közötti termelést kapcsolatoknak azt a típusát nevezzük kooperációnak, amikor a szokásos kereskedelmi kapcsolatnál sokkal szervezettebben, szerződések alapján működnek együtt egy bizonyos tennék elkészítésében. Az ilyenfajta kooperáció a gépiparban a leggyakoribb, s ez természetes is, hiszen általában a gépipar termékei igénylik a legtöbb fajta, néha egymástól alapvetően eltérő jellegű munkát. Egy-egv bonyolultabb műszer, szerszámgép vagy közlekedési eszköz gyártása olykor 40—59 vállalat közreműködésével történik. Közülük ha csak egy is nem szállít az előírt időben, súlyos fennakadás támadhat a termelés folyamatában. Rendkívül fontos tehát, hogy kooperációs kö'edzettségeiket a vállalatok pontosan és megfelelő minőségben teljesítsék. mert egyébként más vállalatok munkáiét és esetleg i'ontos exnnr-k«t'*le7"+tségek teljesítését akadályozzák. Egvee vá'l"!-tek g-’-k'an idegenkednek a ' o-’oerái'iótól éppen a viszonylag gyakori hibák, pontatlanságok miatt. Olyan alkatrészeket, termékeket is maguk gyártanak — többnyire kezdetleges módon és drágán —, amelyeknek gyártására specializált vállalatok rendezkedtek be, s Így magas termelékenységgel, olcsón termelnek. Az ilyen gyakorlat nagyon káros, drágítja a termékeket, mert a szükségesnél több munkabefektetést kíván. A korszerű termelés magas fokú, jól szervezett kooperációt követel, hiszen csak így lehet termelékenyen felhasználni a társadalmi munkát, biztosítani a termékek magas műszaki színvonalát. B. Gy. net kell előállítani. A művezetők a napi tervet is kidolgozták. Errnak is köszönhető, hogy a január havi tervet teljesítették. „ A kiadott utasítások, intézkedések, programok arról tanúskodnak, hogy a tervet alaposan, elemző módon bontották le. Külön bontották például az export-, külön a kooperációs tervet. A Somogy megyei Faipari Vállalatnál szinte tudományos munkát végeztek. AZ ÖRÖMBE AZONBAN ÜRÖM VEGYÜLT. Egy-két vállalatnál elmondták, hogy a heti és a napi tervet gyakran képtelenek végrehajtani. Ugyanis nincs mindig kéznél a szükséges anyag, vagy a termelés más föltétele hiányzik. A Faipari Vállalatnál például a piachiány miatt keletkezett zsúfoltság hátráltatja a munkát (A Bútorér tőkésítő Vállalat kilencvenöt garnitúrát nem vett át tőle. Mivel az üzemnek nincs megfelelő raktára, a bútort a műhelyekben kell tárolni.) A TRANSZVILL Kaposvári Gyárában Jakab •ísírán diszpécser és Juhász Károly, a festőműhely brigádvezetője arról panaszkodott, hogy anyaghiány miatt nem tudják a február első dekádjá- ra tervezett termékeket előállítani. Jelenleg azt az árut ke szí tik, amelyet a második dekádban kellett voina gyártaniuk. Kérdés: érdemes-e pontos ütemtervet készítem eaek után? Igen, érdemes! Ott, ahol a feladatokat a munkapadig lebontják, dekád-, illetve napi tervet csinálnak, könnyebben boldogulnak akkor is, ha netán valami közbejön. A TRANSZVILL Kaposvári Gyárának diszpécsere nem került túlságosan nehéz helyzetbe, amikor észrevette, hogy az első dekád tervtél jesrtéséhez nem kezdhetnek hozzá. Fölcserélte az első és második dekád tervét, és elhárította a veszélyt. Az esetből nemcsak azt a következtetést lehet levonni, hogy igenis szükséges a feladatokat munkapadig lebontani, hanem azt is, hogy a műhelyek vezetőinek, a műszakiaknak, a művezetőknek szinkronba kell hozniuk a tér veket a körülményekkel. AZT MONDHATNA VALAKI, teremtsék meg a termelés előfeltételeit, akkor nem lesz szükség manőverezésre. Ez igaz. csakhogy nem mindig sikerül minden föltételt biztosítani. (Például nem érkezik meg idejében az importanyag.) Ilyenkor a művezető rugalmas átcsoportosításokkal biztosíthatja a folyamatos munkát Ez a rugalmasság ott is hatásos, ahol nem lehet napi feladatot megszabni. Ezt bizonyíthatják például a napi igényeknek megfelelően termelő Tejipari Vállalat művezetői. ők majdnem mindennap tíz órát dolgoznak, hogy biztosítsák a termelés folyamatosságát, az igények kielégítését. Nincs is baj az ellátással. Ha ők előre kidolgozott napi terv nélkül végre tudják hajtani a feladatokat, akkor az alapos dekád- és napi tervvel rendelkező üzemekben még inkább el lehet érni a célokat. Szegedi Nándor Az ételkonzervekből néhány perc alatt ízletes vacsorát tálalhat Rakott káposzta Töltött káposzta Székelykáposzta Sóletbab füstölt hússalHúsgombóc tejfölös mártással Húsgombóc kapros mártással Kaproskáposzta sertésdagadóval (diétás) Vásároljon ízlése szerint a világhírű ÉTELKONZERVEKBŐL (2345)
