Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
▼asárnap, 1966. február 27. s SOMOGYI NÉPLAP Érdemes jól dolgozni JEGYZETEK EGY TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSRÓL A NAPOKBAN RÉSZT VETTEM a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat fénycsőüzemében megtartott termelési tanácskozáson. (Az üzem az Egyesült Izzóval kooperál.) A helyiség zsúfolásig megtelt munkásnőkkel. Az asztalnál Trézli László üzemvezető, Molnár Ferenc főmérnök, Kustos Istvánná, a fénycsőüzem dolgozója foglalt helyet. Kustos Istvánná nyitotta meg az értekezletet. Majd Trézli László beszámolt a múlt évi munkáról, és vázolta az idei feladatokat A beszámolónak a tavalyi rjiunkával foglalkozó része egy kissé elnagyolt volt. Látszott, hogy az üzemvezető nem ismeri eléggé a múlt évi problémákat (Nemrég került az üzembe.) Jóformán csak annyit tudtam meg, hogy az üzem nem teljesítette tervét. Jó lett volna, ha az üzemvezető ismerteti a hibákat, rámutat azok forrásaira. Tanulságos volt viszont beszámolójának az első két hónapra vonatkozó része. Bizonyította, hogy Trézli elvtárs sok mindent észrevett 9 rábízott üzemben. (Valószínű, hogy azok a hibák, amelyek januárban és februárban előfordultak, már tavaly is megvoltak). Trézli elvtárs többek között ezeket mondta: — A fénycsőüzemben nem használják ki kellően a gépeket, rossz a munkások átcsoportosítása, időnként sok a hiányzó, a munkásnők egy része figyelmetlenül dolgozik. Ezek akadályozzák leginkább a terv teljesítését, a minőség javítását Állítását példákkal támasztotta alá. A munkások figyelmetlenségéről például a következőket mondta: A G/16-OS gyártmányt három csoport készíti Az egyik 1,8, a másik 3,9, a harmadik 11 százalék selejtet gyárt. Az első csoportnak azért kevesebb a selejtje, mert figyelmesebben dolgozik a másik kettőnél. Ha a sok hibát elkövető csoportok tagjai lassabban engednék le a gép medvének nevezett részét, csökkenthetnék a selejtet. — Az idén a fénycsőüzemnek 19 millió forint értékű áruit kell termelnie — mondta az üzemvezető. Ez nem állítja túlzottan nagy feladat elé a dolgozókat. Azért nem feszítették nagyon a tervet, hogy az üzem erőt gyűjthessen 1963-ra. Akkor ugyanis a vállalat önállóbb lesz, mint most. Ahhoz, hogy megállhasson a maga lábán, rendezni kell sorait. A vállalat főmérnökének tájékoztatójából kitűnt, hogy tovább fejlesztik az üzemet. Az úgynevezett slágercikkeknek (lenyesőfejnek és az autólám- pának). továbbá rádiócsőnek valamennyi alkatrészét Kaposváron fogják gyártani. A központi telepen új csarnokot építenek. Ide telepítik át 1967- ben a fénycsőfejet és autólámpát gyártó részlegeket. A jelenlegi üzemben csak rádiócsövet és egy-két alkatrészt készítenek. (Az Egyesült Izzóval való kooperáció továbbra is fennmarad.) A központi telepen megfelelő szociális létesítmény is lesz. AZ ÜZEMVEZETŐ BESZÁMOLÓJA és a főmérnök tájékoztatója után a munkásnők kaptak szót. Legtöbben a munkát megnehezítő hibákról beszéltek. A hozzászólások többsége azt bizonyította, hogy a munkásnők szeretik munkahelyüket, szívvel-lélekkel akarnak dolgozni. Egyrészt a hibák kijavítását kérték, másrészt több tiszteletet, megbecsülést várnak el az üzem és a vállalat vezetőitől. Az eridk aszszony többek között ezt mondta: — Előfordult, hogy nyomdafestéket nem tűrő hangon beszéltek velünk. — Majd így folytatta: — Az üzem vezetői megígérték, hogy a munkaversenyben legjobb eredményt elérő csoportokat megjutai rázzák. Szavukat nem váltották valóra. A munkásnők joggal követelnek nagyobb megbecsülést maguknak. Az üzem új vezetője bizonyára kellő tisztelettel beszél majd beosztottaival, munkatársaival. Ám nemcsak a vezetőknek kell tisztelettudónak lenniük. A munkásoknak is meg kell becsülniük egymást és vezetőiket. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy nem túlságosan tisztelik egymást. Ez különösen akkor látszott, amikor a Kiváló dolgozó címet ítélték oda. A vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága nem dolgozta ki pontosan, milyen feladatot kell elvégezni annak, aki kiváló dolgozó akar lenni. Emiatt a tanácskozáson nehezen tudták eldönteni, kik dolgoztak a legjobban. Némelyek a szavazáson megfeledkeztek magukról, komolytalankodtak, vagy sértő megjegyzéseket tettek. Ilyen légkörben nem lehet jól együtt dolgozni. Pedig csak megértésében, szorosan együttműködve lehet eredmé’ivt elérni. Szegedi Sándor A baromfitenyésztési verseny községi első helyezettjei, nőtanács- elnökök, aktivisták veitek részt a kaposvári járás eredmény cinek értékelésén. Temyák Lászlóné megnyitója után Vajda Sándor, a Somogy megyei Keltető Állomások íöáJlatteny észtője tartott előadást a baromfitenyésztés helyzetéről és lehetőségeiről, majd Polgár Gyula, az FJK igazgatósági elnöke ismertette a verseny eredményeit. Elmondta. hogy évről évre növekszik a járásban a versenyző gazd- asszonyok száma. 19G3-ban például még csak huszonkilencen neveztek a versenybe, 1965-ben pedig már 192 asszony eredményét kellett elbírálni. A járás első helyét az osztopáni Landor Anna szerezte meg, aki túlteljesítetve szerződését, 8100 darab tojást, 70 kg csirkét, 70 libát, 42 pulykát és 13 kg tollat adott le. A második Nagy Sándorné nagybajom!, a harmadik Félián Béláné somogygeszti gazdasszony lett. TENISZPÁLYÁT KAP A SIÓFOKI MOTEL A pálya alapozását nemrég kezdte meg a siófoki Egyetértés Tsz kertészrésziege. Ablakon kidobott tízezrek A múlt év végén elhatározták, hogy felújítják a mesztegnyői körzeti orvos lakását és rendelőjét. Az orvos és családja a legnagyobb hidegben is szívesen vállalta a felújítással járó kényelmetlenséget, csakhogy az épületet rendbe tegyék. A megyei és a Marcali Járási Tanács együttesen 60 000 forintot adott erre a célra. Mivel az építőipari szövetkezet nem vállalta a munkát, ezért kisiparosokkal végeztették el. Bár ne tették volna!.. A szobákban a parkett annyira felpúposodott, hogy hasznavehetetlenné vált, s ki kell cserélni. A festés nem kielégítő. az ajtókat ablakokat nem lehet zárni. A járási tanács a munkát nem vette át, a kisiparost mégis kifizették. A néhány hete felújított épület hibáinak kijavítása 15-20 000 forintba kerül. Ennyi fölösleges pénzünk van, hogy ezt megengedhetjük?! Sz. L. Ötszáz forint az útlevéllap Jugoszláviába Mit kell tudniuk utazás előtt a turistáknak? Készülődés Gyékényesen a forgalom lebonyolítására Mint ismeretes, február 15- től Magyarország és Jugoszlávia között megszűnt a vízumkényszer. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazó magyar állampolgárok ezentúl a személyi igazolvány mellé csupán egy útlevéllapot kapnak az illetékes szervektől. A vízumkényszer megszűnéséről kiadott rendelkezések szerint a személyi Igazolványnyal érvényes útlevéllap illetéke turistautazás esetén ötszáz, látogatás esetén pedig száz forint. Azoknak a tizenhat éven aluliaknak, akik a szülő vagy a kísérő útlevéllapjába vannak bejegyezve, külön illetéket fizetniük nem kell. Az útlevéllap érvényességi ideje harminc nap, szükség esetén azonban meghosszabítható, de csak az útiókmányok érvényességi Idejéig. Ez a meghosszabbítás díj- és illeték- mentes. hogy már intézkedtek a várható nagy forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. A gyékényesi határvámhivatalt a nagyobb forgalom megindulásával egyidejűleg több vámőrrel erősítik meg. A személyzet tanfolyamokon sajátítja el a legfontosabb tudnivalókat, emellett német nyelvtanfolyamot is rendeznek részükre. Ugyancsak Gyékényesre helyeznek néhány szerb—horvát nyelvet beszélő vámőrt is. A Gyékényesen belépő bel- és külföldi turisták vámellenőrzését akár Budapestig is folytatják, ha az utasok száma ezt indokolja. A vám. és pénzügyőrök készséggel megadnak minden felvilágosítást az utasoknak. A jövő csírája Végighallgattam egy beszélgetést a járási pártbizottságon háttérbe vonult fültanúként. Igazán sajnálom, hogy nem »leplezhetem le« a beszélgetés részvevőit,. de hát néhány olyan dologról volt szó, ami ma még titok a nyilvánosság számára. Talán nem lesz olyan sejtelmes ez a megfogalmazás sem, ha annyit elárulok, hogy a pedagógusok kitüntetéséről tárgyaltak. S ezt nem illik előre kikürtölni. A vitát nagyon érdekesnek tartottam. Érvek és ellenérvek csatáztak olyan szenvedéllyel, mintha legalábbis a szocializmus teljes fölépítéséről volna szó. És éppen ez ragadott meg. Nemcsak azért, mert korábban volt »élményem« a mechanikus döntésekről, arról, hogy a keretszámhoz csak neveket kellett hozzábiggyeszteni. Hanem azért is, mert a javaslattevő már eleve olyan embereket (és nem neveket) sorakoztatott föl, akiknek érdemeikhez nem férhet kétség. Tehát sokkal nehezebb, aprólékosabb elemzés hozhatott csak döntést. A javasolt pedagógusok egyéniségének, munkájának rajzából szeretet és megbecsülés, realitás és hallatlanul szenvedélyes igazságérzet csendült ki. De ez még csak a kezdet... Emiatt voltaképpen nem is fogtam volna tollat, hisz csak úgy általánosságban beszélni emberi megnyilatkozásokról, módszerekről, azt hiszem, nem sok értelme van. De a beszélgetés végén elcsíptem egy morzsát, s erről már beszélnem kell. A művelődésügyi osztály vezetőjének arcán sejtelmes mosoly futott át. Éreztetni akarta, hogy valami új dologról lesz szó, vagy csak tudat alatt tűnt fel előrejelzés az arcán, nem tudom. De láttán, ahányan csak voltunk, előredőltünk a széken. Bizonytalanul kezdte, akadozva: — Nem tudom... Ügy érzem, igazságosan döntöttünk... mégis. Volna egy szokatlan, ’ nagyon szerény javaslatom ... Mert ugyebár felterjesztünk most embereket A Szocialista Kultúráért jelvényre, az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésre, Kiváló népművelőre, és így tovább. Ha ezek a kollégák megkapják is érdemeik szerint a kitüntetéseket, azt hiszem, egyetért vele az egesz járás ^.uagógustársadalma. De... Miért ne lehetne az oktatásügy kiváló dolgozója a járás egyik ta- rácseinü’-e? ... (És mondta a nevét.) Vagy miért nem kaphat elismerő oklevelet a művelődésügyi minisztertől? Ez az ember — hiszen tudjátok mindannyian — többet tett a faluban az oktatás ügyéért, mint az egész tantestület együttvéve... Gondoljatok csak az óvodára, az iskolára, arra a hallatlanul nagy erőfeszítésre és lelkesedésre, ami az elnököt jellemzi. Nem tudnék még egy hozzá hasonlót mondani... Fura dolog, nekem személy szerint nagyon sok vitám van ezzel az emberrel — apró dolgokban. De bárcsak tudnák minden tanácselnökkel vitatkozni az oktatás gondjairól ... Értitek, eivlársak? Ez az ember szerintem megérdemelné ... Igaz, nem pedagógus. De hát nekünk kell látni, hogy ki mit ér, hogyan segíti elő a művelődést . . . Na. Szóval ezt akartam csak ... Nem tartottam csodálatos dolognak, hogy ezúttal elmaradt a vita. Nem is az osztályvezető szenvedélyének, előadásmódjának tulajdonítottam. A többiek — az osztályvezető fölöttesei — örültek a javaslatnak, reálisnak tartották, hiszen ők is ismerik azt az embert, végignézték harcát, igyekezetét. Fölterjesztik kitüntetésre. Nem tudom, hogy lesznek-e gátló körülmények, nem tudom, hogy a tanácselnök megkapja-e az oklevelet vagy a kitüntetést. A gondolatot azonban mindenképpen a jövő csírájának tartom, ösztönzésnek, buzdításnak. Egy nagy nagy lökésnek a párt politikája szellemében, amely szokásokat, szemléletet változ-. tathat meg. Arra késztetheti a falu vezetőit, hogy a mezőgazdaság, a járdaépítés, a törpe vízmű felelősségteljes feladatával egy szinten jusson gondolata, energiája, s támadjon felelősségérzete a művelődés iránt, hogy jobban értse az összefüggést a politikai, a gazdasági, a művelődési feladatok között. A jövő csírája — jól tudom — nem tipikus még, azért nevezem így. De talán azzá válhat, azzá kell válnia. Akkor is, ha nem oklevél és kitüntetés ösztönöz majd, csupán a művelődési élet iránti felelősség követelménye ... Jávori Béla Nyolcszáz hallgatója volt az ismeretterjesztő előadásoknak Nagycsepelyen A nagycsepelyiek művelődé, si terve azt. a célt tűzte ki, hogy minden évben emelkedi,..o..s-gét és ruga, mitesszerek képződését. (3142) Illetékes helyen azt is közölték munkatársunkkal, hogy egy évben háromszor lehet vízum nélkül Jugoszláviába utazni, azonban minden egyes esetben — újabb ötszáz forint illeték lefizetésével — új it- levéllapot kell váltani. A jugoszláviai utazáshoz szükséges valutát az Országos Takarékpénztár adja: turistaútlevélre 500 új dinárt (vagy ennek az összegnek megfelelő régi dinárt), látogató-útlevélre pedig 200 új dinárt. Bármelyik útlevéltípussal utazik is az ember Jugoszláviába, hazatéréskor 4000 forintos vám- kedvezmény illeti meg. Érdeklődésünkre a Somogy megyei Pénzügy- és Vámóri Parancsnokságon elmondták, A fonyódi Háziipari Termelö- szövetekzet készíti ezeket az ízléses, színes üvegtonatokat. A budapesti IKKA- boltnak 600 darab 2—3 literes kulacsot szállítanak. jék az ismeretterjesztő előadások színvonala, a hallgatók száma. A kilencszáz lakosú községben hét előadás hangzott el az 1964/65-ös művelődési évben kilencszázhatvan- nyolc hallgató előtt. Nagycse- pely lakosságának 15,3 százaléka (138 ember) vett részt egy előadáson. Az idei művelődési évben eddig öt előadást tartottak Nagycsepelyen. A statisztika szerint most a lakosság 17,7 százaléka (átlagban 160, összesen nyolcszáz falubeli) volt kíváncsi az ismeretterjesztő előadásokra. A község vezetői úgy értékelték, hogy a jó szervezés növelte 2,4 százalékkal a látogatottságot. A Szív- betegségek című előadásra hetvennyolcán (ez a legkisebb hallgatóság!) mentek el. A mindennapi élet jogi kérdéseire viszont százkilencvenhatan voltak kíváncsiak. Minden előadás után szemléltető filmet vetítenek Na®y- esepelyen.
