Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
Vasárnap, 1966. tebruár 6. 5 SOMOGY! NÉPLAP A tervezettnél kevesebb a tsz-ek közös tehénállománya Egyenletes fejlődés várható az áremelés hatására A MEGYEI TANÄCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTA300 milliós beruházással növelik a fürdőkádgyártást A Zománcipari Művek 800 munkással dolgozó kecskeméti üzemegységében nagyarányú rekonstrukciót végeznek. Falakat húznak, műhelyeket létesítenek, a raktárakban becsomagolt automata gépek beszerelésre várnak. A fürdőkád esztendők óta hiánycikk. Az öreg, 50 éves fürdőkádgyár már nem tudta ellátni a fokozott belföldi és exportszükségleteket. A hiány megszüntetésére a kormányzat 300 millió forintos beruházást irányzott elő. A város határában, az új Leninvárosban, hatalmas lakótelep közelében fekszik a gyáregység. Az első emeleten találjuk meg Záray Géza igazgatót. — 3600 négyzetméteren teljesen automatizált új öntödét és formázót építünk a segédüzemekkel együtt — mondja az igazgató. — A két pár automata gépsorral elérjük, hogy két percre sikerül csökkenteni egy fürdőkád formázását. Ez jelentős teljesítmény, és modem gépek nélkül elképzelhetetlen. Nagy raktárakat is építünk a nyersanyag és a készáru tárolására. Kiküszöböljük a dolgozó egészségére káros műveleteket. Szociális és a modern higiéniának megfelelő létesítményeket is építünk dolgozóink számára. A rekonstrukcióval a duplájára nő termelésünk, és nem lesz majd hiánycikk a fürdőkád. Ebben az évben, sajnos örülnünk kell, ha az építkezés okozta zavarok miatt legalább a múlt évi mennyiséget legyárthatjuk. 1967-ben azonban már növelni tudjuk termelésünket — mondotta befejezésül Záray igazgató. — 1968 végére pedig minden igényt kielégítünk. Termelésünk 100 százalékkal lesz több, viszont az automatagépek beállításával létszámunk csak 12 százalékkal emelkedik. LYÁN összesítették a termelőszövetkezetek közös tehén- állománya alakulásának adatait. A múlt év végi létszám a tervezett 19 720 darabbal szemben 18 454 darab. Egy év alatt — tavaly — az állomány alig két és fél százalékkal, 427 darabbal gyaranodott. összehasonlításul megemlítjük, hogy az előző évben kéc és fél ezer darabos — 16 százalékos — volt a növekedés. Vizsgáljuk meg folyamatában, több évre visszamenőén az állomány számszerű változását. A megye a második ötéves terv végére eredetileg 22 000 darabos irányszámot állapított meg. Erről időközben az derült ki, hogy nem teremthető meg megvalósításának valamennyi előfeltétele. Így módosult a tervidőszak záróállományának számszerű előirányzata — az 1961. tavaszi 12166, a következő év áprilisi 14 057 és az 1963. év végi 15 444 darabos tényadatok figyelembevételével — kereken 21000 darabra. A cél elérésére tett, az intézkedési terv követelményeinek megfelelő nagy erőfeszítések eredményeként ment végbe 1964. évben megyénkben az országosan is példa nélkül álló, ugrásszerű fejlődés. Ezt a teljesítményt tavaly nem sikerült megismételni. Partos Nándor megyei főállattenyésztő a közös tehén- állomány fejlesztésének tapasztalatait elemezve néhány fontos körülményre emlékeztet. A szarvasmarha-tenyésztés előfeltételei között a férőhelynek meghatározó jelentősége van. Az építkezések üteméhez kell igazítani a tehénlétszámot. Megyénk viszonylagos elmaradottságának felszámolásához ezen a téren is hozzáfogtunk, a jövő istálló- építési terve is megfelelő alap az állomány gyarapításához. Érdemi sorrend tartása NÉLKÜL kedvezmények következnek a s^a. vasmarha-tenyésztésre ható tényezők közül. Ismeretes, hogy néhány év óta jár 4000 forint a tsz-eknek minden leellett üsző után. Két év alatt ennek hatására is megyénk közös gazdaságai kereken ötezer elő- hasi jószággal gyarapították tehénállományukat. Tavaly azonban még a nyár végén sem tudhatták a szövetkezeti vezetők, hogy 1966-ban is érvényben marad-e ez a kedvezmény. Bizonytalanságot okozott, tétovázásra vezetett az egyértelmű