Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

% * * * * * 'i€R/W€K€tó* .a AA a a a r> <á MESÉK, MESEÍRÓK, MESEMONDÓK Talán a legnagyobb biroda­lom az irodalom világában: felnőtteké és gyerekeké egyaránt. »Hol volt, hol nem volt.. ,*,\ s az életkortól füg­getlenül megigéz, leköt, ol­vastatja magát a — mese. öreg műfaj. Sok ezeresK- tendós múltra tekint vissza. Tündérek és manók, törpék és sárkányok birodalma. A valónak tűnő valószínűtlensé­geké: a jó mindig gvőz, a gonosz elnyeri büntetését A három buta királyfi Ha igaz — mert a mese keletkezéséről is szól egy mese — ezer esztendőkkel ez­előtt Indiában élt egy Ama- rasakti nevű király: három fia nehezen kötétt barátságot a tudománnyal. Kedvüket meghozandó, azt tanácsolt'k a királyi tanácsosok, a tudó­sok írjanak történeteket, s ezekbe foglalják mindazt az ismeretet melyet a király­fiaknak tudniuk kell. A tör­ténetek a képzelet világába ragadták írójukat: emberi hangon szólaltak meg az ál­latok, furfangokat eszeltek ki a növények, kislány lett az egérkéből, a kultúrtörténet pedig megkapta nagy kin­csét a Pancsatantrát, máig is az egyik legszebb s legna­gyobb mesegyűjteményét Okosabbak lettek-e — a bu­tácska királyfiak, erről már nem szól a fáma, de a me­sefüzér évszázadokon át sok bölcsességre tanította az embereket: »Amit fegyver {s elefánt, sok lovas és Gyalo­gos I El nem érhet, elérheti egy ember is, ha okos*. A Fancsatantra első az írott mesék közül; a mese maga jóval korábbi születésű. A nép találta ki a története­ket, s adta szájról szájra, mint még ma is főként Afri­kában, a mesemondók. Az ókor irodalmi alkotásait át- és átszövik a népmese mo­tívumai; az O dísszé í.ban a tízévi bolyongás a tengeren a sét tudnak. Mi a titka e von­zóerőnek? Jó és rossz harca, a furfanggal, bátorsággal, be­csülettel, okossággal szerzett ovőzcem a rossz fölött Ezért is jelent mindig si- kért Vörösmarthy műve, a Csongor és Tünde, ezért ol­vassuk újra és újra Petőfi János vitézét vesszük kézbe többször Swift Gulliverjét vagy éppen Saint Exupéry könyvét, A kis herceget Mert ilyen mesék is vannak: komolyak, filozófikus tartal­múak, nemesveretűek. Akár­csak rokonaik, a többi, rö- videbb műmese. Műmese, mert nem a nép száján, gon­dolatvilágában született, nem népmese. Mégis, leg­többször már alig kettévá- laszthatók: meseírók örök ihletője a népmesék kincses­háza. Hiszen csak magyar népmesékből három vaskos kötetet gyűjtöttek össze, i adtak ki Ortutay Gyula szer­kesztésében az utóbbi eszten­dőkben. És a nagy mesélő: Benedek Elek. Vagy az Arany László gyűjtötte me­sekincs! A szegény legények, tündérkisasszonyok, gonosz mostohák s igazságos kirá­lyok birodalma. Vágyak s olykor megtörtént dolgok me­sébe foglalása. Mint például Mátyás király esetében. Felhívás a Hírmondóban A népmonda ezernyi tör- ■ ténetet szőtt Mátyás alakja köré: kisebb-nagyobb igaz eseteket toldott meg, vará­zsolt szépnél is szebbeknek. A magyar népmesekincs gyűjtése, megőrzése — akár­csak a világ többi táján — alig néhány évszázada kez­dődött meg. 1782-ban a Ma­gyar Hírmondó felhívást kö­zölt »közén ekek-« gyűjtésére; dalt, verset, prózát értettek a közének alatt, s ha lassú léptekkel is, de ettől fogva a népmese, a népdal néhány lelkes ember szívügye lett. 1822-ben jelent meg az első magyar népmesegyűjtemény, igaz, még — német nyelven. Az első fecske, ha nehezen is, de azért nyarat hozott: a szellem emberei felfedez­ték a népmesék, népmondák, népdalok fontosságát, s Kriza J 'nos' Vadrózsák címmel közreadott gyűjteménye — 1863-ban — eseménnyé lett Igaz, anyagiakat már az or­szág urai nemigen áldoztak erre. Kriza összegyűjtött anyagának második része — évtizedeken át pincékben fe­lejtett ládákban pihenve — is csak 1956-ban jelent meg. A meséket az újságok, he­tilapok tették igazán népsze­rűvé. Sok volt közöttük a talmi, semmit nem érő, az erőltetett, de sok a szép, megragadó. a feledhetetlen. Ma tízezres példányszámban kerülnek kiadásra a mese­könyvek: Fekete Gyula köny­vei, Bodó Béla Brumi mac­kója, s sok más mű rövid idő alatt »hiánycikk« lesz. A Tudományos Akadémián külön munkacsoport foglalko­zik népmesekincsünk feldol­gozásával, megőrzésével, s a világ legtöbb országában ma hasonló a helyzet: a mese, mint a néprajz tudományá­nak fontos része, megkapta az őt megillető helyet Még­is, törpék és tündérék, sár­kányok és egérkék, mindent legyőző szegénylegények, a gonosz mostohák és hamupi­pőkék történetei akkor töl­tik be igazin szerepüket, ha könyvként ott vannak a kéz­ben, ha szájról szájra jár­nak, s ha e történetekből az arra érdemesek — a jók, az önzetlenek, a bátrak, a be­csületesek — megőriztetnek a szívekben. K. L. BORSI D. JÓZSEF: Téli dal Szobájában a juhász Egy vidám dalt dudorász. Künn meg a szél rikogat; Süvöltöz egy régi dalt! A juhászék kislánya, Bámul ki a világba S gondolatja azon jár, Hogy a télnél jobb a nyár! A SZAMÁR... Iá! iá! — szól a szamár, Vajon miért is kiabál? Hegyezi a két nagy fülét, Medvének nézte az ürgét... Egész nap a kocsit vonja, Le a dombról, fel a dombra... Nehéz batyut visz a hátán... Nyerít is a ló a láttán... Néha meg a hegyre mászik... A^hegytetőn levő házig, ősszel felszántja a kertet, S lovagolja a sok gyermek. Munka után a szín alatt, Várja őt a sok jó falat: Tengeri szár, bogáncs levél... Katángkóró, szamárkenyér... SZABÓ GYULANE óvónő Űrrepülés a nagyközönség számára A. Popov szovjet építész elkészítette egy olyan objek­tum terveit, amely lehetővé teszi, hogy bárki »kirándu­lást tegyen a kozmoszba«, hogy az űrből megtekinthes­se bolygónkat és az űrhajó utasának érezze magát. Ez a »szputnyik« egyidejű­leg ezeij embert tud »fedél­zetére venni*. A »repülés« teljesen biztonságos. Popov voltaképpen egy henger alakú szobát terve­zett, amelynek alsó részé­ben a Föld makettje helyez­kedik el, annak központjá­ból tizméternyire pedig a karzaton az »utazóközönség« számára fenntartott hely van. Itt érzékelni lehet, ho­gyan távolodik el a szput­nyik a bolygónktól 25 000 km távolságra. Az utasok ugyanolyannak fogják látni a Földet, a Na­pot, a csillagokat és a boly­gókat, mint ezt az űrhajó­sok elbeszélték. Az égitest- modellek fényeffektusa ér­dekében a szerző az ibolyán­túli sugarak iránt különö­sen érzékeny speciális fes­tékek alkalmazását javasol­ja, Popov az égitestek moz­gásának rendszerét is kidol­gozta. D. L. mesék titokzatos, különös vi­lágát idézi fel, Aiszoposz ál­latmeséi pedig — a görög író az első »kitalálója« a máig is nagyon népszerű ál­latmeséknek — emberi gyar­lóságokat öltöztetnek róka és holló képébe, szórakoztatva és tanítva. Kincsek a polcokon ­Mennyi kincs a könyvtá­rak polcán: melyiket válasz- sza, olvassa az ember? Hauff, a Grimm testvérek, Andersen meséit? A Gullivert, vagy éppen Sicc legújabb kaland­jait? Mazsolát nézze a ív­ben, vagy Foxi Maxit? Be­tűk és mesék kapcsolata örök: első olvasmányaink meséskönyvek, s pihented­nek, szórakoztatónak, gondfe- ledtetőnek megmaradnak fel­nőtt korban is. »Mami, me­sélj« — mondja a pici gye­rek, s tízszer, húszszor is el­hallgatja ugyanazt a történe­tet. Majd már maga mond­ja: úgy megtanulja, hogyha a mama téved, ő kijavítja! Érzelem- és értelemformíló ereje ván a meséknek: vég­letességük, hihetetlenségük nem csökkenti értéküket, ba­rát lesz a manó, kedves is« merős Salten Bambija, az őz, vagy Tapp, a róka, s csúf a boszorkány, ellenszenves az irigy kígyó. Óira és újra megtelik a mozik nézőtere, mert háromszor is érdemes megnézni a 101 kiskutyát, csapatostul keresik föl a gye­rekek a hazánkban itt-ott még élő mesefákat, öreg em­bereket, akik sok szép me­ELLENŐRIZD A REAKCIÓIDŐDET! Számolj minél gyorsabban 1-12- ig, éa igyekezz közben mindig rá­mutatni a négyszögekben elhelye­zett megfelelő számjegyekre. El­lenőrizd, mennyi ideig tartott ez a művelet! a) 5 másodperc b) 7 másodperc c) 9 másodperc d) több mint 9 másodperc Az ellenőrzés eredményei: a) kitűnő reflexed van b) reflexed nagyon jó c) refrexed normális d) nagyon lassan reagálsz. 4 3 10 _______!_____ 1 2 6 11 8 9 1 7 2 5 A KIS NAIV ÉRDEKES K- Anyu, cicákat hoztam a kutyáinknak. hajszAlhasogatAs Az emberi baj óránként átlag 0,021, havonta kb. násrél centi­méterrel nő. Élettartama 2—7 évig lerjed. A »normális-« női fejen százezer—«záznegy ven ezer hajszál j van. A »világcsúcsot-« a Kasmír­ban lakó Tonda törzs asszonyai tartják: rendkívül sűrű haaztuk mintegy 200 000 hajszálból áll. SZÍNJÁTSZÓ PAMUTSZÖ­VET Az Egyesült Államokban gyapotból »kaméleon« elneve­zésű szövetet gyártanak, amely a hőmérséklet és a légnyomás szerint változtatja színét. For­ró évszakban világos, ősszel szürke, télen csaknem fekete. D ÉLIG YÜMÖLCSÖK i. . . ... . , a i 2 3 4 5 ■hU aaaa aaaa aaaa 6 7 8 9 10 ll aaaa aaaa aaaa ■■■■ 12 ■■■■ ssc: ■■■■ 13 14 aaaa aaaa aaaa 15 15/a .... aaaa SSSS 16 17 18 SSSS ■■■■ ■■■■ 19 aaaa aaaa aaaa SSSS aaaa aaaa 20 21 aaaa aaaa :::: 22 23 aaaa aaaa aaaa aaaa 24 25 •na* mmmm mmmm aaaa 26 8 aaaa.. ■■■a aaaa aaaa 27 28 DB BB ssss ■■■■ 29 aaaa aaaa :::: 30 31 32 :::: ■aaa ■■■a 33 34 aaaa aaaa aaaa aaaa 35 ■Ma 36 aaaa aaaa VÍZSZINTES: 1. Hosszúkás, zöld héjú gyű* mölcs. 7. Színohagyott. 10. A tett föltétel«. 12. A fut ikerszava. 13. Vandéghajak. 15. Dona becézve. 16. ö is futballista — névelővel. 18. Te meg ők. 19. Anna becézve. 20. Ételízesítő. 21. Azon a helyen. 22. A kender seOejtje visszafelé. 24. Azonos mássalhangzók. 25. Nagy Róbert. 26. F. S.­27. Budapest környéki falu. 29. Arra a helyre. 30. Kis darabokra vág. 32. Kilométer rövidítése. 33. Ez is déligyümölcs, füzérek­ben árusítják. 35. A csecsemő mondja, ha sír. 36. Kasza élesítő, a harmadik kockában kettősbetű. FÜGGŐLEGES: 1. Férfi hangszint az énekben. 2. Visszafelé kicsinyítő képző. 3. A férje édesanyja népiesen. 4. Értéke pénzben. 5. Ez is déligyüraölca. 7. Mocsár névelővel. 8. Kemény héjú déligyümöle*. 9. Visszafelé állóvíz. 11. Japán fővárosa. 14. Kicsinyítő képző. 15/a Sok C-vitamint tartalmazó déllgyümölcs. 17. A vízszintes 10.-zel fűszerez. 23. Festmények. 26. A legnagyobb növény két­szer. 28. R. R. 30. Török cím. 3L Nagy tányér. 32. Egyenetlen kavics. 34. ősz népiesen. K. J. * * • Beküldendő a vízszintes 1-, 83. és a függőleges 5., 8., 15/a. Beküldési határidő 1966. január 20-án, csütörtök délig. A szük:é- ges sorokat levelezőlapon küldjé­tek be, s írjátok rá: »^Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szarvas; Fenyő; Irtás; Vaddisznó; Etető., Gerencsér M kíós A szombaton teremtett ország című könyvével jutalmazzuk a következő pajtáso­kat: Bencze Ilona, Kaposvár; Szá­lai Gyula, Kaposvár; Varga Ma­liid, Szentgáloskér; Simita László, Visnye. A könyveket postán küldjük eU BLAHA LUJZA 1326. január 18-án, negyven e»x- tendeje halt meg a nagy nevű énekesnő. VIZSZINTNES: L Blaha Luj­zát nevezték így. 1«. Telhetetle- nül, mohón evőik. 15. Német fes­tő, a müncheni akadémia tanara­ként nagy hatással volt korára (1826—86). 16. Vadászkutya. 17. Ki­ejtett betű. 19. Álba ... (Székes- fehérvár). 20. L. Y. D. 22. A tel­jes magyar ábécé kezdete. 24. An­gol nyelvterületen elterjedt lab­dajáték. 26. Űgymlnt, rövidítése. 27. Szigligeti Ede színműve, amely­ben Bhala Lujza egyik legnagyobb sikerét aratta. 30. Lel betűi kever­ve. 31. Fogoly. 33. Rangjelzés. 34. Az ételt az asztalra helyezi. 36. A. K. 37. Apró részekre esik szét. 38. A magyar tenger. 39. Régi ró­mai súly és pénz (fordítva). 40. Régi űrmérték. 42. I. G. O. 43. S. T. 44. Hibás beszéd. 47. Itt van, fogd! 49. Z. H. 51. A rest két zer ... 52. Jelenleg. 53. Vízben élő nö­vény. 54. A. A. K. 56. Móricz Zslg- mond színmüve, a bírón ét alakí­totta benne Blaha Lujza. 59. Fedd. 60. Dunakeszivel egybeépült köz­ség. 62. Indulatszó. 63. A verssor végén van. 64. Fölöslegesen sokat beszél. 66. Kicsinyítő képző. 68. ... Nitrogénművek (hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme). 69. Ál­latot tanít. 71. Végig gombolt kö­tött kabát. FÜGGŐLEGES: 1. Tóth Ede szín­műve. Egyik szerepét Blaha Luj­za Játszotta. 2. Crlky Gergely nép­szerű vígjátékénak címszerepe, amelyben Blaha Lujza először 1908-ban lépett fél. 3. Áruba bo­csát. 4. Ilyen hqmar? 5. Cink vegyjele. 6. Gazdasági eszköz. 7. A szájüregből a garatba vezető nyílás. 8. O. K. 9. A. P. 19. Sha­kespeare királya (kiejtve). 11. Orosz férfinév. 12. A »Holt lel­kek« írója. 13. Díszes, zsinóros se* eaezetj. m. vegzetes. zl A töltés, gát szétbomlása a víz nyo­mása következtében. 23. Hozzáve­tőleges középértéket számítva. 25. Auber operája, Blaha Lujza első operaszerepe volt. 28. Régi hossz­mérték. 29. A. A. A. A. A. 32. B. L. 35. Háziállat. 38. Furcsa szokásai vannak, hóbortos. 41. Idő előtt. 43. A nedvesség elpárolog- tatása. 45. A. F. 46. Becézett Adám. 48. Az ón vegyjele. 50. A régivel szemben az újért harcoló, a fejlő­désért küzdő. 52. Te és én. 55. Fo­lyó a Dunántúlon. 57. Község Ba­ranya megyében. 58. Sír-. 60 Csepreghy Ferenc színműve! amelyben Blaha Lujza a darab pompás menyecskealakját, Török blrónét játszotta kitűnően. 61. Ru- víí?ti ^llék- 63 A múlt Időikből ItyL Rabszolganő Puccini-Turandot.. c. operájában. 67. f.R; L- 68- Arcrózsa. 70. T. G 71 Mcslnyítő képző. 72. Az alaphang- sor, 2. és 6. hangjegye. B. J. Beküldendő: a vízszintes 1., 27., 56., függőleges L, 2., 25. és 60. so­rok megfejtése. Beküldési határidő 1966. január 20-án, csütörtök délig. Kérjük ol­vasóinkat, hogy a szükséges soro­kat levelezőlapon küldjék be, 6 írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Kalendárium; Bota­nikus; Hatvani; Döbrögi; Egy ere* deti magyar rege; Debrecen; Ma­gyar fűvészkönyv. Konsztantyin Fegyin Máglya cí­mű könyvét nyerték: dr. Varga isívánné, Kvposvá-; Gerő György, Kaposvár; Szabó Andrásné, Siófok; Blderi Gyula, Baté. A könyveket postán küldjük €*1» \ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom