Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

AZ AKARAT Végigpásztázva az ember lelki életének területeit, a megismerés és érzelmek után eljutottunk az akarat­hoz. Ismét egy lelki jelenség. A legnehezebben megköze­líthető, talán egy kicsit ne­hezen megérthető is, pedig életünkben igen nagy sze­repe van. Sokat foglalkoztak vele a különféle felfogású pszichológusok, lelki mér­nökök. Annyira sokat, hogy a róla alkotott felfogás még külön lélektani iskolákat is kitermelt. Azért nehéz megismerni, mert csak a cselekvéseken keresztül lehet vizsgálni. Meghatározása is a cselek­véshez kapcsolódik, amikor így határozzuk meg: cse­lekvésekben megnyilvánuló lelki jelenség. Ha tehát az akaratról akarunk beszélni, akkor a cselekvésekből kell kiindulni éppen úgy, aho­gyan a gondolkodásról be­szélve a beszédet vizsgáljuk. Induljunk el akkor egy kis cselekvéssel, ezen be­mutatva az akarat lefolyá­sát. Előre meg kell monda­nunk, hogy a leírásban az a látszat keletkezik, hogy az akarat mindig hosszú idő alatt jön létre, illetve az a cselekvés, ami az aka­ratra utal, pedig valóságban a folyamatok sokszor pilla­natok alatt játszódnak le. A csemegeüzletekben az utóbbi hónapokban nagyon ízléses fürtökben díszeleg, hívogat, csábít a gyulai kol­bász. Én is úgy vettem ész­re, hogy a bejárati ajtón ke­resztül betekintettem az egyik üzletbe, szemembe tűnt az ízléses elrendezés, szinte felszólított arra, hogy vásároljak belőle. Pillanatok alatt elhatároztam, hogy be­megyek (tehát cselekszem), veszek belőle. Akkor éppen nem voltam éhes, de mo­tiválta, megindította a cse­lekvésemet a kolbász látá­sán kívül az is, hogy ha éhes leszek, milyen jóízűt tudok majd a kolbászból enni, mo­tiválta cselekvésemet, hogy a lányom is nagyon szereti tízóraira, s motiválta az a körülmény, meggondolás, hogy jó, ha nem üres a spájz. Mindezek a motívu­mok, indítóokok egybeestek, mind egyenként és külön- külön is a vásárlásra, a cse­lekvésre késztetett. A vá­sárlásnak, a cselekvésnek semmi akadálya nem volt, mert pénz is volt nálam, az üzlet is nyitva volt, nem is voltak sokan. Ez a cselekvés tehát iga­zában nem volt akarati cse­lekvés. A kiszolgáló hölgy kérésemre kimérte a fél kiló gyulai kolbászt, azonban nem előttem, pedig ott volt a mérleg, hanem olyan he­lyen, ahol nem láttam. Fel akarta írni a fél kiló kol­básznak az árát, ami 30 fo­rint, azonban mielőtt fel­írta, megkérdeztem: fél ki­ló? Erre ő lemérte előttem. Nem volt fél kiló. Két deká­val kevesebb volt. Erre ő 60 fillérrel kevesebbet írt fel. (Tehát csak egy deka árával kevesebbet. Feltá­madt bennem egy motívum, hogy szóljak neki a téve­déséért. De egy másik motí­vum is jelenkezett: ne szé- gyenítsd meg, hiszen nő és felnőtt. Ez utóbbi győzött. Azt cselekedtem, hogy nem szóltam. Ez már akarati cselekvés volt. Két motí­vum szemben állt egymás­sal. Kértem egy rúd szalámit i. Ugyancsak odahozta, más­ul mérte le. Fel akarta írni az árát. Kértem, mérje le. Lemérte. Egy kiló húsz de­ka volt. Erre felírt 81 forin­tot. Magamba számoltam. Egy kiló az 67 forint. Húsz deka az 13 forint 40 fillér, összesen 80 forint 40 fillér. Már nagyon erősödött ben­nem az a motívum, amely arra biztatott, (hegy szóljak. De 'elmerült mennem ilyen szuh jektív, hiúsági motívum is: £ zt hiszi filléreskedő, kö­tekedő vagyok. Elvégre hat­van: fillér nem a világ. Most elnyomta a szólásra késztető motívumot a saját hiúságom. Ismét úgy cselekedtem, hogy nem szóltam. Kifizettem az összeget, megkaptam a két csomagot. Még nem léptem ki az aj­tón, kibontottam azt a pa­pírzacskót, amiben a gyulai kolbász volt. Csupa törött darabok voltak a zacskó­ban. Erre indulati erővel győzött az előbb háttérbe szorított motívum, és most már erős indulattól is kí­sérve visszaléptem, s meg­kérdeztem, miért mért ilyen csúnya kolbászt nekem, mikor olyan szépek vannak kirakva. Erre ő azt válaszol­ta: neki mindent el kell ad­ni. Erre én azt mondtam: addig, míg ilyen szép vá­laszték van, nekem abból mérjen, majd ha nem lesz más, ezt is elviszem. Morog­va, még több apró jelenet közben kimérte a szép gyu­lai kolbászt. Belső készteté­sem van arra, hogy mindent megköszönjek. Ez a belső késztetés, most is feltámadt bennem mint motívum, de rögtön jelentkezett egy má­sik is, amely azt mondta: ez a hölgy nem érdemli meg a köszönetét. Ügy cseleked­tem, hogy nem köszöntem meg. Ez az utóbbi motívum győzött. Ez is akarati cselekvés volt. Ugyebár ezen a példán világosan követhető, hogy mi játszódik le bennünk, ha akarati cselekvést haj­tunk végre. Még azzal kell ezt a plasztikusan megje­lenő folyamatot lélektanilag kiegészíteni, hogy mielőtt visszaléptem az ajtóból a zacskóval, megjelent a tu­datomban a szándék arra, hogy visszamenjek és szól­jak. De ebben az esetben a szándékot rögtön követte a tett. A legtöbb kis akaratú ember ott torpan meg, ami­kor a szándék megszületik benne. Nem hiába írta Dan­te, hogy a pokolhoz vezető út jószándékokkal van ki­kövezve. Tehát nem elisme­rés egy emberre az, ha azt mondják rá: jószándékú. Legyen jó, helyes cselekvé- sű. Az igen. Ez akaratot igényel. S az ilyen akarati cselekvések további erőfor­rást is jelentenek majd a számára. De, ugye, kíváncsiak vol­nának a kedves olvasók ar­ra is, mi motiválta azt az eladót arra a cselekvésre, hogy egy forint hússzal ke­vesebbet számoljon, hogy egy távoleső mérlegen mér­je le az árut, holott közvet­lenül kezeügyében volt a másik mérleg. Egy motívu­mot árult el: neki mindent el kell adni. Ezt meg én nem voltam hajlandó az adott esetben elfogadni. Ha már most összefoglalóan lezárnám ezt a kis írást, azt kell még megmondanom: az akarati cselekvésben legfon­tosabbak a motívumok. Mi késztet bennünket valami­lyen cselekvés végrehajtásá­ra? Ha tiszta, a közösség ér­dekével, a társadalom, a szocializmus érdekével egy­beesik az az indltóck, ak­kor meg kell bocsátanunk a téves cselekvést is. Ha azon­ban nagyon szépnek tűnik az a cselekvés, de a motívu­ma, az indítóoka alantas, akkor nem sokra értékel- hető. Itt tévedett az a lé­lektani irányzat, amely na­gyon sok újat, jót adott a pszichológiának, amikor a cselekvéseken keresztül vizsgálta nemcsak az aka­ratot, hanem az egész lel­ki életet, de nem méltatta figyelemre az indítóokokat. Más az, ha a sebészorvos kést ragad, vért ont, hogy gyógyítson, és más az, ha garázda legény ragad kést, és bosszúból ont vért. Meleg József — A szívtrombózist akkor tudjuk megelőzni — mondotta a professzor —, ha kiküszö­böljük a szívizom anyagcsere- zavarát, amely az infarktushoz vezet. Mindenki tudja, hogy a szív rendkívül nagy munkát végez. Ehhez különleges anyag­csere szükséges. Ha az ellá­tásban zavar támad, bekövet­kezik a baj: a szívizomzat el­halása. Ez létrejöhet úgy is, hogy a zsírdús táplálkozás miatt a koszorúserek fala megvastagszik, nyílásuk el­szűkül, és a szívizom kevés táplálékot kap. Bekövetkezhet azonban akkor is, ha a koszo­rúserek csak kissé változtak meg —, de megnőtt a szív­izom energia- és oxigén igé­nye, a szív szokatlanul nagy munkája miatt. Ilyenre kerül sor magas vérnyomás vagy idegrendszeri izgalom esetén. Megelőzésül tehát mindeneset­re a szívizom energia- és oxi­génellátását kell javítani. A zsírsavak károsító szerepe — Hogyan valósítható meg a szívizom energia- és oxigén- ellátása? — Az egyik módszer, hogy csökkentjük a zsírfogyasztást és a zsírok közül is a lágyabb, úgynevezett telítetlen zsírokat fogyasztjuk: vagyis ne együnk faggyús húsokat és túl sok vajat sem. Az olajféléket a szívizomzat könnyebben tudja felhasználni. Rendezni kell a szívizom, ásványianyag-forgal­mát is, ezért csökkentsük a konyhasó fogyasztását és nö­veljük a kálium-, magnézium sókét. Mind több klinika és kórház ad ma már úgyneve­zett sótlan kosztot. Kár, hogy gyógyszer- és élelmiszeripa­runk nem hozza forgalomba az úgynevezett műsót, amely­nek lényege, hogy kevés nát­rium mellett több káliumot és magnéziumot tartalmaz. Az ilyen sónak az is előnye, hogy csökkenti a vérnyomást és nyugtatja az idegeket. — Fontos a táplálék A- és E-vitamintartalmának növelé­se —, mondta továbbiakban a Kossuth-díjas tudós. — Az A-vitamin a zöldfőzelékfélék­ben van meg nagy mennyi­ségben és az édes, nemes fű- szerpaprikában. Az E-vitamin csak a magcsírákban található, és jelenleg nincs olyan éte­lünk, élelmiszerféleségünk, amely gazdag volna E-vita- minban. Könnyen lehetne dié­tás célokra készített eledelek­be, pl. édes teasüteményekbe nagymennyiségű E-vitamint juttatni és ilyen készítménye­ket árusítani. Ez jelentősen hozzájárulhatna egyes betegek jobb gyógyélelmezéséhez. Kutyák, patkányok szívinfarktusa — Milyen kísérleteket foly­tatnak az elmondottak érdeké­ben a Kórélettani Intézetben? — Egy betegséget akkor tudunk megelőzni, illetve gyó­gyítani, ha azt előbb állatokon előidézzük és tanulmányozzuk. Ezért mi is — csakúgy, mint a világ sok más tudományos intézete —, patkányokon, ku­tyákon és kakasokon szívin­farktusos megbetegedéseket idézünk elő. Intézetünkben mintegy kétezer fehér patkány lett már így szívinfarktus ál­dozata, de volt olyan kutyánk, amely két szívinfarktust is át élt. Ilyen állatokon tanulmá­nyozhattuk a megelőzés mód. ját. Tudományos megállapítá­saink már olyan szintet értek el, hogy az eredményeket ha­marosan alkalmazni lehet az emberi szív védelmére is. Halácsi Dezső HÁZTARTÁSI ÚJDONSÁGOK Evőeszközkészlet Varia porcelán étkészlet Az egyszerű formák és a mértéktartó díszítés jellem­zik azokat a háztartási esz­közöket, amelyeket gyáraink újdonságként mutattak be. Iparművész tervezte az Evőeszközgyár legújabb készletét, amely — külföl­di mintára — nemcsak fém, hanem műanyag nyéllel is készül. A fehér, piros, kék és zöld műanyag nyelű kész­letnek bizonyára sikere lesz. A gömbölyű kanálforma a rö­vid pengélyű kés és a villa tükrözi korunk ízlését. (Első lfép.) A Kőbányai Porcelángyár­ban elkészült a Varia por­celán étkészlet. A korszerű­séghez való igazodás itt is egyszerűbb formákat jelent. A levesesiálnak például nincs sem teteje sem füle, a mélytányérok peremdísz nél­kül készültek. Az étkészlet hatszemélyes, a mély, lapos és süteményes tányérokon kívül leveses, pecsenyés, kö- retes és nagyobb süteményes tál tartozik hozzá. (Második kép.) ács — 40000 KILÖMIÉTIRES GYALOGÚT Alekszej Polikarpov szi­bériai nyugdíjas Irkutszkban befejezte hatéves gyalogtú­ráját, amelynek során a Szovjetunióban 40 000 kilo­métert tett meg, ugyanany- nyit, amennyit Jurij Gaga­rin a Kozmoszban. Po ikar- pov igen elégedett a nagy túrával és azzal a rengeteg érdekescéggel, amit utazása idején látott. Tizenhat kilós hátizsákkal a vállán Polikarpov a va­sútvonalak mentén bejárta a Szovjetunió valamennyi köztársaságát. Az útvonal egyes portijain a hivatalos szervek polikarpov »útleve­lét« pecséttel látták el. E nem mindennapi gya­logtúra hőse ezerszer utasí­totta vissza a sofőrök és mozdonyvezetők felkínált szolgálatait, ám menetrend­szerű pontossággal haladt. Polikarpov egyáltalán nem zarándokként járta be az or­szágot. A városokban időz­ve megismerkedett a helyi nevezetességekkel, érdekes emberekkel. Előadásaiból és újságcikkeiből ítélve jó stí­lusa van, útijegyzetei ame­lyek a »Bajkál« című szibé­riai folyóiratban jelennek meg, lebilincselő olvasmány­nak ígérkeznek. Polikarpov vérnyomása 115/71, s remekül érzi ma­gát a nagy gyalogtúra után, amelyet most másoknak is ajánl. Polikarpov nem do­hányzik, nem is iszik sze­szes italt, és mind ez ideig szívesen fogyasztja azokat az egyszerű ételeket, amelyeket gyermekkorában a falun megszokott. D. U Tudományos apróságok A szovjet vegyészeknek sike­rült szintetikus úton előállítani az élelmiszerek sajátos illatát. Előállították például a tyúkleves illatát és ízét. Sikerült utánozni a sülthal és a sülthús illatát is. A szintetikus illatokat kitűnően felhasználhatják konzervek és fagyasztott ételek ízesítéséhez. Indiában felfedezték, hogy a kalir-kanda nevű növény meg­szünteti az embernél az éhség­érzetet. Hatása napokon át tart. Az éhség »fájdalomcsillapítójá­nak« azonban nincsen semmi­féle tápláló ereje. ŐMonmk A szív védelmében ... BESZÉLGETÉS DR. SÓS JÓZSEF AKADÉMIKUSSAL Korunk egyik leggyakrabban előforduló betegsége a szívko­szorúerek rögös elzáródása: a szívtrombózis. Lépten-nyomon szedi áldozatait. Okai: az izgal­makkal teli életforma, az egész­ségtelen életmód, a káros élve­zetek hajszolása, a korlátozás nélküli dohányzás és a helytelen táplálkozás. Mi a megelőzés és a gyógyítás módja? — erre kér­tünk feleletet dr. Sós József akadémikustól, a Budapesti Or­vostudományi Egyetem rektorá­tól, aki a vezetése alatt álló Kórélettani Intézetben figyelem­reméltó kísérleteket végáett munkatársaival a koszorúserek megbetegedése és a táplálkozás összefüggéséről. Anyagcsere zavar

Next

/
Oldalképek
Tartalom