Somogyi Néplap, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

Péntek, 1966. február 25. 5 SOMOGTI NÉPLAP Elvtelen kapcsolatból bűnszövetkezet MINTHA TAVASZ VOLNA Jó munkatársaknak ismer­ték a dolgozók a zákáriyi tég­lagyár vezetőjét, Magyar Sán­dort és az irodavezetőt, Ma­gyar Lászlót. Kevesen mertek arra gondolni, hogy ez a lát­szatra jó kapcsolat elvtelen alapokra épül, sőt végül bűn- szövetkezetté válik. Pénz, pénz, pénz... A két Magyarnak ez volt a mindene. S hogy pénzt szerez­zenek, semmitől sem riadtak vissza. Bár tiltva volt, mégis elvállalták, hogy magánszemé­lyeknek a gyárból téglát szál­lítanak. Fölvették a pénzt, a maguk vagy ismerőseik nevé­ben feladták a téglát, illetve egy részét. De előfordult, hogy a jóhiszemű emberek hilba várták a téglát. A belegi Hor­váth János 8000 tégla árát ad­ta át nekik. A pénzt Magya­rék elosztották egymás között, Horváth a téglát mégsem kap­ta meg. Varga György (Ber- zence) 3885 forintot adott át nekik, s 5000 téglát kért érte. Magyarék azt mondták,, hogy a téglát leszállították — noha ez nem volt igaz —, az illető nevét pedig aláhamisították az átvételi elismervényre. Rendszerint kifizettették a megrendelőkkel a gyártól a vasűtig lebonyolított fuvaro­zás díját, pedig a téglát a gyár fogatával hordatták ki. A pénzt zsebre tették. Magyar László kezelte a pénztárt. Magának és ismerő­seinek szabálytalanul folyósí­tott útielőlegeket. Az elszámo­lásról már nem gondoskodott; mint mondta: megfeledkezett róla. És arról is, hogy ki vet­te föl Túri István téglagyári munkás nyereségrészesedését, és ki hamisította alá Túri ne­vét A bírósági írásszakértő bebizonyította, hogy az aláírás Magyar Lászlótól származik. Hamis jelentés, jogtalan prémium Egymással összejátszva — de külön-külön is — 1964-ben és 1965-ben 129 000 forint ér­tékű téglát szállítottak ki a gyárból minden bizonylat nél­kül. Tudták, ha ezt valami­lyen módon nem leplezik el, akkor hamarosan őket leplezik le. Ezért több közületi és ma­gánszállítást úgy jelentettek, hogy a gyárból a kiszállítás megtörtént. Egy-egy tételt ki is adtak, de az átvételi elis­mervényt utólag meghamisí­tották. A Somogy megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat szám­lájára utólag 23 500 téglát ha­misítottak rá. A csurgói fmsz 45 000 téglát rendelt. Magya­rék hamis bizonylatokkal azt jelentették, hogy ebből 41 000- et leszállítottak, noha jóval ke­vesebbet adtak ki. Az őrtilosi tanács 30 000 téglát rendelt, erre a számlára 33 000 tégla le­szállítását jelentették, pedig csak 25 000 darabot adtak ki. Megtették azt is, hogy egy- egy napra a tényleges teljesít­mény kétszeresét jelentették. A munkások ezért fölvették a jogtalan bért, a gyárvezetők pedig a jogtalan prémiumot! Akaratlanul is segítettek Magyar Sándor és Magyar László 62 708 forint kárt oko­zott a társadalmi tulajdonban. Megkönnyítette a visszaélést, hogy a gyárban nem volt ka­puőr, és így zavartalanul hord­hatták ki a téglát. Akaratlanul is segítségükre voltak azok a magánvásárlók, sőt egyes ta­nácsi és szövetkezeti vezetők is, akik elismervény nélkül ad­tak át nekik sok ezer forintot, és még akkor sem jelentették gyanújukat a kaposvári köz­pontnak, amikor a téglát hó­napok múlva sem kapták meg. Helytelen volt, hogy a gyárban a közülefek átvételi elismervé- nyét cégbélyegző nélkül elfo­gadhatták. Például a csurgói fmsz számláira olyanoknak a nevét hamisították, akik nem is dolgoznak a szövetkezetnél. AZ ILLETÉKESEKÉ A SZÓ Megszüntette a vállalat a szabálytalanságokat Kellner Bemát tanácstag Rombolás vagy építés című írásában megbírálta a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatot, mert az Ez­redév utcai építkezéseknél a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának határo­zata ellenére elfoglalta az út­testet. Stadler József főmérnök, a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának helyet­tes vezetője felhívta a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat figyelmét, hogy szüntesse meg a Palmiro Tog­liatti Megyei Könyvtár kör­nyékén tapasztalt szabályta­lanságokat. A városi tanács építési és közlekedési osztá­lya szabálysértési eljárást in­dított a mulasztást elkövető építésvezető ellen. A tanács írásban értesítette a 27. sz. körzet tanácstagját az intéz­kedésről. Kiss István rendőr őrnagy, a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztályvezetője megálla­pította, hogy a transzformá­tort tolatás közben húzatták meg. A hibát azonnal kijaví­tották. A gyalogjárda szélén, Ipari nagy vállalat keres hosszabb számviteli gyakor­lattal és okleveles vagy mérlegképes könyvelői vizs­gával rendelkező személyt vezető beosztásba. Pályázatokat »Ipari nagy vállalat« Jeligére 35786-os számra a hirdetőbe kérünk. (35786) a zöldsávon több keréknyom volt, a fatörzs a fél úttestet elfoglalta. A közlekedésrendé­szeti osztály felhívta a vál­lalat figyelmét, hogy tisztítsa meg az úttestet, s ne vegyen több helyet igénybe az en­gedélyezettnél, a gépkocsive­zetőket pedig figyelmeztes­sék, hogy óvatosan közleked­jenek. A kárt a vállalat meg­téríti. Mivel a felvonulási rész korlátozott, a teherkocsik forduláskor, tolatás közben könnyen érintik a zöldsávot. Háromszor megismételték a cigánytáncot a nagycsepelyi lányok Január közepétől minden este világosak voltak a mű­velődési otthon ablakai. Csikós Balázs, Rózsa Éva megszer­vezte a színjátszó és a tánc­csoportot. Február 19-én mu­tatkozott be az újjászervezett KISZ-együttes villámtréfákkai, kabarészámokkal, táncokkal. A délutáni előadáson nyolcvan gyerek, az estin százkilencven­nyolc felnőtt töltötte meg a művelődési otthont. Az esti előadáson olyan sikerük volt a lányoknak, hogy háromszor megismételték a cigánytáncot. Rózsa Éva, a KISZ-szervezet gazdasági felelőse elmondta, hogy 1340 forint volt az együt­tes bevétele, s így most 1850 forint a szervezet vagyona. A fiatalok kirándulásra, táboro­zásra szeretnék fordítani ezt az összeget. A műsoros est után sem ma­radtak abba a próbáik, a tánc­csoport most a kulturális szemlére készül. Stefán János vb-titkár A felületesség is ludas Ma­gyarék visszaéléseiben. A ta­nácsok és a szövetkezetek a téglát nem darabszámra vették át, s csak most, utólag derült ki, hogy több ezerrel keveseb­bet kaptak, mint amennyit megrendeltek és kifizettek. A bolhói tanács előre igazolta az átvételt, ki is fizette a szállí­tási költséget, a téglát azonban nem mind kapták meg. A rendőrség a vizsgálat be­fejezése után több javaslatot tett a hasonló esetek megelő­zésére. A gazdasági vezetők elsőrendű feladata, hogy szigo­rú ellenőrzéssel meggátolják a visszaélések elkövetését. Igen, úgy látszik, mintha a tavasz türelmetlen kíváncsi­ságból bekukkantana a télbe. Enyhe az időjárás, a vetések borsó alá: a télen szarvasba rakott istállótrágyát fogatok hordták szét a harmincöt hol­das táblán, az asszonyok szét­terítették, és a traktorok mind­Zöldborsó alá készítik a talajt a háromfai Űj Barázda Tsz-bcn. Szaiai László 4 növényvédelem húrjai Már csak a cimablomhúrtól függ, hogy sikerül-e a porrog- szentkirályi Aranymezei Tsz 135 holdas gyümölcsösében az idő­szerű növényvédelmi munkát jól elvégezni. A tsz vezetősége és tagsága nagy lendülettel ké­szül a gyümölcsös tavaszi ápo­lására. Sok gondot okozott a növényvédő szerek beszerzése, de a gépalkatrészek biztosítása még nagyobb leleményességet követel. A permetezésben dolgozó RS— 09-es traktorhoz ventillátorszíj kellett. Jobb híján sikerült pó­tolni a Volga személygépkocsi szíjával. Hátravan még a szó­rópisztolyokhoz és a szelepek­hez szükséges rugók beszerzése, s akkor ' a madárfütty mellett más »-zenei aláfestése-« is lesz a növényvédelemnek. Ezek a rugók ugyanis nem kaphatók. A tsz szakemberei zongora- és cimbalomhúrok spirálozásával akarják pótolni a hiányzó al­katrészeket. Reméljük, a hangszer-kereske­delmi szaküzlet készletei meg­oldják a kártevők elleni véde­kezést ... R. P. színe üde zöldbe ment át, az ágakon rügyek fakadnak. Igaz, a görgetegi Búzakalász Tsz irodája előtt beszélgetve a mi­nap azt bizonygatta egy nagy bajuszú, éltes bácsi, hogy a kutya nem ette meg a telet, és márciusban megjöhet a böjtje a jó időnek. No de hát attól még el lehet végezni egy-két tennivalót. Görgetegen meg Kuntelepen elkezdték a korai burgonya előhajtatását, és hozzáfogtak még néhány tavaszi mimikához. Az északi járásokban már vetésre alkalmas a talaj, dé­len azonban még elsüllyednek a gépek, túl nedves a föld. Akadnak magasabban fekvő területek ezen a vidéken is, ahol elkezdték a műtrágyázást meg a talajmunkákat. A nagyatádi járásban is egy­re több traktor indul a mező­re. Háromfán több szántótrak­tort láttunk egy táblán a hét elején. Nagyon szervezetten készítették elő a talajt a zöld­GflZPBSéGI nLQPFQGQLmnH As életszínvonalról A gazdasági és tervező munka gyakorlatában álta­lában az egy főre eső reál- jövedelmet használják az életszínvonal jellemzésére. A szakemberek ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy ez a mutató önmagá­ban csak megközelítően tükrözi a mindenkori élet- színvonalat. A gyakorlat­ban rengeteg olyan intéz­kedés történik az életszín­vonal emelése érdekében, amely számokkal nem -vagy csak nehezen határozható meg, tehát kívül esik az egy főre jutó reáljövede­lem mutatóján. Az életszínvonal talán a legösszetettebb, legsokolda­lúbb közgazdasági fogalom. Ez természetes, hiszen sok­oldalú, összetett maga az élet is, és ha »színvonalát-« értékelni akarjuk, sok ol­dalról kell megvizsgálnunk. Mi határozza meg főbb összefüggéseiben az élet- színvonalat? Mindenekelőtt az elfogyasztott, felhasz­nált anyagi javak, élelmi­szerek, ruházati cikkek, tisztálkodási kellékek stb. mennyisége. Ez eléggé vi­lágos, és összegezhető anya­gi formájában és pénz for­májában egyaránt. De va­jon mindegy-e az életszín­vonal szempontjából, ha pl. bővül e cikkek választéka, vagy változik az összetéte­lük, vagy javul a minősé­gük? Egyáltalán nem! Hogy csak egy kis, de jellemző példával éljünk: a műszál­ból készült férfizoknik el­terjedése nyomán lassan szinte feledésbe merül a zoknistoppolás, ami pedig nem is olvan régen — fő­leg a több gyermekes csa­ládoknál — a háziasszony rengeteg idejét rabolta el. Az ilyen és ehhez hasonló tényezők együtt jelentősen befolyásolják az életszín­vonalat, de számszerűen bi­zony nehezen mutathatók ki. Az egészségügyi ellátás minősége ugyancsak fon­tos tényező, és ezt a reál­jövedelem-számításnál fi­gyelembe is veszik. De pl. az egyre szaporodó nagy hatású gyógyszerek megje­lenése, használata és hatá- suk már nehezen mérhető számszerűen. A szociális ellátottság az öregedről, a gyermekekről tqrténő gon­doskodás a szocialista or­szágokban — így hazánk­ban — messze megelőzi még a nálunk jóval fejlet­tebb, gazdagabb tőkésorszá­gokat is. A lakáskörülmé­nyek az életszínvonal egyik legfentosabb tényezőjét je­lentik. Bizonyos fokig ősz» szefügg ezzel a gáz-, víz-, vil­lanyellátás, az egyéb szol­gáltatásokkal való ellátott­ság, a közlekedés fejlett­sége stb. Főleg az utóbbiak olyan természetűek, amelye­ket sokan figyelmen kívül hagynak, ha az életszínvo­nalról esik szó. A kulturális szükségletek kielégítése, az iskoláztatás színvonala, lehetőségei egy­re nagyobb fontosságra tesznek szert életünkben. A munkakörülmények alaku­lásáról, a munkaidő hosz- száról, a munka nehézsé­géről stb. szintén nem fe­ledkezhetünk meg, ugyan­úgy, mint a szabad idő nagyságáról és a felhaszná­láshoz nyújtott lehetőségek­ről: a pihenési, szórakozá­si lehetőségiekről stb. Ez a sokrétű, távolról sem teljes felsorolás is mu­tatja, milyen szerteágazó tényezői vannak az élet- színvonalnak, és ezeknek csak egy része határozható meg számokkal. Az egy fő­re jutó reáljövedelem 1949 óta mintegy kétszeresére nőtt hazánkban. De emel­lett sem szabad megfeled­kezni az életszínvonalat be­folyásoló, számokkal nem mérhető tényezőkről, mert ezek is hozzájárulnak élet­tünk szebbé, könnyebbé és kulturáltabbá válásához. B. Gy. járt leszántották. Szintén Há­romfán találkoztunk Benedek József traktorossal: műtrágya- szórót vontatott Zetorjával a burgonyának szánt területen. Sok kárt okozhatnak a nagy­atádi járás tsz-eiben a belvi­zek. Itt is, ott is víztükrök csillognak a földeken, ám a levezetésnek alig látni nyomát. Gyorsabban kellene végezni A műtrágyázott földbe burgonyát ültetnek majd a háromfaiak. Bolháson is szántott traktor, s. a műtrágyát géppel meg kéz­zel szórták az őszi kalászosok­ra meg oda, ahova majd kuko­ricát vetnek. ezt a munkát, mert ha soká késlekednek, a vízzel borított vetések nem láthatnak ta­vaszt az idén. Kár volna ér­tük... H. F. Megindultak a szántótraMorok a csurgói járásban is (Tudósítónktól.) Bóra Sándor, a csurgói já­rás főagronómusa kedvezően, ítéli meg a szövetkezetek ko­ra tavaszi munkáját. Az utóbbi két héten a jó idő a földekre csalogatta a falu­si embereket. Legtöbben a fej trágyázáshoz fogtak hozzá Eddig a 9000 holdból 3500 holdon fejezték be ezt a munkát. Legjobban a záká- nyiak dolgoztak, s csaknem végeztek vele; jól haladnak az inkeiek és a somogyud- varhelyiek is. Előfordult, hogy némelyik szövetkezet kölcsönbe adott műtrágyát azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek még nem volt készletük. Néhány hdlyen várják, hogy a tavaszi ka­pások alá való káliummű­trágya megérkezzék. A határszemlék szerint az ősziek jól teleltek. A veté­seknek mindössze egytizede tekinthető gyengébbnek. Hordják az istállótrágyát is, és megindultak a szántótrak­torok. Mintegy 800 holdra nőtt a frissen szántott terü­let. Készítik a vetőágyat a máknak, a borsónak és más korai növényeknek is. A szö­vetkezetekben tisztítják a magvakat, hogy mihelyt a talaj állapota megengedi, ha­ladéktalanul elvethessék. Vetik a tavaszi árpát Somogyacsán A jó idő hamar megszárítot­ta a domboldalakat Somogy­acsán. Az ősszel mélyszántott területen megjelentek a tár­csák, a simítok, nyomukban pedig a votőgépek. Sümegi Gyula meg Haszonics István traktorosok Horváth Ferenc és Sándor János farosokkal már napok óta vetik a tavaszi ár­pát. A hét közepén megjött az eső, néhány napra megszakí­totta ezt a munkát, de — ter­veik szerint — ha hamarosan beköszönt a jó idő, a hét vé­gén vagy a jövő hét elején mind a nyolcvan holdon föld­be kerül a tavaszi árpa vető­ina gja. A vetéssel párhuzamosan szórják a műtrágyát is. Ez a munka a szövetkezetben dol­gozó csaknem valamennyi asz. szonynak ad elfoglaltságot. A szövetkezetnél felhasznált mű­trágya pótlására folyamatosan érkezik a szuperfoszfát meg n pétisó. Az ősszel felszántott talajra kézzel szórják ki a műtrágyát, nem akarják, hogy a gépek nagyon összevágják a földet. Közben pedig mír hoz­záláttak a burgonya el ócsíráz­ta tásához is. Felbontották a prizmákat, válogatják a gumó­kat, s hamarosan hajtatóházba kerülnek a ládák. Villanyszerelőket VESZ FÖL az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári, siófoki, nagyatádi és marcali építke­zéseire. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat villanyszerelő részlegénél, Kaposvár, Szán­tó Imre utca 11. és a központ munkaügyi osztá­lyán, Május 1. u. 57. sz. (35477)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom