Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
Sommi Héplap Óz M57MP MFRVEI Bí'TOTTfAG'A tSyfi. MCOV.E» Ta‘JACS LAPJA fisiirgéi tifún fények Hasznot hajtó foglalatoskodás Mezőgazdasági könyvhónap Több mint ötven rendezvény lesz Somogybán A földművesszövetkezetek termeltetési és felvásárlási összesítőjében van néhány apróbb tétel. Ezeknek a cikkeknek az ellenértéke családonként kis csupán, megyeileg együttvéve I pedig milliókra rúg. Kezdjük a selyemgubóvál. Évente 23 000 kilogramm körül mozog az átvett mennyiség. Körülbelül ezren foglalkoznak selyemhernyóval a megyében. Különösebb befektetés nem kell hozzá. csupán bíbelődő törődésre van szükség. Akkor fejlődik szépen a hernyó, és úgy lesz érté’-p* a *ruhó. ha van «!«- geedő táplálék .«v.fc út'i szegélyeznek enerfá'k. van honnan szedni levelet. Az utóbbi években ms« eoerkerteket létesítette1- az frnsz-ek a gu- bótermfilés előmozdítására. Ezek területe most már csaknem kétszázötven holdra tehető Az éti csiga, a pióca meg a béka gyűjtését sokan megmosolyogják. Hát ez is valami. érdemes rá szót vesztegetni? Valami bizony, mert pénzt hoz a házhoz, kifizetődik gyűjtése. Elhanyagolt halastavak így is adhatnak hasznot. Ha már a gyűjtésnél tartunk, a gyógynövényekről is szóljunk. A gyógyszeriparnak szüksége van erre az alapanyagra. A négyszáz boldnyi szerződött terület hozama mellett igen számottevő a vadon termő gyógynövények mennyisége. Másfél milliót fizetnek ki évente a megye felvásárlói. Nagyrészt a természet adománya a termés, kár volna el hanyagolni vagy lemondani róla. A melléktevékenység közé szokás sorolni a nyúltenyézs- tést is. Jó pénz van benne. Tavaly csaknem kétmillió forintot hozott 45 000 darab há- zinyúl eladása. Megvenne a külföld bármilyen nagy mennyiséget is. Ezért a megyei terv 1970-re már százezres felvásárlással számol. Az idén a földművesszövetkezetek az ötvennégy mellé újabb tizenhat szakcsoportot szándékoznak szervezni néhány év alatt megkétszereződik a felvásárlás, akkor a tavalyi kétmilliós bevételből is négymillió lesz. Érdemes ezzel a pénzkereseti lehetőséggel is számolni. A méhészkedés hasznosságát nem részletezzük. Azt viszont nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy bab még mindig nincs elegendő. Pedig ré- gente ezt tartották a parasztasszonyok egyik legjobb pénzforrásnak. Igaz, akkor évente öt-hatszorta több babot adtak el, mint az utóbbi időben. Termelésének ma is nagyobbak a lehetőségei, mint amit a jelenlegi értékesítés mutat A nagyüzemi termelési és felvásárlási tételek mellett eltörpülnek az említett cikkek. Mégis érdemes és szükséges velük is foglalkozni. Helyesen teszi a földművesszövetkezeti mozgalom, hogy törődik a megtermett értékek összegyűjtésével, az »apróságok« termeltetésével, szervezi és ösztönzi ezt a pénzkereső tevékenységet. K. J. Február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja. Szerte az országban sók száz könyvismertetést, -ankétot tartanak a községekben a vidék, a helyi tsz fő termelési ágainak megfelelően. Somogybám 55 mellékkereset j mezőgazdasági szakkönyvet Ismertetnek február 1-e és 23-a között. Kaposváron január 28-án tartják meg a könyvhónap megnyitó előadását. A Latinka Művelődési Ház klubjában a szabadegyetem agrártudományi tagozatán Sipos Gábor budapesti egyetemi tanár a talajvédelem helyzetét, feladatait ismerteti. J. Horváth László író baromfitenyésztés! témájú szak- könyvét február 10-én Bala- lonendréden. 