Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1908. január fc NYOMOK-FEL NÉGYZETMILLIMÉTEREN A beszélő lövedék A másik eset szintén küI3n- leges volt: a fejbe lőtt, minden jel szerint szintén öngyilkos férfi mellett nem találtak fegyvert. A pisztoly — amelyről a fegyverszakértő később megállapította: ezzel végzett magával — a lezárt íróasztal fiókjában hevert. Most az orvos bizonyított: a sérülés ugyan halálos volt, de szaknyelven szólva »még biztosított néhány perces cselekvőképességet«, ez idő alatt tette visz- sza az öngyilkos — ki tudja miért? — az íróasztal fiókjába a fegyvert. Az eset egy dunántúli fa* lucsfcában történt aimaérés idején. A gyümölcsöst a határban két csősz őrizte: az idősebbnek csak baltája, a fiatalabbnak vedéket, hanem egy — töltényhüvelyt is találtak! Példa nélkül álló eset! Most már a fegyverszakértő látott munkához, s bonyolult vizsgálatokkal lenyomott, s ez a fegyver elsütésekor először csak a csőbe került: a következő — már sokkal erősebb — 9 milliméteres lövedék azután ezt is magával ragadta. A modern tudományos eszközökkel és módszerekkel dolgozó bűnüldözésben nagy szerepe van az orvos-, az írás- és a fegyverszakértőnek. Az orvos — és a fegyverszakértő — ha a bűncselekményt fegyverrel követték el — közösen, egymás megállapításaira támaszkodva dolgozik. A tudomány és a szakemberek előtt ma már nincs megmagyarázhatatlan, kideríthetetlen eset, még akkor sem, ha egyik-másik ügy a fantasztikum határát súrolja is. Egy kisvárosban lakásán holtan találtak egy férfit. A hátrahagyott búcsúlevél szerint öngyilkos lett: fejbe lőtte magát. Az eset egyszerűnek látszott egészen a boncolás pillanatáig. akkor ugyanis a fejben az orvosok nemcsak a 13I Fölvétel a fegyverteremböl, ahol mintegy háromszáz pisztoly, száz pu.ka és gépplsz oly: a Magyaro.szágon Ismert valamennyi, lőfegyverfajta megtalálható. A képen: Hegyi István fegyver- szakértő. Krebs őrnagy — a közönség mint sokszoros magyar bajnokot, válogatott, olimpiai helyezett, sportpuska céllövőrekordert ismeri — és társai hallatlanul bonyolult, alapos és elmélyült szakismeretet igénylő munkáját talán leginkább egy számadattal érzékeltethetjük: Magyarországon mintegy 3— 400 fajta lőfegyver — puska és pisztoly — ismeretes. A tettesEgy másik fontos műszer: a lövedék-kőrfényképezőgép, amely a készü'éküc helyezett lövedlk teljes, kiterített felületét mutatja be, illetve lefényképezi. méteres lpszérrel. Az egyébként is erősen rövidlátó ember az öngyilkosság előtti felzaklatott idegállapotban a parabellum tárába töltéskor elsőnek mv TT-lőszert is bősei együtt gyakran a fegyvert is homály fedi, az áldozatban csak a lövedék, a helyszínen szerencsésebb esetben csak a hüvely marad. A szakembernek azonö-'n nem Is kell több: neki a holt anyag is beszél, Mit mond el például egy deformálódott lövedék? Elsősorban azt, hogy milyen fegyverből lőtték ki, s milyen akadá1- lyokon hatolt át. A lövedéken talált, szemmel nem is látható úgynevezett »huzagolási barázdák« elárulják: »jobbos« vagy »balos« huzagalású fegyverből származik. A fegyverszakértő ezután vallatóra fogja a lövedéket: milyen egyedi sajátosságok vannak rajta? Ha véletlenül rozsdás volt a fegyver csöve, ha a lőszer gyengébb minőségű volt, ezt a lövedék azonnal »bevallja«, sőt meg is mutatja a szakembernek. Nem kell hozzá más, csak egy ügyes műszer: a lövedék- körfénykópezőgép, amely a lövedék teljes, kiterített felületét lefotózza. A felnagyított fölvételen szinte egymást érik az árulkodó vanalkák, barázdák. Vagy a hüvely: a laikusnak csak egy rézdarab, -ám a szakértőnek — magnetofon, amely órákig beszél például az ütőszegről, a hüvelyvonóról és -kivetőről, amelyek — szemmel nem is láthatóan — nyomot hagytak rajta. Ezek a vonalikák, barázdák ssetleg mindössze fél négyzet- millimétemyi területen találhatók. Az ö'szehasonlító mik1 S0°s zkóp segítségével mégis jó néhány gyilkost lepleztek le. A perdöntő röppálya Ha szükséges, az cxrvosszak- értőn kívül a vegyész, sőt a fizikus is segíti munkájában a fegyverszakértőt. A vegyész például a lövedéken talált olaj- vagy zsírmanadványok vizsgálata alapján a lövés sorrendiségére adhat választ: hányadikként dördült el a gyilkos lövés. A fizikus leméri a lövedék kezdősebességét, s ha már ez megvan, a lövés irányára következtethet. A bűnüldözés mindig kollektív munka, s az egymással összedolgozó, egymást segítő szakemberek előtt semmi sem maradhat titok. S. erdész egy téli éjszakán két orwadászra bukkant. Az egyik rálőtt az erdészre. A súlyosan sebesült ember már csaknem elvérzett, amikor megtalálták és megmentették. A vizsgálat során a környékről beszerzett vadászpuskák közül a fegyverszakértő — az erdészből kioperált lövedék alapján — azonnal kiemelte azt, amellyel S.-t lelőtték. A tettes először tagadott, majd amikor látta, hogy a tények cáfolhatatlanok, »beismerő« vallomást tett. Mindent elismert, csak azt nem. hogy szándékosan lőtt az erdészre. Azt állította: menekülés közben elbotlott, a kezében tartott puskát nekicsapta egy fának, s a fegyver elsült, ő pedig továbbfutott. Krebs ómagy munkában: vizsgálat az Összehasonlító mikroszkóppal. Ezt a fölvételt a fegyverszakértö talán legnélkfllözhetetlenebb »munkatársa«, az összehason ító mikroszkóp.a szerelt íényképe- zögép készítette. A mikroszkóp alatt két 7,62 millimé eres TT- ptsztolyhüvely talpa látható a fölvétel jobb oldalán néhány rc' .t- kával. Ezek a szabad szemmel alig vagy egyáltalán nem látható vonalxák — a hüvelyklvető nyomai — elárulják a fegyverszakértőnek, hogy a két hüvelyt ugyanabból a fegyverből lőtték ki. A fegyverázakértő a lövedék röppályájának kiszámításával megdöntötte az ügyesen elgondolt védekezést. A helyszínen bizonyította, hogy a gyanúsított nem futás közben, hanem állva, és nem véletlenül, hanem célozva — mégpedig jól célozva — lőtt. A történethez tartozik, hogy a vádlott — miután kénytelen volt beismerő vallomást tenni — szinte babonás tisztelettel kérdezte a fegyverszakértőt: — Hogyan tudta ezt megállapítani? Azt hittem, soha nem jönnek rá... Hiszen senki se látta... Balogh László A vizsgálatkor a fiatalabb csősz, akinek puskájából eldördült a végzetes lövés, azt vallotta: önvédelemből használta a fegyvert, mert az áldozat baltával támadt rá. A rendőrségnek azt kellett kiderítenie, hogy a vallomás megfelel-e a valóságnak. A nyomozásba bekapcsolódott Krebs Sándor őrnagy, a Belügyminisztérium bűnügyi-technikai osztályának vezetője. A perdöntő tény ebben az esetben a lövés távolságának meghatározása volt. Ha a lövés nem közelről dördült el, akkor nem igaz a gyanúsított állítása, hogy baltától fenyegettetve, közvetlen életveszélyben, önvédelemből használta fegyverét. A lövés távolságának megállapításakor három eset lehetséges: rászorított, közeli és távoli lövés. Az első esetben a vegvver csöve hozzáér a testfelülethez, ezt azonnal bizonyítja az úgynevezett »márka- nyom«. Ha közeli a lövés: a bemeneti nyílás körül füst- és lőporszemcséket lehet kimutatni, s a szakértő azonnal tudja: a lövést 30—80 centimé tér távolságból adták le. A harmadik föltételezésnél ezek a nyomok egyáltalán nem szerepelnek, bizonyítva, hogy a lövés távoli volt. Ez esetben pedig önvédelemről természe - tesen szó sem lehet. Krebs őr nagy vizsgálatai a csősz vallomását igazolták: bebizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a baltás támadótól védekezve, jogosan használta fegyverét. Megállapításait a bíróság is elfogadta: a vádlottat fölmentették. Egy fantasztikus eset esteledett, amikor az idősebb csősz egy aimafán két férfit vett észre. A másik csősz is odasietett, el akarták venni a két férfitól a zsákot. Szóváltás, majd dulakodás támadt, az egyik almatolvaj elragadta a baltát, ebben a pillanatban eldördült a puska, a férfi hanyatt vágódott: azonnal meghalt. tani tudta, mi történt. Az illetőnek két pisztolya volt' para- belluma 9 és TT-je 7,62 jmilli•• Önvédelem vagy gyilkosság? Dicséretes elégségestől fölfelé A dicséreten egységestől fölfelé minden jegy jó — tartja a »népi szólás« a kollokváló főiskolások, egyetemisták körében. Ugyanezt jelenti a »csők egy kicsit görbüljön meg« is. A sok őszi, téli hőmérsékletingadozás után januárban száll a higanyszál a leg alacsony óbbra. Toponáron harmadikán hajnalra érte el a minimumot, amikor megkezdődtek a kollokviumok a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumban. Az útelágazástól gyalog megyek az intézetig. Mintha minden megfagyott volna. Az épületen kívül, belül is. A folyosókon dermedt csönd. A hallgatók megmerevedetten állnak azoknak a termeknek ajtaja előtt, ahonnan senki se tudja, hogyan jut ki. Csak akkor engednek föl, amikor nyílik az ajtó. — Hányas? — Átmentem... Tovább kérdezni illetlenség. Ha a jutalompuszi elmarad, az is illetlenség. (A kollokvium etikettje!) »A vizsga nem ok arra, hogy rendetlenség legyen.« Erről a megfogalmazatlan törvényről már a férfikollégiumban hallok. Fiatalembereknél ez meglepő és dicséretes. Ilyenkor, amikor az idegek egy kicsit kuszábbak, a humor jobban virágzik. — Különösen este — mondják a hallgatók. — Egyik este láttuk a Sale- mi boszorkányok tévé-közvetítését, azóta minden este mi it szellemesdit játszunk. Ez úgy beleillik a hangulatba ... — Mindenki jól felkészült? — kérdem. — Igen. Én már megborotválkoztam — mondja egy valóban frissen borotvált arcú fiatalember. — No és most indulhatunk vizsgázni lefelé — így a társa. — De csak lassan — mondja más. Szívhez szóló búcsúra már nem volt idő, mert kinyílt közben az ajtó, egy kijött, egy bement ... De most minden kollokváló- nak legalább »egy kicsit gör- bülőt« kívánok! H. B. „A jó munkához idő kell...“ Vannak, akik ezt az elvet vallják a városi tanácsnál is. Legalábbis erre utal az a huzavona, melyet a vásártéri mázsaház üzembe helyezése körül tapasztalni. 1964 augusztusában — a kereskedelmi osztály tiltakozása ellenére — szemkápráztató gyorsasággal lebontották a vásártéri mázsaházat, illetve hídmérleget. Erre azért volt szükség, mert gátolta az autószerviz építését. Megígérték — több határozatot is hoztak ébben az ügyben — hogy hamarosan másikat építe- hek. De elmúlt 1964 karácsonya, s a sertésvásárló kaposváriak bosszúságára a mérleget nem találták. Tavaly elkezdték ugyan építeni, s a karácsony előtti napokban megtörtént a műszaki átvétel is. Használni azonban még ma sem lehet, bár 250 000 forintot költöttek rá. Ugyanis a környéke olyan rendezetlen, hogy az állatok odahajtása veszélyes. Pedig egy egy piaci napon sokan szeretnék igénybe venni a hídmérleget. Legutóbb például csaknem százan rohanták meg az Allatforgalmi Vál’alat Gilice utcai telepét — itt van hídmérleg —, hogy engedélyezzék az állatok le mázsái á«» át. Mit tehettek mást: kénytelenek voltak saját munkáink rovására idegeneket beengedni a tel-pr®. De nemesük erre a célra kellene a vásártéri mázsaház. A vizsgáztatásra kerülő tehergépkocsikat is itt mérik le, de most kénytelenek másutt szívességet kérni. Jelentős bevételtől és’ft el emiatt a vámosi tanács. Sokkal ragvobb kárt jelent azonban de a bos'^ség. mrtlvAt a vásártéri mázsaház körüli huzavona az eladóknak, vevőknek okoz. S*. L.
