Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Vasárnap, 1966. január 9. 5 SOMOGYI NÉPLAP A munkakönyvét ki kell adni 14i a felelős a* balesetért? Jár-e bérpótlék? MUNKAÜGYI PEREKBEN DÖNTÖTT A BÍRÓSÁG Egy vállalat ellen volt munkása pert indított. Előadta, hogy kilépésekor munkakönyvét négy hónapig visszatartották, és emiatt nem tudott elhelyezkedni. Azt is elpanaszolta, hogy munkabéréből jogtalanul levontak. Az első sérelemmel kapcsolatban a bíróság a következőket mondta ki: Csak jogerős határozat alapján — A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat a munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvét azonnal köteles kiadni. Akár önkényes kilépéssel, akár más módon szűnik meg a munkaviszony, a munkakönyvét semmiféle jogcímen visszatartani nem szabad. Amikor tehát a vállalat a munkakönyvét jogtalanul nem adta ki, ezzel volt dolgozójának kárt okozott, s azt megtéríteni köteles. Azonban a munkást kárenyhítési kötelezettség is terhelte. Ha az elvárható gondossággal hatósági szervekhez fordult volna, például az ügyészséghez, bizonyos, hogy munkakönyvét egy hónap alatt megkapja. Ezért a bíróság a munkakönyv jogtalan visszatartása miatt csak egyhavi átlagkeresetének megfelelő összegű kártérítésit állapított meg részére. Ami a másik panaszt illeti, a munkaviszony megszűnésekor a gyár ruhatartozását és bérelőleg címen 835 forintot levont, a ruha árából még megmaradt összeget pedig rávezették a munkás MIL-lapjára. A bíróság mindenekelőtt azt tisztázta, joga volt-e a vállalatnak a levonáshoz. Ezzel kapcsolatban a következő álláspontot foglalta el: A vállalat bírósági (hatósági) foglalás nélkül, tehát közvetlen úton csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett munkabért és a megállapított kártérítést vonhatja le. Egyéb címen levonni csak akkor lehet, ha azt külön jogszabály megengedi, vagy jogerős hatósági határozat elrendeli. Ebben az esetben tehát a levonás csak a bérelőleg erejéig volt jogos. A munkaruha-tartozással kapcsolatban nem, mert a vállalat nem rendelkezett olyan jogerős határozattal, amely a közvetlen levonást, illetve a MIL-lapra való rávezetést megengedte volna. A MIL-lapra ugyanis csak a levonás útján törlesztendő tartozásokat lehet rávezetni. A vállalat a fizetési előleg levonása után fennmaradt 668 forint munkabért köteles kifizetni. Nyol cvanszázalékos kártérítés Egy textilgyári munkásnö jobb kezét a gép elkapta és összezúzta. A gyár ellen indított kártérítési perében a vállalat azzal védekezett, hogy a baleset bekövetkezésében a munkásnő is hibás, mert figyelmetlenül dolgozott. A Központi Kerületi Bíróság meg is állapította gondatlanságát, és ezért a gyárat csak a kár ötven százalékának megfizetésére kötelezte. Föl- lebbezésre az ügy a magasabb bíróság elé került, s az kimondta: a munkásnö magatartásának elbírálásánál mindenekelőtt a munkakörülményeket kell vizsgálni. Az asz- szony korábban kifogástalanul látta el munkáját, s vezetői meg voltak vele elégedve. A gépen, melyen a szerencsétlenség történt, a baleset előtt csak rövid ideig dolgozott. Mielőtt a gépre beosztották volna, a munkafolyamatot bemutatták neki, a veszélyhelyzetekre azonban kellően nem figyelmeztették. — Mindezekből következik — hangzik tovább az ítéleit —, hogy a szükséges kioktatás elmaradása miatt a gyárat mulasztás terheli. Figyelembe véve azonban, hogy a munkásnő nagy gyakorlattal rendelkezett, s a korábbi kioktatások alapján tudnia kellett, hogy mozgó alkatrészek közelében kézzel nem szabad nyúlni, ezzel a vétkes magatartásával a baleset előidézésében közrehatott. Ez a vétkessége azonban csak kisebb súlyú. Az összes körülményeket figyelembe véve a bíróság a gyárat nyolcvanszázalékos kártérítésre kötelezte. Felelős beosztás = fokozott követelmények Egy gyár főtisztviselőjéről kiderült, hogy vállalati anyagból és részben vállalati munkaerővel lepárlóberendezést készíttetett, s azt hazavitte, továbbá a vállalat anyagából egy dömper homokot hazaszállíttatott, ezenkívül egy használt öblítőt vásárolt, a gyárban kijavíttatta, de amikor ki akarta vinni, tetten érték. Ezek után fegyelmileg elbocsátották, a büntető bíróság pedig felfüggesztett szabadság- vesztésre és pénzbüntetésre ítélte. A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért a tisztviselő a vállalat ellen pert indított. A bíróság a keresetet a következő indokolással utasította el: — Annak elbírálásánál, hogy a fegyelmi büntetés súlyos-e vagy sem, azt kell vizsgálni, vajon arányban áll-e a tisztviselő cselekményének súlyával, nevelő hatású-e reá és a többi dolgozóra. A tisztviselő felelős beosztásban dolgozott, ezért cselekménye súlyosabb elbírálás alá esik, a munkaerkölcs és a munkafegyelem terén nagyobb követelmény támasztható vele szemben. A tisztviselő a személyi motozás alól mentességet élvezett, de ezzel a kedvezménnyel visszaélt. Jogpolitikai elveink a társadalmi tulajdon védelmének fokok»tt mértékű szem előtt tartását és a munkafegyelem megszilárdítását igényli. Ezek megtartása elsőrendű érdek, amit minden dolgozótól meg kell követelni, de különösen a felelős beosztásútól, akinek üzemi magatartását és hibáinak elbírálását az egész kollektíva figyelemmel kíséri. Az a körülmény, hogy a főtiszt- viselő eddig fegyelmileg büntetve nem volt, és hogy újabb munkahelyén jól dolgozik, nem olyan nyomatékos ok, amely enyhébb büntetés kiszabását indokolná. Egy gyári munkás veszélyességi pótlék fizetéséért vállalata ellen pert indított A bíróság végzésében a Következőket szögezte le: Az ügy eldöntése nem tartozik bírói hatáskörbe. A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat igazgatója bérpótlékot engedélyezhet, ha a dolgozó a munkát meleg vagy egészségre ártalmas egyéb körülmények között végzi, és ezt az alapbér megállapításánál nem vették figyelembe. A vállalati igazgató diszkrecionális joga bérpótlék engedélyezése és ennek összegének meghatározása. Ebből viszont az következik, hogy a bérpótlék iránti jogot bírói úton követelni nem lehet. Hogyha órabére emelését követelné, ez esetben sem fordulhat bírósághoz, mert a Munka Törvénykönyve értelmében a munkabérnek — a munkakörre meghatározott bértétel határai közt történő — megállapítása ellen bírósághoz fordulni nem lehet H. E. ÚJÍTÁSOK A M ELYEKROL ÉRDEMES BESZÉLNI Az ősszel lezajlott mező- gazdasági újtásd kiállítás tükrözte az egész mezőgazdasági új í tómozgalom tematikai -.és szakmai színvonalát. Kevés, mindössze 21 újítást mutattak be állattenyésztési témából, öntözéssel kapcsolatos is csak 10 volt, munkásvédelmi pedig 11. Ezt azért érdemes fölidézni, hogy a szakemberek jól lássák: mire érdemes a jövőben figyelmüket irányítani, hol kell még valami egészen újat adni. Az alábbiakban ismertetünk néhány ötletes újítást. A somogyi burgexnyater- mesztő vidék nagy vetély társa Szabolcs. Ott, a Nyírmadai Állami Gazdaságban született meg a prizmatakaró gép ötlete. Gödény Vince, Krém per János, Benya László újítóknak ez volt az elgondolásuk: hogyha a Kálló—2, illetve —3 típusú burgonyaszedő gép a krumplitöltés »szétszórására-" alkalmas, akkor egy kis átalakítással miért ne használhatnák a burgonya-, illetve a répapprizmáik földelésére? A burgonyaszedő gép villa- kerek'ének tengelyére szórólapokat szereltek, amelyek (a lazítókés után haladva) akár méterekre is eldobják a földet. Az így kialakított szóródobot burkolattal vették körül, amelynek végén — képünkön jól látszik — egy állítható szórószabályzó rész van. A prizmaföldelés befejezése után a burgonyaszedő gépre (amely most már kéthasznú lett) ismét felszerelhetők a forgóvillák, tehát a következő őszön újra szedhető vele a burgonya. Még csak annyit a gépről, hogy Zetor 25 vagy UE—28 traktorral üzemeltetve óránként 40 köbméter földet mozgat meg. Most már az a kérdés, mikor gyártja a gépet az ipar. Természetesen erősebb kivitelben, mint a Kálló—2, illetve —3 volt. Fontos munkát gépesített Rada Antal (Madocsa, Igazság Tsz). Újítása a kukoricaszár- kúprakodó és -letakarító gép. A szerkezet bármely hidraulikával rendelkező traktorra felszerelhető. Lényege: a markolókarokat hidraulika nyitja és zárja, illetve a felmarkolt szárkúpot kb. a pótkocsi piaMIKROHULLÁMOK RANDEVÚM Á SZABADSÁG TÉREN Maci magára húzza a takarót. Vége az esti mesének. Több mint 800 000 családban közelebb húzódnak a tv-ijészii- lékihez. Falun, városban ily- képpen szólnak ki a konyhába: — Anya, nagymama, mami, gyertek. Kezdődik a híradó. A tv egyik legnépszerűbb műsorszáma nyolc éve jelentkezik esténként, hogy beszámoljon a világ, az ország eseményeiről. Egy-egy érdekesebb külföldi filmripoirt láttán sokan fölteszik a kérdést — Hogyan csinálják hogy a New Yorkban vagy Londonban délben lezajlott eseményt este már közvetítheti a híradó? A gyorsaságban nincs semmi ördöngösség, csak — technika. A tv híradója sok szálon kapja a friss filmriportokat. A repülőgépek naponta dobozszámra hozzák a világ minden részéből a filmtekercseket. De a lökhajtásos repülőgép még a rakéták korszakában sem tud versenyre kelni a rádióhullámokkal. A legfrissebb anyagok képtáv- írón és mikrohullámú közvetítőláncon érkeznek. A híradó szerkesztőségében reggeltől estig zúg az »Uni- fax« képtávíró. Telefonkábelen tartja a kapcsolatot Londonnal és Moszkvával. A beérkező elektromos jeleket alakítja át képpé, 14 percenként megjelenik a lassan forgó papírszalagon egv-egv fénykép A fél 7-es londoni esemény képe 7 órakor már a Szabadság téren van, és a karrierek Zúg a képtávíró te Riportcsere az Intervízió és az Eurovízió között ★ Közvetítés műhold segítségével azonnal közvetíthetik az állóképeit. Ezzel a berendezéssel csak az állóképeket továbbítják, a mozgóképek más úton érkeznek. Európát éppen úgy, mint a többi kontinenst, mikrohullámú közvetítőlánc hálózza be. A tv-képek csak különleges kábeleken vagy ultrarövid hullámokkal továbbíthatók. Oslóból Rámába, Moszkvából Budapestre csak úgy továbbítható a műsor, ha a képeket az egymástól 50—80 kilométer távolságra lévő közvetítőállo- mások veszik és adják tovább. Azért szükséges az állomások ily sűrű láncolata, mert az ultrarövid hullámok — hasonlóan a fénysugárhoz — egyenes vonalban terjednek. A jó kapcsolat biztosítására a tornyok parabola antennái íarkasszemet néznek egymással, vagyis szabad szemmel is látni kell egyik helyről a másikat. Az idők folyamán az Intervízióhoz és az Eurovízióhoz tartozó közvetítőállamások láncolata teljesen kiépült. Az Eurovízió a nyugati országok, az Intervízió a szocialista országok televízióit fogja össze. Egyezmény értelmében naponta kicserélik legérdekesebb filmriportjaikat. Minden ország reggelenként gép távírón közli a prágai, illetve a brüsszeli központtal a napi eseményeket. Ezekből az egyes adók kiválasztják, mire van szükségük. Délután fél kettő. A mikrohullámú lánc egymáshoz kapcsolja Moszkvát, Berlint, Helsinkit, Varsót, Prágát, Budapestet, Bukarestet és Szófiát. Először Moszkva közvetíti a filmriportokait, majd sorra a többi főváros, és amelyik tv igényli, az képmagnón vagy filmszalagon rögzíti. Délután fél ötkor ismét ösz- szekapcsolja az európai fővárosokat a mikrohullámú közvetítőlánc — Brüsszelből kiindulva. Ekkor bonyolítja le az Eurovízió az Intervízióval közös riportcserét. A közvetítőhálózat alkalmas tengeren túli átvételek lebonyolítására is. Műhold segítségével London vaigy Moszkva veszi a New Yorkból vagy Vladivosz- tokból érkező képeket, és továbbítja a mikrohullámú közvetítőállomásoknak. Esténként, amikor az ország—világ eseményeit nézzük, gondoljunk arra is, hogy sok ezer szakember összehangolt munkájának eredménye az a gyorsaság, amellyel a sok millió tv-néző friss tájékoztatását biztosítják. tójának magasságáig fölemeli. Az újító által kivitelezett típus napi teljesítménye a mellette haladó pótkocsira rakáskor 15—20 kh, ha pedig sajár maga hordja le a tábla szélét e a szárat, akkor 8-10 kh/10 óra. Az utóbbi műveletnek különösen nagy a jelentősége. Gondoljunk csak arra, hogy a tél elején vagy kora tavasszal, amikor nincs egyéb munkájuk a traktoroknak, hordhatnák velük a kukoricaszárat. Igen ám, de ilyenkor a táblák talaja nemegyszer csak foltokban van fölfagyva. Ilyenkor Prizmátöklelő gép. készítik azokat az eszközöket, amelyekkel a munkát köny- nyen, korszerűen, a legkedvezőbb körülmények között végezhetik el. A mezőgazdaságban, ha pél’dául szét akarnak szedni egy pótkocsit vagy traktort, akkor szükségmegol- dásként alábakolásokat alkalmaznak. A szalagrendszerű javításnál ez ma már korszerűtlen, sőt balesetveszélyes éljárás. Hogyne fogadta volna hát megelégedéssel a szakemberfennáll a pótkocsis vontatók elsüllyedésének veszélye. Viszont egy »szólóban« üzeme* 1 tetett, biztos járású traktor i szárkúpmarkolóval kiszálli hatja a csutaszárat a dűlőút Kell-e bizonyítani, hogy rí lyen jelentősége lenne, ha e hasonló munkagép neme az újítók kiállításán muta' zott volna be, hanem a !sz ben is? Sokáig elhanvagolták gépjavítás szerszámainak, gédeszközeinek készítései gyárakban, ha egy not traktort akarnak gyártani, « kor előbb megtervezik és elő Szárkúprakodó. iárda a Memyei Gépjavító \1 lomás újítóinak egyik fontos jítását, a pótkocsialyáz-szerei állványt? Az érdeklődőknek ivak helyett többet mond a ■1 lékelt kép. A szerelőáll- ny elősegíti a gépjavítást, ndössze egy ember kezeli. Ifogható rá bármely pót- esi alváza, amely így a kí- inalmak szerint állítható: rgatható, le- és fel rnozgat- tó munka közb-m Fehér István
