Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

Csütörtök, 1965. december 2. 5 SOMOGTI NÉPLAP Húss millió dollár hulladékból A kárba nem vesző, de sok ezer tonna hasznos nyers­anyaggá átalakuló hulladék és melléktermék, amelyet a MÉH fennállása óta — tizenötödik éve — összegyűjtött az ország­ban, milliárdokat mentett még a népgazdaságnak. A kohászat nélkülözhetetlen alapanyaga az ócskavas; új eszközök készül­nek a beolvasztott fémekből, új papír a papírhulladék érté­kes rostjaiból, a rongyból kát­ránypapír és finompapír az építőipar szaunára vagy gépek tisztítására alkalmas textília. A különböző iparágakat nél­külözhetetlen anyagokkal el­látó s ezzel sokszor devizát megtakarító munkáról nyilat­kozott Balassa János, a Köny- nyűipari Minisztérium MÉH Irodájának igazgatója. — A MÉH-vóllalatok által Összegyűjtött hulladék — mondotta — amellett, hogy számos iparágnak biztosít ér­tékes alapanyagot, jelentős be. hozatalt tesz fölöslegessé. A hulladékgyűjtés jelentőségét a devizagazdálkodás szempont­jából. jól bizonyítja, hogy eb­ben az évben például a vál­lalataink által gyűjtött és hasznosított anyagok értéke világpiaci áron számolva mint­egy húszmillió dollárt képvi­sel. Gyuítés, válogatás, feldolgozás — Hány vállalat, átvevő- hely gyűjti és osztályozza az országban a hasznos hulladé­kot? — Tíz MÉH-vállalat össze­sen 346 teleppel, illetve átve­vőhellyel működik, ezenkívül a Textilhulladék- és Fonal­osztályozó Vállalat 11 telep­hellyel, illetve üzemmel, a Műszaki Anyag- és Gépkeres­kedelmi Vállalat 11 telephely­ivel és a Göngyöleg Éelújító Vállalat nyolc üzemmel. E há­rom vállalat jelentős feladatot lát el a hulladék válogatói1 ban és ipari felhasználásának előkészítésében. A Textilhul­ladék- és Fonalosztályozó Vál­lalat évente mintegy 24 000 tonna új textilhulladékot és felhasznált textilneműt vesz át, ezt válogatja, gépi meg­munkálással ipari felhaszná­lásra készíti elő. A textilhul­ladékokból válogatás után évente mintegy hétezer tonna a Papír- és Nyersfedéllemez- gyárhoz kerül értékesítésre, itt a papíripari rongyokból nyers- fedéllemezt, a kátránypapír alapanyagát gyártják. 'Évente mintegy 400 tonna rongyot szállítunk a Diósgyőri Papír­gyárnak, ahol kártya, bélyeg és térképek készítéséhez szük­séges finompapírokat állítanak elő belőle. A konfekcióiparban keletkező textilhulladékokból egy év alatt mintegy három­ezer tonnát modern tépőgé­pekkel dolgoznak fel, s a té­pett textilhulladékokat a tex­tilipar fonási célokra, a vatta­ipar paplanvatta gyártásához és különböző, Maliwatt gépe­ken előállított, ún. tűzött ter­mékekhez használja fel. Pap- lanvattagyártás céljaira éven­ként mintegy 300 tonna tépett anyagot használnak fel, ebből a mennyiségből mintegy száz­ezer darab paplant készíthet­nek. Tépett tetxilhulladékokat exportálunk is, évente mint­egy 700 tonnát, ennek deviza­hozama mintegy 65 000 dollár. Belföldi felhasználáson kívül exportra is jut az egyéb tex­tilhulladékokból, évente mint­egy 3500 tonnát exportálunk 280 000 dollár értékben. Az évi 24 000 tonna új és használt textilhulladék, amely feldol­gozásra kerül, mintegy 16 400 000 négyzetméter pa­mutszövetnek felel meg. Kilenc Erzsébet-híd az úttörők gyűjtéséből — Az úttörőknek milyen szerep jut a hulladék gyűjté­sében? — A lakóterületi gyűjtés munkáját jelentősen elősegí­tik az úttörők az ifjúsági szer­vezetek és a pedagógusok irá­nyításával. A MÉH-vállalatok lakóterületi gyűjtésének mint­egy 15 százalékát az ifjúság biztosítja. Az utóbbi négy év alatt például a kisdobosok és úttörők annyi vasat gyűjtöt­tek, amennyi az Erzsébet-híd- hoz felhasznált vasanyag ki­lencszeres súlyának felel meg. Csupán 1964-ben 15 000 tonna vashulladékot gyűjtöttek, amelyből háromezer darab D. 4. K. típusú traktor vagy 750 darab 557-es típusú távolsági autóbusz készülhetne. A be­gyűjtött 3700 tonna papírból csaknem 46 millió ív csoma­golópapírt vagy több mint egymillió tonna cellulózt ál­líthatnának elő. Az 1955 ton­na rongyból, amelyet tavaly gyűjtöttek az úttörők és kis­dobosok, 4310 kétszoba-össz- komfortos családi ház szige­teléséhez szükséges kátrány­papírt gyárthatna az ipar. A népgazdasági megtakarításon túlmenően az ifjúság nevelé­sére is kihat a hulladékgyűj­tési mozgalom, mert anyagta­karékosságra, a fizikai munka megbecsülésére, a közösségi életre is neveli a gyermekeket. Növekvő feladatok — Ügy tudjuk, január 1-től már tröszti szervezetként mű­ködik a MÉH. Milyen felada­tok és tervek várnak a trösz­ti irányításra? — Az ipari termelés fejlesz­tésével egyidejűleg növekszik az alapanyagként felhasználás­ra kerülő hulladékanyagok iránti igény is. Az 1965-ben gyűjtendő 51 000 tonna papír­ral szemben 1970-re például már mintegy 89 000 tonna lesz az igény. A többi hulla- dékanyagnál is jelentős növe­kedést kell biztosítanunk. Fontos feladata lesz a tröszt­nek a szállítás megjavítása is, minthogy szállítási költsége­ink tetemesek, ugyanis kis ér­tékű, de nagy mennyiségű áru szállításáról kell gondoskod­nunk. Súlyos problémánk azonban, hogy kevés a szállí­tóeszköz, átvevőhelyeink pedig korszerűtlenek, és befogadóké­pességük sem áll arányban a gyűjtött hulladékok mennyisé­gével. A harmadik ötéves tervben ránk váró és jelentő­sen megnövekedett feladatokat csak úgy láthatjuk el, ha kel­lő számú és méretű átvevő­hely, és a szükséges szállítási eszköz rendelkezésünkre éli. V. A. Átadták az új lottóházat A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szerdán délben ünnepélyesen átadta a II. ke­rület, Frankel Leó utca 84. sz. alatt felépült hetedik lot­tóházat. A nyolcemeletes ház­ban összesen 39 lakás jut a legszerencsésebb lottózóknak. Szerdán husznonketten vették át a nyereménylakást. A no­vemberi szelvényekre kisor­solt három lakás gazdája még ismeretlen, a többi 14 lakást pedig már azonnal beköltöz­hető jelleggel folyamatosan sorsolják ki. Gázolt — továbbrobogott Vérző karú, szakadt ruhájú férfit vitt néhány napja a közlekedési rendőrségi gépko­csijával Tompa Sándor ka­posfői lakos. A sérült — Tóth József — a következőket adta elő: — Éjjeliőr vagyok az In­gatlankezelő Vállalatnál. Ka- posújlakon, a Dózsa György utcában lakom. Reggel vonat­tal mentem haza. Az állomás­ról hazafelé az út szélén ban­dukoltam, amikor hallom, hogy mögöttem gépkocsi köze­ledik. Még jobban lehúzód­tam, de egyszer csak hatal­mas lökést éreztem, a követ­kező pillanatban pedig már a földön voltam. Teherautó gá­zolt el. Továbbrobogott, majd mintegy kétszáz méterre meg­állt. Valaki kinézett az ajtón. Integettem, hogy jöjjenek vissza, vigyenek orvoshoz, mert a karom vérzett, és szörnyen fájt. Azonban el­hajtottak. Ekkor jött arra ko­csijával Tompa, őt kértem meg, hogy hozzon be Kapos­várra. Tóth József szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenve­dett, ezt azonban nem tud­hatták, akik cserbenhagyták. A nyom kevés volt. Csak hosz- szas kutatás után — a lakos­ság segítségével — sikerült a gázolókat megtalálni. Egy kaposújlaki asszony hívta fel a rendőrség figyel­mét, hogy kora reggel a ven­déglő előtt látott álldogálni egy teherautót, vezetője és utasai a kocsmában tartózkod­tak. Most már nem volt ne­héz a teherautót megtalálni. Rendszáma: FB 00-95, az 5-ös számú Pécsi ÉPFU kaposvári kirendeltségének kocsija. Ve­zetője Bogár Pál görcsöny- keresztespusztai lakos. Az előzményekről és a gá­zolásról Bogár a következő­ket mondta el: — Előző nap Pacsára szál­lítottunk alkatrészt, onnan Ka- posmérőbe hoztunk betonge­rendákat. Az indítóm elrom­lott, s éjszaka nem találtam járművet, amivel behúzathat- tam volna a kocsit. Ott alud­tunk a téglagyárban. Kora zetés közben ittam, s nem győ­ződtem meg arról, hogy gá­zoltam-e. őszintének akart látszani, de kiderült, hogy félre akarta vezetni a rendőrséget. Nem tudta ugyanis, hogy előzőleg kihallgatták Horváthot, ő el­mondott mindent, azt is, hogy Bogár megkérte, ne mondja meg, mennyit ittak, segítsen rajta. Az italozás — Horváth val­lomása szerint — nem Kapós- mérőben, hanem már Pacsán megkezdődött. — Ott fejenként négy-négy üveg sört ittunk meg, majd egy tányér kocsonyát ettünk, utána újabb egy-egy üveg sör következett. Bogáron már ak­kor látszott, hogy ittas. Ba- latonkeresztúron két hosszú­POSTÁNKBÓL Hagy- nap lesz Öcsén Megjelent az 1966-os KINCSES KALENDÁRIUM Sok érdekes és szórakoztató olvasnivalót, képes híradót és hasznos tudnivalót nyújt az új Kincses Kalendárium KAPffATé A* ÚJSÁGA RUSOKNÁL ÉS A POSTÁS KÉZBESÍTŐSÍBíÍI A KISZ-fiataloik színdarabot tanulnak, az irodalmi szín­pad és a 25 éves zicsi férfikórus is próbákat tart az iskolá­ban: »forrong-« az egész község. Nagy napra készülnek: de­cember közepén avatják fel az új,- korszerű művelődési há­zat. Régi vágyuk teljesült ezzel. Hatvan éve. amikor a zicsi olvasókör megalakult, csak álom volt még az, ami most va­lóság lett A kicsi olvasótereim és könyvtárszoba helyett (ami akkor nagy szó volt!), ma 200 személyes, szépen beren­dezett nagyterem és több kisebb szoba szolgálhatja a mű­velődés, szórakozás lehetőségeit. Az új művelődési ház fel­váltja az öreg olvasókört, és új tartalommal, újszerű elgon­dolásokkal kíván irányt mutatni a fejlődés útján. Ha az építés lelkesedését — hiszen tisztán saját erőből létesült ez az épület — a hagyományos haladásvágy fűti tovább, akkor az új művelődési ház betölti hivatását, méltó módon folytatja majd elődjének, az olvasókörnek fél évszá­zados kultúraterjesztő munkáját. Czene József iskolaigazgató Hol vannak a lOSOesek? A rinyaújlakj KISZ-szervezet tagjai elhatározták, hogy a községi tanácstól kapott száz négyszögöl földön salátát és burgonyát termelnek. A zöldségért és a krumpliért kapott >énkt pénfct a KISZ-pénztárban helyezik el. Sajnos, a fiatalok megfeledkeztek ígéretükről. Amikor meg kellett művelni a földet, csak a titkár és egy tag jelent meg. A titkár elment az iskolaigazgatóhoz, s kölcsönkért hat tanulót a munka be­fejezéséhez. Azt is elhatározták a tagok, .hogy műsoros estet rendeznek november 7-e tiszteletére. A második próbán két szereplő visszaadta a szerepét, s füstbe ment a szép terv. A rinyaújlaiki fiatalok nem tartják meg a KISZ szerve­zeti szabályzatának 12. pontját, nem vesznek részt közhasznú feladatok végrehajtásában. Jó lenne, ha tanulmányoznák a c) és a