állásfoglalással való késlekedés. Ismét szinte napi gonddá vált a kérdés: mi legyen az üszőkkel: tenyésztésbe vagy vágóhídra kerüljenek-e? A bizonytalankodásnak ez a viszonylag rövid időszaka is elegendő volt arra, hogy a céltudatos tenyésztői munkára alkalmas hónapok egy része kihasználatlanul elszaladjon. Pedig éppen a szarvasmarha az az állatfaj, amelynek a fejlesztésére tett intézkedések hosz- szabb idő múltán hoznak eredményt. Nem lehet úgy utánpótlásról gondosKocn.. hogy a tenyésztő ne tudja, mi lesz jövőre vagy két-három év múlva. Ebből egyenesen következik, hogy az üszőnevelésben, a szarvasmarha-tenyésztésben a napi, pillanatnyi érdek nem szoríthatja háttérbe a távlati célt. Vágómarhát csak úgy értékesíthet az állattartó a jövőben is, ha ma is nevel jószágot, ha a tenyésztők munkájának folyamata nem szakad meg. Tavaly a nehézségekhez járult még az a kedvezőtlen körülmény is, hogy a korábbinál súlyosabb takarmányozási gondok támadtak. A sok eső miatt gyengébb minőségű szénát takaríthattak be termelőszövetkezeteink. Az állomány és a takarmányalap egyensúlyának megvaló:ulása helyett tehát tovább r"tt az eltérés. Gondos gazda megte- heti-e, hogy bizonytalanra állítson be jószágo,, . ölje - állományt anélkül, hogy tudná, mit adhat neki egész télen? A takarmányellátási nehézség újabb ind'ríc arra, hogy a rétek és legelők terméshozamának növeléséért — a nur megkezdett javítási munkákat folytatva — az idén még többet tegyenek közös gazdaságaink. a felväsArlAsi Arak DÖNTÖ SZEREPE a mező- gazdasági termelés Valameny- nyi ágában közismert. Nem várhattuk, hogy a teli-" 'sze- tet fejlesszék azok a szövetkezetek, amelyek péld.ui a tejre sokat ráfizettek. Az 1960. évi 1802 literes tehenenkéniti hozamról négy év alatt eljutott a megye szövetkezetednek összessége a 2113 literig, de tavaly ismét visszazuhant a tejtermelés: mindössze 1869 liter az átlag. Jóllehet állategészségügyi okok is közrejátszottak ebben, de alapvetően más tényezőkre verethető vissza a csökkenés. Részletezés nélkül csupán annyit: nem lehet arra berendezkedni, hogy összességében. kevesebbet kapjon a tejért a gazdaság, mint amennyibe előállítása belekerült. A vágómarha hizlalási és eladási árának aránytalanságára is ugyanez vonatkozik. A szarvasmarha-tenyésztés egészéről van szó, a kormány ismert új intézkedései ezeknek a követelményeknek az alapján, a jövedelmezőség előmozdítása céljából születtek. Mi várható az áremelés hatására a közös szarvasmarhatenyésztésben? A szövetkezetek tanújelét adták annak a szándékuknak, hogy megtöltik jószággal új istállóikat. Az előjelek szerint ezres állománynövelést irányoznak elő évi tervükben. Ez a fejlesztési ütem alatta marad ugyan az 1964. évi rekordnak, de várhatóan megkétszereződik a növekedés aránya a tavalyihoz képest. A felvásárlási árak emelése segít abban, hogy hosszabb időre — távlatra is — biztonságosabban tervezzenek a szövetkezetek. Most van a számvetés időszaka. Mindenütt keresik, kutatják a helyzet megszilárdításának útját, s ahol mód van rá, ott a fejlesztés előfeltételeinek megteremtéséhez fognak hozzá. Az állomány tekintetében ez azt követeli meg, hogy ne üszőt, hanem tehenet selejtezzenek. Kell a vemhes üsző a kiöregedett tehén helyett is meg a létszám növelésére is. A jelenlegi háztáji tehénállomány megtartása és a közös tehén- állomány említett számszerű fejlesztése megyénk szarvasmarha-tenyésztésének a jövő szempontjából is olyan nagy horderejű feladata, amelynek megoldásáról — immár a gazdaságosság föltételeinek teljesebb megteremtése mellett — nem mondhatunk le. Kutas József Szőlőtermelő termelő- szövetkezetek figyelem! A Magyar Állami Pincegazdaság Mecsekvidé- ki Üzeme kézi fejtőgépeket és különböző méretű szőlőpréseket ajánl megvételre. Érdeklődni lehet: Pécs, Szent István tér 12., áruforgalmi osztály. PILLANAT ÜOQOOOCOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCJÖOOiX Vizsgázott a D 