Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

'ACeii rajnai haitimen tárunk A SZERKESZTŐSÉGBEN ü-I MÉRVÉI Ri’ÖTTf fl^A £1>A vEGYÉ! TANACS LAPJA TARLATNYITÄS A RIPPL-RÓNAI MÜZEWMBAN — A Magyar Nemzeti Galé­ria főigazgatóságát köszönet il­leti azért a nemes szándékért, amellyel rendelkezésünkre bo­csátotta e kiállítás képeit, hogy bemutathassuk Kaposvár művészet iránt érdeklődő kö­zönségérek a XX. századi ma­gyar festészetet — kezdte meg­nyitóját Szíj Béla művészettör­ténész, a kiállítás rendezője. A továbbiakban elmondta, bogy a XX. század művészeté­nek fejlődése sóikat vitatott kérdés volt az elmúlt időszak­ban, de még most is megkér­dőjelezhető egy-egy sza kasza, művészeti irányzata, festőegyé­nisége. Szíj Béla ezután köszönetét fejezte ki azoknak, akik előse­gítették a kiállítás megrende­zését. És köszönetét mondott a szép számmal összejött vendé­geknek, akik érdeklődnek a festészet, a művészet iránt. A megnyitó után a művészet- történész tárlatvezetést tartott. Az iskolaorvosi szolgálatról tárgyalt a Fonyódi Járási Tanács V. B. (Tudósítónktól.) A Fonyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Hosszú József járási főorvos előterjesztése alapján ele­mezte az iskolaorvosi szolgá­lat munkáját. Megállapítot­ták, hogy a járásban — megfelelő adottságok hiá­nyában — az iskolaorvosi teendőket a körzeti orvosok, a g'yermekszakorvosok meg a fogszakorvosok látják el a járási egészségügyi csoport közreműködésével és irányí­tásával. A járás 52 iskolájában az egészségügyi csoport 94, a körzeti orvosok pedig 93 al­kalommal tartottak ellenőr­zést. A körzeti védőnők ha­vonta megvizsgálják az isko­lák és az óvodák tisztaságát. A rendszeres oltások ered­ménye. hogy az utóbbi évek­ben diftéria, tetanusz, sza­márköhögés. himlő és tífusz megbetegedés nem fordult élő a járásban. A napközi otthonos óvo­dákban és iskolákban figye­lemmel kísérik az étrend összeállítását. Fejlődött az iskola-fogor­vosi szolgálat is. Bár a tíz iskola-fogorvosi óra csupán a gyermekek felének évi egy­szeri ellátását biztosítja, mégis néhány éve ezen a területen is javulás mutat­kozik. Az iskolákban nemcsak a pedagógusok, hanem az egészségügyi dolgozók is tar­tanak előadásokat. A járás felső tagozatú iskoláiban 780 vöröskeresztes tag '’an. Az ifjúsági vöröskeresztes szer­vezetek is elősegítették az egészségügyi ismeretek ter­jesztését. Az idei tanévben megszervezett elsősegélynyúj­tási vetélkedőn a járás álta­lános iskolásai jó felkészült­ségről adtak számot. Tömegszerencsétlenség Tógában Rendkívül súlyos közlekedési szerencsétlenség történt a hét végén Togóban: Lome-tói 300 kilo­méternyire északra, egy Sotoubou nevű községben ünnepi felvonu­lást tartottak a helybeliek, ami­kor egy tehergépkocsi teljes se­bességgel a tömegbe rohant. Hi­vatalos források szerint a szeren­csétlenségnek 103 halottja van, és legalább százan sebesültek meg. A halottak listáján szerepel egy amerikai állampolgár is, aki a »békehadtest-M tagjaként tartózko­dott Togóban. — Gondoltuk, ma ne fáradjanak, ma házhoz jöttünk. Szülői értekezlet a tanítóképzőben Vasárnap szülőd értekezletet rendeztek a Felsőfokú Tanító­képző Intézetben az első éves vidéki hallgatók szülei részére. Délelőtt Hajdú Tibor intéze­ti igazgató tájékoztatót tartott az intézet munkájáról, felada­táról, a kollégiumokban élő hallgatók életéről. Délután a leánykollégiumokban folytató­dott a találkozó. A vezetők is­mertették a kollégiumban fo­lyó munkát, életet. A szülők hozzászólásaikban gyermekeik gondos nevelését kérték, hisz — ahogy valaki mondta közülük — a nemezei felelősei lesznek, tanítók. Ez az évente ismétlődő érte­kezlet is bizonyítja, hogy az intézet nevelői, tanárai és a szülők egyet akarnak: helyes utat mutatni az emberibb élet­hez, az erkölcsi és más néze­tekben megtalálni a követen­dőt. A megbeszélés után az első éves hallgatók műsort adtak a szülők tiszteletére. Cikkünk nyomán A Tabi Járási Tanács V. B. a könyvtárak fejlesztéséért Tudósítónk szóvá tette a lap november 2-i számában, hogy tizenegy falu egy fillért se for­dított könyvbeszerzésre a tabi Járásban, nagyon sok helyütt igen mostoha körülmények kö­zött működik a könyvtár. Szabó Károly, a Tabi Járási Tanács vb-elnökhelyettese megállapította, hogy a cikkíró nem vizsgálta meg a témát teljes egészében, így nem meg­felelő adatokat közöl. A járás huszonhét községéből mind­össze kettőben nem fordítot­tak egy fillért se könyvbeszer­zésre. Az említett tizenegy fa­luban községfejlesztásből nem vásároltak könyvet. Valóban megoldatlan a könyvtár elhe­lyezése több községben. A tu­dósításban említett tizenkét község közül hétben elfogad­ható a könyvtár elhelyezése. Önálló erőből és a járás tá­mogatásával négy község gon­doskodik jelenleg megfelelő könyvtárhelyiségről. A közsé­gek anyagi erejükhöz mérten napirenden tartják a könyvbe­szerzést és a helyiséggondok megoldását A járási tanács végrehajtó bizottsága önálló napirendként megtárgyalta a könyvtárak problémáját, s ha­tározatokat hozott a hibák megszüntetésére. Politikai gazdaságtan ábrákban és táblázatokban Kossuth Könyvkiadó 1965. Az oktatásban mindig ki­emelkedő szerepe volt a szemléltetésnek. Érvényes ez a politikai—ideológiai okta­tásra is: a hallgatók jobban és alaposabban elsajátítják a tananyagot, ha azt előadás, magyarázat mellett vizuális eszközökkel is könnyebben érthetővé teszik. A szemléltetés alkalmazása a politikai tantárgyak anya­gának elsajátításánál nehéz és bonyolult feladat, ezért dicséretes kezdeményezése a Kossuth Könyvkiadónak a politikai gazdaságtan oktatá­sát elősegítő szemléltető anyagok könyv formában va­ló megjelentetése. Az anya­got a Budapesti Műszaki Egyetem politikai gazdaság­tan tanszékének módszertani bizottsága — dr. Devics Jó- zsef, Kerékgyártó György, Marjanek Károlyné — állí­totta össze. A kiadó első oróbálkozása, ez a több mint 200 oldalas mű a marxista-leninista po­litikai gazdaságtan legfonto­sabb kategóriáinak, tör­vényszerűségeinek illusztrá­lásával — diagrammák, táb­lázatok stb. segítségével — igyekszik szemléltető anya­got biztosítani ■ a kapitaliz­mus és a szocializmus poli­tikai gazdaságtanának tanul­mányozásához. Sémák, diagrammok, táb­lázatok, idézetek vezetik szemléltetően végig az egye­temi, pártiskolai vagy kö­zépiskolai tanulókat az egész tananyagon. Az alapfogal­mak, a tőkés termelési mód és a szocialista termelési mód témánkénti illusztrálása és csoportosítása megköny- nyíti a könyvben összegyűj­tött szemléltető ábrák fel­használását. A könyv fő érdeme, hogy a tíiagrammákon, táblázato­kon, a klasszikusoktól vett fontos idézeteken kívül té­mánként a legfrissebb . ada­tokat is közli, pl. az egyes országok részesedését a ka­pitalista világ exportjából, vagy az USA, Anglia, az NSZK és Franciaorsz'g ré­szesedését a tőkés világ ipari össztermeléséből, a né­pesség összetételének válto­zását hazánkban stb. Sa^tiindfii pimasz Az olvasó egész eszten­dőben nyájas, kedves, tisz­telt. Pedig nem minden ol­vasóra illenek ezek a jel­zők. Csakhogy azokról, akik nem nyájasak, kedve­sek, tiszteltek — hétközna­pokon nem, legföljebb a sajtónapon szabad megem­lékezni. Elvégre is ők ve­szik a lapot, más szóval: belőlük élünk. S hogy mennyire nehéz ez az élet. bizonyítsa e néhány portré. cA gratuláló — Bemek kis írásod volt az a, mi is volt a címe... Tudod, amelyik arról szólt, hogy... na, miről is? Nem tudom már pontosan, de jót derültünk rajta. Mond­tuk is, hogy ilyet csak a... már megbocsátasz, hogy is hívnak? dott, amikor letartóztatták? Ideges volt vagy közömbös? He-he, mondd, mennyire fog­ják elítélni...? cA ixtunhJat — Nézze, nekem újat nem tudnak írni. Én elő­veszem a négy évvel ez­előtti lapokat, és már tu­dom a holnapi szám tartal­mát. Nem mondom, van egy-két dolog, amit maguk is tudnak, de nézze, amit már az újság megír, az már nem újság. Azt írják meg, amit nem írnak meg. egyenként fogja kiirtani őket. Hgt erről írjon, ha jó cikket akar írni... cA fA/Jjtk cA. jópofa. cA koUagbáJiJ — Nem rossz, persze nem új a téma. Annak idején én is foglalkoztam vele a gimnáziumi önképzőkör stencilezelt lapjában. Tu­dod, én is firkáltam fia­talabb koromban, de aztán megjött az eszem, és vá­lasztottam rendes szakmát. cAx éi' t /e blő Jfl — Legjobb az újságíró­nak. Összeollóz valamit in- nen-onnan, és kész. Sétál hozzá egy keveset, iszik rá egy kávét, és kezdi elölről. S hogy honnan tudom? Na, hallod...? Egész dél­előtt figyellek benneteket a hivatali ablakomból. Lá­tom én, amit látok. He-he, legjobb az újságíróknak. cA tinta adó J. — Azt kérdezte, hány óra? Már megbocsát, de milyen minőségben tetszett kérdezni? Mint újságíró? Akkor azonnal megkérde­zem a főnök kartársat... Vagy úgy! Szóval mint magánember? Pontosan há­rom óra. Még másfél órát leéli lődörögni a hivatal­ban, amíg hazamehetünk... cA ötjébe. tóté — Látja, ezt jól megad­ta nekik. Még most is bó­logatok, ha eszembe jut az a velős mondat: »Általá­ban majdnem teljes egé­szében rendben van, de itt-ott akad még egy és más hiba.« Látja, csak így tovább, ilyen harco­san. Tudom én, amit tu­dok, olvasok én a sorok között, kérem . .. — Jó, hogy találkozunk. Te írtál a Slézingerről? Mondd, és valóban úgy történt? Tudom, nem min­dig Írjátok meg részlete­sen, de nekem elmondhat­nád. ugye. he-hc ... És a fe­lesége most mit csinál... és gyereke van... és mit mon­— Jó, hogy jössz. Ez va­lami iszonyatos. Van ná­lunk a szomszédban — nem is tudom, kicsoda —, aki egész macskafarmot rende­zett be a lakásában. A fé­leségem tegnap belépett egy.. . Be én egyenként irtom ki azokat a dögöket. Ha akarsz jó cikket Írni. akkor ezt feltétlenül írd meg. cA timaad& ft. — Akar egy jó cikket Ír­éi? Nálunk a szomszédban egy szadista lakik. Üldözi az állatokat. üti-veri a macskákat. Azt mondta. c d kritikai — Őszintén megmondom, ilyen silányságot még nem láttam.. Hallja, nincs eb­ben semmi olvasnivaló. Kérem, akinek nincs mit mondani. az ne mondjon semmit. Ne firkáljon ... Ja, majd elfelejtenem, kö­szönöm azt a kis bírálatot, amit a múltkor írtak ró­lam ... majd meghálá­lom ... * * * Végül vannak olvasók, kik csak '>lőf:zetök. Ve­lük van a legkevesebb baj. És ez az igazi baj’ M. M. Morzsák — Láttad már a jegy­gyűrűmet? — Mi az, hogy láttam! Nevetni fogsz: tavaly vi­seltem is! * * * A gyorsvonatban az ab­lak mellett ülő utas min­den állomáson így kiált fel: — Hát ez borzasztó! Az ajtónál ülő férfi már nem bírja tovább hallgat­ni, s megkérdi: — Mondja, kérem, miért kiabálja állandóan azt, hogy ez borzasztó? — Azért, mert minden állomáson újból meggyő­ződöm róla, hogy rossz vonatra ültem. * * * — Mi a törvény? — kérdezték Salamon ki­rálytól. — A törvény — vála­szolta — olyan pókháló, amelyben a kis legyek fennakadnak, a nagyok pedig ki tudnak bújni be­lőle. * * * — Hol szenvedte az első vereséget Napóleon? — kérdezi a tanár a diáktól. — A 147. oldalon. * * * — Utoljára kérdem: mi­kor akarod visszaadni a pénzemet? — örülök annak, hogy utoljára kérdezed. * * * Képkiállításon a látoga­tó így szól a művészhez: — Mondja, kérem, ez oroszlán?! Nincs a világon ilyen oroszlán. A művész válasza: — Miért, ön már látta a világon élő valamennyi oroszlánt? » * * — Én mondom magá­nak, hogy a fájdalmat a nők sokkal hősiesebben viselik, mint a férfiak. — ön orvos? — Nem. Női cipőket árusítok. * * * — Drágám! Életem nap­sugara vagy! Bármilyen felhők gyülekezzenek a fejünk fölött, s bármilyen vihar tomboljon is, mi el­lenállunk minden csapás, nak — mondotta érzelgő­sen Ede Évának. — Köszönöm — mondta Éva. — Csak azt magya­rázd meg nekem, hogy szavaidat szerelmi vallo­másnak vagy meteoroló­giai jelentésnek tekintsem. * * * Jacques Monod-nak, a minap Nobel-díjjal kitün­tetett francia tudósnak né­pes a családja. Magas nemzetközi kitüntetésének örömére ötszázhúszan gyűltek össze, az ünnep­lők mindegyikét Monod­nak hívták. Egyben meg­emlékeztek ősükről, Jean Monod-ról is, aki 1765- ben Genfben született. A ritka családi összejövetel közben értesültek arról, hogy a család létszáma eggyel gyarapodott, az egyik Monod-nak egészsé­ges fiúgyermeke éppen az­nap jött a világra. Somogyi Nétolap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Ktadja * Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 85067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom