Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Sommi Héplap Óz M57MP MFRVEI Bí'TOTTfAG'A tSyfi. MCOV.E» Ta‘JACS LAPJA fisiirgéi tifún fények Hasznot hajtó foglalatoskodás Mezőgazdasági könyvhónap Több mint ötven rendezvény lesz Somogybán A földművesszövetkezetek termeltetési és felvásárlási összesítőjében van néhány apróbb tétel. Ezeknek a cik­keknek az ellenértéke csalá­donként kis csupán, megyeileg együttvéve I pedig milliókra rúg. Kezdjük a selyemgubóvál. Évente 23 000 kilogramm kö­rül mozog az átvett mennyi­ség. Körülbelül ezren foglal­koznak selyemhernyóval a megyében. Különösebb befek­tetés nem kell hozzá. csu­pán bíbelődő törődésre van szükség. Akkor fejlődik szé­pen a hernyó, és úgy lesz érté’-p* a *ruhó. ha van «!«- geedő táplálék .«v.fc út'i sze­gélyeznek enerfá'k. van hon­nan szedni levelet. Az utób­bi években ms« eoerkerteket létesítette1- az frnsz-ek a gu- bótermfilés előmozdítására. Ezek területe most már csak­nem kétszázötven holdra te­hető Az éti csiga, a pióca meg a béka gyűjtését sokan meg­mosolyogják. Hát ez is vala­mi. érdemes rá szót veszte­getni? Valami bizony, mert pénzt hoz a házhoz, kifizető­dik gyűjtése. Elhanyagolt ha­lastavak így is adhatnak hasznot. Ha már a gyűjtésnél tar­tunk, a gyógynövényekről is szóljunk. A gyógyszeriparnak szüksége van erre az alap­anyagra. A négyszáz boldnyi szerződött terület hozama mellett igen számottevő a vadon termő gyógynövények mennyisége. Másfél milliót fizetnek ki évente a megye felvásárlói. Nagyrészt a ter­mészet adománya a termés, kár volna el hanyagolni vagy lemondani róla. A melléktevékenység közé szokás sorolni a nyúltenyézs- tést is. Jó pénz van benne. Tavaly csaknem kétmillió fo­rintot hozott 45 000 darab há- zinyúl eladása. Megvenne a külföld bármilyen nagy mennyiséget is. Ezért a me­gyei terv 1970-re már száz­ezres felvásárlással számol. Az idén a földművesszövetke­zetek az ötvennégy mellé újabb tizenhat szakcsoportot szándékoznak szervezni néhány év alatt megkétszere­ződik a felvásárlás, akkor a tavalyi kétmilliós bevételből is négymillió lesz. Érdemes ezzel a pénzkereseti lehető­séggel is számolni. A méhészkedés hasznossá­gát nem részletezzük. Azt vi­szont nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy bab még min­dig nincs elegendő. Pedig ré- gente ezt tartották a pa­rasztasszonyok egyik legjobb pénzforrásnak. Igaz, akkor évente öt-hatszorta több ba­bot adtak el, mint az utóbbi időben. Termelésének ma is nagyobbak a lehetőségei, mint amit a jelenlegi értéke­sítés mutat A nagyüzemi termelési és felvásárlási tételek mellett eltörpülnek az említett cik­kek. Mégis érdemes és szük­séges velük is foglalkozni. Helyesen teszi a földműves­szövetkezeti mozgalom, hogy törődik a megtermett értékek összegyűjtésével, az »aprósá­gok« termeltetésével, szervezi és ösztönzi ezt a pénzkereső tevékenységet. K. J. Február a mezőgazdasági szakkönyvek hónapja. Szerte az országban sók száz könyv­ismertetést, -ankétot tartanak a községekben a vidék, a he­lyi tsz fő termelési ágainak megfelelően. Somogybám 55 mellékkereset j mezőgazdasági szakkönyvet Ismertetnek február 1-e és 23-a között. Kaposváron január 28-án tartják meg a könyvhónap megnyitó előadását. A Latin­ka Művelődési Ház klubjában a szabadegyetem agrártudo­mányi tagozatán Sipos Gábor budapesti egyetemi tanár a talajvédelem helyzetét, felada­tait ismerteti. J. Horváth László író ba­romfitenyésztés! témájú szak- könyvét február 10-én Bala- lonendréden. 11-én Mosdóson ismerteti a megyei könyvtár és a helyi nőtanács rendezésében. Jeszenszky Árpád gyümölcs- termesztési és kertészeti szak­író, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola tanára február 16-án Porroyona, 17-éon pedig Buzsákon tart előadást, a bar esi összevont szakmunkáskép­ző tanfolyamán pedig február 19-én György Károly állatte­nyésztési szakíró lesz az elő­adó. A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében járásonként négy-öt, a fonyódi és a siófo­ki járásban tíz-tíz könyvismer­tető előadást -tartanak. A füldművesszövetkezefii.. hi zományosok a helyszínen és házról házra is ' árusítják az előadásokhoz kapcsolódó me­zőgazdasági szakkänyvekek — Szintén légyölő galó­ca? ... — Nem. én Bonaparte Na­póleon va­gyok! Télen is dolgoznak a traktorok Somogyudvarhelyen Amikor leesett a hó, So­mogy udvarhelyen végigjárták a falut a brigádvezetők. Min­denkitől megkérdezték: jön-e dolgozni, mert munka most is akad. Nemcsak a favágás van hátra, hanem a trágya kihordása is. Az emberek azt válaszolták, ha a traktorosok vállalják a munkát, ők segí­tenek nekik. A traktorosok azt mondták: ha lesz, aki ki­szolgálja a gépeket, ők dol­goznak. Igaz, hogy nincs ve­zetőfülke a gépeken, de majd jobban felöltöznek. Ezekben a napokban sok­kal könnyebben boldogulnak ^ ! a gépekkel, mint az őszi eső­zések idején. A dűlőutak ke­ményre fagytak, nem volt ne­héz eltolatni az itt-ott ösz- szegyűlt hóbuckákat, és bír­ták a gépek is a terhelést. Egy pótkocsira harminc má­zsa trágya is fölfér. Az ősz­szel ennek felével is alig tu­dott két traktor megbirkóz­ni. A munkát úgy szervezték meg a szövetkezet vezetői, hogy az embereknek ne kell­jen utazniuk. A majorban nyolcan-tízen rakják meg a pótkocsikat, kint a határban is vannak, akik lerakják. Az első napot amolyan kí­sérletezésnek szánták. A kö­vetkező napokban már mun­kába állt mind a kilenc erő­gép. Csak az a traktor áll, amelyiket javítják. — Nagyon sokat segítünk magunkon ezzel a munkával — mondja Kozma Géza, a szövetkezet elnöke. — Ahhoz, hogy négy-öt évenként min­den földet megtrágyázhas­sunk, évente legalább négy­száz holdra kell trágyát szál­lítani. Az ősszel ezt sehogy sem tudtuk elvégezni, örü­lünk, hogy a traktorosok vál­lalták ezt a munkát. Meg így a tagok egy részét is foglal­koztathatjuk. Igaz, némi el­foglaltságot ad a favágás is. Ezen a télen körülbelül öt­száz köbméter fát kell ki­vágnunk. Ez a munka meg a trágyahordás körülbelül öt- ven embert foglalkoztat na­ponta. (Grébner Gyula felvétele) 210 millió forint kiviteli értékű tervet készít a Tervező Iroda Az építésügyi miniszter, lékára 1964 őszén rendeletben sza­bályozta a tervek átadásának határidejét. A múlt évben a ren­Többször beszámoltunk delet végrehajtásáról. Örven­detes a javulás megyénkben is. A Somogy megyei Taná­csi Tervező Iroda az idén építendő tsz-létesítmények terveit például már tavaly elkészítette. A termelőszövet­kezetek 1965-ben 54 millió forint kiviteli értékű tervdo­kumentációt rendeltek. Á Tervező Iroda az idén 210 millió forint kiviteli ér­tékű terv készítésére kapott irányszámot. Sajnos, a meg­bízások késnek. Eddig az évi tervnek mindössze 26 száza­kötöttek szerződést. Tavaly ilyenkor a megbízá­soknak már 40 százalékára volt szerződés. Ha a megren­delők is megtartanák a mi­niszter rendeletét, semmi akadálya nem lenne annak, hogy az 1967-ben építendő lé­tesítmények tervét augusztus 31-ig elkészítsék; Az iroda többek között egy Kaposváron épülő nyolceme­letes ház. a Csiky Gergely Színház huszonnyolcmillió fo­rintos rekonstrukciójának, a vörsi tőzegüzem, a bélatelepi strand építésének, a Béke Szálló és a Kaposvári Ruha­gyár közötti rész beépítésének tervein dolgozik. Somogyi lőtt nyúl, fácán, szarvas exportra A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat me­gyénkből is exportál lőtt va­dat külföldre. Nyugat-Euró- pábsm keresett cikk a ma­gyar nyű1, fácán, szarvas. A MA VAD 3684 lőtt vadat vá­sárolt fel tavaly megyénk­ben: 2152 nyulat. 711 fácánt, 379 szarvast, 235 vaddisznót, 207 őzet. Ennek kilencven százalékát külföldi vendég­lőkben tálalták fel. Főképpen francia piacra szállítják az éti csigát. So­mogybán 964 mázsát gyűjtöt­tek össze, ennek hetven szá­zalékát exportálta a szövet­kezeti vállalat. A MAVAD megvásárolja a vadásztársaságoktól a befo­gott nyulat és foglyot. Érde­kes, hogy megyénkben nem volt tavaly vadbefogás, s ke­vés békát és rákot gyűjtöt­tek össze. A GYERTYASZENTELÉS A MEDVEMETEOROLÓGIA Február 2-át, a Gyertya­szentelő napját úgy tartja számon a tévhit, hogy akkor elválik, hosszú vagy rövid lesz-e a tél, aszerint, hogy a »medve az árnyékától meg­ijedve visszamegy a barlang­jába, vagy borús időt talál­va, kint marad». Ebből az alkalomból évti­zedek óta megszületnek azok a cikkeit, amelyek megálla­pítják, hogy a medveidő jós­lás a néptapasztaláson alapu­ló, nagyjában-egósaébep helytálló megfigyelés. A ré­giek ugyanis nem a medve szokását lesték él — nehéz és veszélyes vállalkozás lett volna —, hanem a február 2-i időjárást ügyelgették, és adták át a nemzedékek egy­másnak tanasztaiatkémft A népi meteorológia helytálló­ságait azzal szokták bizony­gatni, hogy például az AI föl­dön, ahol sohasem járt med­ve, ott ezzel a versecskével jósolnak: »Ha fénylik Gyer­tyaszentelő, az iziket is szedd elő.« Vagyis ha ezen a napon szép, fényes, napsütötte az idő, hosszú telne kell számí­tani, a takarmányban nein lehet válogatni, a félredobott töreket is elő kell venni. Még némely hivatásos meteoroló­gusok is hajlanak rá, hogy a népi megfigyelést időjárási szabályként vegyék tudomá­sul, amelyet — saját megfi­gyeléseikkel egybevetve — alkalmazhatnak. A medvemeteonologia he­lyénvalósága vagy távadése azonban nem válaszol arra a kérdésre, hogy miért épp Gyertyaszentelőkor s miért nem valamelyik másik na­pon mutatkozik meg a tél alakulása, mi az összefüggés az egyházi ünnep és a med­velegenda között. A február 2-i ünnep őstör­ténete — mondhatni — egy­értelművé teszi az összefüg­gést. A február 2-i ünnepnap el­ső nyoma az I. Gergely-féle Sacramentariumban lelhető fel, amelyet a VI. században azért alkotott meg a pápa, hogy rendet teremtsen az ősi és újabb keletű szertartások­ban. Abban az időben ugyan­is még elevenen éltek a po­gány, antik világ sokistenű, világias, élvezethajhászó ün­nepeinek hagyományai, ame­lyeket új ünnepek beiktatá­sával szándékozott kiszoríta­ná a mind nagyobb világi ha­talommal rendelkező keresz­tény egyház. A február eleji »dies februatus« népies és kedvéit ünnep volt az antik Rómában. Ekkor rendezték a Lupercaliát, azaz Faunusnak, a római mitológia nyájistené­nek (lupercalia — farkas- űzés) maszkos, farkast űző, telet kergető zajos névnapi ünnepségeit. S mint az ün­nepségek korabeli leírásainak nyomaiból kitűnik, e szertar­tás során papság és nép far­kas- vagy medvebőrökbe bújtatott embereket űzött az antik Róma utcáin, azt jel­képezve ezzel, hogy kergeti a téli ragadozókat, a nyájak veszélyezte tőit. A Lupercaliák helyettesi lé­sére beiktatott keresztény ün­nep a VI. század derekán még nem a Gyertyaszentelő volt. »Mária tisztulásának« emlékét örökítették meg feb­ruár 2-ával a konstantinápo­lyi görög egyházfők abból az alkalomból, hogy járvány ütötte fel a fejét, amelyet »az ünnepelt Mária elűz a híveiről«. Az egyházi króni­kák tanúsága szerint a ragály ugyan nem szűnt meg de február 2-a csendes keresztény ün­neppé szelídült, amely a XI. században aztán a mise előt­ti gyertyaszentelést is a nap szertartásába iktatta. Az ün­nep őstörténetében tehát ott a tél vége-várás, a nyájat ve­szélyeztető vadállat figyel- mezése és a korabeli babo­nás hókuszpókuszok nyoma. A gyertyaszenteléshez vi­szont a korai keresztény egy­ház költötte azt a »csodás- babonás legendát, hogy aki­nek torkán február 3-án, Ba­lázs napján égő gyertyákat tesznek keresztbe, az a követ­kező évre megszabadul a to­rokfájástól. A krónikák sze­rint ugyanis Balázs, Sebaste püspöke nevéhez több csoda­számba menő torokgyógyitás, fulladásmegelőzés fűződik, amelyet úgy ért el, hogy be­tege torkán égő gyertyaszá- lakaf helyezett el keresztbe, vagyis »kiűzte onnan az ör­dögöt«. E babonás hit ma­radványa az egyház balázso­lás szertartása. Nyerges Ágnes Jó tanács — Gyerekek, van egy eladó Á-klarinétom, nem tudtok rá vevőt? A kollégák rövid tana­kodás után ezt javasol­ják: — Mutasd meg a La­josnak, talán megveszi... — Á, neki bőgőre van szüksége. — Hát... mondd neki, hogy alakíttassa át... Román humor Feleség (először látogat­ja meg a kórházban gép­kocsibaleset után a fér­jét). A férj: Miért vagy olyan vidám? Feleség: Képzeld, a kocsit két nap alatt hely­re lehet hozni! ... — Miért iszod azt a bort olyan savanyú kép­pel? — Az orvos azt aján­lotta, hagyjak fel ezzel az élvezettel, most tehát élvezet nélkül iszom. ♦ * * Szemorvos: És mikor szikrázik, asszonyom, a szeme? — Mikor Popescunét lá­tom az autójában. * * * Tanító: Miért némák a halak? —- Ki tudna beszélni, mikor a feje a víz alatt van? * * * Ügyvéd (a vizsgálati fogságban levő kliens­hez): — Kedves barátom, mint ügyvéd egyetlen ta­nácsot adhatok: próbáljon kiszökni. • « * A kakas (a disznóhoz): Miért vagy olyan büszke a malacaidra? Disznó: Mert a Grand Hotelben fogják őket fel­szolgálni. • * * Popescuné (mélyen ki­vágott ruhában fogadja vendégeit). A kis Nicolse (a húgá­hoz): Apukának akkora kiadása volt, hogy anyu­nak már csak egy fél ru­hára való maradt. logos felháborodás Estella Bell francia filmszínésznő 7500 font sterling kártérítést köve­tel egy angol kozmetikai gyártól, amely az alábbi szöveggel közölte a dús keblű színésznő lenge ru­hás fényképét: »Önnek is lehet ilyen szép keble, ha a gyárunkban készült kré­meket használja!« Estella Bell erősen fel­háborodott a kép & a szöveg láttán, s a követ­kező táviratot intézte a gyárhoz: »Nem holmiféle kenőcsöknek, hanem édes­anyám és édesapám buz- góságának köszönhetem szép keblemet.« Somogyi NéO!ap A2 MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanárs lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető <a helyi oost«h5 ’ntnlóknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Indes: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom