Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

SOMOGYI NÉPLAP

6

Vasárnap, 1965. december 5.

Sport és munka

A SPORT NEMCSAK SZÓRAKOZTAT, hanem nevei1 is. Neveli a sportolókat, és neveli a nézőket. Min denekelőtt a m unka in eg < '■ecs ü - lésére és szeretetére.

A sportoló és szurkolója s-zinte, napról napra tapasztalja: az edzés — a munka — miként gyümölcsözik az eredményekben. Az

olimpiai és világbajnokok története is igazolja, hogy a siker mindig azoké, akik a hétköznapokon következetesebbén, keményebben és többet edzettek, dolgoztak. Szilás- mondás a sportolók és az edzők körében, hogy »az edzések verítékeképp jel a yersenyeken ti zed másodpercekben, centiméterekben es

grammokban jelentkeznek«.

A sporttörténetem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kJ a -sportban is a szellemi

mi -n. A sportvilág hőiéi, a rhé*'-. d#.''thLtitl,3nnek hitt, bűvö; háláról: -hegdöntöi'elsősorban azok közül kerültek ki, akik nem nyugodtak bele az edzá-ek szokott gyakori, lába. hanem töprengtek a jobb módszereken, és megpróbálkoztak az újítással.

Az új magasugró-teeiinika kidolgozása és alkalmazása például egyszerre hétköznapivá tette az addig kiemelkedőnek számító kétméteres eredményeket. A kalapács- vetés rekordja több mint tíz métert fejlődött, mióta rájöttek, hogy négy forgással messzebb lehet dobni a vasgolyót, mint hárommal. Zátopek és edzője szakított a Nurmi által mégalapozott egyenletes iramfutással, helyette a gyakori iramváltoztatásra- tért át. és erre készült fel. Kuc pedig a közép- és hosszútávfutásban addig hagyományos »óvátos kezdésnek« mondott nemet, és igazolta, hogy bátor kezdéssel is lehet, sót csak így lehet nagy eredményt elérni.

Az új technikák, az új versenyzési és edzésmódszerek alkalmazóinak természetesen nemcsak másképpen, hanem mindig többet is kellett edzeniük, mint elődjeiknek.

Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte naponta okít a rendszeres és következetes munka fontosságára, addig napjaink sportélet tuen ismételten felvetődik a sport és a termelő-munka összeegyeztethetőségének a problémáj?.. Tanulhat-e, dolgozhat-e másokkal azonos színvonalon, aki rendszeresen sportol? — így teszik föl a kérdést annak ellenére, hogy az élsportban és a tömegsportban ezernyi példa bizonyítja: a sport és a termelőmunka, a sport és a tanulás igenis összeegyeztethető.

TX03Y AZ ÉLSPORT MAI VILAGSZÍNVÖN> T * a tehetségen kívül azt ‘is m gkö- vc-téli a csúcsokat ostromló, versenyzőktől, hogy bizonyos alapvető föltételekkel is rendelkezzenek. Álljon rendelkezésükre ’ meg-él-ejő idő, kellő színvonalú pálya és fölszerelés, jj oktató, és a fejlődést serkentő versenytárs vagy legalábbis a rendszeres nemzetközi versenyzés lehetősége. Szocialista államban mindezeket a föltételeket az állam, a társadalom biztosítja a sportolóknak különböző mértékben, aszerint, hogy milyen színvonalon sportolnak.

A legjobbaknak, akiktől várjuk, nogy a nemzetközi sportéletben eredményesen képviseljék hazánkat, még munkaidő-kedvezményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kezdődik, hogy nem elég következetes az ellenőrzés: Vajon az élsportban mindig, következetesen a sportbeli fejlődé: érdekében használják-e fel a munkaidő-kedvezményt? Az élsportolók — de csakis ők — azért kapják ezt, hogy legyen idejük az edzesekre, a versenyekre. Ha nem edzenek vart~ nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen annyit kell dolgozniuk, mint másoknak.

Szokás mondani, hogy az élsport sikerei a sport népszerűsödésének a leghatásosabb eszközei. Az élsport hatósugara széles, és középfokon, de még alapfokon is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes is. Nem helyes azonban, ha az alapfokon sportolók ugyanolyan föltételeket követelnek maguknak, mint amilyeneket az élvonalbeliek kapnak.

A sport ugyan nálunk közügy, fontosnak tartjuk, hogv minél többen sportoljanak rendszeresen, de ugyanakkor magánügy is, ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagának teszi a legnagyobb szolgálatot, ha életét a sport örömeivel gazdagítja. Ebből következik: a sportolás föltételeinek megteremtéséből is részt kell vállalnia mindenkinek,: az alap- és középfokon sportolóknak elsősorban azzal, hogy szabad ide.i ükben sportolnak.

Sajnos, megtörténik, hogy néhány gólért és néhány pontért alap- és közép-, sőt alsó fokon is — törvénytelenül — olyan engedményeket tesznek, amelyek csak az élenjáróknak s azoknak is csak bizonyos körülmények között járnak.

SPORTSZERVEZETEINK LEGFONTOSABB FELADATA. hogy tagjaikból becsületes, dolgos, munka- és hazaszerető embereket neveljenek. Ezt pedig az egyesületi és szakosztályi rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak azáltal lehet elérni, ha a szorgalmas tanulást, a termelőmunkát minden tagjuktól megkövetelik, és ebben a tekintetben engedményt nem tesznek.

Ardai Aladár

Itt a laiidarúgó-világbajnoki ranglista

Brazília fölényesen vezet, Magyarország a negyedik helyen

1966-ban Angliában nyolcadik alkalommal találkoznak ' a világbajnokság keretében a legjobb labdarúgócsapatok. Néhány hónappal a küzdelemsorozat megkezdése előtt érdemes egy pillantást vetni a részvevő országok eddigi világbajnoki szereplésére, eredményeire, adott és kapott góljaira.

Táblázatunkban a világbajnokságon eddig még nem szerepelt Portugália és a Koreai NDK kivételével a már biztosan Angliába utazó 14 együttest rangsoroltuk, továbbá azt a négy csapatot, amelyik még küzd a részvétel jogáért. A szátnoszlopok sorrendje; 1 Hány világbajnokságon vett részt? 2. A mérkőzések száma, 3. Győzelem, 4. Döntetlen. 5. Vereség. 6. Adott és kapott gólok száma. 7. Az összesen megszerzett pontok.

A végső sorrend kialakulásánál Olaszország és Magyarország. Chile és Franciaország, Spanyolország és Svájc, valaónt Bulgária, Skócia és ium között a kövesebb

Bel- j kőzésen elért mér-j tett.

pontszám dön1. Brazília

7

29

19

5

5

80:36

43

2. Németország (NSZK)

5

22

12

4

6

55:43

28

3. Olaszország

5

17

11

2

4

36:20

24

4. Magyarország

5

19

11

2

6

62:27

24

5. Uruguai

4

16

11

1

4

50:23

23

6. Chile

3

12

75

20:17

14

7, Franciaország

5

14

77

36:28

14

8. Argentína

4

12

6

1

5

27:25

13

9. Spanyolország

3

12

5

2

5

16:18

12

10. Svájc

5

15

5

2

8

27:35

12

11. Anglia

4

14

3

5

6

19:21

11

12. Szovjetunió

2

9

4

2

3

14:13

10

13. Mexikó

5

14

1

1

12

12:43

3

14. Bulgária

1

31

2

1:7

1

15. Skócia

2

51

4

4:13

1

16. Belgium

4

61

5

8:20

1

Ülést tartott az MTS Országos Tanácsa

A Magyar Testnevelési Sportszövetség Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Elsőként a sportegyesületi nevelőmunka néhány kérdéséről szóló dokumentumtervezetet vitatta meg. Az előterjesztést

A kapusok védelmében

A pénteki Daily Mailben Stanley Rous, a UFA elnöke arról nyilatkozott, hogy szabálymódosítást fog j vasolni a kapusok védelmében Javaslattervezetét a Nemzetközi Bíróbizotlság jövő', évi júniusi ülésén tárgyalnák meg. Ha elfogadnák, ez azt jelentené, hogy a jövőben tilos lenne a kapusok zavarása, megtámadása. A módosításra 1 az európai labdarúgó-szakvezetők véleménye szerint azért lenne szükség, mivel a kapusok megtámadása az utóbbi időben igen sok botrány okozója volt.

Értesítjük üzletfeleinket, hogy 1966. január 3—8 -ig

leltározunk.

Ez idő alatt az

árukiadás szünetel.

