Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Aha, 50 FILLÉR SomogyiMéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 289. SZÁM SZERDA, 1965. DECEMBER 8. Mi van a sorbaállás mögött? (3. o.) Közös erővel (5. o.) IDA REGÉNYE (6. o.) Ilii ÚJRA A ZÖLDSÉG- ÉS GYÖMŐLCSELLÁTÁSRÓL Mindennél fontosabb a vásárlók érdeke Tanácskozott a megyei áruforgalmi bizottság Ahogy az iparcikk-kiske- reskedelemben van leértékelt áruk boltja, némelykor ugyan­ilyen érzése támad az ember­nek, ha belép egy zöldség, és gyümölcsüzletbe. A vevő jó minőségű árut szeretne kapni, azonban sokszor kénytelen megelégedni azzal, ami van. Nem véletlen, hogy a zöld­ség- és gyümölcsellátás vissza­térő beszédtéma napjainkban, s a kereskedelemnek aligha van még egy olyan ága, amely enyi jogos vagy jogtalan bírálatot kap. Jogos a hosszú idő óta feszegetett kérdés: Akkor, amikor a termelőszö­vetkezetek piaci pavilonjában állandóan friss áru kapható, a MÉK üzletében miért fony- nyadt, töppedt árut kínálnak eladásra borsos áron? Miért nem lehet megrövidíteni az áru útját a termelőtől a fo­gyasztóig, s ezáltal állandóan friss zöldséget és gyümölcsöt kínálni a vásárlóknak? Egy bizonyos: a MÉK leg­nagyobb igyekezete ellenére is sok kézen megy át az áru, míg eljut a fogyasztókhoz. Ez tetemesen megemeli a költsé­geket, s érezhető a zöldség és a gyümölcs árában is. Azon­ban nem ez az alapvető gond. A jó minőségű és megfelelő mennyiségű áruval való ellá­tás termelői kérdés. Amíg a termelőszövetkezetek és a ház­táji gazdaságok nem tudnak az igényeknek megfelelő mennyi­ségű és minőségű árut adni a felvásárló és értékesítő szer­veknek, addig gond marad, mi és milyen áron kerüljön a boltokba. Ez az év különösen nehéz volt, természeti csapá­sok és egyéb bajok súlyosbí­tották a helyzetet, s emiatt emelkedtek a zöldség- és gyü­mölcsárak. S a MÉK hiába próbálkozott, több árut már nem tudott a piacra dobni. Felvásárlási szerveink október százalékát, a zöldség 80 szá­zalékát, a gyümölcsnek pedig mindössze 46 százalékát vet­ték át. Érthető, hogy ilyen kö­rülmények között megyénk be­hozatalra szorult zöldség- és gyümölcsfélékből: 109 vagon gyümölcsöt és 239 vagon zöld­séget kellett más megyéből hozni. Az is foglalkoztatja a közvé­leményt, hogy a friss zöldség és gyümölcs megérkeztéig lesz-e elegendő áru a tároló­helyeken. A rendelkezésre álló adatok szerint inkább a gyü- mölcsellátással lesznek bajok, bár enyhít a helyzeten a most megkezdődött déligyümölcs- szezon. A gyenge termés miatt a MÉK csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudja telje­síteni tárolási tervét — s ez érezhető lesz az áruellátásban. • * * Tegnap délelőtt Kaposváron a megyei áruforgalmi bizott­ság megvitatta a zöldség- és Tanácskozik szovjet parlament Napirenden: a jövő évi tervjavaslat és költségvetés Moszkva, december 7. Kedden délelőtt a moszkvai Kremlben összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, hogy megalkossa az 1966. évi népgazdasági tervről szóló törvényt és jó­váhagyja a jövő évi költségvetést. Miután a Legfelsőbb Tanács két háza külön-külön rövid ügyrendi ülést tartott, sor került a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésére. Először meghallgatták a két beszámolót, majd ebéd­szünet után megkezdték a terv- és költségvetési javaslat vitáját. 10-én indul a karácsonyíavásár Erről tájékoztattak bennün­ket a MÉK-nél, amely az idén a megyeszékhelyen kizárólago: joggal árusítja a fenyőt. Meg­tudtuk, hogy a megyében mintegy harmincezer folyómé­ter, a megyeszékhelyen hatezer folyóméter fenyőfa vár eladás­ra, melyet az erdőgazdaságok­tól, a répáspusztai tsz-től és a földművesszövetkezeti felvá­sárlásból biztosítottak. Bene József, a MÉK előadója azt is közölte, hogy Kaposváron, a Noszlopy Gáspár utcában is­mét felállítják a szokásos el- árusitóhelyet. A peremkerüle­tekben a zöldség- és gyümölcs- boltokban is lehet fenyőt vásá­rolni. A falvakon az fmsz-bol- tok árusítanak. A fenyő ára változatlan: folyóméterenként 31-ig a tervezett burgonya 35 gyümölcsellátás helyzetét. Megállapították, hogy — jól­lehet a MÉK munkája még sok kívánnivalót hagy hátra — nem szabad teljes mérték­ben elmarasztalni őket. A cél most az, hogy minden rendel­kezésre álló eszközzel az ellá­tás megjavításán fáradozza­nak a kereskedelmi szervek. Ösztönözni kell a termelőszö­vetkezeteket, hogy megyeszer- te nyissanak zöldség- és gyü­mölcs boltokat. A megyei áru­forgalmi bizottság javasolja a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ illetékeseinek, hogy módosítsák a felvásárlás rendszerét, és ne forduljon elő a jövőben olyan kirívó jelen­ség, hogy tárcaközi vállalat szabadon vásárolhat a terme­lőtől, a tanácsi kiskereskedel­mi vállalat pedig csak közve­títő szerven keresztül kaphat árut. A felvásárlási árakat az átvevő kereskedelmi vállalat az eladó termelőszövetkezet­tel vagy állami gazdasággal közösen állapítsa meg, és en­nek alapján alakítsák ki a mindenkori fogyasztói árakat. Az áruforgalmi bizottság vé­gül tájékoztatót hallgatott meg a ruházati és kulturcikk- kereskedelem ünnepi felkészü­léséről. 20 forint. A karácsonyfavásár december 10-én kezdődik. Bőségesen jut majd áru, ajándék a karácsonyfa alá, és magára a fenyőre is. Az álla­mi kereskedelem és a földmű­vesszövetkezet egyaránt felké­szülten várja a karácsonyi vá­sárt. Az fmsz-ek nyolc cukrász­üzemében már karácsonyra dolgoznak a cukrászok. Lesz elegendő torta, s le tudják szállítani a megrendelt 150 000 darab krémest is. Kaposváron éppúgy, mint a falvakban, áru­sítják már a szaloncukrot, a csokoládéfüggeléket, a déligyü­mölcsöt. Nagy sikere van a ba­nánnak, a fügének és a na­rancsnak, amelyből elegendő készlet áll rendelkezésre. Az Észak-somogyi Erdőgazdaság kapolyi erdészetében is készülnek a karácsonyi fenyőfavásárra. A fakat méret szerint osztályozzák. Az 1966. évi tervjavaslatot Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke ismer­tette. Bevezetőben áttekintést adott az idei terv teljesítésé­ről. Elmondotta, hogy az ipari termelés 1965- ben 8,5 százalékkal múlja felül az előző évi szintet, a mezőgazdasági termelés vi­szont a rossz időjárási viszo­nyok miatt az 1964-es alatt marad. Ami a most befejeződő hét­éves tervet illeti, közölte, hogy a könnyűipar, az élel­miszeripar, a vegyipar fej­lesztésében, valamint a me­zőgazdaságban nem sikerült annak minden előirányzatát teljesíteni. A jövő évi tervjavaslat szerint a mezőgazdaság ter­melését 8—10 százalékkal, az ipari termelést egészben vé­ve 6,7 százalékkal, a nemze­ti jövedelmet 6,4 százalékkal kell növelni. Bajbakov külön kiemelte az ipari és a mezőgazda- sági termelés összehango­lásának szükségességét. Ennek megfelelően az ipar­ban pontosan számításba ve­szik a mezőgazdaság termék­készletét, ugyanakkor az ipar nagy súlyt helyez majd a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Jövőre a Szov­jetunióban 1400 kilométer új vasútvonal épül, 2000 kilo­méter vasútvonalat villamo­sítanak. Gyors ütemben folytatják a szovjet ipar gépparkjának felújításit, az elavult géptí­pusok kivonását. Az 1966. évi beruházások összege 52,9 milliárd ru­bel lesz. A mezőgazdasági beruházá­sok 15,6. a könnyűipari be­ruházások 22 százalékkal lesznek magasabbak az idei szintnél. Az új tervjavaslat a lakos­ság reáljövedelmének 6,5 százalékos emelését irányozza elő. A jövőre elkészülő új lakások együttes alapterülete eléri a 90 millió négyzetmé­tert, szemben az 1964. évi 75 millió és az 1965. évi 80 millió négyzetméterrel. Nyikolaj Bajbakov beszélt a keleti országrészek roppant arányú fejlesztéséről, különö­sen a gáz-, szén-, vasérc- és faterm elésben. A miniszterelnök-helyettes szólt a külkereskedelemnek és a nemzetkön gazdasági együttműködés más formái­nak jelentőségéről. Hangoz­tatta, hogy a KGST-tag álla mokka! hosszúlejáratú árucsere­forgalmi egyezmények és tervegyeztetési jegyző­könyvek alapján fejlesz­tik a gazdasági kapcsola­tokat. A költségvetési beszámolót Vaszilij Garbuzov pénzügy­miniszter terjesztette elő. A Szovjetunió költségvetési be­vételei és kiadásai az elő­írások szerint most először emelkedtek 100 milliárd ru­bel fölé. Az 1966. évi bevéte­li előirányzat 105,4 milliárd, a kiadási előirányzat 105,3 milliárd rubel. Jelentős több­letbevételre számítanak a vállalati nyereségből és a külkereskedelemből. A szovjet népgazdaság fej­lesztésére az állami költség- vetésből 43,8 milliárd ru­belt, a vállalatok saját erő­forrásaiból 35,5 milliárd ru­belt szándékoznak fordítani. A szociális és kulturális in­tézkedések kiadási előirány­zata 40,3 milliárd rubel. Az állami terv alapján 5,4 mil­liárd rubel áll majd a la­kásépítkezés rendelkezésére. A nemzetközi helyzet éle­ződésére való tekintettel Garbuzov pénzügyminiszter a honvédelmi kiadások 5 szár zalékos emelését indítvá­nyozta, ilymódon azok össze­ge 1968-ban 13,4 milliard ru­bel lenne. A honvédelmi ki­adások a szovjet költségvetés 12.8 százalékát teszik ki. A miniszter kilátásba he­lyezte 1966. január else­jétől az egységes kiske­reskedelmi árak bevezeté­sét a Szovjetunió egész területén, valamint a kolhozoknak és szovhozoknak eladásra kerü­lő mezőgazdasági gépek és gépkocsik nagykereskedelmi árának számottevő leszállítá­sát. A költségvetési beszámoló egy része az idei eredmé­nyekkel, illetve a hétéves terv költségvetési vonatkozá­sainak összegezésével foglal­kozott. Az 1965. évi bevételi tervet 100,6 százalékra, a ki­adási tervet előreláthatólag 99.9 százalékra teljesítik. Vaszilij Garbuzov rámuta­tott, hogy a most lezáruló hétéves tervidőszakban a szovjet költségvetés óriási összeget, több mint 600 mil­liárd rubelt mozgósított a szovjet népgazdaság fejlesz­tésére, a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, valamint a hon­védelmi szükségletek fede­zésére. Kedden délután a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának két háza külön tartott ülést. Mindkét ház megkezdte a hozzászólásokat a beszámo­lókhoz. Egyidejűleg munká­hoz láttak a szovjet parla­ment különböző szakbizott­ságai. (MTI) Egy nappal előbb lesz az Irrandevi? Módosították a Gemini 7. pályáját Houston, december 7. A Gemini 7. amerikai űr­hajó kedden, magyar idő sze­HOLDAT ÉRT A LUXA 8. Az önműködő űrállomás útjának visszhangja Hétfő éjszaka, magyar idő szerint 22 óra 51 perckor a Luna 8. önműködő űrállo­más elérte a Hold felszínét. Az űrállomás útja során mindvégig ellenőrizték a si­ma leszállást biztosító rend­szerek munkáját. Az ellen­őrzés azt mutatja, hogy a Luna 8. berendezései a Hold­ra szállás minden szakaszá­ban, a záró szakaszt kivéve, szabályszerűen működtek. A Luna 8. útjának ered­ményeképpen újabb lépés történt a sima leszállás meg­valósítása felé. A világ közvéleménye nagy érdeklődéssel figyelte a Lu­na 8. útját. A hírügynöksé­gek megállapítják, hogy a holdutazás megvalósításának legnehezebben megoldható és egyben kulcsfontosságú prob­lémája a holdrakéta sima leszállása a Holdon. Sir Bemard Lövell angol tudós, aki a Jodrell Bank rádióte­leszkópján figyelte az űrha­jóról érkező jeleket, kijelen­tette: Véleményünk szerint a Szovjetunió nagyon közel jár a sikerhez. A pálya utol­só szakaszában sokkal jobb volt az 'sszeköttetés a földi irányító kö^oont és az űrál­lomás között, mint az előző Luna űrrakéták esetében. A kísérlet óriási lépést jelent a sima leszállás elérése felé — amelyhez a szovjet tudó­sok már nagyon közel jár­nak. A DPA szakértőkre hivat­kozva írja, hogy a LUna 8. űrállomást már csupán egy »hajszál« választotta el a si­keres sima leszállástól. A nyugatnémet hírügynök­ség ugyancsak az előb­bi szakértőket idézve megállapítja, hogy a szovjet tudósok elméletben valószí­nűleg már tökéletesen isme­rik a sima leszállás techni­kai föltételeit. A Reuter a teljes siker közelségét azzal látja igazolva, hogy a Luna 8. az előre kitűzött, időpont­ban ért a Holdra. Ha az el­lenrakéták teljes csődöt mondtak volna, akkor az űr­állomás jóval a kitűzött idő előtt a Holdra zuhant volna Amerikai szakértők és a NASA első nem hivatalos nyilatkozatai is hangsúlyoz­zák a kitűzött feladat ne­hézségét. A nyilatkozatok felidézik a hasonló amerikai kísérleteket; a Surveyor űr­hajónak már 1963-ban le kel­lett volna szállnia a Holdon. A technikai nehézségek miatt azonban az amerikai hold­rakéta legjobb esetben 1966 máiusában indulhat csak a Holdra — hangsúlyozzák a i NASA képviselői. (MTI) rint 18.48 óraikor kezdte meg a 45. kört. Ezt nem sokkal megelőzően módosították az űrhajó pályáját. A manővert az egyik űrpilóta, Frank Bor­man hajtotta végre, amikor az űrhajó Ausztrália és a csen­des-óceáni Canton-sziget köz­ti térség fölött repült. Ez a kísérlet egyébként az első láncszem a legfontosabb kísérlethez, ahhoz, hogy a Gemini 7. találkozzék az űr­ben a Gemini 6-tal. Ez utóbbi űrhajó fedélzetén Walter Schirra és Thomas Stafford próbálja néhány centiméter­nyire megközelíteni Bormané- kat. A houstoni laboratórium bejelentette, hogy rohamos tempóban folynak az előkészü­letek a Gemini 6. felrepítésé- re, s lehetséges, hogy az ere­detileg tervezett hétfő helyett az űrrandevút már vasárnap megvalósítják. (MTI) i Ball és U Thant tanácskozása George Ball, az Egyesült Államok külügyminiszter-he­lyettese kedden hosszabb magánjellegű tanácskozást folytatott U Thant ENSZ-fő- titkárral a világszervezet székhelyén. (MTI) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom