Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

▼asámap, 1966. február 37. 2 SOMOGYI NÉPLAP PER" Felháborító ítéletet ho­zott egy hamburgi bíró­ság Wenneker tengernagy ügyében. Wenneker a háború alatt német haditengeré­szeti attasé volt Tokió­ban. 1914-ben utasítást adott a japán kikötőkből kifutó német hajók pa­rancsnokainak, hogy ab­ban az esetben, ha nem sikerül áttörniük a szö­vetségesek blokádját, és nyílt tengeren feltartóz­tatják őket, süllyesszék el hajóikat, de a maguk­kal vitt foglyokat, akiket Németországban akartak bíróság elé állítani, ne mentsék meg, hanem egy hajófülkébe bezárva hagy­ják őket a süllyedő ha­jón. A hamburgi bíróság ar­ra hivatkozva szüntette be a Wenneker elleni eljá­rást, hogy cselekménye nem minősíthető gyilkos­ságnak, hanem csak em­berölésnek, az ember­ölés büntette pedig már elévültnek tekinthető. Az ítélettel foglalkozva több nyugatnémet lap fölteszi a kérdést: Vajon van-e még értelme ilyen perek lefolytatásának, ha a bíróság egymásután fölmenti a vádlottakat? Attaszi az új szírial köztái'sasáp elnök Pénteken este a damaszku­szi rádió ismertette az ideig­lenes parancsnokság két ren­deletét, amelynek értelmében Nureddin Al Attaszit válasz­tották Szíria új köztársasági elnökévé, Juszef Zuajent pe- dik miniszterelnökké nevez­ték ki. Attaszi volt korábban az öttagú elnöki tanács alelnö- ke, és a pártvezetőségből de­cemberben távolították el. Az új miniszterelnök neve is ismert: 1965. szeptember 23-tól két hónapig állt a Szí­riái kormány élén. A vezeté­se alatt állt kormány azután mondott le, hogy a Baath Párt nemzetközi vezetősége feloszlatta a párt szíriai vezetőségét. A damaszkuszi rádió is­mertette azt a 11 cikkelyből álló új ideiglenes alkot­mányt, amelyet a február 23- án felfüggesztett régi alkot­mány helyett rendeletileg rögzítettek. Ennek értelmé­ben a Baath Párt regionális parancsnoksága nevezi ki az államfőt, a miniszterelnököt ét. a kormány tagjait. A végleges alkotmány ki­hirdetéséig az államfő és a minisztertanács gyakorolja mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat. A mi­nisztertanács az általa ho­zott rendeleteket az államfő elé kell terjesztenie, aki azt vagy elfogadja, vagy vissza­küldi a kormánynak. Ez utóbbi esetben a miniszter- tanács dönt kétharmados többséggel a rendelet érvé­nyesítéséről. Hírügynökségi jelentések szerint a szíriai fővárosban az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Hafez volt elnök sorsáról ellentmondásos hírek vannak forgalomban. Egyes értesülé­sek szerint letartóztatásban van, mások úgy tudják, hogy meghalt a harcokban. (MTI) Az USA légitámadásai miatt 700000 DÉL-VIETNAMI HAGYTA EL OTTÜ Saigon, február 26. Emberi erővel hajtott repülőgép Emberi erővel hajtott ja­pán repülőgép szombaton kí­sérleti utat tett meg. A nagy buzgalommal pedálozó piló­tának sikerült a gépet 30 centiméter magasságban öt méter távolságra elvinni. A géppel ma hosszabb távú kí­sérletet hajtanak végre. (MTI) ■ _________ i A z űrkutyák a képernyőn A moszkvai televízió szombaton a Kozmosz 110. mesterséges hold­ról sugárzott kozmovizió-adásból háromperces közvetítést sugárzott video-magnoszalagról. A képer­nyőn megjelent a mesterséges hold »utas fülkéje«« a két űrku­tyával, Vetyerokkal és Ugorok­kal. adjon gyermekének naponta I IÉZ E T fejlődését segiti, egészségét óvja kg 7 50 Ft 1/2 kg 1*4 50 Ft (2809) A FONYODI ÉPÍ­TŐIPARI KTSZ keres fölvételre Fonyódon és kör­nyékén levő mun­kahelyekre. (3623) A dél-vietnami szabad­ságharcosok Quang Tri tar­tományban, Saigontól 600 kilométerre északra pénte­ken lelőtték az amerikai légierő egyik F—1 B típu­sú vadászbombázóját — kö­zölték szombaton Saigon­ban. A rossz időjárás miatt pénteken és szombaton is csak kisebb arányú légite­vékenység folyt a VDK te­rülete fölött: az amerikai légierő a legutóbbi 24 