Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Yasárnap, 1966. február 87. Evek, emlékek, emberek... CIKKÜNK NYOMÁN Vevőszemmel az üzletekben Pusztaszemes. A község nevéről képek, események, hosz- szabb-rövidebb beszélgetések jutnak eszembe. S ha kérdezné valaki, mit tudok erről a faluról, talán annyit mondanék: szorgalmas emberek élnek itt, a maguk választotta úton kitartóan haladnak előre. Dicsekedni még nem hallottam őket, mégis valahányszor ott jártam, mindig akadt valami, amit érdémes volt följegyezni. Mikor azt hallottam, hogy Horváth József, a szövetkezet elnöke a mostani zárszámadáson lemondott, meghökkentem. Nem tudom, mit éreztek, mit gondoltak azok az emberek, akiket láttam munka közben, és láttam azt is, hogyan beszél, hogyan tanácskozik velük az elnökük. De tény, hogy amikor szót kért Krezinger Miklós, megtapsolták. Hangja csöndes volt, szavai egyszerűek: — Együtt alakítottuk meg ezt a szövetkezetei. Együtt hoztuk össze az eredményeket NE benned bízunk, és továbbra is veled együtt szeretnénk dolgozni... Hét év óta együtt. Tavasz volt akkor is, mikor eltűntek a mezsgyehatárok. Sä a pusztaszemesiek Horváth Józsefre bízták: irányítsa, vezesse közösségüket — Nem ismertem a mozgalmat, nem is gondoltam arra, hogy engem választanak. Gazdálkodó ember voltam. Csak a magam tapasztalataira támaszkodhattam. Az emberek aláírták a belépési nyilatkozatot összeadták a vetőmagvakat a munkaeszközöket De valahol belül ott lappangott a gondolat: Csináljuk, csináljuk, ám ki tudja, meddig? ... Nem ismerték, nem tudták, milyen jaz új út, amelyen elindultak. _ Bizonytalanságot érzett a falu, és az új beosztásban bizonytalanságot érzett az elnök. Csak egyet tudott egyet magyarázott tőle olyan jól ismert türelemmel: Becsülettel kell dolgozni, emberek! — Az 1960—61-es tanévben végeztem el a zsámbéki iskolát Tulajdonképpen ott tisztázódott sok minden a fejemben. És akkor kezdett egyenletesen fejlődni gazdaságunk. Ki volt az első, aki a közösségből megértette az új gondolatokat? Nehéz volna eldönteni. De amikor harminc forint fölé emelkedett a munkaegység értéke, a harmadik évben a többség már megtalálta a helyét. A tétovázást, az aggodalmaskodást a bizakodás váltotta fel. Hiszen az emberek lassan feleletet kaptak arra a kérdésre, ami az első időben annyira feszítette őket: Meg tudok-e élni úgy, mint azelőtt? Elsősorban ez a bizalom tette lehetővé, hogy évről évre mindig újabb téglát tegyenek ahhoz az építményhez, amelyet közösségi életnek, munkának nevezünk. — Kezdetben bármi hiba, fogyatékosság volt, mindenért nekem kellett szólni. Aztán először egy-ketten, majd mind többen szóvá tették, ha valakinél hanyagságot láttak. S ma már nemcsak engem, a társukat is figyelmeztetik. S ahogy erősödött, szilárdult az emberek hite — helyes ez az út, amelyen járnak —, Horváth Józsefnek úgy nőtt a felelősségérzete. Nagy a tét, nagy a súly, melyet vállára helyezett a falu. Hiszen vissza nem, csak előre lehet mindig lépni. De hogyan? Sokasodtak az álmatlan éjszakák, homlokára újabb barázdákat szántott a gond: az emberek bíznak, ezt a bizalmat csak erősíteni szabad. — Te, Jóska, arra mentem munkába, jó a föld, nem gondolod, vetni kellene? ... Nincs olyan nap, hogy ne állítaná meg valaki az utcán vagy bárhol, hogy »te, Jóska, ezt vagy azt kellene csinálni, mert kiesés lesz, megkéstünk...« Így lát, így érez az emberek többsége. S ebből az együttes akaratból mindig született valami jó, valami hasznos, valami új. A megértés, a csöndes szorgalom lett Pusztaszemes jellemzője. És az az elnök, aki talán soha nem parancsolt, mindig kért, és kérését mindig meghallgatták az emberek, most hét év után egy kissé megtörtén, szomorúan arra kérte a közösséget, hogy fogadják el lemondását .... Nem a munkába fáradt bele, nem a terhet érezte nehéznek. Becsületében bántották meg. »Mi benned bízunk...« — Krezinger Miklós szavait megtapsolták. De a padsorok között bizonyára ott ült az is, aki azt a rágalmazó hangú, névtelen levelet írta, amely megtörte az elnököt, s a pusztaszemesiek többségét mélységesen felháborította. A közgyűlés nem fogadta el lemondását. Az ezt követő kibővített vezetőségi ülés még határozottabban Horváth József mellé állt. Pedig amikor az ő ügyét vitatták, kiment a teremből... »Együtt hoztuk össze az eredményeket.« És most ismét tavasz van. — Nem haragszom senkire. Bíznak bennem, és én is bízom az emberekben. Kivétel nélkül mindenkiben ... Egy kicsit azért fáj. De már a küszöbön van a feledtető temérdek munka. „ * * « Az ablakon kellemes melegen ragyog be a napsugár. A tabi művelődési ház csarnokában csöndes beszélgetéssel gyülekeznek a mezőgazda- sági technikum levelező hallgatói. Horváth József is közéjük tartozik... Vörös Márta Február 13-i lapunkban ismertettük a piacon és a húsboltokban tapasztalható állapotokat, február 19-én pedig annak a tanácskozásnak az eredményéről írtunk, amelyet a megye vezetői az érdekelt vállalatokkal tartoltak a húsellátás javítása céljából. Dr. Bánhidi Tiborral, az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatójával a napokban megtekintettük a piacot és több üzletet, hogy megnézzük, mit tettek a vevők érdekében. Van elegendő csirke Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat piaci standjának dolgozói, Szentpáli Lajos és felesége elégedetten mondják: — Van elegendő élő csirke. Valóban, a bódé előtt és a raktárban nyolc ketrec csirke vár eladásra. — Milyen a kereslet? — Az'utóbbi napokban fellendült a forgalom. Kedden például a szokásosnak kétszerese. öt ketrec csirke fogyott el. Csak egy rövid ideig nem tudtunk árut adni a vevőknek. Telefonon kértünk az Országos Baromfiipari Vállalat Kaposvári Gyáregységétől, és fél óra alatt szállítottak utánpótlást. — A raktározást nem tudják megoldani? — Már meg is oldottuk. Az eddigi göngyölegraktárt a vállalat élőcsá rke-raktárrá alakította át Gondoskodtak eleság- ről is. Ezután állandóan nyolctíz ketrec élő csirkét tarthatunk raktáron. Nem lesz hiány még akkor sem, ha megrohannak bennünket — mondják a stand dolgozói. Ha beválik, másutt is bevezetjük ••• — Az ellátás javítása céljából tartott tanácskozáson az Országos Baromfiipari Vállalat Kaposvári Gyáregységének igazgatója, Ostoros István megígérte, hogy annyi élő csirkét ad, amennyit igényelünk, csak idejében kérjük. Ígéretüket be is váltják. Jó együttműködés alakult ki az ipar és a kereskedelem között — mondja Bánhidi elvtárs. Ennek eredménye, hogy a 318-as számú húsboltban és a 306-os élelmiszerboltban néhány nap óta felirat hívja fel a vásárlók figyelmét: Élőcsirke-árusítás pénteken és szombaton. — Igen nagy az érdeklődés, örülnek a vevők — főleg az északnyugati városrész lakói —, hogy nem kell a piacra fáradniuk. Igaz, ez több munkát ad az üzletek dolgozóinak — ugyanis csak a szabadban végezhetik az árusítást —, de vállalták a vevők érdekében. A 318-as húsboltban 80 kg, a 306-os élelmiszerboltban pedig hat ketrec élő csirkét adtak el a múlt hét végén. — Ha beválik, másutt is bevezetjük ezt a módszert. Tervezzük, hogy a Donnerban és a cukorgyár környékén is árusítunk csirkét az élelmiszerboltok mellett — mondja az igazgató. Keresett a haifilé és a szalonna Több hús- és élelmiszerüzletben jártunk, s azt tapasztaltuk, hogy megfelelő a választék — a sertéshúst kivéve. A Május 1. utcai 318-as húsboltban például többféle sertés- és marhahús volt, ezenkívül nagyon szép csomagolt csirke és tyúk, pulyka, liba — a két utóbbit darabolva is árusítják — s többféle aprólék. Ezt láttuk a 323-as ifjúsági csemegében, a 306-as élelmiszerüzletben, a 314-es, a 320-as és a 390-es húsboltokban is. Érdekes, hogy a friss húsok, a csomagolt, fagyasztott áruk mellett nagyon keresik a vásárlók a halfiiét is. A 318-as húsboltban egyetlen napon két mázsát adtak el belőle. A hentesáruk forgalma viszont visszaesett. Ellenben háromszorta több szalonna fogy a korábbinál. Ezért az ÉKV ve-, zetői a második negyedévre 80 mázsa kenyér- és 60 mázsa csemegeszalonnát rendeltek, hogy ebben se legyen