11-én Mosdóson ismerteti a megyei könyvtár és a helyi nőtanács rendezésében. Jeszenszky Árpád gyümölcs- termesztési és kertészeti szakíró, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola tanára február 16-án Porroyona, 17-éon pedig Buzsákon tart előadást, a bar esi összevont szakmunkásképző tanfolyamán pedig február 19-én György Károly állattenyésztési szakíró lesz az előadó. A mezőgazdasági könyvhónap keretében járásonként négy-öt, a fonyódi és a siófoki járásban tíz-tíz könyvismertető előadást -tartanak. A füldművesszövetkezefii.. hi zományosok a helyszínen és házról házra is ' árusítják az előadásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági szakkänyvekek — Szintén légyölő galóca? ... — Nem. én Bonaparte Napóleon vagyok! Télen is dolgoznak a traktorok Somogyudvarhelyen Amikor leesett a hó, Somogy udvarhelyen végigjárták a falut a brigádvezetők. Mindenkitől megkérdezték: jön-e dolgozni, mert munka most is akad. Nemcsak a favágás van hátra, hanem a trágya kihordása is. Az emberek azt válaszolták, ha a traktorosok vállalják a munkát, ők segítenek nekik. A traktorosok azt mondták: ha lesz, aki kiszolgálja a gépeket, ők dolgoznak. Igaz, hogy nincs vezetőfülke a gépeken, de majd jobban felöltöznek. Ezekben a napokban sokkal könnyebben boldogulnak ^ ! a gépekkel, mint az őszi esőzések idején. A dűlőutak keményre fagytak, nem volt nehéz eltolatni az itt-ott ösz- szegyűlt hóbuckákat, és bírták a gépek is a terhelést. Egy pótkocsira harminc mázsa trágya is fölfér. Az őszszel ennek felével is alig tudott két traktor megbirkózni. A munkát úgy szervezték meg a szövetkezet vezetői, hogy az embereknek ne kelljen utazniuk. A majorban nyolcan-tízen rakják meg a pótkocsikat, kint a határban is vannak, akik lerakják. Az első napot amolyan kísérletezésnek szánták. A következő napokban már munkába állt mind a kilenc erőgép. Csak az a traktor áll, amelyiket javítják. — Nagyon sokat segítünk magunkon ezzel a munkával — mondja Kozma Géza, a szövetkezet elnöke. — Ahhoz, hogy négy-öt évenként minden földet megtrágyázhassunk, évente legalább négyszáz holdra kell trágyát szállítani. Az ősszel ezt sehogy sem tudtuk elvégezni, örülünk, hogy a traktorosok vállalták ezt a munkát. Meg így a tagok egy részét is foglalkoztathatjuk. Igaz, némi elfoglaltságot ad a favágás is. Ezen a télen körülbelül ötszáz köbméter fát kell kivágnunk. Ez a munka meg a trágyahordás körülbelül öt- ven embert foglalkoztat naponta. (Grébner Gyula felvétele) 210 millió forint kiviteli értékű tervet készít a Tervező Iroda Az építésügyi miniszter, lékára 1964 őszén rendeletben szabályozta a tervek átadásának határidejét. A múlt évben a renTöbbször beszámoltunk delet végrehajtásáról. Örvendetes a javulás megyénkben is. A Somogy megyei Tanácsi Tervező Iroda az idén építendő tsz-létesítmények terveit például már tavaly elkészítette. A termelőszövetkezetek 1965-ben 54 millió forint kiviteli értékű tervdokumentációt rendeltek. Á Tervező Iroda az idén 210 millió forint kiviteli értékű terv készítésére kapott irányszámot. Sajnos, a megbízások késnek. Eddig az évi tervnek mindössze 26 százakötöttek szerződést. Tavaly ilyenkor a megbízásoknak már 40 százalékára volt szerződés. Ha a megrendelők is megtartanák a miniszter rendeletét, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az 1967-ben építendő létesítmények tervét augusztus 31-ig elkészítsék; Az iroda többek között egy Kaposváron épülő nyolcemeletes ház. a Csiky Gergely Színház huszonnyolcmillió forintos rekonstrukciójának, a vörsi tőzegüzem, a bélatelepi strand építésének, a Béke Szálló és a Kaposvári Ruhagyár közötti rész beépítésének tervein dolgozik. Somogyi lőtt nyúl, fácán, szarvas exportra A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat megyénkből is exportál lőtt vadat külföldre. Nyugat-Euró- pábsm keresett cikk a magyar nyű1, fácán, szarvas. A MA VAD 3684 lőtt vadat vásárolt fel tavaly megyénkben: 2152 nyulat. 711 fácánt, 379 szarvast, 235 vaddisznót, 207 őzet. Ennek kilencven százalékát külföldi vendéglőkben tálalták fel. Főképpen francia piacra szállítják az éti csigát. Somogybán 964 mázsát gyűjtöttek össze, ennek hetven százalékát exportálta a szövetkezeti vállalat. A MAVAD megvásárolja a vadásztársaságoktól a befogott nyulat és foglyot. Érdekes, hogy megyénkben nem volt tavaly vadbefogás, s kevés békát és rákot gyűjtöttek össze. A GYERTYASZENTELÉS A MEDVEMETEOROLÓGIA Február 2-át, a Gyertyaszentelő napját úgy tartja számon a tévhit, hogy akkor elválik, hosszú vagy rövid lesz-e a tél, aszerint, hogy a »medve az árnyékától megijedve visszamegy a barlangjába, vagy borús időt találva, kint marad». Ebből az alkalomból évtizedek óta megszületnek azok a cikkeit, amelyek megállapítják, hogy a medveidő jóslás a néptapasztaláson alapuló, nagyjában-egósaébep helytálló megfigyelés. A régiek ugyanis nem a medve szokását lesték él — nehéz és veszélyes vállalkozás lett volna —, hanem a február 2-i időjárást ügyelgették, és adták át a nemzedékek egymásnak tanasztaiatkémft A népi meteorológia helytállóságait azzal szokták bizonygatni, hogy például az AI földön, ahol sohasem járt medve, ott ezzel a versecskével jósolnak: »Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket is szedd elő.« Vagyis ha ezen a napon szép, fényes, napsütötte az idő, hosszú telne kell számítani, a takarmányban nein lehet válogatni, a félredobott töreket is elő kell venni. Még némely hivatásos meteorológusok is hajlanak rá, hogy a népi megfigyelést időjárási szabályként vegyék tudomásul, amelyet — saját megfigyeléseikkel egybevetve — alkalmazhatnak. A medvemeteonologia helyénvalósága vagy távadése azonban nem válaszol arra a kérdésre, hogy miért épp Gyertyaszentelőkor s miért nem valamelyik másik napon mutatkozik meg a tél alakulása, mi az összefüggés az egyházi ünnep és a medvelegenda között. A február 2-i ünnep őstörténete — mondhatni — egyértelművé teszi az összefüggést. A február 2-i ünnepnap első nyoma az I. Gergely-féle Sacramentariumban lelhető fel, amelyet a VI. században azért alkotott meg a pápa, hogy rendet teremtsen az ősi és újabb keletű szertartásokban. Abban az időben ugyanis még elevenen éltek a pogány, antik világ sokistenű, világias, élvezethajhászó ünnepeinek hagyományai, amelyeket új ünnepek beiktatásával szándékozott kiszorítaná a mind nagyobb világi hatalommal rendelkező keresztény egyház. A február eleji »dies februatus« népies és kedvéit ünnep volt az antik Rómában. Ekkor rendezték a Lupercaliát, azaz Faunusnak, a római mitológia nyájistenének (lupercalia — farkas- űzés) maszkos, farkast űző, telet kergető zajos névnapi