órá­ban öt bevetésben támadta Vinh körzetét. Az AP diplomáciai forrá­sokra hivatkozó jelentése sze­rint Macui, a Biztonsági Ta­nács februári soros elnöke pénteken elhatározta, hogy le­velet ír U Thanthoz, és eb­ben közli: a Biztonsági Ta­nács annak a híve, hogy a vietnami háború befejezésé­ről. a gép fi egyezmények alap­ján kell tárgyalásokat folytat­ni. Lewis Walt tábornok, a Dél-Vietnamban harcoló ame­rikai tengerészgyalogosok pa­rancsnoka pénteken megbe­szélést folytatott Johnson el­nökkel. Walt később újság­íróknak kijelentette, hogy vé­leménye szerint még több ten­gerészgyalogos bevetésére vol­na szükség Dél-Vietnamban. McNamara hadügyminiszter elismerte, »a kormánycsapa­tokból többen dezertálnak, mint gondoltuk. Ezek általá­ban parasztok, akiknek nincs kedvük harcolni, és minde­nekelőtt szeretnének visszatér­ni otthonaikba« — mondotta. Morse amerikai szenátor va­lóságos vádbeszédet mondott: »Falvakat égetünk fel, nőket és gyermekeket ölünk meg, rizsföldeket pusztítunk el« — mondotta. Morse kijelentette, hogy a dél-vietnami háború 700 000 menekültjének többsé­ge azért kényszerült otthoná­nak elhagyására, mert el akarták kerülni az amerikai bombázásokat. Az Egyesült Államok azt állítjar, . hogy , szabad választá­sokat akar Dél-Vietnamban, de Valójában ezt csak akkor fogadná el, ha a Viet Kong teljesen megsemmisülne — mondotta. — Ha a háború ki- terjesztése folytatódik, 400 000, majd 600 000 amerikai kato­nát kell a vietnami harcte­rekre küldeni — hangoztatta Morse szenátor, majd bejelen­tette, hogy hétfőn módosító javaslatot nyújt be a vietna­mi háború költségeinek fede­zésére szolgáló törvényjavas­lathoz. (MTI) * 11 Izgatni! a volt földbirtokos Elítélték az államosított ingatlant visszakövetelő Pillér Jenőt A balassagyarmati Me­gyei Bíróság ítéletet hozott Pillér Jerlő bűnügyében. Pillér a háború alatt gaz­dag családba nősült, amely­nek Debercsényben több mint hétszáz holdas birtoka volt. Az 1 945-ös földreform után 100 holdat hagytak meg Pillémének. 1945 de­rer.-1'erében Filler a felesé­gétől megvásárolt 35 hol - eat a rajta levő lakó- és gazdasági épületekkel. a többit az asszony felaján­lotta az államnak. Pillér földjén 1950-ig apja gazdál­kodott. Ekkor Pillér Jenő az ingatlant — két hold és a rajta levő épületek kivételé­vel — az államnak ajánlot­ta fel, s egyidejűleg a meg­maradt ingatlant is elhagy­ták. 1952-ben az ingatlant államosították, s az erről szóló' határozatot Pillér Je­nő is megkapta. Az ingat­lant azóta is a Magyamán- dori Állami Gazdaság hasz­nálja, a lakóépületet ter­melőszövetkezeti tagok bér­lik. Pillér 1965 októberében megtudta, hogy az államosí­tás ellenére tévedésből még most is a nevén áll az in­gatlan, s ezt akarta fel- haszn lni visszaszerzésére. Megjelent az épületben la- . koknál, közölte, hogy az ő tulajdorteban laknak, azt az Hami gazdaság jogtalanul I: Hord je, s a lakbért a jö­vőben neki fizessék. Az ingatlan visszaszerzése céljából különböző állami szerveknél is eliárt. a köz­ségben pedig elhíresztelte, hogy az ingatlant • el akarja adni. Föllénéce — amely azt a látszatot keltette, hogy a volt földbirtokosok visz- szaszerezhetik ingatlanaikat — a környékbeli dolgozó varasziok körében nyugta­lanságot, nagy felháboro­dást ■váltott ki. A bíróság Pillér Jenőt bű­nösnek mondta ki a demok­ratikus á.llamrend elleni iz­gatásban, s ezért egyévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlá­sától pedig három évre el­tiltotta. Ítéletében megálla­pította, hogy Pillér Jenő szocialista államrendünk egyik alapintézménye, a tár­sadalmi tulajdon szilárdsága ellen izgatott. Az ítélet nem jogerős. (MTI) Kállai Gyula Bombay-ban Kállai Gyula szombaton Bangalore városában a fiatal indiai nehézipar legkorsze­rűbb üzemeivel ismerkedett. A miniszterelnök elsőként a 11 éve épült, sok ezer mun­kást foglalkoztató Hindustan szerszámgépgyárat kereste föl. A dolgozók mindenütt mele­gen üdvözölték a magyar kor­mányfőt. Kállai Gyula végig­járta a fémforgácsoló műhe­lyeket, az öntödét, a tanmű­helyt, az óragyárát és a töb­bi üzemrészt. Délután Kállai Gyula bú­csúlátogatást tett Majszur ál­lam vezetőinél, majd repülő­gépen Bombay-ba, India má­sodik legnagyobb városába in­dult. A Bombay-i repülőtéren tró­pusi hőségben a város és Ma- harastra állam vezetői, a kon­zuli testület és a magyar ko­lónia tagjai üdvözölték a mi­niszterelnököt Nagy-Bombay lakossága jelenleg négymillió­nál tart, és nem volt megle­pő, hogy a város feldíszített utcáin óvatos becslés szerint legalább félmillió ember kö­szöntötte a magyár vendége­ket. Szombatón esté Maharastra kormányzója vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A magyar küldöttség hétfőn indult haza Bombay-bői, és Ciprus érintésével érkezik vissza. (MTI) TÍMÁR EDE: ' * *• »r»* - ö A. ’A AMERIKAI ■ mm i'y j ISMÉT EGY ELNÖKGYILKOSSÄG »Az Egyesült Államok törté­netében sok fennkölt fejezet ta­lálható, de fennköltség tekinte­tében egyik sem hasonlítható ahhoz a fejezethez, amely a Panama-csatorna építési jogá­nak a biztosításához vezető utunkkal foglalkozik.« Ezt Theodor Roosevelt, az USA egyik legreakciósabb politikát folytató egykori el­nöke jelentette ki. Hogyan is festett a való­ságban ez a csodálatos, »fennkölt« út? Eljutottunk odáig, hogy az amerikai kongresszus 1902. június 28-án megszavazta a Panama-csatorna megépíté­sét. Most már a Fehér Há­zon volt a sor. Az USA vezetőinek a győzelmes spanyol háború után fejébe szállt a dicsőség. Eszükbe sem jutott, hogy a katonailag és gazdaságilag gyenge latin-amerikai orszá­gok részéről ellenállásba üt­közhetnek. De a becsületes latin-amerikai politikusok föl­ismerték a veszélyt. Antonio Jósé Uribe kolumbiai kül­ügyminiszter már 1899 au­gusztusában megmondta: — Az angol és amerikai diplomaták között a Clayton —Bulver-szerződés megszün­tetéséről folyó tárgyalások, az Egyesült Államokban ma kormányon levő imperialista .csoportok törekvései igazol­ják azokat az aggályokat, amelyeket a spanyol—ameri­kai háború elején tápláltunk abban az értelemben, hogy Spanyolország után — or­szágunk fekvésére való te­kintettel — mi leszünk fe­nyegetve közvetlenül. Így is történt. A csatorna építésének he­lyéről folytatott kongresszusi vita idején Buffalóban egy anarchista meggyilkolta Mc­Kinley elnököt. A tragikus sorsú elnök he­lyét Theodore Roosevelt, az amerikai imperialisták »nagy Teddyje« foglalta el. Theodor Roosevelt olyan tipikus elnök volt, aki nem tudta elvisel­ni, hogy valaki nemet mond­jon, ha az USA igent mond. Ebben az időben Silva dok­tor, majd Concha doktor volt Kolumbia követe Washing­tonban. Nem volt könnyű dolguk és irigylésre méltó helyzetük, amikor olyan em­berekkel szemben kellett vé­delmezniük hazájuk érdekeit, mint Roosevelt, Hay, Crom­well és Bunuau-Varilía. Rá­adásul kormányuknak nem volt egészen szilárd állás­pontja. A huszadik század első há­rom évében első számú kül­politikai kérdés lett a Ko­lumbiával való szerződés megkötése. Theodor Rooseveltet a ko­lumbiai ügy elhúzódása in­gerelte. Ilyen levelet írt kül­ügyminiszterének, Haynak: »Miért nem vehetjük meg a Panama földszorost egészen, miért kell bérbevennünk Ko­lumbiától? Szerintem a vétel nagyon jó dolog lenne. Ügy gondolom, a kolumbiaiak meg­változtatnák alkotmányukat, ha eleget kínálnánk nekik.«« Ez a cinikus hang, és a dollár mindenható erejébe vetett hit jellemző képet fest a »nagy Teddy« és számos más, frissebb sütetű ameri­kai politikus gondolkodás- módjára. Csakhogy a kolumbiaiak nem siettek, és eszük ágá­ban sem volt olyan szerző­dést kötni, amilyent az USA kívánt. A »nagy Teddy« egyre dü­hösebb és vadabb lett. »Ezek a kolumbiaiak arcát­lan bitangok és nyomorultak« — — írta az USA feje egyik levelében. Mit lehetett tenni? Az USA a már korábban begyakorolt ágyúnaszád-diplomáciához fo­lyamodott. Amerikai hadihajók jelen­tek meg Colón és Panama előtt. Sőt a Ranger és a Wisconsin nevű cirkálók egyenesen befutottak a pa­namai kikötőbe. A Cinci- matti nevű cirkáló pedig a colóni kikötőben vetett hor­gonyt. Az ürügy? Ami azóta is divat az amerikai külpolitikában, s amit ma is állítanak minden amerikai agresszió idején. Íme: Az USA bejelentette, hogy a Panama földszorosban és térségében rendzavarás és lázadás veszélye fenyeget! Az Egyesült Államok eljá­rása óriási felháborodást kel­tett Kolumbiában, Bogota ut­cáin tiltakozó tüntetések kez­dődtek, és szigorú, határozott föllépést követelt a nép az USA ellen. A kolumbiai kor­mány tiltakozó jegyzéket nyújtott át Washingtonban. John Hay külügyminiszter meghökkent. Nem számított ilyen nagy ellenállásra. Le­velet írt Bogotába, mento- getődzött, és bejelentette, a haditengerészet utasítást ka­pott Kolumbia szuverenitá­sának tiszteletben tartására. A hadihajók kiküldését a beavatott washingtoni körök véleménye szerint rosszul időzítették. Takaródét kellett fújni, és a diplomáciai nyo­más másik eszközéhez folya­modni. Concha doktor. aki Kolumbia érdekeit védelmez­te, roppant nehéz helyzetbe került. Ilyen levelet írt kor­mányának: »Hay és Cromwell ellenem dolgozik, s nincs kizárva, hogy Igyekszenek megszabadulni tő­lem, persona non grata va­gyok a szemükben, de ezektől az emberektől ez megtisztelte­tés számomra.« Munkáját nehezítette az is, hogy kormánya — attól fél­ve, végül mégis Nicaragua kapja meg az üzletet — tak­tikázott. Azt a taktikát választották, hogy Washington kívánsá­gainak megfelelően megkötik a szerződést, de annak ratifi­kálásáról a kolumbiai parla­ment döntsön, s így a fele­lősséget levegye a kormány válláról. Concha doktor táviratot kapott Bogotából: »Megkötni a szerződést mindenáron!« Csakhogy Concha több volt, mint diplomata — hazafi volt. ' — Nem tudok aláírni olyan szerződést, amilyent az Egye­sült Államok kíván — jelen­tette kormányának, és kérte, hogy hívják vissza. (Folytatjuk) Az Albán Népköztársaság kormánya fölkérte a Len­gyel Népköztársaság kormá­nyát, hívja vissza a tiranai lengyel nagykövetet. Mint ismeretes, a lengyel kormány kiutasította az albán nagy­követet. Közös értekezletet tartot­tak a Francia Köfttmunista Párt és a szocialista párt képviselői. A megbeszélésen arról volt szó, hogy milyen formában folytassák a két párt közti párbeszédet az alapvető kérdésekről. A panamai fővárosban pénteken összeült az a bi­zottság, amelyet az Amerikai Államok Szervezetének múlt év végén tartott miniszteri értekezlete megbízott a szer­vezet alapokmányában vég­rehajtandó változtatások ki­dolgozásával. A bizottságban az AÁSZ húsz tagállamának 150 küldöttje vett részt. Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes szombaton fogadta Wilhelm Meissnert, az NDK budapesti nagykö­vetét, és átadta a magyar kormány válaszát a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az európai biz­tonság kérdésével kapcsola- 1 tos memorandumára. Megnyílt Berlinben a 9. német parasztkongresszus. A megnyitó beszédet Gerhard Grüneberg, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottságának póttagja tartot­ta, majd Georg Ewald mi­niszter tartott referátumot. Revolveres támadók ma­gukkal vitték Jacques Pe- yerga francia egyetemi ta­nárt, aki az algériai egye­tem közgazdasági és tervezé­si intézetének igazgatója. Ipari nagy vállalat keres hosszabb számviteli gyakor­lattal és okleveles vagy mérlegképes könyvelői vizs­gával rendelkező személyt vezető beosztásba. Pályázatokat »Ipari nagy vállalat«« jeligére 35786-os számra a hirdetőbe kérünk. _______________________(35786)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom