Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
fcfitőrtök, 1965. december 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Lehet 80 mázsa burgonyát termelni — Nincs hagyománya, de van jövője a vetőburgonya-termesztésnek Bol- hón. — Ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést Máltesics Ferenc főagronó- mus. Eddig is termeltek ugyan burgonyát, de vetőgumót csak az utóbbi három évben szállítottak el a faluból. Az első év eredményei további munkára ösztönözték a szövetkezet vezetőit. Harmincöt holdon kezdték a vetőburgonya- termesztést, az idén pedig már ICO holdról takarítottak be termést. — Ha csak közepes termést hoz a burgonya, akkor is megéri. Nálunk van elég munkaerő, s a növényápolást a legmegfelelőbb időben tudjuk elvégezni. Eddigi átlagterméseinkkel azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen ez a talaj több termést is tud adni, ha megfelelő agrotechnikát alkalmazunk. Véleményem szerint a trágyázás elengedhetetlen föltétele a biztonságos termelésnek. Megoldható, hogy a burgonyának legalább zöldtrágyát adjunk. Jól bevált erre a célra a másodvetésű napraforgó. Ennek a növénynek az alászántásával mélyebb művelést is tudunk biztosítani. Ha megadjuk a növénynek a szükséges tápanyagot, megfelelően ápoljuk a fejlődő burgonyát, akkor valósággá válik az elképzelés: a nyolc vanmázsís átlagtermés. A jó vetőburgonya-termesztés már a tárolással kezdődik. Aztán jön az előhaitatás. Erre minden lehetőségünk megvan. Felszerelésünkkel rmnclen különösebb nehézség nélkül tizenhat-tizennyolc vagon burgonyát tudunk előhajtatni évente. Ez azért is jó, mert mire megjelennek a burgonyabetegségek, már elég erős a növény, s nem okoznak benne olyan nagy kárt. Természetesen ez még nem teszi szükségtelenné a megfelelő szelektálást a szántóföldön. Az agronómus, aki ezeket mondja, tizenöt éve foglalkozik burgonya termesztéssel. Kutatók keze alatt sajátította el a termesztés csínjút-bín ját. Külföldön járva megfi- . gyelte a bevált módszereket, s azon gondolkodott, hogy mit hasznosíthat belőlük. — A kereskedelem a korai fajtákat igényli. Ilyeneket kell termelnünk. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a korai fajtát biztonságosat) ban lehet termelni. A jó terméshez megfelelő tőállománv kialakítása is szükséges. Azért vezetjük be a gazdaságban, hogy a nagyobb gumókat különválogassák. A gépi vetésnél ez fontos. Egyforma vetőmaggal egyenletes lesz a tőtávols'g is. — Mi a véleménye a mostani fajtákról? — A gülbabát már a sír széléről hozták vissza a felújítók A kisvárdai rózsa viszont jó. Egvébkénl erre a két piros fajtára nagyon nagy szükségünk van, mert ezt szeretik a magvarok. A somogyi sárgát 1954 óta ismerem és láttam már 140— 150 mázsás átlagtermés-ered| ményeket is. A bintie pedig nem is ritkán ad 170 mázsás átlagtermést. Fersze ehhez jó táperőben levő talaj és raer.felelő vetőmag keit. Mert hiába van akármilyen jó fajta, ha gyenge talajba kerül, vagy nem jól gondozzák nem ad megfelelő termést. K. I. ŰJ HEGESZTŐGÉP A CSOKONYAVISONTAI GÉPÁLLOMÁSON Oj rezgőelcktródás hegeszt )t helyeztek üzembe a Csők nyavisontal Gépállomáson. A géppel az elkopott teng elyeket újítj ík fék A varrat clrakást egyenletesebben és gyorsabban tudják elvégezni az új géppel. Szaporodnak a leltáriegyek ErecBmésiyeüüG? hozott megnövekedett önállóság Szakszervezeti munka a Dél-somogyi Erdőgazdaságban Napról napra több leltárjegy kerül a tabi Egyetértés Tsz könyvelőinek asztalára. Összesítésük még hátravan, de a részeredmények már megmutatják, hogy ebben az évben is gyarapodott a termelőszóvetkezet. Csupán néhány adat a sok közül: a gazdaság épületeinek értéke meghaladja a két és fél millió forintot. Több mint hatszázezer forintot érnek a gazdasági fölszerelések. A gépek értéke nyolcszázezer forinttal, az épületeké pedig huszonötezerrel több, mint a múlt évben. A gépek értéke az idén elérte a kétmillió-százötvenezer forintot. Szervezettebbé válik a jogi munka a siófoki járás tsz-eiben (Tudósítónktól.) Január elsejével a siófoki járásban újabb két körzet kap önálló jogtanácsost. Eddig is volt a járás minden szövetkezetének jogi képviselője, mivel azonban nem főfoglalkozásként látták el feladataikat, ebből sok bonyodalom származott. Kárát látta a termelőszövetkezet, de nem volt ez jó a jogi képviselőnek sem. Ez késztette a járás vezetőit az új szervezeti forma kialakítására. Egy-egy önálló jogász hathat termelőszövetkezet képviseletét látja el, s így lehetősége nyílik minden tsz-4 hetenként, ha szükséges, többször is meglátogatni. Ilyenkor a tagság és a vezetőség közötti problémák megoldásához is segítséget nyújtanak. Kiveszik részüket a szerződések megkötéséből, figyelemmel kísérik a határidők megtartását. Az egy éve alakított önálló körzetben szerzett tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy a törvényesség tovább szilárdul. A tsz-vezetőségi és -közgyűlési határozatok előkészítésében a jogtanácsos részvétele is kötelező, így ezeken a fórumokon olyan határozatokat hozhatnak, amelyek minden tekintetben helytállóak. Elsősorban a termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezeti kérdéseinek megoldásához, a tsz-demokrácia megszilárdításához, helyes értelmezéséhez és a törvények, rendeletek helyes alkalmazásához nyújtanak segítséget a jogászok, ezzel is elősegítve a perek megelőzését. A tsz-jogászok feladata igen sokrétű, nehéz. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagság bizalommal jutalmazza munkájukat. A Május I.-brígád nyerte a versenyt a Nagyatádi Fonalgyárban Lapunkban hírt adtunk arról, hogy a Pamut fonó-ipari Vállalat Űjpesti Cérnagyárának Nagyatádi telepén a brigádok között nagy verseny folyik az első helyért. Megírtuk, hogy az utolsó előtti értékelés szerint Király Margit Március 15.-bríg'.dja az első, Horváth Jánosné Május 1.-brigádja a második, Szendrödi Istvánná Április 4.-brigádja a harmadik, Raczkó Józsefné Asszonybrigádja a negyedik helyen áll. ígéretet tettünk arra, hogy a verseny utolsó értékeléséről is beszámolunk. Az utolsó értékelés meglepetést hozott. Király Margit Március 15,-brigádja és Raczkó Józsefné Asszonybrigádja nem került az első négy helyezett közé. A verseny győztese Horváth Jánosné Május 1.-brigádja lett. A második helyre Szendrödi Istvánné Április 4.-brigádja a haiunadik helyre Szabó Sándorné Tyereskova-brigád- ja (kiszerelő), a negyedik helyre Bognár Józsefné Tye- reskova-brigádja (cérnázó) ke- ríiH. Az első helyezett kollektíva 1500, a második 1200, a harmadik 800 forint pénzjutalmat, a negyedik hatszáz forint értékű tárgyjutalmat kap. Jó előre felkészültek Tabán az év végi fölmérésre. Hét leltározó bizottságot szervezlek. Ügy tervezték, hogy külön bizottság veszi számba az ingatlanokat, mások nézik meg az erő- és munkagépeket, megint mások az állatokat. Az egyik legnehezebb munkához érkezett el a leltározó bizottság: a héten megkezdték a termények fölmérését is. Sok gabonát, kukoricát kell megmozgatni ezekben a napokban. A bizottságot úgy segíti a vezetőség, hogy embereket oszt be melléjük, akik elvégzik a gabona mérését. Segít a leltározásban Balogh Péter könyvelő is. Mindennap kint volt a bizottsággal Eddig — bár később kezdték el a munkát — sikerült tartani az ütemet. Antal Lászidná főkönyvelő számítása szerint január első napjaiban végeznek a fölméréssel. Utána következik a nagy munka: ösz- szesítik a lel tár jegyeket. Végső soron akkor alakul majd ki, hogy tulajdonképpen milyen vagyonnal is rendelkezik a közös gazdaság. De ahogyan folyik a leltározás, ismerik az eredményeket, hiszen feldől, gozzák a lel tárj egyek egy részét. Szigorúan veszi a leltározást a tabi tsz ellenőrző bizottsága is. Szinte alig van olyan nap, hogy ne ellenőriznék a bizottságok munkáját. Arra törekszenek, hogy a leltárjegyekre a valóságnak megfelelő adatok kerüljenek. A MEDOSZ Somogy megyei bizottságának legutóbbi választmányi ülésén Gulyás Imre szb-\itkár beszámolt a DélJó , kezdeményezes Saját szakembereivel bisztróvá alakította át kaposvári Kék Egér italboltját a Vendéglátó Vállalat. Az elhanyagolt, barátságtalan üzletből egyszeriben tetszetős, az igényeknek megfelelő szórakozóhely lett. Nemcsak azért érdemel ez említést, mert új a berendezés, s a modem hűtővitrinben süteményt is tartanak, kapható meleg kolbász és virsli, hanem azért is, mert a város vendéglőinek többsége korszerűtlen. Az elmúlt két évtizedben bizony nem nagyon fejlődött a város vendéglátó-hálózata. Ezen az elmaradáson akarnak változtatni a vállalat vezetői-. A közelmúltban átalakították a Három Huszár Vendéglőt, ugyanitt presszót is létesítettek. Vonzóbbá tették az Ipar Vendéglőt, és most a Kék Egér italbolt- átalakításával ismét előbbre léptek. Folytatni kell ezt a munkát egészen addig, amíg a város valamennyi vendéglője el nem éri legalább azt a színvonalat, mint az új bisztró. Sz. L. (5503) j somogyi Állami Erdőgazdaságban folyó szakszervezeti munkáról, a szakszervezeti demokrácia erősödéséről. A tizenegy erdészet és a műszaki egység jelentős feladatot old meg évente: a több mint 83 000 hektár területen termelő tevékenységet folytató gazdaság évente mintegy 246 000 köbméter fát termel ki, erdőművelési előirányzata megközelíti a 14 000 hektárt, és az évi termelési érték több mint 183 millió forint. A szétszórt területek munkaszervezésének, irányításának és a dolgozók ügyintézésének megkönnyítésére a központi vezetés úgy döntött, hogy nagyobb önállóságot ad az erdészeteknek, s az eddiginél nagyobb felelősségiét ruház rájuk. Ez a lépés, csakúgy, mint a szakszervezetek önállóságának fokozására hozott határozat, eredményesnek bizonyult. Az szb- titkár tájékoztatta a MEDOSZ megyei választmányát, hogyan tették meg a munkahelyi bizottságok önállósításának első lépéseit, s milyen eredményeket értek el. Mindenekelőtt az aktívákra támaszkodtak, amikor a 12 munkahelyi bizottság közül hétnek részleges önállóságot adtak. Mit jelent ez az önállóság? Magük készíthették el a szak- szervezeti bizottság költségvetésén belül a 15 százalékos részköltségvetést, ők döntöttek a szociális és kulturális kiadásokra tervezett összeg és a segélykeret felhasználásáról. A dolgozókkal tudatták, hogy a munkahelyi bizottságoknak joguk van az őket érintő kérdésekben dönteni. Az idei szakszervezeti választások után tovább szélesítették az aktívahálózatot, még nagyobb gondot fordítottak az önállóságra. Az a cél vezérelte őket, hogy a dolgozókkal jobban észre vetessék: a szakszervezet értük van, az ő érdekükben munkálkodik. A választások során 123 taggal 14 üzemi bizottság alakult, és mellettük albizottságokat hoztak létre. Az üzemi bizottságoknak meghatározott jogkört biztosítottak a termelés szervezésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeit illető kérdésekre, a kulturális nevelőmunlcára, a szervezeti élet erősítésére vonatkozóan. A jogok semmivel sem csökkentették a feladatokat. A tennivalók továbbra is a szak- szervezet erősítésére, a vezetés színvonalának emelésére irányulnak, úgy, ahogyan azt a SZOT XX. kongresszusa meghatározta. A gazdaság szb-titkára a tizennégy bizottság közül a ka- szói, az iharosi, a kaposvári, a szentbalázsi, a lábodi és a kö- zéprigód munkáját értékelte legeredményesebbnek. A kulturális nevelőmunkában a Ka- szói és a szentbalázsi, a szervezeti élet erősítésében pedig a kaszói, a szentbalázsi, az iharosi, a kaposvári és a középri- gód erdészet mutat példát. Leggyengébben a ladi erdészet szakszervezeti bizottsága dolgozott. Ennek a bizottságnak csak a gazdasági munkája érdemel elismerést. A központi üzemi bizottság munkája sem kielégítő, s hiba található más erdészetekben is. Ezeken a helyeken elhanyagolják a politikai és a kulturális nevelést, a szervezeti életet, rendszertelenül számoltatják be a reszortfelelősöket, nem foglalkoznak eléggé a bizalmiakkal, s nem következetesek a határozatok végrehajtásában. Három erdészeti bizottságról — a kaszóiról, az iharosáról és a kaposváriról — mondható el, hogy nemcsak termelési, szervezési, oktatási és egyéb feladataikat teljesítették, hanem éltek jogaikkal is. Náluk nem csupán a titkár és a gazdasági Telei ős osztozik a feladatokon: munkatervük szerint beszámoltatják az illetékes felelősöket, és bevoniák mainkájukba a választott társadalmi bizottságokat is. Ennek a gyakorlatnak a kiterjesztésére törekszik az üzemi bizottságok tevékenységét összefogó, irányító és ellenőrző vállalati szakszervezeti bizottság. Mainkáját a helyszíni segítésre alapozza, hatáskörének és feladatainak megjelölésében a MEDOSZ-el- nökség tavaly októberi határom zatait tartja irányadónak. A gazdaságban éppen ezeknek a határozatoknak a végrehajtása eredményezte a szakszervezeti munka javulását. A dolgozók értékelik, hogy ügyeikkel a helyszínen foglalkoznak, tanácsot helyben kérhetnek, és az eddiginél gyorsabban elintézhetik ügves-bajos dolgaikat. A bizottságok önállóságának további növelése, az egységei párt- és gazdasági vezetőivel való szorosabb együttműködés eredményesebbé teheti az üz?- mi bizottság munkáját olyan egységekben is, mint amilyet a ladi, a kardosfai és még néhány erdészet a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságban. Hemesz Ferenc Beniuc: Egy közember története Furcsa, bonyolult alapállásból indul a jeles kolozsvári román író regénye. Egy halott katona ruháját és jellemét ölti magára egy katonatársa, s megpróbálja tovább folytatni a szörnyű háborús vég által megszakított élet vonalát. A hős fantasztikusnak tűnő látomása mögött egy nagyon is valóságos életfolyam állomásai sorjáznak fel, s elénk tárják a két világháború közötti Románia értelmiségi fiataljainak problémáit. Bennünket különösen érdekel az Erdély visszacsatolásával előállt helyzet »-túlsó oldala« s az összeomlott fasizmus végvonag- lásáflak leírása. (EurópaJ
