Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
NYURGA ALAK KALAPPAL... A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak egyik legnépszerűbb munkatársa már évek óta Henry Büttner, a kiváló karikaturista. Egy kis faluban él, az 5000 leiket számláló Wittgens- dorfban. néhány kilométerre Kari Marx Stadtól. Életének egyetlen hosszú útját 1945 januárjában tette meg, amikor egyenruhát húztak 17 esztendős alakjára, s fegyvert nyomtak a kezébe (még kezelni sem tudta), hogy Hamburg környékén feltartóztassa a szövetségesek előrenyomulását. Innen sok-sok hetes gyaloglás után érkezett haza. Egész életében nem járt többször Berlinben, mint három-négyszer, amikor már elkerülhetetlenül föl kellett keresnie azokat a szerkesztőségeket és kiadóhivatalokat, amelyeknek dolgozott. Egyébként postán küldi be munkáit A legtöbb szerkesztő, noha évek óta együtt dolgoznak, még sosem látta. Olvasóinak milliói közül, akik naponta nevetnek najHenitf. BüUhcc {eles német UaűkaluAista zain, alig néhányan ismerik személyesen. Tíz évvel ezelőtt Büttner maga sem tudta, hogy humorista. Karl Marx Stadt egyik csúfokon »Isten hozott« feliratot talál, amelyet a felesége ragasztott ki. Ha látogatóba megy, magával viszi a saját díványát, ha boríiényelmesebbé tegye az életét... A berlini Bulenspdegel Kiadó közreadta Büttner rajzainak gyűjteményeit. Legutóbbi kötetének Scherzo curioso a címe. A zenei életből vett címmel Büttner egy régi gyermekkori vágyának is emléket állított: operaénekes akart lenni. Ez az álma nem valósult meg: Henry Büttnemek »nincs« hangja . . . (Panorama) nagy áruházának reklám- grafikusaként dolgozott, árcédulákat írt, és plakátokat rajzolt. Egyik rajzát közölte az NDK népszerű szatirikus hetilapja, az Eulenspiegei; ez volt Büttner belépője, első lépése a hírnév felé. Azóta küldi rajzait az újságoknak. Általában reggél kilenctől délig rajzol, naponta három karikatúrát készít évek óta. Rajzait azonnal föl lehet ismerni, ha véletlenül nincs is ott a monogramja, any- nyira egyéniek, jellegzetesek. Ügyszólván soha nem ír szöveget, képaláírást karikatúráihoz. Főalakja egy hosz- szú, nyurga alak, széles ka- ripoájú kalappal a fején: német kispolgár, aki mindent a legteljesebb komolysággal csinál, még a szemmel láthatóan értelmetlent és a különöst is* Olyan családi körben él, amelyben a felesége az igazi úr a háznál. A módszeresség, a rend a legjellemzőbb tulajdonságai. Az az ember, áld egy, a falon függő rajzos útmutató alapján köti be a cipőfűzőjét, aid szemét, fülét, orrát egy másik, ugyancsak a falra 'üggesztett rajz szerint mossa meg aki úgy utazik el szabadságra, hogy előzőleg megbízza a szobalányt: mindennap tépje le a naptárról az elmúlt napokat, aid hivatali főnökként órával a kezében várja a »fájront« pillanatát, hogy a már régen az ablakhoz csődült személyzetnek akikor adja ki a parancsot a redőnyök lehúzására. Rendes házias ember: szenet hoz fel a pincéből, s a felhordásnál a legfelső lépkot akar leragasztani, nyelvét a vízvezetékcső alatt nedvesíti meg Olyan holmikat visz be a hivatalába — egy melltartót, például —, amelyeket az ágyában talált, s leemeli a ikalapját, ha a főnök szobája előtt halad el. Utcai balesetnél, összeütközéskor elgörbült kocsijának egyik ülését kiemeli, s a jegyzőkönyvet felvevő rendőrnek kínálja oda, hogy ké-
