Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
Vasárnap, 1966. február 27. SOMOGYI NÉPLAP SZAKKÖNYVEK A FALVAKBA A képen látható Horváth Cyörgyné parasztasszony nem .először utazott be Jánosházá- ról Nagyatádra, hogy benyisson a földművesszövetkezet könyvesboltjába. Most szakácskönyvet vesz Kovács Jó- zsefné eladó javaslatára. Már több neki való könyvet talált itt, s most rajta és a járás falvainak lakóin segít a bolt azzal, hogy helybe viszi a könyveket. Gyakran látni termelőszövetkezeti irodák könyvszekrényeiben porosodó kötetekei, amelyeket senki sem forgat. Hogy hogyan kerültek oda, azt a szövetkezetiek tudják, és azt is, hogy ezek közül a könyvek közül bizony jó néhányra semmi szükségük. Kellene azonban hasznosítható szakkönyv nem is egy, ami aztán közkézen forogna, vagy legalábbis gyakran elővenné a szövetkezeti vezető, az állat- tenyésztő, a növénytermesztő vagy a traktoros. Meríthetnének belőlük a közösben és a háztájiban egyaránt kamatoztatható tudnivalókat. A nagyatádi könyvesboltban 70—80 000 forint értékű mezőgazdasági szrkkönyv van, terjesztésükre most kampányt indítottak. Az FJK gépkocsijával Kovács Józsefné hetenÜzemgazdászokat képez a Zsámbéki Felsőfokú Technikum Hét somogyi fiatal tanult Zsámbékon Június közepén lesznek a fölvételi vizsgák Három éve működik a Zsámbéki Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum. Az iskola a termelőszövetkezeteknek üzemgazdász szaktechnikusokat képez. Nagyüzemeink gazdálkodása színvonalának emelkedésével mindinkább szükség van olyan szakemberekre, akik összefogják a gazdaság tervezési és szervezési munkáit. Az üzemgazdász munkakör voltaképpen összekötő kapocs a termelés és az ügyvitel között A Zsámbékra jelentkezők ennek a célnak megfelelő oktatásban részesülnek. Tantervűkben szerepel többek között a növénytermesztéstan, az állattenyésztéstan, a géptan, a mezőgazdasági üzemtan, a marxizmus-leninizmus, a számvitel- és pénzgazdálkodás, a jogi ismeretek, a gazdasági gyakorlat A technikum sikeres elvégzése után a szaktechnikusi diplomával rendelkezők fölvételi vizsga nélkül, idő- és vizsgakedvezménnyel folytathatják tanulmányaikat a mezőgazdasági főiskolák levelező tagozatain. Megyénkből heten tanulna!: a zsámbéki technikumban. Hárman az idén kapnak diplomát, négyen az első évfolyam hallgatói. Közülük öt egy-egy termelőszövetkezet ösztöndíjasaként folytatja tanulmányait; havonta 500—900 forintot kapnak. Az állam a tanulmányi előmeneteltől függően 150—300 forint tanulmá-' nyi segélyt biztosít. A második évben kiemelkedő eredményt elért hallgatók havi 1000, illetve 700 forint Népköztársasági Tanulmányi ösztöndíjhoz juthatnak. Nemcsak a tanulásra, hanem szórakozásra, sportolásra is lehetőséget nyújt az intézmény. Több ezer kötetes könyvtár, sportpálya, fedett uszoda, tornaterem áll a hallgatók rendelkezésére. A jelentkezőknek június közepén fölvételi vizsgát kell tenniük. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az itt végzett hallgatók megtalálják helyüket, számításukat termelőszövetkezeteinkben. Az egyéves gyakornoki idő letelte után — ezalatt 1200 forint a fizetésük — felelős beosztásba kerülnek. Az intézet figyelemmel kíséri és segíti a fiatal szakembereket. Minden évben — így az idén is — ankétra hívják össze őket, megvitatják, hogy a mindennapi élet milyen problémákat vet föl, milyen gyakorlati tapasztalatokat szereztek, s azonkívül, hogy útmutatást adnak, az elmondottakat hasznosítják az oktatásban is. Szedik a spenótot a kapolyi kertészetben Készítik a melegágyakat — Szépen zöldell a paprika Virágot is termesztenek Eredményesen zárta a tavalyi évet a kapolyi termelőszövetkezet kertészete. Tervüket 123 000 forinttal túlteljesítették, ennek ötven százalékát premizálásra fordították. Ez azt jelenti, hogy naponta átlag 56 forintot kerestek a kertészkedő szövetkezeti tagok. A vezetőség támogatja ezt a jövedelmező üzemágat. A tavalyi eredmény arra ösztönözte őket, hogy húszról huszonnégy holdra növeljék kertészetük területét, s ezután nem tizennyolcán, hanem huszonhármán foglalkoznak egész évben a zöldségtermeléssel. Az idén 409 000 forint értéket akarnak megtermelni. Kellő időben és gondosan felkészültek feladatuk teljesítésére. Erejüket nem aprózzák el: főként paprikát, káposztát, uborkát, spenótot, kisebb mértékben paradicsomot és hagymát termelnek. Valamennyi palántájuk kikelt. A melegházban már zöldell a paprika. Ügy számítják, hogy a több mint tízezer tőről már áprilisban értékesíthetnek termést £gy holdra kirakták a hagymát elvetették a káposztaféléket. A napokban a kertészeti dolgozók egy része szorgalmasan készítette a melegágyakat, a többiek spenótot szedtek. Az első szállítmányt rövidesen útnak indítják. öt holdon díszük a spenót; ez adja a kertészet első bevételét az idén. Ebben az évben egy kisebb területen virággal is foglalkoznak. A tabi fmsz virágüzletnek szegfűt és gladioluszt nevelnek. Igyekezetük arról tanúskodik, hogy azon vannak, minél jövedelmezőbb legyen kertészetük, s ezt az évet is szép eredményekkel zárják. ként kétszer- háromszor kimegy a falvakba néhány mutatónak szánt könyvvel. Űt- jára elkíséri egy szakember is, akit a járási tanács mező- gazdasági osztálya rendelt ki erre a célra. Eddig tizenhárom termel í- szövetkezetben fordultak meg, és mintegy 500' forint értékű könyvet adtak el. Érdemes a vásárlók közül néhányat megemlíteni: a bolhása Szabídság Tsz 675, a nagykorpád! Petőfi Tsz 605, a mikéi Rákóczi Tsz pedig 576 forintért vett könyveket. F öldmű vess következe teánk szak könyvterjesztési terveiről a MESZÖV-nél tájékoztattak bennünket. A SZÖVOSZ elnökének januári utasítását következetesen végrehajtva arra törekszenek, hogy lehetőleg minden községben egy ember rendszeresen foglalkozzon szakkönyvek terjesztésével. Megyénkben mintegy 250 új bizományos kezdi meg munkáját ezekben a hetekben, s mintegy 120 000 forint értékű könyvet bíznak rájuk. Tarany- ban például a földművesszövetkezet felvásárlója 1000 forint ára könyvet adott el a gazdáknak. Egy évvel a párthatározat után Biztató eredmények az állami gazdaságok ban BESZÉLGETÉS SZABADOS DEZSŐ MEGYEI IGAZGATÓVAL Orvosi rendelő épül Pusztakovácsiban Állami támogatással orvosi rendelőt építtet a községi tanács Pusztakovácsiban. Már megvásárolták az ajtókat és az ablakokat, ötvenezer téglát vettek. A február 16-i tanácsülésen elhatározták, hogy hatvannyolcezer forint értékű társadalmi munkával támogatják a pusztakovácsiak a legelő, az utak rendbe hozását, az orvosi rendelő építését. A tanácsülés megtárgyalta a község egészségügyi helyzetét. Megállapították, hogy a so- mogyfajszi körorvos hetenként kétszer rendel Pusztakovácsiban, rendszeresen jár az ápolónő és a védőnő is a községbe. Ez kielégíti az igényeket. Hibaként állapították meg, hogy a tejgyűjtőkből az árokba folyik a szennyvíz, ezen azonban csak akkor lehet változtatni, ha új tejgyűjtőket építtet a Dimitrov Tsz, mert a mostaniak magántulajdonban levő házakban vannak. A somogyi állami gazdaságok hosszú időn keresztül az átlagosnál gyengébben működtek. Akadt ugyan nálunk is néhány, országosan is kiemelkedő eredményt elérő gazdaság, de a megyei összkép nem volt elfogadható. A közvélemény is méltán marasztalta el a veszteséget veszteségre halmozó mezőgazdasági nagyüzemeket. Országosan rendszerré vált, hogy a nehézségiken, bajokon nem annyira a termelés és gazdálkodás mindennapos feladatainak megoldásával próbáltak úrrá lenni, hanem egyszer 'ven, máss.or olyan átszervezést hajtottak végre. Ez az áramlat megyénk állami gazdaságait sem kerülte el. A meggondolatlan átszervezge- téseknek