Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

r Szerda, 1966. Január 5. SOMOGYI WEPCAf KÖLTÖZIK AZ ÓRIÁSDARU Miután a siófoki 13 emeletes szálloda legfelső szintje is elkészült, elindult új rendeltetési helyére. az óriásdaru Cikkünk nyomán Megsemmisítették a határozatot Lapunk november 18-i szá­mában cikke* közöltünk Ne csodálkozzanak címmel. Kifo­gásoltuk, hogy a Kaposvári Járási Tanács szabálysértési előadója enyhe büntetést sza­bott ki a kontár Mihály fi Ist­ván kaposújlaki lakosra, ami­kor a tanács ipari osztálya szintén foglalkozott ezzel az üggyel. Csele József, a Kaposvári Já­rási Tanács vb-elnöke megál­lapította, hogy a szabálysérté­si előadó a bizonyítási eljárást nem kellő körültekintéssel folytatta le, így a tényállás nem volt eléggé megalapozott. A cikkel a tanács egyetért, fel­hívta az igazgatási osztály fi­gyelmét az alaposabb és kö­rültekintőbb munkára. Mihály- fi István közben beköltözött Kaposvárra, az igazgatási osz­tály nem illetékes az ügyben. Mivel jogszabálysértés történt, a végrehajtó bizottság meg­semmisítette a szabálysértési előadó határozatát. Utasította az igazgatási osztály vezetőjét, hogy tegye át az ügy iratait a városi tanács igazgatási osz­tályára. Fölszerelték a mosogatót November 23-i glosszánkban szóvá tettük, hogy azért nem nyithatják meg Tabon a já­rási székhely iskoláinak új, korszerű ebédlőjét, mert a helybeli ktsz nem szerelte föl a mosogatót. Vajtai Imre, a Tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz elnöke kö­zölte, hogy a kisipari szövet­kezet fölszerelte a mosogatót. Még a cikk megjelenése előtt megrendelte a ktsz, elfekvő készletből is hajlandó lett volna beszerezni, sajnos, ez hosszú ideig nem sikerült. Öt ér alatt tízezerrel több hízósertés a barcsi járásból Az Állatforgalmi Vállalat barcsi kirendeltsége nemrég kapott újabb nyomtatványo­kat a sertések szerződtetésé­hez. Eddig 6500 hízott sertés átvételében állapodtak meg. Igaz, ez a szám alatta van a tavaly átvett és az erre az év­re előirányzott mennyiségnek, de a szerződések számának növekedése várható a követke­ző hónapokban, hiszen a válla­lat a háztáji hízósertések után is juttat másfél mázsa takar­mánykeveréket, és a felvásár­lási ár fölemelése is fokozza a hizlalási kedvet. A járási kirendeltség évről évre több hízott sertést vásá- rol a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. 1960-ban alig 6700-at vettek át a járásban, egy évvel később azonban már megközelítették a 1 11 000 darabot. 1962-ben csak­nem 13 000 hízott sertést vásá­roltak meg, 1963-ban pedig túl­lépték a tizenötezret. Tavaly már mintegy 16 500 hízót vet­tek át a gazdaságoktól, öt év alatt tehát majdnem tízezerrel emelkedett az állami felvásár­lással értékesített hízott serté­sek száma a járásban. Kötik a szerződéseket a hízó­marhák átvételére is. A ki­rendeltség idei előirányzata 2600 darab, ennek mintegy fe­lét máris leszerződték. A ta­valyihoz képest több a szerző­déskötés a háztáji gazdaságok­ban. A vágómarha felvásárlási árának emelése minden bi­zonnyal fokozza az érdeklődést a marhahizlalás iránt, s hogy elegendő hízónak való borjút nevelhessenek, a tenyésztésben is javulás várható. Mit tett a vásárlók érdekében az állandó bizottság? (Tudósítónktól.) A Kaposvári Városi Tanács Kereskedelmi Állandó Bizott­sága sok problémát tárgyait meg a múlt esztendőben. Meg­vizsgálta például a város hús- és tej ellátásának helyzetét. Az áb tagjai javasolták többek között, hogy a tejet árusító íű- szerboltok fél órával előbb nyissanak, hogy azok is besze­rezhessék a tejet, akik korán mennek dolgozni. Foglalkoztak az északnyugati városrész ABC-áruházának építésével, n közétkeztetéssel, a vendéglátó- ipar munkájával, valamint at élelmiszerüzletek zsúfoltságá­val. Javasolták, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ÉKV-üz- letek állagának megóvására (ezeknek az üzleteknek egy ré­sze beázik), tárgyaltak a Nosz- lopy Gáspár utcai cipőbolt zsú­foltságának enyhítéséről. Az állandó bizottság kifogásolta, hogy nincs rövidáru a város külső részein levő üzletekben. Emiatt a' külvárosban lakók­nak tűért, cérnáért is a köz­pontba kell menniük. A városi tanács kereskedel­mi állandó bizottsága felelős­ségteljes munkát végez. A ke­reskedelmi csoport vezetője, Fekete László szerint ebben a munkában az áb minden tag­jára lehet számítani. Szocialista nemzeti egység és szövetségi politika A szocialista nemzeti egy­ség politikáját úgy kell te­kintenünk, mint a munkás- osztály és a párt szövetségi politikájának sajátos meg­nyilvánulását. A szövetségi politika min­den társadalmi, politikai harc természetes velejárója. Az az osztály, az a politikai erő vagy párt, amely célját el­érni törekszik. szükségkép­pen együttműködik, szövet­ségre lép olyanokkal, akikkel közös az ellensége, vagy — akár átmenetileg — közös a célja. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a szövet­ségi politikának nincsenek objektív meghatározói. Az objektív alap: az egyes osz­tályok, rétegek érdekeinek időleges vagy tartós egybe­esése. Ez szabja meg a szö­vetség tartalmát,' összetételét, esetleges változásait is. Példákat a történelemben bőven találunk. A fasizmus és a háború elleni küzdelem ben, a fasiszta megszállás el­leni harcban hazánkban a munkásosztály együtt haladt az egész parasztsággal, a kis polgársággal, sőt a burzsoá­zia egy részével is. Később, a háború után, a szocialista forradalom szakaszában a szövetség egy része felbom­lott, mert az érdekek szét­ágaztak, sőt szembekerültek, hiszen a harc már a bur­zsoázia, a kizsákmányolás el­len folyt. Hosszú időre szóló kapcsolat Hazánkban a szocialista ter­melési viszonyok uralkodóvá válása kihatott a munkásosz­tály szövetségi politikájára is, hiszen ez szerves része a párt általános politikájának. A munkásság és az önálló kisegzisztenciák szövetsége például azon alapul, hogy e rétegek tevékenysége kiegészí­tő jellegénél fogva hasznos, arra még sokáig szükség lesz. Nem követjük azt a korábbi politikát, amely adminisztra­tív eszközökkel csökkentette ezek tevékenységét. * Viszont megakadályozzuk spekulációs, nyerészkedő törekvéseiket. Ez a szövetségi kapcsolat hosz- szabb időre szól. Az értelmiség korábban nem mindig kapta meg a kel­lő megbecsülést. Bár egy ki­sebb részük tevékenysége el­ismerést kapott, más részük­nek a munkáját — részben polgári származásuk miatt — bizalmatlanság kísérte. E hi­bák az utóbbi évtizedben ki­küszöbölődtek. Emellett meg­változott e réteg összetétele is. Az alapvető érdekazonosság a munkásság és az értelmiség között — a szocializmus épí­tése jegyében — fenhálL Bel­ső, nem alapvető ellentmondá­soktól azonban ez a viszony sem mentes, hiszen még a munkásosztály egyes rétegei között is vannak részleges ér­dekellentétek. Másfelől: sok más réteg mel­lett az értelmiségiek körében az utolsó években különösen észlelhető a kispolgári ideoló­gia, gondolkodásmód, élet- szemlélet felélénkülése. Ez olykor kihat munkájukra is. Az ilyen jelenségek előtt ter­mészetesen a szövetségi poli­tika jegyében sem lehet sze­met hunyni, azok ellen éppen a nemzeti egység szocialista jellege alapján kell fellépni. Nem egyezik, hanem ellen­kezik a szocialista nemzeti egység célkitűzésével a szak­emberek olyan előtérbe állí­tása, amely »eltekint« az il­letők politikai beállítottságá­tól, nem követeli meg a szo­cializmus iránti teljes hűsé­get, lojalitást. Nem nehéz be­látni, hogy a szövetségi poli­tika olyan értelmezése, amely ragaszkodik a politikai egyet­értéshez és lojalitáshoz, nem gyengíti, hanem erősíti a szo­cialista nemzeti egységet. A szocialista nemzeti egy­ség politikája a szövetségesek egymáshoz való további köze­ledését szolgálja a szocialista építés talaján, a még meglévő ellentmondások folyamatos csökkentése útján. A cél: az egész társadalom egyre in­kább szocialista arculatú le­gyen. Itt azonban rendkívül fontos, hogy tekintettel le­gyünk a szövetségesek eszmei- politikai fejlettségének külön­böző fokaira. Nem szabad tü­relmetlennek lennünk: a szö­vetségi politika további kibon­takoztatásának fő eszköze az okos, meggyőző szó. mennyi lényeges kérdésére. A nagy, országos fontosságú kér­dések mellett jelentős szere­pet töltenek be tevékenysé­gükben a kisebb-nagyobb he­lyi kérdések. Ezek megoldása közvetlenül elősegíti az egyes társadalmi rétegek közötti kö­zeledést. A terveket kidolgozó tudósok, szakemberek, a vég­rehajtást irányító mérnökök, technikusok egészen a kétkezi munkában közreműködőkig a közös cél érdekében vállvetve tevékenykednek, közelebb ke. rülnek egymáshoz, fölismerik közvetlen egymásrautaltságu­kat, érdekközösségüket. A népfrontmozgalmakat Ma­gyarországon és külföldön is elsősorban kommunisták kez­deményezték. Amikor a mun­ka áldozatokat kívánt, a kom­munisták az elsők között vál­lalták azokat. A népfront cél­ja, feladata a szocializmus építésében való közreműkö­dés! Ez pedig csakis a kom­munisták részvételével, a párt irányításával lehetséges. Az elmondottak érzékelte­tik: a szocialista nemzeti egy­ség politikája fejlődésünk szerves része, s mint követen­dő irányvonal érvényes a szo­cializmus építésének hosszú időszakára. A teendők a tár­sadalom egységének fejleszté­sében igen sokrétűek. Az egy­séges szocialista társadalom kialakításának legelején va­gyunk. Mind az objektív vi­szonyok tekintetében, mind a tudat formálásában még igen sok feladatot kell megolda­nunk ahhoz, hogy a szociális^ ta nemzeti egység teljes meg­valósulásáról beszélhessünk. F. S. A Hazafias Népfront-mozgalom Ha ennek, a szövetségi poli­tika és a szocialista nemzeti egység szempontjából egyaránt igen fontos mozgalomnak az útját vizsgáljuk, azt kell meg­állapítanunk, hogy több év útkeresése után kialakította azokat a működési formákat, amelyekben feladatát ■ betölt­heti. Ma az országban mintegy háromezer népfrontbizottság dolgozik. Mire terjed ki te­vékenységük? Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a tár­sadalom életének szinte vala­Tíx éw = 38 millió forint A nagyatádi járás községfejlesztési munkájának mérlege A komiósdi állattenyésztők Több mint 889 000 forint bevételt adott a múlt évben az állattenyésztés a komiósdi tsz-ben. A 716 hold közös szán­tón gazdálkodó szövetkezetben 442 sertést és 41 szarvasmar­hát hizlaltak meg. Az idei évre is már biztosí­tották a hizlaláshoz szükséges alapanyagot. Nagyrészt saját nevelésű malacokat hizlalnak, de vásároltak más szövetfcezet- * bői is. Balogh István, a tsz el­nöke azt mondta, hogy a gaz­daságnak mindig biztos pénz­forrása a hizlalás. Ebben nagy részük van az állattenyésztés­ben dolgozó tagoknak. A múlt évben is nagyon sokat dolgoz­tak ezek az emberek. A nyá­ron — amellett, hogy ellátták az állatokat — egyikük mindig megkaszálta a lucernát a ser­téseknek. S ha másutt sürgős segítségre volt szükség, ott is igénybe vették munkájukat. Pedig a hajnali kelés után jól­esett volna egy kis pihenő Kiss Pálnak is meg Viletics Mihály­nak is. Palnica Jánosról meg jól tudják a faluban, hogy minden idejét az anyakocáknál tölti. Ha egy malac sír, azon­nal ott terem. Helytállásuknak a tagok látják hasznát. Évek óta szinte alig hullik el állat. Viszont gyorsan híznak az al­tatok. A februári meg márciu­si malacok közül már egy sincs a szövetkezetben: valamennyit hízott állapotban értékesítet­ték. Gyakran még alszik a falu, amikor az állattenyésztők már munkába indulnak. S ne<dk alig jutott valami az ünnepek­ből is, mert az ólaknál nem várhat a munka sosem. K. L (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága a napokban elemez­te a járás községfejlesztési mimkáját. Horváth Ferenc já­rási vb-titkár erről a követke­zőket mondta: — A községfejlesztési mun­ka alapjait 1955-ben teremtet­tük meg. A lakosság nagy erő­feszítéseket tett, hogy helyi erőforrásokból és állami esz­közökből új létesítményekkel gyarapodjanak a falvak. Külö­nösen 1961-től volt eredmé­nyes a községfejlesztési mun­ka. Javult a tervezés is. Míg korábban a terveket csak szűk körben állítatták össze, az utóbbi öt esztendőben közsé­geink zömében bevonták a népfrontbizottságokat és a tö­megszervezeteket is a terve­zésbe. A lakosság társadalmi munkájának értéke évről évre növekszik, jelenleg azonban még a megyei átlag alatt va­gyunk. Van olyan községünk — mint például Szabás —, ahol az egy főre jutó társadal­mi munka értéke elérte a 160 forintot. A Hazafias Népfront járási bizottsága mellett mű­ködő műszaki akcióbizottság sokat segített a kiviteli tervek elkészítésében. Társadalmi munkában készült el Ötvöskó nyi és Nagykorpád buszváró­termének, Rinyabesenyő mű­velődési otthonának és Nagy­atád fásításának, parkosításá­nak terve. Az említett tíz év alatt ti­zenkét községben mintegy 53 kilométer hosszú szilárd bur­kolatú járdát építettek. Köves­ét készült Csökölyben, So- mogyszobon és Kutason. Telje­sen villamosították Kunteie - pet, Görgeteget, Rinyaszentki- rályt és Bakházát, több köz­ségben pedig bővítették a vil­lanyhálózatot. Nagykorpád, Ötvöskónyi, Szabás és Kivadár új autóbuszvárót kapott. Orvo­si rendelőt és várótermet épí­tettek Háromfán és Mikében. Kutason, Kuntelepen újabb tantermekkel bővítették az is­kolát. Kilenc pedagóguslakás, két művelődési otthon készült községfejlesztési hozzájárulás­ból. A járásban az utóbbi tíz évben mintegy 38 millió forin­tot költöttek a falvak fejlesz­tésére. A járásban mindenütt elké­szültek az 1966—1970. évekre szóló községfejlesztési tervek. Az előirányzott kiadások ösz- szege eléri a 20 millió forin­tot, ennek mintegy 25 százalé­ka lesz a társadalmi munka értéke. Bolháson, Kutason, Bá­bodon, Nagyatádon, Mikében, Rinyaszentkjrályon és Seges- den összesen 77 km hosszú jár­da készül; Belegen és Bolháson orvosi rendelő, Nagyatádon bölcsőde, Kuntelep-Görgetegen mélyfúrású kút, Rinyabese- nyőn pedig művelődési otthon épül. Ezenkívül több százezer forintot költenek épületfelújí­tásra, fásításra és parkosításra. Időszerű a kötelező gépjármű-biztosítás befizetése A gépjárművek száma * múlt év végén meghaladta az 580 ezret, ezenkívül százezer fogatolt jármű, 120 000 segéd- motoros kerékpár, hárommil­lió kerékpár, több tízezer munkagép vesz részt a forga­lomban. Tavaly mintegy 140 000 külföldi gépkocsi for­dult meg az országban. A gépjárművek számának növekedésével szaporodnak a balesetek. 1965-ben a járműve­zetők okozta balesetek száma meghaladta a tizenötezret Nagy összegeket fizetett ki az Állami Biztosító a károsul­taknak a kötelező szavatossági biztosítás alapján, mivel a sé­rülteknek járó összeg kifizeté­se nem lehet a kárt okozó anyagi helyzetének vagy fize­tési készségének függvénye. A kötelező biztosítású járművek száma az idén emelkedik, ugyanis az 50 kilométer órán­kénti sebességnél nagyobb tel­jesítményű kis motorkerékpá­rok is rendszámot kapnak. A kötelező biztosítási díjat január 31-ig pótlékmentesen lehet befizetni. A magánautó­sok a díjat két részletben, ja­nuárban és júliusban is befi­zethetik. Hatósági ellenőrzések alkalmával a biztosítási iga­zolás felmutatását is megköve­telik. FELHÍVÁS! Ezúton kérjük a Somogy megye területén lakó. illetve e megyében propán-butángázt felhasználó üzletfeleinket, hogy 1966. január 4-től kezdődően a propán-butángáz használatával kapcsolatos hi­babejelentéseiket az alábbi címre továbbítsák: DUNANTÜLI FÖLDGÁZ SZOLGÁLTATÓ ÉS SZE­RELŐ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE, Kaposvár, Árok u. 7. (96657)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom