Somogyi Néplap, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
világ PROf.FTarjai fgyesguetek) ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXffl. ÉVFOLYAM 24. SZÁM SZ6M8AT, 1966. JANUÁR 29. 28 millió forint béremelésre megyénkben (3. o.) Rádió-, URH- és tv-műsor (5. o.) A Pataki-dinasztia (6. o.) |l||l||l!l 'Ml life TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az idei állami költségvetésről szóló yita második napja A* országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Rács-Kiskun megyei képviseli volt Erdei Ferenc beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesülő új vonásról, majd a költségvetés néhány mező- gazdasági előirányzatát elemezte. Kiemelte, hogy a közép- és hosszúlejáratú hitelek csaknem ötmilliárd forintos összegének 90 százaléka a termelőszövetkezetek támogatását szolgálja. A fezeknek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4,4 milliárd forint. Ezen belül az állami hitel meghaladja a két és fél milliárd, az állami dotáció pedig az 1,1 milliárd forintot. Gácsi Miklós Borsod megyei képviselő után Valter Imre Somogy megyei képviselő szólalt fel. A felvásárlási árak emelésének kedvező politikai és közgazdasági hatásáról beszélt Mint mondotta, az eddigi alacsony árak következtében szükséges állami támogatás és hitelezési rendszer nem ösztönzött eléggé a termelés növelésére, a fogyasztás és a külkereskedelem mezőgazdasági szükségletednek kielégítésére. A magasabb árak lehetővé teszik, hogy a szövetkezetek, legalább is részben, maguk gondoskodjanak elhasználódott termelőeszközeik pótlásáról, s ez fokozza önállóságukat, felelősségüket, s magát a mezőgazdasági termelést is. A költségvetést elfogadta, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Papp János Baranya megyed képviselő után dr. Barbies Antal budapesti képviselő elgondolkoztató adatokat ismertetett a gyógyszerfogyasztás alakulásáról. A képviselő arra kérte a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy széles körű felvilágosító munkával segítsék a fölösleges és káros gyógyszer- fogyasztás elleni küzdelmet. A délelőtti szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként Gáspár Sándor budapesti képviselő szólalt fel. Gáspár Sándor beszéde’ ■ ■ ;i í slf 1§ l§ tau az 1966. évi állami költség- vetés helyesen irányozza elő az idei terv megvalósításához pénzügyi közöket A terv alapvető célja dolgozó népünk életének további javítása. A terv megvalósulása munkásosztályunknak, parasztságunknak, az értelmiségnek, tehát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóra váltását tiszta szívből és teljes erejével támogatja mindenki, aki hazánk, a Magyar Népköztársaság erejének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. A nemzetközi helyzet kérdéseiről szólva egyebek között megállapította: Ugyanakkor, amikor a Magyar Nép- köztársaság országgyűlése az idei költségvetést tárgyalja, Washingtonban az amerikai kongresszusban is a költség- vetésit vitatják. Érdemes megnézni, hogyan fest az 6 költségvetésük. A Johnson elnök által beterjesztett számadatok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül vagy közvetve katonai jellegű, és ezen belül minden dollárból 9 centet kizárólag a szeny- nyes vietnami rablókaland pénzelésére fordítanak. Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jóváhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedelmet, a rendelkezésére álló költségvetési összegeket. Ez a joga a washingtoni kor'S, f'1M*§Sr 'i mánynak és az amerikai kongresszusnak is. De akkor ne prédikáljanak állítólagos békeakaratukról. Ne hozakodjanak elő kenetteljes békeszólamokkal. Ne reklámozzák úgynevezett vietnami béke- offenzívájukat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatosabb eszközökkel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket. Indonézia leghaladóbb erőit, elsősorban a kommunistákat üldözik. Az őszinte aggodalomra az ad alapot, hogy a történelem számtalan esetben igazolta: a kommunistaüldözés mindig a reakció malmára hajtotta a vizet. Az imperialisták e próbálkozásai — ha dermesztik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a béke, a haladás erőinek előre törését. A nemzetközi burzsoázia sok mindennel házal. Adhat fegyvert ég segélyt. Szervezhet p ucs- csokaL Megvásárolhat és ki, nevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: eszményt, ideált nem adhat a népmillióknak. Erre csak a szocializmus képes. Gáspár Sándor hazánk külpolitikai tekintélyéről szólott, majd II. ötéves tervünk eredményeit ismertette. Elmondotta, hogy öt év alatt több mint 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, 1500-nál több ipari létesítményt helyeztünk üzembe, illetve rekonstruáltunk. öt év alatt 280 000 új lakás épült, 40 új nagy áruház, 800 új kiskereskedelmi üzlet, 5000 kórházi és mintegy 18 000 óvodai és napközi helyet biztosító létesítmény készült el. Uj vagy kibővített kulturális intézményeink befogadóképessége 110 ezerrel gyarapodott. A bérből és fizetésből élők száma öt esztendő alatt csaknem 400 000-rel nőtt. Mindezekkel együtt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 19—20 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme, bár a reálbérek terén nem értük el a tervezett emelkedést Tisztelt képviselőtársak! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi szakasznak a lezárása kapcsán néhány szót szóljak szocialista tervgazdálkodásunkról. Annál is inkább érdemes erről beszélni, mert gazdasági vezetési rendszerünk tervezett reformja, valamint a február 1-én életbe lépő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések kapcsán egyesek kétség bevonják népgazdaságunk szilárdságát, s vannak olyanok is, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják. A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdekében a céltudatosságot, a tudományos megalapozottságot, az előrelátást állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával, az embert kiszipolyozó konkurrencia harcával. A felszabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt — helyes úton jártunk és járunk. Elegendő, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háromszorosra, ipari termelésünk ez idő alatt csaknem ötszörösre nőtt. Az iparban dolgozók száma kereken megháromszorozódott. Ilyen eredmények eléréséhez a fejlett tőkés országoknak több mint száz esztendőre volt szükségük. A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését, hanem azért, mert az népünk akarata. Felelősséggel is csak a magyar dolgozó népnek és a nemzetközi munkásosztálynak tartozunk. Természetes, az ellenségnek semmi sem drága, ég minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratni. A nyugati »sajtószabadság« nagyobb dicsőségére a legutóbbi napokban is olyan híreket kürtőit világgá az amerikai AP hírügynökség, hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A »kitűnően informált« hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét, és 160 csepeli munkást letartóztattak. (Folytatás a 3. oldalon.) Az USA légiereje ismét a VÖK bombázására készül Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Tizenöt amerikai szenátor Johnson elnökhöz intézett levélében szögezte le: szükségesnek tartja a VDK elleni bombatámadások további szüneteltetését. A szenátorok kérték az elnököt, hogy a vietnami háborúval kapcsolatos lényeges döntések előtt hallgassa meg a törvényhozók véleményét. Értesülések szerint a levél támogatóinak száma jóval nagyobb tizenötnél. Nem szerepel például az aláírók között Mansfield és Fulbright szenátor, akik már korábban kifejtették véleményüket. továbbá a republikánusok közül Aiken, aki ugyancsak a vietnami háború ki- terjesztése ellen, a békés megoldás megkeresése mellett foglalt állást. Clark, Young és McCarthy demokrata szenátorok felszólaltak a szenátusban is, hogy támogatást szerezzenek elképzeléseiknek. McCarthy beszédében hangoztatta, hogy a korábbi bombatámadások a VDK ellen sem katonai, sem pedig politikai téren nem vezettek eredményre. Követelte, hogy a vietnami háború kérdését a nyilvánosság előtt, az amerikai közvélemény egészének bevonásával tárgyalják meg, s csak azután hozzanak döntést. A Pentagon és a vele kapcsolatban álló politikai körök viszont óriási propagandát fejtenek ki a háború kiterjesztésére. Stennis szenátor, a szenátus katonai készenléti albizottságának elnöke egyenesen odáig ment, hogy 600 000 katonát helyezett kilátásba « háború céljaira. Johnson egyelőre nem adott választ a szenátorok levelére. Politikai megfigyelők úgy vér lik, Johnson »bármelyik pillanatban kiadhatja a parancsot a bombázások újrakezdésére, a háború kiszélesítésére«. 