Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
Somogy Héplap A-r MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA EF^C MEGYEI TANACS LAPJA Emberségesen, tárgyilagosan! RENDKÍVÜLI ELŐLÉPTETÉS Gyakran hangoztatjuk: szocializmust építő társadalmunk, ban legfőbb érték az ember. Akadnak azonban, akik ezt a nagyon szép elvet éppen akkor rúgják fel, amikor legnagyobb szükség lenne az emberségességre. Ezt tapasztalhatta Kiss István, a Vas- és Fémipari Vállalat fénycsőüzemének vezetője is. Jutalmazás után elbocsátás November 7-én még jutalmat kapott — háromszáz forintot —, nyilván azért, mert jól dolgozott. Alig egy hét múlva viszont felfüggesztették állásából, december elején pedig fegyelmi úton elbocsátották. Berek János igazgató — korábban a vállalat főmérnöke volt — csaknem három sűrűn gépelt oldalon indokolta a fegyelmit, illetve az elbocsátást Eszerint Kiss István üzemvezető felületes, önkényeskedő, hanyag ember, elsősorban ő az oka, hogy üzemében sorra tönkremennek a gépek, akado- dozik a termelés, szaporodnak a súlyos balesetek. Emellett durva beosztottjaival és fölöt- teseivel szemben. Sőt odáig ment, hogy a vállalat vezetői ellen hangolta munkatársait Kölcsönös sértegetés Csaknem öt órán át tárgyalta a vállalati munkaügyi döntőbizottság Kiss István fellebbezését. Tanúi olyan előzményekről is elmondták véleményüket, amelyek a fegyelmi határozatban nem szerepeltek. November 10-ón az igazgató Utasítására a fénycsőüzem vezetőinek termelési tanácskozáson kellett megjelenniük. Az igazgató ezzel kezdte: — Tudomásomra Jutott, hogy maguk szabotálják a termelést! ... Kiss István valamennyiük Revében felháborodottan tiltakozott az alaptalan gyanúsítás ellen. Sértett mindenkit az igazgató állítása. Ezt mondta el Nagy Józsej. Krdkter hajós és Zacommer Lajos művezető meg Györfi Gyula diszpécser, és így vélekedett Nemeskéri Róbert is, aki ugyan nem dolgozója a vállalatnak, de mint az Egyesült Izzó műszaki megbízottja részt vett az említett “■tanácskozáson-“. Szerinte Berek János igazgatót helytelenül tájékoztatták a fénycsőüzem és az ottani vezetőik munkájáról, ő ezt elfogadta anélkül, hogy meggyőződött volna az igazságról. Nos, így kezdődött a fénycsőüzem termelési tanácskozása, és a folytatás sem lehetett más: az igazgató és az üzemvezető sértegette egymást, megengedhetetlen hangot ütött meg Mindenért ő a hibás? A fegyelmi határozat szerint a fénycsőüzemben tapasztalható minden hibáért Kiss István a felelős. Azért is, mert rosz- szak a gépek, mert nem kielégítő a termelés, mert sok a súlyos baleset. Pedig csak a múlt év áprilisában nevezték ki (üzemvezetőnek. Előtte többen dolgoztak ebben a munkakörben, de nála jobb eredményt — éppen a rossz gépek miatt — nem értek el. 1965. november 4-én egy csonkulásos baleset történt a fénycsőüzemben. Ezért is öt tették felelőssé — a fegyelmi szerint — mondván: nem oktatta ki a dolgozót a gép használatára, s a gépet nem látta el megfelelő védőberendezéssel. Igaz, mulasztás terheli Kiss Istvánt, de másokat is, ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy a sérült már ke. esztendeje van ebben az üzent ben, s valamennyi gépen dolgozott (Vajon hogyan zajlottak le a havi biztonsági szemlék, ha nem vették észre, hogy hiányosak a gépek, s nem oktatták ki megfelelően a dolgozókat?) A harag rossz tanácsadó Kétségtelen: a fénycső izem akadozó munkája zavarta az egész vállalat termelését, s Berek János igazgató változtatni akart ezen. Azonban sza- botálással vádolni embereket — amíg nincs bizonyíték —, több mint súlyos melléfogás! Nem állítom, hogy Kiss István hibátlan ember, hiszen műszaki vezető társai elmondták, hogy korábban gyakran megfeledkezett magáról, és durváskodott. A bírálatok hatására azonban változtatott magatartásán. Azt sem állítom, hogy mindig a legjobban cselekedett a termelés érdekében, hiszen még csak négy-ót hónapi üzemvezetői gyakorlattal rendelkezett. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ő és műszaki vezető társai heteken át napi 12—16 órát dolgoztak, sőt éjjelenként is az üzemben maradtak a munka folyamatossága végett. Némely vállalati vezető szerint “erre nem kérte őket senki, minek csinálták!«. Ez a visszautasító szemlélet csak arra jó, hogy fásulttá, közömbössé tegyen olyan embereket, akik kötelességüknél valamivel többet akarnak tenni. Helytelennek tartjuk, hegy Kiss István hibáit egy csokorba szedték, miután az igazgatóval összeveszett. A döntőbizottság megváltoztatta az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot, és a fegyelmit fenntartva Kiss Istvánt alacsonyabb beosztásba helyezte, ö azonban ebbe sem nyugszik bele, mert alaptalannak tartja az egész vádat Szerintem a fegyelmit az igazgatót ért személyes sérelem indította útjára; nélkülözi a kellő emberséget és az elengedhetetlen tárgyilagosságot Szalai László ÚJRA A VOLÁNNÁL ö, ti szerencsések, akik láttok még közeire s távolba talán, ó, ti mindenre képes embertársaim! Hozzátok fordulok immár keservemmel. Gyengülő szemem fényére mondom, igazat szólok, mit papír is bizonyít, rusnya sárgás papírdarab s egy vádoló szám rajta: 938650. Érütek-é a jelszót? Látnokká válók lassacskán, ki leikével, agyával képes látni csak, mert szeme fényével eljátszadoznak időtlen időkig. Tekintetemet nem a könny homály ősit, ja el, bár sírni is lehetne kedvem. De férfi vagyok, nem asz- szony: száraz szemmel révedezve nézek magam elé, de nem láthatok . . . Mert hogy öregszik az ember, szerencsés embertársaim, ez az élet rendje, jól tudoan. Vádolhatnék körülöttem bárkit, de miért tegyem: hiszen segít, aki tud. és segíteni akartak többen is gyengülő szememen. Az orvosra úgy néztem föl, mint kedvem, «tetem hosszabbítóJZÓíhoUL Uestw jára, amikor azt mondta: — Nézze, kérem, én különleges pápaszemet írok fel magának, higgyen és bízzon bennem. Kombinált ókula lesz, közeire, távolra is lát majd vele, csak vissza ne nézzen soha, az szédítő, és katasztrófába dönt. S akkor én lobogtattam az írást. Vittem, vittem száguldva az utcán, mígnem az OFO TÉRT nevű boltban kötöttem ki. Tud- ják-é, mit mutatott akkoron a naptár? 1965. április 17-ét.. . — Á, ez komplikált dolog — mondta a fehér köpenyes nem túlságosan lelkesülve —, négy-öt hónap, aztán elkészül ám! Csak nyugodjon meg, kérem, Zeiss-üveg lesz benne, a jénai gyárból küldik... És azóta is. Küldik. csak küldik, folyton-folyvást küldik az ókulámat, de nem, nem ér ide. Pedig már akkor kifizettem szemem fényének pótlását. Mit tehetek? Látnok vagyok már s nem látó. hónapról hónapra gyengül a szemem. Talán jobb is volna mázv te* »er» küldenek, úgysem lesz jó, újat kell íratni majd. De meg ha küldenek is, minek? Azon a kis sárga cédulán — nejem olvasta föl, én már nem láthatom — van egy bűvös jelszó, ez áll ott: »Három hónapig érvényes.« Ezzel a cédulával már át sem vehetném azt a bizonyos kombinált ókulát, nem adják ki rá, szentigaz, ezt mondja az írás . . . Keservem mérhetetlen hát, értitek-é, közeire s távolba látó embertársaim? Érzékszerveim gyarapodnak már, s lelki szememmel látom a jövőt. Fiat kell nemzenem hát, s annaK unokát, hogy egykoron legyen, ki orrára illesztő majd kombinált szemüvegemet, s hálát mondjon nekem haló poraimban előrelátó gondoskodásomért? ötven- hetven év csupán, s lát majd, kinek látnia kell Zeiss-üve- gen át megszépült valóságunkat... ö, ti szerencsések, akik hetven év múlva láttok majd közeire, s távolba talán. emlékezz^’ látnoki keserveim re. ., AZ AUTÖ UTASAI riadtan néznek össze, amikor a rendőr kezében magasra emelkedik a megállásra utasító jelzőtárcsa. Elsápadnak, de valamennyiük közül a gépkocsivezető viaszfehér arca tűnik ki leginkább. Pedig néhány perccel ezelőtt, amikor elindultak a balatonlellei Kishegy egyik pincéjéből, még harsányak, jókedvűek voltak. Zengett a kocsi a nótázástól, térdükön ütöget- ték a taktust, közben az autó merészen, megtáltosodva vette a kanyarokat. Jókedvük, vidám hangulatuk egy csapásra elillant, amint a 7-es főúton megpillantották a kék rendőrségi kocsit. — Gépjármű-ellenőrzés, kérem, szálljon ki, mutassa fel az okmányokat — szólt be a vezetőnek a rendőr. K. Ferenc úgy érzi, lábából kiszállt minden erő, s percek telnek el, amíg kikecmereg a kormánykerék mögül. Nem kell szakértő, hogy megállapítsák: erősen ittas. A már sok részeg gépkocsi- vezetőt látott rendőr első kérdése, amikor a papírokat átveszi: — Mennyit ivott? — Nem, én soha nem szoktam... Most se, csak hajnalban indultunk, s a fáradtság miatt... — magyarázkodik. De italtól zavaros szeme és a méterekről árulkodó alkoholszag ellene vall. Megadóan hajtja le fejét, s engedelmesen belefúj a vékony üvegcsőbe. Nem tiltakozik az orvosi vizsgálat ellen sem: készségesen felgyűri inge ujját a vérvételhez. — Erősen ittas állapot. Az összeszűkült, zavaros szem, a letargia, az eltompult reflexek mind erre utalnak — mondja az orvos a rendőrnek. Jogosítványát a helyszínen elvették, a kocsit más vitte a telephelyre. Néhány nap múlva a rendőri szabálysértési előadó elé kellett állnia. — Megszegte foglalkozásának szabályait, vezetés közben ivott, s ezzel veszélyeztette utasainak életét és a gondjaira bízott társadalmi tulajdont... — Kérem, én máskor soha nem ittam. Hazafelé jöttünk, s betértünk egy ismerősünkhöz, hogy az ünnepekre néhány liter bort hozzunk. A gazda megkínált bennünket, én szabadkoztam, de társaim biztattak, hogy egy pohárral nyugodtan ihatok, nem számít. Ígérték, ha valami történik, mellettem állnak. Az egy pohárból kettő-három lett, arra nem emlékszem, hogy azután mennyit ittam, csak azt tudom, hogy nagyon sokat... De azt is tudom, hogy„ soha többet... ... 1964 KARÁCSONYA ELŐTT történt ez. K. Ferenc egy esztendeig rakodó- munkásként dolgozott, s még 1200 forint bírságot is fizetett. A napokban a közlekedési rendőrségre hívatták. Visszaadták jogosítványát — Bizonyára hasznos volt ez az egy év. Ha újból ittas vezetésen érjük, sokkal szigorúbban vonjuk felelősségre — figyelmeztették. — Van már állásom, elsejétől újból vezethetek. Tőlem akár borban fürödhetnek az utasaim, többé senki sem beszél rá, hogy vezetés közben igyák. Engem nem fognak többé ittas vezetés miatt felelősségre vonni — fogad- kozik. Hogy K. Ferenc kitart-e elhatározása mellett az nemcsak rajta áll, hanem az utasokon is. Ha ilyen esetben őket is éppen úgy felelősségre vonnák, mint a hivatása szabályait megszegő gépkocsivezetőt, bizonyára jóval kevesebb lenne a lelkiismeretlen, a sofőrt italozásra csábító utas. Sz. L Cikkünk nyomán Busz és vonat is közlekedik Diákok panaszolják című glosszankban azt tettük szóvá, hogy a hazalátogató csurgói kollégistákat nem veszi föl hétfőn reggel a vonatpótló busz Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy a vonatpótló autóbuszok zsúfoltsága miatt december 1-től forgalomba helyeid« a 4022. és a 4025. sz vonatot Kaposvár és Jákó— Nagybajom között. A kért v.w nat hétfőtől péntekig közlekedik. A MÁV bízik benne, hogy a buszok és a vonatpár közlekedtetése megszünteti a zsúfoltságot. Kisebb címletű utalványt is készíttet a TÜZÉP Lapunk december 5-i számában gyors intézkedést kértünk, mert a téglagyárak egyszerre ötszáz vagy ezer téglát adhatnak ki a TÜZÉP-utalványra. Így azonban nagy gondban vannak a szállíttatok és a gépkocsivezetők. Az ÉM Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat közölte, hogy négy évvel ezelőtt, az utalványrendszer bevezetésekor a TÜZÉP vállalta, hogy tájékoztatja a vevőket a szállítás rendjéről, szükség esetén pedig gondoskodik kisebb címletű utalványokról. A TÜZÉP vállalta, hogy a szombathelyi társvállalat példája szerint 250 vagy 300 darabos utalványokat is készíttet. Ha ezernyi klarinét... Biaarr ötleten alapszik ez a csehszlovák filmkomédia: a szökött katona egy fflrdővároska főterére menekül, J. S. Bach szobrához. A szobor megelevenedik, és klarinéttá változtatja a katonára irányuló puskacsöveket. Ettől kezdve a laktanya teljes arzenálja Is átalakul fúvós meg vonós hangszerekké, s a tervezett hadgyakorlatból koncert lesz... A szélesvásznú csehszlovák filmkfc- inedla revflzenéjét a népszerű KaI rel Vlach tánczenekara játssza, a női főszerepet a nálunk is ismert csinos Jana Breichova alakítja. (A filmet a Vörös Csillag Filmszínb be Január 6-tól 9-fc.) SOft OK Háború és béke A tizennégyes háborúban Vitézlő Balogh Jeromos Az elejétől a végéig Részt vett mint szürke gyalogos. S midőn megúszta, nekilátott Elrebegni egy miatyánkot. A második nagy háborúban Őszülő Ba'.ogh Jeromos Mit t hütett? Abban is ré~zt vett Persze mint szürke gyalogos, S mert ismét megúszta a táncot, Hebegett — bárom miatyánkot. Nos, mindez elmúlt, és azóta Nyugdíjas Balogh Jeromos, Csupán a békés forgalomban Vesz részt mint szürke gyalogos, Am este, mikor már megúszta, Letérdel otthon, és egy szuszra, Mim fuldokló, ki partra mászott, Elrebeg — kilenc miatyánkot... (Fülöp) * * * Dr. Allan Werth ismert amerikai orvos a televízióban hetenkértt ad egészségügyi tanácsokat a tv nézőinek- Legutóbb ezt mondta: — Könnyűszerrel meghosszabbíthatjuk életünkért, ha felhagyunk azzal, hogy megrövidítsük! ... Maurice Chevalier, az ismert francia színész és énekes azt állítja, hogy minden fogorvos és fogász királypárti. — Kétségtelen, hogy így van, hiszen valamennyien a koronából élnek. ... David Ogi 1 wie. a legnagyobb amerikai reklámvállalat főnöke mondotta: — Ha egy vállalat szakadatlanul üzleti tisztességét hangoztatja, egy nő pedig az erkölcseivel dicsekszik, hanyatt-homlok szakítok azzal a vállalattal, és hanyatt-homlok sietek a szóban forgó nőhöz. ... Femandel, az ismert francia színész az Elle című női hetilap riporternőjének a kérdéseire válaszolva ezt mondta: — A férfiak addig futnak a nők után, amíg a nők el nem csípik őket. * * * Gloria Swanson, a némafilmek nagy sztárja keserűen állapi tóttá meg: — A Slmszínásznők dicsősége gyorsan elhalványul, és a csillagok egykettőre feledésbe merülnek. Az egyetlen vigaszunk az, hogy mégis van valaki, aki nem feledkezik meg rólunk: az adóhivatal. * * * Még egy F ernandel »■arany kőpé s«: Amikor a francia televízió riportere megkérdezte tőle, hogy édesapjára vagy édesanyjára hasonlít-e, a világszerte ismert komikus így válaszolt: — Komolyan azt akarja, hogy megsértsem édesapámat vagy édesanyámat? ... Nagy meglepetést keltett hívei körében az angliai Worksop bányavároska plébánosa, amikor bányászsisakkal a fején kapaszkodott föl a szószékre. Nem sokáig hagyta csodálkozni híveit, így szólt hozzájuk: — Mindaddig sasiakkal a fejemen prédikálok nektek, amíg meg nem javítjátok a templom mennyezetének hulló vakolatát. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye; Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség* Kanosvár, Latinka Sándor u. 2 Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. K^ osrá»\ Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem ör/iünfe meg és nem adunk vissza. Terjeszti- a Mátrái Post*» Előfizethető a h l* » -«m;' Aknái és postískézbesitőkm! Előfizetési díj egy hónapra 12 FÚ Index: 2506? Cészült a Som' " a pari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
