Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

▼»sárnap, 1966. január 9.

3

SOMOGYI VÉPLA1

KÉSZÜLNEK A SIÓFOKI ÚJ PIAC ÜZLETCSARNOKAI

A Siófoki Községi Tanács építőrészlege az új piacon üzlelcsarnokokat épít. Képünkön: Falazzák az első csarnokot. Ezenkívül még három csarnokot építenek, így összesen huszonnégy elárusítóhely lesz. Az új piacot a tavasszal adják át rendeltetésének.

KETTESBEN

A baleset jóval karácsony előtt történt. A vályúhoz vezette a lovakat, s észre sem. vette, hogy közben térdig süllyed a sárban. Csak a fájdalomra kapta fel a fejét, amikor a ló megrántotta. A brigádve- aető sietett a segítségére, s szabadította meg lábát a sár szorításából. Mondták neki, hogy menjen haza, de Bunyevácz Vince továbbdolgozott a tótújfalui istállónál. Mire végzett a munkával, már jól megdagadt a ténde.

Este otthon az asszony aggódott is érte, de később megnyugodott.

Másnap reggel, amikor megint etetni készült, mondta a felesége, hogy hagyja már abba, nem neki való munka ez.

— Elvállaltam, elmegyek — ennyit válaszolt.

S fájó lábbal végigdolgozta a karácsonyt is meg a szilvesztert is.

Az év elején mást tett helyére a brigádvezető. Bunyevácz Vince otthon maradt. Ott ül a tűzhely mellett, és melegíti fájás térdét. Most már sokkal könnyebb, nem hasogat úgy, mint közvetlen a baleset után.

— Miért nem ment orvoshoz?

Felkapja galambősz fejét, legyint, s először horvátul, majd magyarul válaszol:

— Mert úgyis azt mondta volna, hogy maradjak itthon, és pihentessem a lábam.

Kiderül, hogy alig ismeri az orvosi rendelőket. Hetvennégy éve alatt mindössze egyszer volt orvosnál. Akkor is csak azért ment el, mert már elhatalmasodott rajta a betegség. Szívós ember. Azt tartja, hogy mindenkit a munka tesz szívóssá. Ha valaki beleveti magát a tennivalókba, akkor nem veszi észre a kisebb betegségeket, a megfázásokat, a rándulásokat.

— Ez mégsem valami biztos gyógymód.

— Jót tett a kályha az ón lábamnak. Meg nem is volt olyan nagy a baj. Amikor júliusban ide jött az állattenyésztési brigádvezető, és azt mondta, hogy vállaljam ed két-há- rom napra az állatokat, mert megbetegedett a gondozó, még nem is sejtettem, hogy ilyen sokáig ott maradok De mit lehettem volna? Nem lehet az állatokat gondozó nélkül hagyni. Szántani már úgysem bírok, az nem nekem való munka.

— Hol dolgozik majd ezután?

— Szóltam a növénytermesztési brigádvezetőnek, ha lesz munka, gondoljon rám is. Azt mondta, legyen nyugodt, Vince bátyám, majd értesítem. De most lefagyott minden.

— Nem bírja ez már azt a nagy munkát — szól közbe a fekete kendős feleség. — Mondtam neki, hagyja abba, de nem tud meglenni dolog nélkül. Én meg nemigen tudok már segíteni neki, mert leköt a ház körüli munka, meg a háztájit is nekem kell megkapálni. De nem tudja elviselni a tétlenséget most sem ... Meg azt sem bírja, ha valahol rossz munkát lát. Akkor esténként mindig dohog... Most azért,

hogy hidegre fordult az idő. már jobban megmarad a szobában.

A két öreg naphosszat együtt van. Csak néha-néha váltanak szót egymással. Egymás között horvátul beszélnek, ez jobban megy, mint a magyar. Ha nincs vendégük, magyar szó csak a vezetékes rádióból hangzik el.

— Jó ez a rádió, csak az a baj — mondják az öregek —, az a hír járja, hogy leszerelik.

— Ha leszerelik, hát leszerelik ,— toldja meg az idős em- beí —, veszek egy nagyobbat. Ha az ember egész évben dolgozik, akkor csak jut neki rádióra is?

Bunyevácz Vince pedig dolgozott. Erről tanúskodik égj’ negyvenlapos, nagy vonalas füzet is. A legfelső sorba ezt írta: »A tsz-ben 1965-ben végzett munkálatok.« Alatta pedig, hogy mikor, hol dolgozott. Néha egy bejegyzés hetek, hónapok munkáját tükrözi. Megszámoltam: negyvennyolc tétel szerepel a füzetben. ,

— A brigádvezetőnél még pontosabban fel van tüntetve

— mondja.

Ezekben a napokban többször előkerül a füzet a konyha- szekrény fiókjából. Latolgatják, vajon mennyit is várhatnak a zárszámadáskor. Olyan családi számvetésféle ez, valami közös vonása mégis van azzal a számvetéssel, amelyen a tsz-irodában dolgoznak a könyvelők. Az a nagy összegezés ezekből a részeredményekből tevődik össze.

Kercza Imre

Januári pártnapok Somogybán

BARCSI JÁRÁS

Január 12.: Barcs: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára.

CSURGÓI JÁRÁS

Január 10.: Inke: Szabó

Géza; Iharosberény: Bertalan József; Iharos: Nagy Árpád; Pogányszentpéter: Papp László; Porrogszentkirály: Országi! Zoltán; Porrog: Király Ferenc; Somogybükkösd. Pete Károly: Porrogszentpál:

Gál Sándor.

Január 13: Csurgó: Róna Imre, a megyei párt-vb tagja.

FONYÓDIJÁRÁS

Január 10.: Balatonlelle,

községi összevont: Kovács Béla; Balatonié. 2, irn./ap tai tógazdaság: Horváth János; Fonyód, tőzegüzem: Péter István; Fonyód községi

összevont: Horváth László;

Fonyód, rendőrkapitányság; Demeter Károly; Fonyód, járási tanács: Ruda Gvuláné;

Balatonboglári Állami Gazdaság: Soós Árpád; Péntekhelyi üzemegység: Balogh István.

Január 13.: Balatonberény: Nagy Frigyes.

Január 14.: Balatonnagybe- reki Állami Gazdaság: Németh József; öreglak: Völ- gyesi János; Somogyvár: dr. Szokola Károlyné; Somogy - vámos: Szabó Sándor; Pa- muk: Németh Ernő; Gyugy: Puker Ferenc; Hács: Takács József; Szollősgyörök: Béres Lajos; Szöllőskislak: Vörös Istvánná; Lengyeltóti Gépállomás: Székely Elemér; Lengyeltóti összevont: dr. Bagó Gyula; Balatonszentgyörgy összevont: Balassa Béla;

Pusztaszentgyörgy: Madár Géza.

MARCALI JÁRÁS

Január 11.: Tapsony: dr. Mátyás József; Nagyszakácsi: Ress Zoltán; Nemesvid: Ku- la ' József; Somogvsimonyi: dr. Szolga András; Csákány; Demkó János; Szőkédencs: Prack Éva; Sávoly: Takács

András: Somogysámson: Szabó András.

Január 13: Horvátkút:

Paál László; Somogyzsitfa: Leiner Nándor; Kéthely: dr. Szőcs Sándor; Somogyszent- pál: Henger László.

Január 14.: Boronka: dr. József Sándor; Csömend: Nagy Béla; Nikla: Kovács László Zs.; Pusztakovácsi; Fenesi Sándor; Somogyfajsz: Frankó László; Libickozma: Mergancz Sándor.

Január 15.: Marcali: Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára.

SIÓFOKI JÁRÁS

Január 14.: Ádánd: Maroska János; Balatonendréd: dr. Várnai József; Balaton- foldvár: Nagy Ferenc; Bala- tonkiliti: Vértes Imre; Balatonőszöd.: Takács Istvánná; nya: Kővágó Gyula; NémetBalatonszárszó: Heckl Jáncs; sűrűpuszta: Csizmadia József; Balatonszemes: Guth Ferenc;! Bonnyapuszta: Marosi József. Bálványos: Lepsén--i László;

Kereki: Milei János; Kőröshegy: Szimcsák Istvánná;

Kötcse: Turza Mihály; Nagy- csepely: Bíró Gyula; Nyim: Dézsényi Ferenc; Pusztaszemes: Orbán Imre; Ságvár; Pintér Lajos; Siójut: Balogh István; Szólád: Varga Gyula; Teleki: Foki László; Zamár- di: Zelnik István; Balatonúj- helyi Állami Gazdaság: Juhász István; Zamárdi Erdő- gazdaság: Zábrák Sándor;

Szántód MÁV: Varga Gyula; Balatonszabadi rádióadó: Da- szinger Ottó; Balatcnklliti Gépjavító: Szabó László.

TABI JÁRÁS

Január 11.: Daránypuszta: Prohászka István; Som: Né- zer Nándor; Simonmajor: Lakatos Jenő; Torvaj: Kellner László; Zics: Schmidt Nándor; Kisbárapáti: Forrnod! Sándor.

Január 13.: Fiad: Pető

Géza.

Január 14.: Nagyberény:

Kaveczki János; Nagytoldi- puszta: Vörös Lajos; BonyKAPOSVÄR VÁROS

Január 10.: Fodrász Ktsz: Szabó András.

Január 12.: Finommechanikai Vállalat: Hergert Jenő; Temetkezési Vállalat: Ken- deresi Sándor; Cukorgyár: Györék Sándor.

Január 13.: Baromfifeldolgozó Vállalat: Ostoros István; Vasipari Ktsz: Fiass

fctván; AKÖV: Szentesi

György.

Január 14.: Megyei Könyvtár: Voksán József, a Központi Bizottság kulturális osztályának munkatársa; Világítástechnikai Vállalat: Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkává; Állat- forgalmi Vállalat: Jobban Já- nosné; Asztalosipari Ktsz: Vadas József; Textilruházati Ktsz: Balázs László; Útépítő Vállalat: Bálint Istvánné;

Tégla, és Cserépipari Vállalat: Zakomer János; I. Téglagyár: Kiss István; II. Téglagyár: Zakomer József; IIL Téglagyár: Geges György.

Január 15.: Épületszakipari Vállalat: Vétek József.

—

Összesítik a leltáradatokat a szeoyéri Búzakalász Tsz-ben

A zárszámadás készítése közben folyamatosan tájékoztatják a tagságot

Készülődnek a zárszámadásra a szenyéri Búzakalász Termelőszövetkezetben is. A leltározást rendiben befejezték, a könyvelők most dolgozzák fel az adatokat, s közben a vezetőség arról is gondoskodik, hogy a múlt év számba vett főbb tapasztalatait, a vagyoni helyzet alakulását a részeredmények összesítésével egyidejűleg megismerje a tagság Pontosan kidolgozott, körültekintően elkészített ütemterv' alapján megy ez a munka.

A vezetőség már jó előre megszervezte a leltározást. Szövetkezetük sajátos területi elhelyezkedésének megfelelően három bizottságot alakítottak. Az egyik a faluban, a másik a tsz-hez tartozó Nemeskisfaludon, a harmadik pedig Arad- puszitán vette számba a készle teket. Jó szervezésre vall, hogy mindhárom leltározó bizotl - ságba osztottak be egy-egy embert, akitől biztosan várhatták, hogy pontosan följegyzi az adatokat. Ezt a megbízatást kapta Balogh János szövetkezeti gazda, Káplár János párttit- kárhelyettes és Sinkovits László főkönyvelő. Igaz, hogy a leltározó bizottságok tagjai járatosak ebben a munkában, mégis naponta kaptak úthaigirt- tást. Esténként rendszeresen összejöttek a szövetkezet irodájában, s megbeszélték tapasztalataikat és a további teendőket.

A tsz-vezetők igyekeztek a leltározás rendjét és pontosságát szervezett ellenőrzéssel is biztosítani. Lehetővé tét. ék, hogy Bikali György, az ellenőrző bizottság elnöke gyakran eljusson mindegyik leltáro/ó csoporthoz. Részit vett a he > színi ellenőrzésben Balogh Imre párttitkár, Bódis Imre tsz- elnök, Báli Gyula főagav- mus és Véghelyi Lajos tané s- elnök is.

Decemberi taggyűlésén tárgyalt először a pártszerve/ zárszámadás előkészülete ~; A párttagság megismerte az ütemtervet, a leltározók beosztását és a számszaki összesítés meg a mérleg elkészítéséinek

Körkérdésünkkel a barcsi járás három népművelőjét kerestük föl. Kedvező, biztató észrevételeket mondtak el a községükben .folyó munkáról. Mindenekelőtt két általános tapasztalatunk a három faluból: reális lehetőségekre

épül az, amit meg akarnak valósítani. S ebből következik — legalábbis remélhetjük —, hogy lesznek csereműsorok, rendezvények; lesz folytatása a műkedvelő művészeti moz- galom korábbi rendszerének.

Csokonyavisonta

Németh Lajosné népművelési ügyvezetővel a járási székhelyen egy népművelési továbbképzés után beszélgettünk. Községében a korábbi években sikeres volt a néptánccsoport munkája; a gyermek tánccsoport a csillebérci országos versenyen is részt vett. A fiatalasszony arca itt elkomorul:

— Elismerem, abban a »mezőnyben« tényleg középszerű volt a gyerekek tánca. A csoportvezető munkáját viszont indokolás nélkül a nullával egyenlőnek értékelte a néptánc egyik országos szak- tekintélye. Hát érdemes volt ezért öt évig?... — kérdeztem elkeseredve egy fogadalommal ; soha többet!...

Mire készülnek műkedvelőink

— És azután?

— Azután a tévé-ben megláttam egy műsort, és utána évekig egy ifjúsági lány tánccsoporttal foglalkoztam.

A kulturális szemlékre visz- szaemlékezve: szép eredménynyel. Némethné 1948-ban falujáráson kezdte a népművelő munkát. S nála is egy régi igazság érvényesült: hullámvölgyek, csalódások mindenkinél adódnak, de abbahagyni — ennyi év után? ...

A művészeti munka föltételei, lehetőségei falun szinte évenként változnak. Jelenleg ismét az utánpótlással, a gyermek tánccsoporttal foglalkozik Németh Lajosné, illetve...

—... Nagyon szeretnék áttérni a modem táncra a KISZ- fiatalokkal. Ehhez meg kell szilárdítani a klubéletet, szerintem ez a legfontosabb most. Űj forma ez nálunk; úgy tapasztaltam, a fiatalok és a szülők Is szívesen veszik, de mindenképpen új ez még, csupán a kezdet kezdete... Sok vívódással, tapogatózással: vajon helyes-e így? A járási művelődési háztól kaptunk gyakorlati, módszerbeli segítséget, és ez igen hasznos volt.

A tervezett továbbképzés azonban sajnos elmaradt...

Két délszláv községben szereztem a harmadik kedvező tapasztalatot: helyi néphagyományok fölelevenítésével foglalkoznak.

Tótújfaluban

éveken át sikeres munkát végzett a határőrséggel közös néptánccsoport. Ez az együttes már nem működik, ellenben egy másik új kezdeményezésről hallottam Pavléko- vics Mária pedagógustól, a művelődési otthon vezetőjétől:

— A tótújfalui lakodalmas szokásokat szeretnénk feldolgozni, előadni népi játék keretében. Az ötletet a nálunk szereplő hercegszántói népi együttes éneklő • és táncoló asszonyai, lányai adták még korábban. Most harminckét fiatalabb és idősebb — közöttük tizenkét házaspár — tagja van együttesünknek. A játék dal-, tánc- és népszokásanyagát helyben gyűjtöttük. Valaha nem múlt el lakodalom ezek nélkül. A kéretés, a kakashajtás, a lány- és legénybúcsú, a lakodalmi kóló valóságos szertartások voltak. Ezeket akarjuk föleleveníteni.

— Mikorra tervezik az előadást?

— Eddig a népdalanyagot próbáltuk, a továbbiakban a táncokat tanuljuk rendszeresen heti próbákkal. És akkor talán február közepéne vagy végére elkészülünk.

A mad fiataloknak újat mond, az idősebbeknek bizonyára kedves emlékeket idéz majd a Tótújfalui lakodalmas ...

Lakácsán

örömmel hallottuk, hogy feltámadóban van az egykori délszláv népi együttes, miután két évig semmi hír sem jött róluk. Keszthelyi János, az együttes vezetője elmondta, hogy a nyáron, a délszláv találkozó előtt sebtében betanultak a fiatalokkal egy-két műsorszámot, szerepeltek itt, majd december elejétől rendszeresen, hetente háromszor készülnek új műsorok bemutatására. A darányi fmsz támogatja őket, a napokban például kaptak egy magnót a próbákhoz. Az együttes tagjai újak, fiatalok, tizennégyen a faluból. A régi táncosok sajnos azt hiszik, hogy húsz-huszonöt évesen már kiöregedtek. ..

A műsorról a következőket mondta el az együttes vezetője;

— Négy páros tánccal —

a címük: Hoppá-cuppá, Záje- csárká, Vranjavká, üioyiacs- ká-kóló — már készen vagyunk. A táncokat és egy ió hangú énekesünk délszláv és magyar népdalait négytagú tamburazenekar kíséri. Ezenkívül próbálunk, és a műsorban előadunk két egyfelvoná- sost is; az egyik tsz-témájú vígjáték. Január végén vagy február elején lesz az előadás helyben, azután a Dráva menti délszláv községekben és Tolnában: Bátaszéken meg

Decsen vend“gsze”enel"n><'.

— Hogyan fogadták ezek a fiatalok a helyi néphagyományokat?

— Lelkesen és örömmel. Igaz, hogy az ősi népviselet, a bikla meg a rukávé ma már csak a szekrényben van, emlék. A mai fiatalok nem viselik, de szterepléskcvr magukra öltik ezeket is, és szeretettel, örömmel ápolják a dalok, táncok, szokások hagyományait S a Délszláv Szövetség is támogatja munkánkat: rövidesen instruktort küld egyik próbánkra, hogy amit színpadon előad a csoport, az jó és tiszta népmö'-"”“t 1 p. •.

Wallinger Endre

határidejét. A leltározás befejeztével hozzáláttak a nagy munkához az irodai dolgozok. Még az utóbbi napokban is egyeztettek és összegeztek. Az összesített leltáradatokat hétfőn a főkönyvelő a tanács végrehajtó bizottságában ismerteti. Rövidesen pedig nyilvános tanácsülés napirendjére kei ül ez a téma, itt az érdeklődök választ kapnak a zárszámadással kapcsolatos kérdésekre. Később pedig a megerősített mérleget és a vezetőség gazdasági beszámolóját megvitatja a párttaggyűlés, s a kész zárszámadást ezután hirdetik ki közgyűlésen. Addig van még idő arra, hogy a pártszervezet összegezze az akár brigádgyűléseken, akár csoportos beszélgetéseken elhangzó vélemények alapján a múlt év figyelemreméltó tanulságait, a szövetkezeti gazdáknak az idei év feladataira vonatkozó elgondolásait, jó tanácsait. Mindezek számbavételével és hasznosító?- sával válik teljessé 1965 munkájának, termelésének, gazdálkodásának értékelése, így érheti el igen fontos célját a zárszámadás.

K. J.