ünnepségeit. S mint az ünnepségek korabeli leírásainak nyomaiból kitűnik, e szertartás során papság és nép farkas- vagy medvebőrökbe bújtatott embereket űzött az antik Róma utcáin, azt jelképezve ezzel, hogy kergeti a téli ragadozókat, a nyájak veszélyezte tőit. A Lupercaliák helyettesi lésére beiktatott keresztény ünnep a VI. század derekán még nem a Gyertyaszentelő volt. »Mária tisztulásának« emlékét örökítették meg február 2-ával a konstantinápolyi görög egyházfők abból az alkalomból, hogy járvány ütötte fel a fejét, amelyet »az ünnepelt Mária elűz a híveiről«. Az egyházi krónikák tanúsága szerint a ragály ugyan nem szűnt meg de február 2-a csendes keresztény ünneppé szelídült, amely a XI. században aztán a mise előtti gyertyaszentelést is a nap szertartásába iktatta. Az ünnep őstörténetében tehát ott a tél vége-várás, a nyájat veszélyeztető vadállat figyel- mezése és a korabeli babonás hókuszpókuszok nyoma. A gyertyaszenteléshez viszont a korai keresztény egyház költötte azt a »csodás- babonás legendát, hogy akinek torkán február 3-án, Balázs napján égő gyertyákat tesznek keresztbe, az a következő évre megszabadul a torokfájástól. A krónikák szerint ugyanis Balázs, Sebaste püspöke nevéhez több csodaszámba menő torokgyógyitás, fulladásmegelőzés fűződik, amelyet úgy ért el, hogy betege torkán égő gyertyaszá- lakaf helyezett el keresztbe, vagyis »kiűzte onnan az ördögöt«. E babonás hit maradványa az egyház balázsolás szertartása. Nyerges Ágnes Jó tanács — Gyerekek, van egy eladó Á-klarinétom, nem tudtok rá vevőt? A kollégák rövid tanakodás után ezt javasolják: — Mutasd meg a Lajosnak, talán megveszi... — Á, neki bőgőre van szüksége. — Hát... mondd neki, hogy alakíttassa át... Román humor Feleség (először látogatja meg a kórházban gépkocsibaleset után a férjét). A férj: Miért vagy olyan vidám? Feleség: Képzeld, a kocsit két nap alatt helyre lehet hozni! ... — Miért iszod azt a bort olyan savanyú képpel? — Az orvos azt ajánlotta, hagyjak fel ezzel az élvezettel, most tehát élvezet nélkül iszom. ♦ * * Szemorvos: És mikor szikrázik, asszonyom, a szeme? — Mikor Popescunét látom az autójában. * * * Tanító: Miért némák a halak? —- Ki tudna beszélni, mikor a feje a víz alatt van? * * * Ügyvéd (a vizsgálati fogságban levő klienshez): — Kedves barátom, mint ügyvéd egyetlen tanácsot adhatok: próbáljon kiszökni. • « * A kakas (a disznóhoz): Miért vagy olyan büszke a malacaidra? Disznó: Mert a Grand Hotelben fogják őket felszolgálni. • * * Popescuné (mélyen kivágott ruhában fogadja vendégeit). A kis Nicolse (a húgához): Apukának akkora kiadása volt, hogy anyunak már csak egy fél ruhára való maradt. logos felháborodás Estella Bell francia filmszínésznő 7500 font sterling kártérítést követel egy angol kozmetikai gyártól, amely az alábbi szöveggel közölte a dús keblű színésznő lenge ruhás fényképét: »Önnek is lehet ilyen szép keble, ha a gyárunkban készült krémeket használja!« Estella Bell erősen felháborodott a kép & a szöveg láttán, s a következő táviratot intézte a gyárhoz: »Nem holmiféle kenőcsöknek, hanem édesanyám és édesapám buz- góságának köszönhetem szép keblemet.« Somogyi NéO!ap A2 MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető <a helyi oost«h5 ’ntnlóknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Indes: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8.