1 Helikoptereken szállított amerikai katonaság és délvietnami szabadságharcosok között pénteken reggel harcokra került sor a dél-vietnami partvidék két különböző pontján. A harcokról közeleü»- bi részletek még nem ismeretesek, de az AFP saigoni tudósításában megjegyzi, hogy a holdújévi fegyverszünet óta a legsúlyosabb harcokról van szó. (MTI) Kibővített ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A megyei KISZ-munkáról, az akcióprogram végrehajtásáról tanácskozott kibővített ülésén a KISZ Somogy megyei végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára és Illés Dezső, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára. Az ülésen jelen volt még dr. Orsai János, az MSZMP Központi Bizottságának megyei instruktora, valamint Vári Miklós, a KISZ központi bizottságának megyei instruktora is. Hiányzott a tagság javaslata ZÁRSZÁMADÁS A CSURGÓI BÚZAKALÁSZ TSZ-BEN Gondokkal, nehézségekkel teli évet zárt tegnapi közgyűlésén a csurgói Búzakalász Tsz tagsága Tóth József, a szövetkezet elnöke mégis árral számolt be a közgyűlésen, hogy az előző évihez viszonyítva erősödött a gazdaság, nőtt a tagok jövedelme. A rossz időjárás miatt kevesebbet hozott a növénytermesztés a tervezettnél. Víz öntötte el a burgonya egy részét, és károsodás érte a sok eső miatt a kenyérgabonát is. Ráadásul évek óta nem tudják biztosítani a talajerőpótlást. Tavaly például a szántóterületnek mindössze 9 százalékát istállótrágyázták, pedig a háztájiban és a közösben felgyülemlett trágya sokkal nagyobb területre is elég lett volna. A növénytermesztés csaknem négyszázezer forinttal kevesebbet hozott a tervezettnél. Ezt a kiesést nem pótolja az a többletbevétel sem, amely a hízómarha-értékesítésből származott. A kocatartásra ráfizettek. Ezért elhatározták, hogy az idén megszüntetik ezt az üzemágat. Helyette szarvasmarha-tenyésztéssel és sertéshízlalással foglalkoznak. A hízónak valót megvásárolják. Emellett szól az is, hogy a csurgói szövetkezeti gazdáknak nagy gyakorlatuk van a szarvasmarha-tenyésztésben. Ennek az üzemágnak a fejlesztéséhez már a múlt évben megfelelő takarmányalapot teremtettek. A sok gond ellenére mérleghiány nélkül zárta a múlt évet a szövetkezet. A további erősödés már a tagoktól függ. A múlt tavasszal jól indult a munka a közös gazdaságban, később azonban munkaerőgondok jelentkeztek. A kaszálás és az aratás idején idegeneket is kellett foglalkoztatni. Ez 80 000 forintjába került a szövetkezetnek. Ha a tagság végzi el ezeket a munkákat, négy forinttal emelkedik a munkaegység értéke. A 143 tagból nagyon sok az öregségi járadékos. Sokan vannak olyanok is, akik alig szereztek többet 50 munkaegységnél. Természetesen ellenpélda is akad. A növény- termesztésben dolgozó Bódis Sándorné 123, Ráskó Ferencire 155, Ráskó József 235, Rigli Ferenc pedig 219 munkaegységet teljesített. Az 6 munkájuknak is nagy részt van abban, hogy a sok kiesés ellenére a tervezett 18 forint 70 fillér helyett 25 forintot ér egy munkaegység. Az egy tagra jutó jövedelem — az 1964-es 7166 forinttal szemben — megközelítette a 8300 forintot. Nőtt a közös gazdaság tiszta vagyona is. A forgóalap a múlt évihez képest 126 000 forinttal emelkedett. A sok kiesés ellenére előbbre lépett a gazdaság. A zárszámadó közavölés jó "1 kálóm lett volna arra, hogy a tagok értékeljék a múlt évet, elmondják észrevételeiket, javaslataikat. Az elnöki beszámolót azonban csend követte, pedig lett volna miről beszélni, hiszen számos problémát fölvetett Gál Sándor, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is. Elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés egyik alapja a megfelelő takarmánybázis. Ennek csak egy részét adhatják a szántóföldön termelt takarmányok. Á rétek víztelenítése lenne a legeredményesebb megoldás. A tagok helyett mondta el Bóka József, a községi tanács elnökhelyettese azt is, hogy az önköltség alakulásában nagy szerepe van az erőgépek jó kihasználásának. A múlt évben sokat álltak a gépek, mert nem volt, alti felálijon a vetőgépre. A továbbjutás lehetőségeinek latolgatása helyett néhány ember egyéni sérelméről esett szó. Pedig a csurgói Búzakalász Tsz tagságát kötélért a hírnév is: valamikor a szarvasmarha-tenyésztésről ismerték az also- ki gazdákat. A szövetkezet megtette az első iépést a szarvasmarha-tenyészités fejlesztésében, a tagoktól függ, hogy felvirágozzék ez as üzemág. A zárszámadás nemcsak visszatekintésre jó, hanem arra is alkalom, hogy latolgassák a fejlődés lehetőségeit. Ezt azonban tegnap elmulasztotta a Búzakalász Tsz tagsága. Kercza Imre