hiány. Gondoskodtak a húsvéti füstölt áruról is: 142 mázsa sonkát, kötözött sonkát, lapockát stb. rendeltek a húsipartól * * * A vevő szemével néztük az üzleteket, és elégedetten tapasztaltuk a gyors Intézkedések eredményeit. Hogy sehol se legyen hiba, az EKV megbízta három ellenőrét, naponta kísérjék figyelemmel a hús- és élelmiszerboltok áruellátását, a rendelést, a szállítást, és azonnal intézkedjenek, ha valahol zavar mutatkozik. SZALAI LÁSZLÓ Beszámoltak a pártépítés tapasztalatairól Titkárok és reszortfelelősök táj értekezlete a nagyatádi járásban ZÁRSZÁMADÁSI HÍRADÁS Szerkesztőségi postánkban sorra-rendre kezünkbe kerül olyan levél, amely termelőszövetkezeti zárszámadásról tudósít Soraikból kiderül, hogy a parasztság jelentős eseménynek tartja ezt a közgyűlést A vezetőségi beszámolók elemzik a múlt év legfontosabb tapasztalatait, és utat mutatnak 1966-ra is. Levélíróink — helyesen — fölismerték: közéleti fórum is a közgyűlés. Tabi járási tudósítónk a ácsi Búzakalísz eredményeit ismerteti. A járásnak ez az immár évek óta egyik legjobb közös gazdasága tavaly is tovább erősödött. A jövedelemből 2 877 000 forintot osztottak fel, s egy-egy dolgozó tagnak átlagosan 16 494 forint jutott. A nagyatádi járásban a mikei Rákóczi Tsz — amint megbízottjuk írja — ugyancsak jó eredménnyel zárta az évet. Itt a prémiummal együtt 46 forintot fizettek munkaegységenként, s 18 231 forint a dolgozó tagonkénti átlagos jövedelem. A rinyaújlaki Haladás Termelőszövetkezet — Kőfaragó Sándor községi tanácselnök levelében olvashatjuk — mind az idősebbeknek, mind a fiatalabbaknak biztos megélhetést ad. A munkaegység értéke meghaladta a tervezettet, elérte az 52 forintot. De nem osztottak ki mindent, amit részesedésre fordíthattak volna. A barcsi járásban meghonosodott szokás és bevált gyakorlat szerint ez az alig ezerholdas szövetkezet 276 000 forintot tartalékolt az idei évre. Horváth Pál soinogyacsai tanácselnök az Aranykalász Tsz méltánylandó erőfeszítéseiről ad számot. Pavlek Ferenc, a szövetkezet elnöke joggal állapíthatta meg a közgyűlésen, hogy -üzös gazdaságuk tavaly lépett egyet előbbre. Egy év alatt a munkaegységenkénti részesedés 21 forint 70 fillérről 24 forint 30 fillérre nőtt. A prémiummal együtt 35 forint az egységenkénti jövedelem. Bevételük fő forrása az állattenyésztés. Ezért is javasolták a hozzászólók, hogy a szénatermelés fejlesztése céljából törődjenek többet az idén a vizenyős rétek lecsa- polásával. Sándor János szövetkezeti gazda szerint célszerű lenne tovább fejleszteni a máris kiváló sertéstenyésztést. Fekete János tehenész meg azokat igyekezett serkenteni, akik nem reggel, hanem délelőttönként állnak munkába a mezőn. Abban az egész tagság egyetért, hogy mindenkinek a szorgalmára szükség van ahhoz, hogy az idén továbbjuthassanak a fejlődés megkezdett útján. Mert amit az acsaiak tavaly tettek, az szép fejlődésnek számít a tabi járásban. Nehézségekkel küzdenek az ugyancsak tabi járásbeii Bonnyán. A zárszámadás azt állapíthatta meg, hogy a Zöldmező Tsz csupán kenyérgabonából, burgonyából, borsóból érte el a kitűzött növénytermelési célt Most már mindinkább az idei feladatokra fordul a tagság figyelme. Legutóbb tanácsülésen vitatták meg termelési, munkaszervezési tapasztalataikat és teendőiket. Szabo- tin János főagronómus arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ezek a téli tanácskozások a munkafegyelem további szilárdításához, a talajerő utánpótlásának gyorsításához hasznos segítséget adtak. Nyugodt lelkiismerettel állt a somogysimonyi Dózsa Tsz tagsága elé az idei zárszámadó közgyűlésen is Filebics Géza elnök. Szövetkezetük egyenletes erősödéséről, jövedelmük folyamatos emelkedéséről adhatott számot. Adatszerűén is felsorolva ilyen mértékben gyarapodtak személyes javaik: 1962-ben 36 forintot, utána több mint 37 forint 70 fillért, a következő évben kereken 42 forintot, tavaly meg 46 forintot ért az egységenkénti részesedés. Nem munkaegységre évenként 10—13 forint jutott Szerte a marcali járásban nagy elismeréssel beszélnek a simonyiak szorgalmáról, kormánykitüntetésben részesített elnökük emberi magatartásáról és vezetői erényeiről Ennyit a levelekből, tudósításokból. Az írásokból megtudjuk, hogy a tagság nemcsak nagy várakozással tekintett a zárszámadás elé, hanem gazda módjára figyelte is a közgyűlésen a beszámolót a felszólalásokat, a többnyire helyesen előremutató '' javaslatokat Végezetül: ezúton is köszönjük mindazoknak, akik a falu nagy eseményéről, a zárszámadásról levélben, tudósításban értesítettek bennünket. ^ j Tájértekezletet tartott a héten Somogyszobon a Nagyatádi Járási Pártbizottság az alapszervezeti titkárok és reszortfelelősök részére. Hasonló összejövetel színhelye Lábod és Nagyatád is. Ezeken az értekezleteken a termelőszövetkezetektől, a vasúttól, az erdőgazdaságtól meg az állami gazdaságoktól jött elvtársak beszámolnak a pártépítésben elért eredményekről, és elmondják problémájukat is. A somogyszobi tájértekezleten tizenkét pártfunkcionárius vett részt. Sok szó esett szervezeti kérdésekről, a pártépítés időszerű feladatairól, köztük a taglétszám emeléséről. Matasics István felsőbo- gáti párttitkár elmondta, hogy alapszervezetükben tavaly nyár óta több mint tízzel nőtt a tagok és tagjelöltek száma, s most újabb öt MEGSZÉPÜL A SZIGLIGET A MAHART balatoni kirendeltségén serény munka folyik. A sőlyatér melletti hajókon lázas sürgés-forgás látható. A javítóműhelyek dolgozóin kívül a hajók személyzete Is részt vesz a munkában. Harminc hajót szépítenek a kikötőben. Január első munkanapján vontatták szárazföldre a felújításra váró Szig.igetet. Korszerűsítése 1 290 000 forintba kerül. Alkatrészhiány miatt kellett kiselejtezni a hajó 1927-ben gyártott motorját. Az új Szigliget súlya egyharmada lesz a réginek. Fölépítményét alumíniumból készííik el. Irányítórendszere távvezérlésü lesz. Korszerűsítik a hírhálózatot is. A régi már elavult, s alkalmatlan arra, hogy nrgyven kilométeres hatósugarú körben használják. Az új URH-rends seil hírhá ózatot a Budanesti Ká- diőtechmkai Gyár készíti el és szereli fül. A hajósok épf !k Tihanyban a hálózat reléállomását. A hajók és a kikötők így állandó kapcsolatot tarthatnak majd a kirendeltséggel. belépőre számítanak. Gazdfl Imre segesdi titkárhelyettes arról adott számot, hogy náluk a több mint félszáz kommunista között szép számmal vannak nők. A létszámnövelésnél nagyobb feladatnak tartják, hogy a párttagság eszmeileg erősödjön, szélesedjék politikai érdeklődése és tudása, s aktívabb legyen a taggyűléseken. Összejöveteleiken több érdemi hozzászólásra van szükség. Hiba Seges- den az is, hogy nem kapnak pártmegbízatást az alapszervezet tagjai, s kevesebbet foglalkoznak a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel, mint amennyit kellene. A nagyobb törődés és a szorosabb együttműködés szükségességéről beszélt Matus Ferenc ötvöskónyi titkárhelyettes is, hozzátéve, hogy náluk ennek hiánya miatt nem bontakozhat ki jelentősebb tömegszervezeti élet. Folyamatos a pártépítés a somogyszobi alapszervezetben. A tag- és tagjelöltfevételt tervszerűség jellemzi. Munkájukat nehezíti azonban, hogy a kommunisták közül mindössze hatan dolgoznak a termelőszövetkezetben: négyen tagok, ketten pedig alkalmazottak. Györkös Rudolf titkárhelyettes elmondta, hogy éppen ezért főleg olyan kérdéseket beszélnek meg taggyűléseiken, amelyek az egyéb munkaterületen dolgozókat foglalkoztatják. Érdemes és szükséges lenne, hogy a termelőszövetkezeti élet és gazdálkodás időszerű kérdéseit gyakrabban tűzzék napirendre. Többet kell foglalkozni az emberekkel — ezt a tájértekezletnek szinte valameny- nyi részvevője hangsúlyozta. Olyan feladat ez, amit elsősorban nekik, pártvezetőknek kell megvalósítaniuk, hogy erősödjön alapszervezetükben a pártélet; többször és több mindenről kell szót váltani a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel politikai és szakmai téren egyaránt. Ez az út eszmei erősödést''— és létszámbeli gy° is vezet. 11. V.