A fogyasztók zavartalan ellátása érdekében kérjük, hogy gondosan összeállította megrendeléseiket

mielőbb

juttassák el lerakatunkhoz.

A Dél-dunántúli Vegyianyag Nagyker. Váll.

II. sz. lerakata, Kaposvár. (9757)

azzal fogadta el, hogy az elhangzott észrevételek további széles körű. megvitatása után kerüljön részletes kidolgozásra.

Ezután a sportolók minősítési szabályzatának elveire s az igazolás rendszerére vonatkozó javaslat szerepelt a napirenden. A tanács a javaslatot elfogadta, s ennek alapján kell majd elkészíteni az igazolási szabályokat és sportáganként meghatározni a minősítés követelményeit. (MTI)

Kik indulhatnak a mai asztalitenisz tízekversenyen?

Tagnap hírül adtuk, hogy Kaposvár egyetlen sporteseménye az asztali teniszezők ifjúsági és serdülő tízekbajnoksága lesz. Vincze Tibor dr., a Somogy megyei Asztalitenisz Szövetség elnöke közölte, hogy kiket hívtak meg a tízekversenyre. A névsor:

Ifjúsági fiúk: Dómján, Révy, Karvaly (K. Vasas), Forró, Kőhalmi (K. v. Lobogó), Füle, Völgyi (Cukoripari Techn.), Csikós, Böddi (Sportiskola), Berkes (Ba- latonboglár). Tartalék: Fekete

(Nikla).

Ifjúsági lányok: Lantos (Marcali), Pálfi, Szabó (Nagyatád), Jankó (Csömend), Bognár (öreglak), Illés, Szerecz, Horváth, Sal- lai (Sportiskola), Karai (K. vasas). Tartalék: Papp (Sportiskola).

flérlegen a Kinizsi 1905. évi szereplése

A K. Kinizsi csapata, (balról jobbra). Álló sor: Szabó I., Bíró, Filiszár, Kovács, Balogh, Zag, Váradi Lajos, (a csapat edzője,) Guggoló sor: Jezeri, Szabó IL, Herbei, Göncz, Laczkovics.

Amikor az NB II bajnokság félévében mérleget készítettünk a K. Kinizsi szerepléséről, megírtuk a legnépszerűbb somogyi labdarúgócsapat vezetőinek véleményét. »Jó középcsapat akarunk lenni, ennél magasabb mércét senki nem is állíthat« — így nyilatkoztak a Kinizsi vezetői. Nos, félévkor a Kinizsi valóban jó középcsapat volt. Tizenhét mérkőzésen 18 pontot szerzett, és ezzel a bajnoki táblázat nyolcadik helyét foglalta el. Amikor Bodó Károly sportköri elnökkel beszélgettünk a várható őszi szereplésről, azt mondta, hogy reális számítás szerint a csapat az első tíz hely valamelyikét foglalhatja el a bajnoki táblázaton. Ez a nyilatkozat is mutatta, hogy számoltak az őszi gyengébb szerepléssel.

Így is történt. Amikor elkészült a bajnoki számadás az NB II Nyugati csoportjában, akkor a 32 pontos kaposvári csapatot a bajnoki táblázat 11. helyén találtuk. Tehát nem sikerült az első tíz közé kerülni. Igaz, hogy nem sok hiányzott belőle. Sőt!

Igen érdekesen alakult az NB II idei sorrendje. Olyan tömör a középmezőny, mint még soha. Ha a Kinizsi netán két ponttal többet szerez ebben a bajnoki évben, akkor a bajnoki táblázat hatodik helyén fejezhette volna be az idényt. Az a helyzet ugyanis, hogy a 34 pontos csapatok gólaránya passzív, a Kinizsi viszont több gólt rúgott, mint amennyit kapott.

De maradjunk az őszi bajnoki rajtnál. A csapat néni a legjobb előjelekkel vágott neki az őszi bajnokságnak. Nem volt tartalék kapusa, a csatársorban egyre jobban belelendülő Pék eltávozott. Üjból kellett kezdenie az edzőnek a kísérletezést. Bizony sok pontba került, amíg egyenesbe jött a csapat.