erélyes rendszabályokkal vetettek véget az országos hatáskörű irányító szervek. Ügy intézkedtek, hogy a termeléshez közvetlenül kapcsolódó, úgynevezett területi vezetési rendszert — ahol az már korábban bevált, vagy az adottságoknak megfelelően indokolt — 1965-ben állítsák vissza, illetve alakítsák ki. Ez lehetőséget ad arra, hogy szívós, kitartó munka árán, számottevő anyagi befektetés nélkül is magjavuljanak az eredmények. Az 1964-ben megkezdett rendteremtési folyamat további sikeréhez, az eredmények nagyobb arányú javításához hasznos elvi és gyakorlati útmutatást adott 1965. február 20-i határozatával a megyei párt-végrehajtóbizottság. Az azóta eltelt egy év tapasztalatairól beszélgettünk, és a jelenlegi helyzet főbb jellemzőit vettük számba Szabados Dezső megyei igazgatóval. Kialakult vezetési rendszer — A párthatározat nyomatékosan felhívta a figyelmet a vezetés megjavítására, a hasznosnak bizonyult irányítási rendszer általános meghoncs 'fására. Mit tettek evégből, és milyennek minősíthető most a vezetési gyakorlat? — Ennek taglalása előtt megemlítem — kezdte Szabados elvtárs —, hogy megyénk állami gazdaságai a rájuk is érvényes szabályok szigorú Hogy minden fénycső világítson... Havonta ellenőrzik a DÉDASZ dolgozói Kaposvár közvilágítását, és kicserélik a meghibásodott fénycsöveket. megtartásával számottevő ösz- szegű nyereséget tettek le 1965-ben a népgazdaság asztaléira. A pontos adat nélkül is érzékelteti a kedvező változást az a tény, hogy a tíz gazdaság közül kilenc teljesítette eredménvtervét. A lemaradó böhönyei gazdaság roppant erőfeszítéssel sem tudta ellensúlyozni a rendkívül mostoha időjárás okozta tetemes kiesést. A többiek Böhönye veszteségét is pótolták, összességében a megye így lelzárkózhatott az országos legjobbakhoz. A kedvező változásban nagy része van az adottságokhoz, a helyi lehetőségekhez igazodó szervezeti formák kialakításának. Ha nem zökkenőmentesen ment is végbe ez a folyamat, de most már végérvényesnek, maradandónak tekinthetjük ‘ a vezetési rendszert. Balaitonújhelyen és Da- ránypusztán bevált és megmaradt az ágazatonkénti vezetés, itt ennek megvannak a kiváló személyi föltételei. A bárdibükki, a böhönyei és a kuitasi gazdaság összesen 14 üzemegységre tagozódik, a többi öt — jobbára nagyobb — gazdaságban pedig 23 kerületet szerveztek. Ez a szervezeti rendszer azért jó, mert módot ad arra, hogy valamennyi érdekelt vezető áttekintse, átfogja a reá bízott területet vagy szakterületet. Semmivel sem pótolható előnye, hogy a vezető közvetlen és állandó kapcsolatban van a dolgozókkal, ismeri őket, es nemcsak munkájukat szervezi, irányítja, hanem jobban törődik is velük, közvetlenül segít mindennapos gondjaik megoldásában. A kerületvezetőknek már tavaly is mindenütt nagyobb hatáskört biztosítottak. Megnövelt önállóságukat mutatja, hogy az évi tervet — a köz ponti igények, törekvések és helyi lehetőségek figyelembevételével — ők állították össze; az igazgatói alaphoz hasonlóan jutalmazásra külön összeget kaptak. Mindez nagymértékben felszította alkotókedvüket, a korábbi kötöttségek feloldása, az önálló munkakör jelemltősen fokozta tettvágyukat. Megtalálták helyüket — Jó ezt hallani, hiszen korábban tapasztalhattunk bizonytalanságot szakemberek körében. Most, hogy véget értek az átszervezge- getések, mennyire érzik biztonságban magukat? — Volt olyan év, amikor 96 állami gazdasági szakember, köztük 24 mezőgazdasági mérnök vált meg munkahelyétől. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezetek jórészt így sze- rezhetettek agronómust. Akit más, esetleg jobb lehetőség hív, attól érdemleges munkát nemigen várhatunk. Az évek során jobbára kialakult a tsz-ekben is a szakvezetés, meg nálunk is tisztázódott, hogy a jól dolgozó mezőgazdasági technikus, az agrármérnök biztos állását, megélhetését nem fenyegeti egy váratlan, újabb átszervezés. Ez a viszonylagos nyugalmi állapot stabilizálta szakember- gárdánkat. Azt mondhatnám, hogy jóformán megszűnt a mozgás. Tömeges elvándorlásról nem beszélhetünk, tavaly a megye 450 mezőgazdasági, műszaki szakembere közül alig tíz ment el tőlünk. Nemcsak a szakemberek, hanem az állandó dolgozók is megtalálták helyüket az állami gazdaságokban. Szinte mindenütt kialakult a törzsgárda. Családtagjaikkal együtt mintegy 30 000 emberről van szó. Szociális és kulturális igényeik kielégítése a mi feladatunk. Erie a párthatározat — a megyei is, az országo* is — külön kötelez bennünket. Elsősorban a távol eső vagy eddig elhanyagolt településeken kell elfogadható körülményeket teremtenünk. Több éves tervet készítettek erre gazdaságaink. A korszerűsítési program megvalósítása már megkezdődött. Leginkább a darány- pusztai, a kaposvári meg az öreglaki gazdaságban tették evégből a legtöbbet. Az egykori cselédházak átalakítása sokba kerül, és nem megy gyorsan, új lakásokat csak a rendelkezésünkre álló keret erejéig építhetünk. Tudjuk, hogy ami egy-egy évben elkészül, az nem elég, több kellene. Régi mulasztásokat kell pótolnunk, igyekszünk is megtenni minden tőlünk telhetőt, hogy megfelelő lakásban élhessen minél több dolgozónk. Termelési feladatok — Hogyan auiku.lt a termelés, és az eddigi tapasztalatok alapján milyen főbb célokat tűznek ki? — A kenyérgabona, a burgonya és a tej kivételével minden növény és állati termék hozama elérte a tervezettet. Kenyérgabonából az előirányzott 1285 vagon helyett 1100 vagonnal adhattunk központi készletbe. A kiesést a főként a megye homekvidé- kein uralkodó mostoha időjárás okozta a búzánál és a rozsnál éppúgy, mint a burgonyánál. A tehenészetekben 2686 literes a tehenenkónti tej hozam, s ez leginkább állategészségügyi okok miatt maradt alatta a tervezettnek. A hústermelés biztatóan fejlődik. Egy hold szántóra kereken 128 kg hús jut. Részletezve a legszámottevőbb tételeket : a mintegy 65 000 hold szántóföld után átadtunk a népgazdaságnak 59 000 mázsa sertést, aztán vágómarhát 20 000 és baromfit 3500 mázsa súlyban. Ez a számsor jól érzékelteti, hogy sok abrakra van szükségünk. Ennyi állat takarmányát nem tudtuk megtermelni. A központi készletből kapott ipari takarmányon felül Tolna megyed állami gazdaságok adtak mintegy 150 vagon abrakot. Az állat- állomány ellátásált nehezítette az is, hogy nagy területen kipusztultak a pillangósok. Tavaly a hiányt egynyári szálasokkal pótolták gazdaságaink. Nincs rendjén, hogy aprómagot még saját szükségletre sem sikerült termeszteni. Így pedig a lucerna és a vöröshere 6500 holdnyi területét nem növelhetjük a jelenlegi 10 százalékos arányról a kívánatos 14—16 százalékra. Ez a tapasztalat arra int mindnyájunkat, hogy már az idén nagyobb gondot fordítsunk a magfogásra. A termelési szerkezetet kialakultnak tekintjük, a megfelelőnek bizonyult arányokon semmilyen különösebb módosítást nem tervezünk. Változatlanul fontos teendőnk a hozamok gazdaságos növelése a bevált agrotechnikai szabályoknak és a takarékosság követelményeinek megtartásával. Bízta/tó előjelnek számit, hogy tavaly minden addiginál nagyobb területet, a szántónak 21,5 százalékát istállótrágyázták gazdaságaink. Az állattenyésztésben, kivált a tehenészetben pedig a fiatal és minőségileg jobb egyedek várhatóan nagyobb hozamot adnak az idén. Röviden, tömören kifejezve, idei programunk változatlan alapelve: realitás a tervezésben, mértéktartás a ráfordításokban* céltudatos beruházás, gazdaságos felújítás és a tavalyihoz hasonló, jól szervezett, szakszerűen és idejében végzett munka. Eredményeink további növekedésének, gazdálkodásunk javításának ez a járható útja — mondta a beszélgetés végén Szabados elvtárs. Kutas József
