Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
Szombat, 1965, december 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Miből mennyit értékesítettek megyénk gazdaságai? FELVÁSÁRLÁSI ÉS SZERZŐDÉSKÖTÉSI HELYZETKÉP Nem sok nap választ el bennünket az év végétől, és ilyenkor egy fölmérés már valószínű képet ad a gazdaságok évi áruértékesítéséről, a felvásárlás helyzetéről. Mi valósult meg a tervekből, s hol tartanak a jövő évi termelést szolgáló szerződések kötésével? — erről tanácskoztak nemrég a termeltető vállalatok és szer(T uíí o sí to n któl.) A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny nagy erőfeszítésekre ösztönözte megyénk földműves- szövetkezeteit. Az első versenyszamét átadási nehézségnek teszik ki magukat. Jövő évi átvételre az összesből 78 000 hízott sertés szerződtetése szerepelt a vállalat idei feladatai között, jelenleg azonban még csak ötvenezernél tartanak. A 30 500 hízómarha-szerződésböl mintegy 13 800-at kötöttek meg eddig. A Baromfiipari Országos tanak szervezési napokat, úgyhogy a második szakaszban az eddig elért összeg remélhetőleg megduplázódik. területen tönkretette a napraforgót, a kukorica átvételei a termés nagy víztartalma hátráltatja. Mintegy 700 vagon csöves kukoricát tárolnak a szabad ég alatt. A szárítókapacitás nem elegendő a nedves termés gyors szárítására. Körülbelül 1000 vagon májusi morzsoltnak megfelelő csöves termést tárolási szerződéssel vesz át a vállalat. Már eddig túlszerződték jövő évi kenyérgabona-átvételi előirányzatukat: a 4080 helyett 4121 vagon átadására kötöttek megállapodást a termelők. Megyénkben a MÉK kertészeti árukat és étkezési burgonyát is termeltet. A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt az 5800-ból csak 2400 vagon burgonyát vásároltak meg, s az állami gazdaságok mindössze 12 százalékra teljesítették szerződéses kötelezettségüket. Csak a tabi és a siófoki járás értékesíti a tervezett mennyiséget. A jövő évi előirányzatnak eddig nyolcvan százalékára kötöttek szerződést a megye gazdaságaival. A kertészeti növények felvásárlási tervét 95—96 százalékra teljesítette a MÉK. Eddig 1700 vagonnyit vásárolt meg. A rossz időjárást tekintve ez az eredmény jónak mondható. A zöldségfélék jövő évi szerződéskötésében máris túllépték az előirányzatot, ezen belül azonban néhány növény termeléséből kevesebbet vállaltak a termelők, mint ameny- nyire számítottak. A cukorgyár a korábbi szállítási problémák után szinte zavartalanul bonyolította le a répa átvételét, 80—90 vagonnyi termés vár még beszállításra a termelőszövetkezetekből. A jövő évi szerződések kötésével 80 százalékra állnak. Az .átadás megkönnyítésére további mérlegeket építenek, és fokozzák a rakodás gépesítését is. Hemesz Ferenc vek vezetői a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársaival. Az osztályértekezleten a gazdasági vezetők beszámoltak a felvásárlás eredményeiről, és elmondták a jövő évi szerződés- kötések tapasztalatait. Az Adatforgalmi Vállalat 147 000 hízott sertés átvételét tervezte erre az évre. Eddig 134 000 darabot vásároltak meg, s előreláthatóan teljesítik a tervet. A hízómarha-felvásárlás kilátásai már nem ilyen biztatóak, ugyanis az előirányzott 30 000-ből még több mint 2000 hiányzik, s ennek egy részét csak a jövő év első hónapjaiban veheti át a vállalat. Ennek oka elsősorban az, hogy a gazdaságok nem egyenletesen adják le év közben a hízókat, a zömét év végére hagyják. Hibák vannak a tartás körül is. Az exportterv teljesítése azonban így is várakozáson felüli: az előirányzott 6000 helyett csaknem 10 000 vágómarhát szállíthatnak külföldre. A jövő évi hizlalásra szóló szerződések kötésére jellemző, hogy a korábbi esztendőkhöz hasonlóan most is az év utolsó negyedére szerződik az állatok többségét a gazdák, s ezzel isVállalat Kaposvári Gyára 160 vagon baromfi átvételét tervezte az idén a közös és a háztáji gazdaságoktól. Ezt a meny- nyiséget 10 vagon híján át is adták eddig, s még mintegy 8 vagon baromfira számíthatnak ebben az évben. Az idén jó minőségű, valóban hízott pulykát adtak a tsz-ek. A jövő évi, nagyobb arányú baromfihizlalást akadályozza a megfelelő férőhely hiánya, emiatt a szerződéskötések vontatottan haladnak. A tejértékesítési szerződés- kötés — leginkább az állatbetegség miatt — elmarad a várakozástól. A tsz-ek 86,3, az állami gazdaságok 76 százaléknál tartanak a terv teljesítésévél. A jövő évi 2Ö7 000 hektoliteres előirányzatból mintegy 197 000 hektoliterre kötöttek eddig szerződést a gazdaságok. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat öt százalékkal túlteljesítette kenyérgabonaátvételi tervét, más terményekkel azonban korántsem áll ilyen jól. Hiányzik a felvásárlásból a tervezett napraforgónak csaknem a fele, a kukoricának pedig még a felénél sem tartanak. A nyári kedvezőtlen időjárás ugyanis jókora A felszabadulási munkaverseny sikeréért Szó van róla, hogy szerszámgépjavitó épül Kaposváron kasz lezárása után változatlan erővel szorgoskodtak a feladatok elvégzéséért. Az összefogás, a munkaverseny eredményeként az fmsz-i kiskereskedelem előreláthatólag teljesíti több mint egymil- liárd forintos tervét. Az év tizenegy hónapjában 991 000 000 forint volt a forgalom. A vendéglátóipari egységek 248 millió forint értékű étel és ital eladását tervezték. A lemaradás pótlásáért sokat tettek a vendéglátóipari egységek az év utolsó negyedében. A felvásárlás a rossz időjárás miatt előreláthatólag kevesebb lesz a tervezettnél. Az fmsz-ek azonban igyekeznek a falvak minden fölösleges terményét felkutatni, és a legkisebb tételeket is megvásárolják. Az egységek csinosítása, tatarozása a verseny első és második szakaszában volt számottevő. A több millió forint ráfordítás eredménye, hogy a falvakban az fmsz egységei a legcsinosabb házak, épületek közé tartoznak. A föld- müvesszövetkezeti tagság április 1-től október 31-ig 187 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Ebben az időszakban 167 090 forinttal nőtt az fmsz-ek részjegyalapja. Novemberben és decemberben megy esze rte tartottak, illetve tarKétnapos karbantartási konferenciát tartottak Budapesten, a Technika Házában. A konferencia célja az volt, hogy megmutassa: hazánkban is szükség van az ipari üzemekben használt szerszámgépek — esztergapadok, marógépeik, fúrógépek, gyaluk stb. — központilag irányított karbantartó javításra. Ezért (talán éppen a mezőgazdaságéhoz hasonló) szakosított szerszámgépjavitó állomások létrehozása szükséges. Itt hallottuk Gede Miklós okleveles gépészmérnök, közgazdász előadásában, amelyet A karbantartás helyzete hazánkban címmel tartott, hogy a tervek szerint az eszterga jellegű szerszámgépek javítóállomását Nagymaroson építenék föl. A gyalu, a fúró és a maró jellegűekét pedig Kaposvárra javasolják telepíteni. Elsősorban a hazai típusú marógépek javítására specializálnák ezt a leendő kaposvári üzemet, olyanokra, mint az MF—1000, az MF—250, az MSU—25, valamint a Csepelen gyártott UF—21, UF—22, MU— 800, MFP—320 jelű gépek. Ésszerű lenne, ha e szerszámgépek gyártásában jártas gyárak végeznék a javítást is. De ez nem látszik keresztülvi- hetőnek — többek közt Csepelen sem —, mert nem tudnak sem munkaerőt, sem helyet biztosítani a javítóüzem számára. Vidéken viszont mindkettő könnyebben megoldható. Ismeretes, hogy a gépek karbantartása mindig kifizetődik. A közgazdászok számításai szerint a javítóállomások munkájával évi 88 millió forintot takaríthatna meg a népgazdaság. Ha pedig az úgynevezett cseregépes bázist alakítják ki (tehát az állomásnak lesz egy bizonyos mennyiségű cseregépe, amit a javítás idejére kölcsönöz az üzemeknek), akkor 140 millió forint lehet az évi megtakarítás ösz- szege. Hiszen az utóbbi esetben szinte nincs időveszteségük az üzemeknek, amelyek az esztergák, fúrók, marók javítását végeztetik. A javítóállomások létesítésének költsége öt év alatt megtérülne. Az új létesítmény építését minden valószínűség szerint még 1970 előtt elkezdik Kaposvárott. Ne hagyja az imío/só napokra! Nem romló tartalmú csomagját ::::::::::::: :::::: :: :::::::::::: r « ;í már mosf adja postára! A karácsonyi torlódás így nem késlelteti a kézbesítést. (838) \ „Legyen a minőség a brigád becsülete“ Az át 11ami gazdaságok szocialista hrigádvezetőinek tanácskozása A politikai könyvhónap keretében rendezték meg tegnap Balatonbogláron a somogyi állami gazdaságok szocialista brigádvezetőinek megyei tanácskozását. A tapasztalat- cserén kívül jó alkalom volt ez a találkozó arra, hogy a brigádvezetők megismerkedjenek a politikai irodalommal. Az elmúlt években egészségesen fejlődött a szocialista brigádmozgalom a megye állami gazdaságaiban — hangsúlyozta megnyitójában Tóth Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. — 1951-ben negyvennégy brigádból mindössze négy nyerte el a megtisztelő címet. 1963-ban huszonhat brigád teljesítette vállalt kötelezettségét. Ebben az evben pedig már 102 brigád 1427 tagja küzd a szocialista cím megszerzéséért. A »Kutasi Állami Gazdaság kiskorpádi kerületében, a Balatonboglári Állami Gazdaságban pedig már a szocialista üzemrész cím megszerzését tűzték ki célul. A mozgalom fejlődését azonban nem csupán ezek a számok jelzik. Minden évben erősebb kollektívákat kovácsol össze a szocialista brigádmozgalom. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a gazdaságok legjobb dolgozóit a szocialista brigádokban lehet megtalálni. Az sem véletlen, hogy azok a gazdaságok dolgoznak a legeredményesebben, amelyekben legtöbb a szocialista brigád. Ezekben a gazdaságokban — erről beszélt hozzászólásában Szél András, a Balatonboglári Állami Gazdaság igazgatója is —, mindig lehet számítani a munkájukra. Jó példa erre a balatonboglári gazdaság gépműhelyében dolgozó brigád helytállása Ambrus József brigád vezető arról számolt be a tanácskozás részvevőinek, hogy akkor tűzték ki célul a szocialista cím megszerzését, amikor az egyre növekvő géppark műszaki ellátása szinte minden nap nagyobb feladatot rótt a szerelőkre. A műhely viszont nem fejlődött a gépparkkal párhuzamosan. Az ott dolgozó tizennyolc ember mégis vállalta a javítási idő csökkentését. Nagy feladatot oldott meg a Lábodi Állami Gazdaság nagykorpádi kerületében működő szocialista brigád is. Szabó István brigádvezető arról beszélt, hogy ebben a kerületben — tízéves átlagban — alig termett három mázsa nyolcvan kilónál több dohány. A brigád megalakulása után ebbe sehogy sem tudtak belenyugodni. A múlt évben 10 mázsa 96 kiló átlagtermést takarítottak be. Volt közöttük, aki feladta a harcot, nem vállalta a többletmunkát, de a brigád magja mindvégig kitartott elhatározása mellett. S a munkán kívül jutott idejük A megnyitó. a tanulásra, szakmai és politikai oktatásra. Ma már a brigád valamennyi tagja elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát. Néhányan mezőgazdasági technikumba járnak, s maga a brigádvezető is ebben az évben fejezte be a mezőgazdasági szakiskolát. Régi vágya teljesült ezzel, hiszen 1936-ban kezdett neki a tanulásnak. A munka mellett szakítottak időt művelődésre, szórakozásra is. A brigádban mindenki olvasta Solohov meg Jókai néhány művét. — Ez a húsz emberből álló csoport ma már magával ragadott sok embert a kerületben. S ha valahol segítségre van szükség, a dohánytermelőkre mindig lehet számítani — mondta a brigádvezető. A mezőgazdaságban nem lehet egymástól elválasztani a brigádok munkáját. S mivel így van, nagyon jó, ha ismerik egymás feladatát, eredményeit. Ezt gazdaságon belül általában sikerül megoldani. A brigádmozgalom egészséges fejlődése azonban — hangsúlyozta Járádi István, a balatonboglári gazdaság rádpusz- tai üzemegységének szocialista brigádvezetője — megköveteli azt, hogy az azonos körülmények között dolgozó, de más gazdaságokban működő brigádok megismerjék egymás munkáját, célkitűzéseit. Mert az eredmények ismerete nagy segítséget jelenthet. Brigádjában olyan emberek is dolgoznak, akik előtte soha nem foglalkoztak szőlővel, mégis szép eredményeket értek el, mert a munkában jártas tagok átadták tapasztalataikat. S ezek a tapasztalatok végső soron termelő erővé válnak. Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Somogy megyei Igazgatóságának vezetője arról beszélt a tanácskozáson, hogy a megye gazdaságainak eredményében minden évben nagy szerepet játszottak a szocialista brigádok. Jó munkájuknak része van abban, hogy az idei rendkívüli év ellenére is — az előzetes adatok alapján — a tej kivételével minden termelési ágban elérik a tervezett szintet. Hozzájárult a brigádmozgalom a kulturális fejlődéshez is, amelyik végbement az állami gazdaságokban dolgozó emberek kóréheit. S ez a mozgalom még tovább fejlődhet, hiszen még sok a tennivaló, tovább lehet növelni az eredményeket, formálni az emberek tudatát. A könyvhónap keretében megrendezett tanácskozás egyik célja az volt, hogy felhívja a brigádvezetők figyelmét a legfontosabb szakmai és politikai könyvekre. Ezért hívták meg a tanácskozásra Tóth Tibort, A szocialista brigádmozgalom Magyarországon című könyv egyik szerzőjét. A könyvről szólva elmondta, hogy a szocialista brigádok vezetőinek és tagjainak a kezébe olyan segédeszközt akartak adni, amelyet minden nap haszonnal tudnak forgatni. A benne összegyűjtött ta. pasztalatokat mindenki felhasználhatja a maga területén. — Szocialista brigádban dolgozni ma már megbecsülést jelent — mondta —, mert tekintélyt vívtak ki maguknak ezek a kis kollektívák. S ezt a tekintélyt féltve kell őrizni. Az igényesség, fegyelmezettség elengedhetetlen föltétele a jó munkának. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása célul tűzte ki: legyen a minőség a brigád becsülete. Ezt a célt mindenkinek meg kell tartania. Beszélt a tudatformálás jelentőségéről a brigádon belül. Kiemelte, nem lehet célja egyetlen brigádnak sem* hogy megszabaduljon a fe- gyelmezetlenkedőktől, ki kell használni a kollektíva nevelő erejét. K. I. A tanácskozás részvevői.