Ha nem is mondható éppen sikeresnek az őszi évad, volt azért ennek a szakasznak eredménye

is. Többek között bizonyította, hogy érdemes a feltörő fiatalokkal foglalkozni. Egy új csatártehetség került felszínre a Kinizsinél Szabó II. személyében. Aztán a bajnoki év végére, amikor pedig sérülések és egyéb okok miatt kiesett a sorból Szigeti, Báli, Csaba, Martin, mégiscsak eggyé kovácsolödott ez a gárda, s néhány figyelemreméltó eredményt ért el. Az is pozitívum, hogy amíg korábban az NB II bajnokságban a Kinizsinek szinte minden évben kiesési gondjai voltak, az idén közvetlen veszély sosem fenyegette a csapatot. Mindenkor legalább négy pont választotta el a kiesőhelyek valamelyikétől. Végeredményben, ha az őszi fordulóban mindössze 14 pontot sikerült csupán szerezni, azért a Kinizsi rangsorolta magát a középcsapatok közé.

Nagy szerencse, hogy az őszi idényben már biztosabb volt a Kinizsi védelme, mint a tavaszi fordulóban. A tavaszi 26 góllal szemben most mindössze 19-et kapott. Nem javult fel viszont a támadósor, amely a tavaszi 28 góllal szemben ebben az időszakban csak 21-et tudott rúgni. És e huszonegy gól eloszlása sem volt a legszerencsésebb. Sorozatban gólképtelennek bizonyult a Kinizsi támadósora, amely nemcsak a 4—2—4 játékrendszer idején volt meddő, hanem olykor

azokon a hazai mérkőzéseken is, ahol öt csatárral is lehetett támadni. így veszett el például a Mosonmagyaróvár elleni mérkőzés, s ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a Kinizsi nem végzett előkelőbb helyen a bajnoki táblázaton.

A csapat játékrendszere sok vitára adott okot az év során. Voltak, akik az edzőben keresték a bajok forrását. (Sajnos, ez általános jelenség a labdarúgásban.) Véleményünk szerint nem itt volt a hiba eredője. Az igazság az, hogy a Kinizsinek, annak ellenére, hogy huszonegy játékos szerepelt a bajnoki év során, nem volt megfelelő tartalék gárdája. Ha egy kulcsember kidőlt, helyére rendszerint jóval kisebb képességű labdarúgó került. Vagy például, amikor Kovács kapusnál egy gyengeség! periódus következett — részben sérülése, részben megromlott idegállapota miatt —, akkor is hétről hétre kénytelen volt őt az edző beállítani, mert nem volt más kapus. Az elég sok cserebere következtében az új játékstílus, a »divatos« 4—2—4 nem idegződött úgy be, mint mondjuk a Kaposvári Honvédnél. Olykor azonban mégis elég gördülékeny volt a Kinizsi játéka, s a jó csapatok ellen is talált az edző megfelelő ellenszert.

Más kérdés az, hogy egy edzőnek kellően fegyelmezett játékosok állnak-e rendelkezésére. Nem csupán a sportfegyelemről van itt szó, hanem a taktikai fegyelem megtartásáról is. A fedezetek ' szertelen játéka például a tavaszi idényben elég sok gólt eredményezett a Kinizsi-kapuban. A támadósor játékában is sokszor föllelhető volt az egyénieskedés. Hiányzott az összjáték. No és még valami. Eléggé egyoldalú volt a Kinizsi-csatársor játéka a szó szoros értelmében. Az NB Hl bajnokság után leállt Jutásit egész éven át nem sikerült pótolni. Amikor aztán a Göncz-—Laczko- vics szárny formájában visszaesett (vagy az ellenfelek tudván, hogy ez az oldal a Kinizsi veszélyesebb része, így szervezte meg védelmét), jöttek azok a mérkőzések, amikor hétről hétre nem rúgott gólt a Kinizsi. Véleményünk szerint elsősorban ez volt a tervezettnél s a vártnál valamivel gyengébb szereplés oka. Mindent egybevetve, mégis pozitívnak értékelhetjük a cukorgyári csapat szereplését.

A csapatmunka után vessünk egy pillantást arra a táblázatra, amely mutatja, hogy ki hány ízben jutott szóhoz a csapatban. Érdekessége ennek a tabellának, hogy valamennyi mérkőzésen csak Herbei játszott.

34 mérkőzés: Herbei.

33 mérkőzés: Kovács.

32 mérkőzés: Szabó I., Laczkovics. 31 mérkőzés: Zag.

30 mérkőzés: Balogh, Göncz.

29 mérkőzés: Filiszár.

20 mérkőzés: Bíró.

17 mérkőzés: Szigeti.

14 mérkőzés: Csaba.

13 mérkőzés: Jezeri.

11 mérkőzés: Simon.

10 mérkőzés: Martin.

9 mérkőzés: Szadi-Horváth, Szabó II., Barta.

7 mérkőzés: Jutási.

5 mérkőzés: Pék.

4 mérkőzés: Báli.

1 mérkőzés: Murányi.

A táblázat hű képet ad arról, hogy kikből áll a csapat gerince. Ha az egyéni jó teljesítményeket néznénk, akkor elsősorban Ba- loghgal kellene kezdeni a sort.

A gyengeségi periódus ellenére is jónak értékelhető Kovács teljesítménye. Amíg Szigeti egészséges volt, ő is értékes tagja vólt a csapatnak. Herbei és Szabó I. is azok közé tartozik, akik átlag jó teljesítményt nyújtottak. Göncz hol kirobbanó formában játszott, hol teljesen eltűnt. Nagyjából ez vonatkozik Laczkovicsra is. Zag azt nyújtotta, amit tőle vártak a vezetők. Megbízható tagja volt a csapatnak. Filiszár, amikor változtatott életrendjén, biztos ponttá vált. Ugyanez volt a helyzet Bíró esetében is.

A fiatalok közül Szabó n-ről már szóltunk. Nagy kár, hogy Bálit sérülése megakadályozta abban, hogy standard embere legyen a csapatnak. A leszerelt Jezeri egyre inkább beleilleszkedett a csapatba, játékintelligenciája sok helyzeten átsegítette, továbbra is gyengéje azonban, hogy lassú! Érdekes Simon szereplése. öt, sajnos, a hazai közönség tönkretette. Ez a fiú idegenben olykor egészen nagyot játszott. Itthon viszont képtelen volt igazi tudásának megfelelően szerepelni. Martin, Szadi-Horváth, Csaba váltakozó sikerrel szerepelt. Jutási nem lendülhetett igazában játékba. Ez vonatkozik Bartára is, akinek katonai szolgálata megtörte az egyenletes fejlődést. Murányi és Pék az őszi idényben már nem állt a csapat rendelkezésére.

Igen érdekes képet mutat a góllövőlista. A Kinizsi leggólképe- *ebb csatára ebben a bajnokságban is Göncz volt, aki 16 gólt szerzett. (A tavasszal 9-et, az őszszel 7-et.) Feltűnő viszont, hogy a tavaszi szezonban eredményes Laczkovics, Herbei és Szabó I. erejéből az ősszel csak egy-eg’' gólra futotta. Az őszi idényben Göncz után Jezeri bizonyult a legjobb góllövőnek. A góllövőlista a következő: 16 gólos: Göncz,

6 gólos: Laczkovics, Herbei, 5 gólos: Szabó I., Jezeri, 3 gólos: Barta. 2 gólos: Szabó II. 1 gólt rúgott: Jutási, Szadi-Horváth. Filiszár. Csaba. Pék. A 49. Kinizsi-gól szerzője a ZTE Czotterja, aki öngólt vétett a Kinizsi ellenében.

Manapság a Kinizsinél is egyre inkább az a kérdés kerül előtérbe, hogyan tovább. E£ bizony nem lesz könnyű. Igaz, hogy a csapat gerince adva van, de az is biztos, hogy néhány poszton mégiscsak meg kéne erősíteni a csapatot. Erre annál inkább szükség lenne, mert néhányan a visszavonulás gondolatával foglalkoznak. A hírek szerint van olyan játékos, aki más egyesület felé kacsingat. Aztán a felsorolt huszonegy labdarúgó sem mind üti meg az NB II mércéjét.

Nehéz feladat vár tehát a Kinizsi vezetőire 1966-ban, amikor pedig inkább elérhető közelségbe kerül az NB I B, mint ebben a rendkívül nehéz, 1965-ös bajnoki évben, amikor a Kinizsi amolyan közepes eredménnyel állta ki a próbát..

Kovács Sándor

Ismét nyerhet, ha könyvsorsjegyet vásárol

Könyvsorsjegyek kaphatók a könyvesboltokban és ar üzemi könyvterjesztőknél

HÜZÁS DECEMBER I2-ÉN