Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Szombat, I960, január L GY MAGYAR FILM? Keleti a fáradhatatlan sjs Nádasy, a titokzatos sft Készülnek a jövő évi tervek $ Év végi látogatás a filmgyárban diktál. Ha kel­N ádasy László ugyan­csak a harmadik csoport tagja. Az év utolsó napjaiban a vágószo­bában dolgozik. Most állítja össze a Fény a redőny mö­gött című filmjét. Az elsöté­tített kis szobában a rende­ző együtt ül Záhonyi Sándor vágóval. Reggeltől estig vetí­tenek, a kép nem nagyobb, mint a televízió ernyőjén. A vágás fontos fázisa a gyártás­nak. Minden jelenetet ugyan­is kétszer-háromszor is cel­luloidszalagra vesznek, és ilymódon dől el, hogy a több változat közül melyik és mi­lyen hosszúságban kerül a filmbe. Ez határozza meg a ritmust, vagyis itt kell elke­rülnie a rendezőnek és a vá­gónak a vontatottság veszé­lyét Minden mozdulatnak, min­den szónak különösen fon­tos szerepe van Nádasy László új filmjében. Most éppen azt a jelenetet vetítik, amikor a főszereplő, Latino- vics Zoltán gyanúsan im­bolygó fényt pillant meg egy hivatal folyosóján. Megpró­bál behatolni, de nem tud. — Semmit nem mondha­tok — titokzatoskodik Ná­dasy László rendező —, sem azt nem árulhatom el, ho­gyan akarnak kémek egy rendkívül jelentős magyar találmány birtokába jutni, sem azt, hogyan leplezik le őket az elhárítok. Majd jö­vőre, a moziban ... A négyes alkotócsoport vezérkaránál, Ne­meskürti István szo­bájában főleg előkészületi munka folyik. Az 1965-re ter­vezett négy film ugyanis már kész. A csoport idei termése: Az iszony, A nehézéletűek, a Patyolat-akció és a Zöld ár. Hármat már látott a közön­ség. A negyedik, Jancsó Mi­hály filmje, A nehézéletűek, És Ruttkay játszik. A szín: Hasonló a helyzet a máso­dik csoport főhadiszállásán is. Palásthy György éppen a Ketten haltak meg című filmjének felvételeit nézi a házivetítőben a kritikusoknál is szigorúbb szemmel. — Minden mozinéző úgy ismer, mint vígjátékrendezőt — mondja Palásthy —, külö­nösen a Meztelen diplomata című filmem után. Szeretném bizonyítani, hogy nem áll tőlem messze a dráma sem. A téma röviden: miért hal meg két szerelmes — a faji előítéletek miatt — csak azért, mert egyikük cigány?-. Forgács Lajos gyártásveze­tő szobájának ajtajára ép­pen új táblát tesznek ki. Ez jelzi, hogy új film forgatásá­ra készülődnek. Címe: Fel­hők között, rendezője Mészá­ros Gyula, ugyancsak a má­sodik alkotócsoport tagja. — Mibe kerül a film? — érdeklődünk Forgács Lajos gyártásvezetőtől. — Négymillió forintos a költségvetésünk, általában ennyibe kerül egy-egy ma­gyar film előállítása — mondja — Természetesen akad kivétel is: főleg a tör­ténelmi témák drágák, első­sorban a kosztümök és a kü­lönleges díszletek miatt. Régi vágya a közönségnek, hogy végre filmesítsék meg Gárdonyi híres regényét, az Egri csillagokat. Ha már egyszer így szemtől szembe találkoztunk egy filmköltség­vetési szakemberrel, meg­kérdezzük: — Hány milliót kívánna az egri várvédők történeté­nek megfilmesítése? A MAFILM zuglói te­lepén ezekben a he­tekben lázas munka folyik. Ez érződik mind a négy alkotócsoportnál, a mű­termekben, a folyosókon és a vágószobában. Kőrútunkat az első alko­tócsoportnál kezdtük. Üj he­lyi Szilárd a vezetője, és tag­jai neves rendezők, így Fáb- ry Zoltán, Ranódy László, Máriássy Félix és Kovács András. Ritka eset, hogy a csoport tagjai éppen együtt vannak. Csak akkor ölnek össze, amikor egy-egy témát megvitatnak. Jelenleg éppen szétszóródtak a négy égtáj felé: Újhelyi Szilárd a mexi­kói filmfesztiválra utazott, Máriássy Félix Cegléden for­gat, Fábry Zoltán új forga­tókönyvén dolgozik, Kovács András témát keres. és a díszletmunkások ingujj­ban dolgoznak. Hegyi Barna­bás operatőrnek mégis kevés a fény: újabb fényszórókat kér. Valósággal trópusi a hő­ség a Butaságom története című film fölvételeinél. Már csak nézője a felvéte­leknek Irina Petrescu román színésznő, aki egy francia színésznőt alakít Keleti Már­ton új filmjében. — Szívesen jöttem Buda­pestre — mondja a vendég. — Régi vágyam volt, hogy megismerkedjek néhány hí­res magyar színész munka- módszerével. Közelről láthat­tam Ruttkay Évát, Básti La­jost, Várkonyi Zoltánt, Ma­jor Tamást, Gobbi Hildát, Kiss Manyit. Mindannyian fáradhatatlanok: ha kell, hússzor is elpróbálnak egy- egy jelenetet Hajnaltól éj­szakáig fölvétel és próba Néha azt hittem, már nem bírják. Tévedtem. Az ener­gikus és a mindig mindennel elégedetlen Keleti Márton óriási iramot egy pesti színház öltözője. — Ilyen téma csak színes filmen képzelhető el. Ez már eleve 30—40 százalékkal drá­gább a fekete-fehérnél. Becs­lésem szerint Gárdonyi re­gényének megfilmesítése leg­alább 12 millió forintba ke­rülne. A harmadik alkotó csoportnál is szorgos munka folyik. Ke­leti Márton Kossuth-díjas rendezőnket a műteremben találjuk. A díszletek egy pes­ti színház öltözőjének illúzió­ját keltik majd a felvételen. A fényszórók sugárkévéi Ruttkay Évát és Zolnay Zsu­zsát világítják meg. Kint fagy, de itt a műteremben forró a levegő: a világosítók lett szigorú volt, ha úgy érezte, hogy humorral fe­ledtetheti fá­radságunkat, akkor elmond­ta a legújabb pesti vicceket. — Mikor látjuk újra Bu­dapesten? — Sietek ha­za, mert ott­hon vár a színház és a film. Ha el­foglal tságom engedd, akkor jövőre vissza­jövök a Buta­ságom történe­te bemutató­jára. Irina Petrescu: -A bemutatóra, ha visszajövök .. ■­tudok amely balladai hangvételben dolgozza fel az 1848-as sza­badságharc bukását követő nehéz és sötét időszak be­tyáréletének drámáit még be­mutatásra vár. Sok érdekes elképzelés és terv megvalósítására készül­nek a négyes csoportnál. — Szeretnék megfilmesíteni egy újabb Németh László művet — mondja Hintsch György, az Iszony rendezője Melyiket? Azt majd az íróval közösen döntjük el. Várkonyi Zoltán egy Jókai- regényből akar kétrészes, színes filmet rendezni. Makk Károly egyszerre több témá­val is foglalkozik, kész for­gatókönyve azonban jelenleg még nincs. Lehet, hogy Fe­jes Endre írásából készít filmet. Molnár Károly így kell ezt csinálni: Keleti Márton Ruttkay Évát in­struálja. A vágóasztal mellett. Minden kocka fontos. Rendező vágó eszmecseréje. „Az volt a jó eset...” Egy tanfolyam nemcsak azért marad emlékezetes, mert sok új, hasznos ismeretet sze­rez az ember. Hanem azért is, mert új barátságok szövődnek; az ebéd és a vacsora utáni be­szélgetéseken olyan emberek kerülnek egymáshoz közel, akik addig vajmi keveset vagy éppen semmit sem tudtak egy­másról. Másrészt pedig min­den tanfolyamnak megvannak azok a derűs, kedves történe­tei, epizódjai, amelyekre szí­vesen emlékeznek. • Nincs olyan tanfolyam, ami ne adna hasznosat, és nincs tanfolyam, ahol ne történt volna olyan, amit rendszerint így kezdenek mesélni: »Az volt a jó eset, amikor ... * Néhányat föl jegyeztem. A történet igaz, a nevek köl­töttek. »Jó eset« lenne, ha többen magukra ismernének... A téglák — Otthon három vánkost tesz az asszony a fejem alá, de még az sem mindig elég. — Morogva, zsörtölődve éb­redt az első éjszaka után De­ine Vince. — Csak forgolód­tam, nem találtam a helyem. Hát ezen is lehet aludni?! Mérgesen emelte föl, és dobta az ágyra a vánkost — Jól nézek ki. Szép kilá­tásaim vannak! Legjobb len­ne táviratozni az asszonynak, hogy küldjön egy-két párnát.. — Ugyan már, Vince bá­tyám! Majd kitalálunk vala­mit ... A szobatársak csitították. Aztán napközben hogyan, ho­gyan sem, szereztek idősebb társuknak egy párnát. Most már kettő volt. De hiába. A következő reggel még keser­vesebb kifakadás töltötte be a barátságos szobát. Mindenki mondott valami vigasztalót, csak Kópé Jenő hallgatott. Ha ráfigyeltek volna, észreveszik, hogy valamiben nagyon töri a fejét. Egy idő után meg is szólalt: — Idefigyeljen, Vince bá­tyám! Van egy jó gondolatom. Tegyen még egy kísérletet, ma még ne menjen a vezetőhöz hazakéretőzni. Majd megpró­bálom én megoldani a maga baját... A kérdésre, hogy mi az az ötlet, Kópé nem volt hajlandó válaszolni. Azt azonban ész­revették, hogy aznap az utol­só óráról »eltűnt«. A csodálatosan magasra épí­tett vánkoshalmazt este bá­mulva nézte Deme. — Hozzányúlni nem szabad! — intette Kópé. — Tessék le­feküdni, és majd reggel vé­leményt mondani. Mit szaporítsam a szót, olyan jól aludt Deme, hogy reggel úgy kellett felrázni. — Ez igen! Visszaszívok minden panaszt. — Fürgén ké­szülődött. — De most már megnézhetem, hogy mit csi­náltál az ágyammal? — Nem a’! Ha jól aludt, ak­kor őrizzük meg a titkot t tanfolyam végéig. így esett, hogy Deme Vince a tanfolyam alatt téglákon aludt. Mert Kópé Jenő gondos csomagolásban azt tett a pár­nák alá. Senki sem tudta, hogy egész idő alatt miért pukkadozik a nevetéstől, ami­kor Deme váltig dicsörgetve a fekhelyet, ilyeneket mon­dott: — Ha elárulod a módszert, otthon az asszonnyal is ilyet csináltatok magamnak... Tiszta magyarázat Az egyik hallgató a tanfo­lyam megkezdése után egy nappal érkezett Megkérdezték tőle, mi az oka a késésnek. — Baj történt. Ahogy jöt­tünk, az egyik faluban elrom­lott az autó. Ott kellett éj­szakázni, míg ki nem javítot­ták. Na de hiszen küldtem táviratot! Nem érkezett meg? — De Igen, megkaptuk. Ép­pen ez az, amát nem értek... — Mi? — Az a távirat három nap­pal ezelőtt kelt. Honnan tud­tátok előre, hogy egy nap múl­va abban a faluban él fog romlani az autó? Erre bizony nehéz válaszol­ni. A vásár Csütörtök este oda állított a tanfolyamvezetőhöz Barna Imre, mondván, hogy a pén­tek délutánról el szeretne ké­rető zni. — Miért? — Haza kell utaznom. De szombat reggel már itt le­szek- Csak a péntek délután esne ki ... — Valami baj történt? — Baj éppen nem. De ne­kem haza keil mennem... — Jó, jó. De hát miért? — Fontos családi ügy... A rejtélyes válasz még job­ban felcsigázta az érdeklődésé. Kérdések záporoztak: Beteg a feleség, a gyerek; esküvő, el­jegyzés vagy valami ilyen ese­mény lesz? A válasz egyfor­mán tagadás volt, mindig meg­toldva egy sóhajjal: — Nagyobb dologról van szó! — Nagyobb dologról? — még furcsábbnak tetszett az ügy. Mi lehet az, ami még ennél la nagyobb dolog, és mindössze egyórás otthonlétet kíván? Hi­szen az oda- és visszautazás- sál annyi idő eltelik, hogy Barna Imre éppen csak egy órácskát tartózkodhat a csa­ládi körben. Addig húzódott a beszélge­tés, míg Barna Végül is ki­bökte. — Hát jó, megmondom, mi az oka. Egy bikát veszünk pénteken, és az nekem min­dennél fontosabb, hogy a vá­sárnál ott legyek ... Mit volt mit tenni —- ez tényleg nyomós érv... Vörös Márta A Pamutfonó-ipar: Vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—17 éves, általános Iskolai végzettségű lányokat fonóipari tanulónak Jelentkezés és felvételi vizsga 1966. január 18-án délelőtt 9 órakor a vállalat gyártel epén. (10000! A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat FÖLVESZ Wolf 45 típusú építési darujának kezelésére ÉM nehézgép kezelői jogosítvánnyal rendelkező darukezelőket, valamint siófoki, lad—gyöngyösi, nagyatádi és kaposvári munkahelyekre vizsgával rendelkező kazánfűtőket. Nyugdíjasok is jelentkezhetnek mindennap a vállalat gépé­szetén, Kaposvár, Május 1. utca 52. szám. (9995)

Next

/
Oldalképek
Tartalom