4 K-—B Érdekes bemutatónak lehettek tanúi a minap a meghívott szakemberek, a sajtó képviselői és a tv nézői. Magyar—nyugatnémet koprodukcióként kitűnően vizsgázott egy új gép. A Vörös Csillag traktorgyár D 4 K—B típúsú traktora kiváló tulajdonságokkal rendelkező erőgép. Jó súlyelosztása, négykerék-meg- hajtása alkalmassá teszi sokféle munka elvégzésére. A tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron mint a magyar traktoripar újdonságát tekintették meg a látogatók és a szakemberek. A nyugatnémet Schaeff KG Langenburg cég és a Tehnoimpex szakemberei pedig előzetes tárgyalásokat kezdtek. A Schaeff cég különféle földmunkagépek fölszerelését indítványozta a D 4 K—B-re, különösen növelve ezzel mind a traktor, mind a munkagépek piacképességét. A megbeszéT lések eredményeképpen megkezdődött a lengenburgi gyártelepen a kísérletsorozat, és rövidesen megszületett az új konstrukció. Hidraulikus tolólapátja kiválóan alkalmas a talaj egyengetésére, nyesésére, árokásó feje a legkeményebb talajjal is megbirkózik, és 4.5 méter mélységig dolgozhat. A földmunkagépek nagy előnye, hogy könnyen kezelhetők, mozgékonyak, és pillanatok alatt szétszerelhetők. Szükség esetén a traktor így gyorsan -visszavedlik- szállítóeszközök vagy talajmunkagépek vontatására. A Szászhalombattán tartott bemutatón a traktor és szerelvényei megállták a kemény próbát, és a 80 centi mélységű, átfagyott talajban is jó teljesítménnyel dolgoztak. Most hátravan még a hosz- szabb működés alatti vizsgálata, s ha az eredmények igazolják a várakozást, megkezdődik a két cég között a végleges üzleti tárgyalás. I / // Bf/W A munkaviszony megszüntetéséről Több olvasónk érdeklődött aziránt, hogy lehetséges-e a munkaviszony megszüntetése kölcsönös megegyezéssel. A Munka Törvénykönyve korábbi 28. paragrafusa — amely a munkaviszony kölcsönös megegyezéssel való megszűnését szabályozta — helyébe új, más rendelkezés lépett. A munkaviszony kölcsönös megegyezéssel való megszüntetésére így ma már nincs lehetőség. Erre ugyanis csak addig volt szükség, amíg a megszüntetés következményei attól függően voltak eltérőek, hogy a vállalat hozzájárult-e a munkaviszony megszüntetéséhez vagy sem. Az 1965. január 1-e óta érvényes új szabályozás a következményeket ahhoz köti, milyen okok játszottak közre a munkaviszony megszüntetésében. A kölcsönös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetése ellentétes lenne az új megszüntetési rendszerrel, mivel most nincs szükség a vállalat hozzájárulásához. Ha tehát a munkaviszony megszüntetését a dolgozó kezdeményezi, az minden esetben felmondásnak (Munka Törvénykönyve 30. paragrafusa), ha pedig a vállalat kezdeményezi, az a vállalat részéről történő felmondásnak (Munka Törvénykönyve 29. paragrafusa) számít. Természetesen határozott időre létesített munkaviszony esetén mind a dolgozónak, mind a vállalatnak fennáll az a joga, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontját — kölcsönös megállapodással — az eredetinél korábbi időpontban határozzák meg. Határozatlan időre szóló munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 41. paragrafusa (3) bekezdésében foglaltak alapján nincs akadálya annak, hogy a dolgozó felmondásakor a vállalattal megállapodva, azonnal vagy az általánosan meghatározott tizenöt napnál korábban megszüntessék a munkaviszonyt. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy a jogkövetkezmények ez utóbbi esetben is attól függően alakulnak, hogy a dolgozó felmondására a Munka Törvény könyve végrehajtási rendeletének 30. paragrafusa (2) bekezdése a(-f) pontjában meghatározott (tehát kedvezőbb munkakönyvi bejegyzést jelentő és folyamatosságot fenntartó) vagy egyéb okból került-e sor. Keveréktakarmány = több tojás = nagyobb bevétel, ha tojásértékesítési szerződést köt a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL Kitűnő minőségű keverék takarmány kapható cseretakarmány ellenében. (32809)