d) alpontot, és levonnák a tanulságot. Futó Lajos Állandóan nő cvz olvasók vzátna Az utóbbi két évben sokat nőtt a dolgozók olvasási igé­nye, javult a könyvtárak munkája a barcsi járásban. Állan­dóan gyarapodik a tanácsi könyvtáriak olvasóinak száma. Az év első felében 333 dolgozóval többen iratkoztak be a falusi könyvtárakba, mint tavaly. Tízezer kötettel több könyvet vit­tek ki az olvasók az első félévben. A babócsai, a bélavári, a csokonyavisontal és a lakócsai könyvtárak érték el a leg­jobb eredményt. A termelő- és a földművesszövetkezetek hozzájárultak a könyvtárak fejlesztéséhez. Az fmsz-ök 76 000 forint értékű könyvet ajándékoztak a falusi könyvtáraknak az utóbbi öt évben. Egyre több tsz támogatja az olvasómoz­galmat. A darányi, az istvándi tsz ezer, illetve ezerkétszáz fo­rinttal segíti a községi könyvtárat ettől az évtől. Helyes vol­na, ha a barcsi és a homokszentgyörgyi szövetkezet követ­né a példájukat. Egyre jobb a könyvtárak elhelyezése, több­ségüknek önálló helyiségük van A csokonyavisontai könyv­tár a tanács és a gépállomás segítségével beköltözött a kas­tély egyik helyiségébe. Bakonyi Vendel Barcs, Béke utca 37. JfliéU nem ájulnak nyeco frestdeny-ét? Gesztenyét akartam venni a nagyatádi zöldség- és gyü­mölcsboltban. Legnagyobb meglepetésemre azt válaszolták, hogy csak sütve árusítják, egy kiló tizenhét forintba kerül. Érthetetlen ez az intézkedés, hiszen a gesztenyéből pürét, gesztenyés kiflit és egyebet is lehet készíteni, ehhez pedig nem jó a sült gesztenye. Miért nem árulnak hét forint hat­van fillérért nyersen? A gesztenye a felnőttek és a gyerekek kedvenc csemegéje, nem mindegy a háziasszonyoknak, hogy sültet vagy nyerset vesznek, hogy tizenhét avagy hét forint hatvan fillért adnak ki. Egy taranyi dolgozó nő I V Na, még egy féldecit! (A kép jobb oldalán a gázoló gépkocsivezető.) reggel Horváth Imre rakodó­val elmentünk egy Zetorért, de mert nagyon fáztunk, be­tértünk a vendéglőbe. Két fél­decit ittam. Induláskor érez­tem, hogy nem vagyok ura a kocsinak. Kaposújlaknál az állomás, illetve a vasúti át­járó után láttam az út szélén egy gyalogost, de azt hittem, el tudom kerülni. Jelitukora György, a másik rakodó szólt rám, hogy valami baj lehet, elütöttünk valakit. Megáll­tam, Horváth kinézett, ám azt mondta, nincs semmi baj, ezért továbbhajtottam. A te­lephelyen megittuk a magunk-; kai vitt üveg pálinkát, de ak­kor az egyik telepi dolgozó látva, hogy ittas vagyok, fi­gyelmeztetett: gyorsan tűnjek el... Bűnös vagyok, mert ve­»Hirtelen lökést éreztem...-« nyakút vettem, ebből is jócs­kán ivott. Éjfél után érkez­tünk Kaposmérőbe, néhány órát aludtunk csak. Reggél Bogárral négy-négy féldeci pálinkát ittunk. Nagyon be­rúgtam, de ő is olyan ittas volt, hogy dülöngélt, a kocsi meg az út egyik oldaláról a másikra csúszkált. Amikor Je­litukora szólt, valóban vissza­néztem, de azt láttam, hogy a gyalogos feltápászkodik. Gondoltam, nincs semmi baj. Bogár máskor is ivott vezetés közben... Hat gyermeke van Bogár Pálnak. A gázolás és a eser- benhagyás miatt hamarosan bíróság elé kerül. Horváth és Jelitukora tanúk lesznek, bár mindkettőjük­nek a vádlot­tak padján vol­na a helye. Nemcsak eltűr­ték, hogy a gépkocsivezető igyon, hanem még fizettek is neki. S a bal­esetre, a gá­zolásra utaló gyanús körül­ményeket sem jelentették a rendőrségnek, csak akkor val­lották be a történteket, amikor a nyo­mozás szálai az ÉPFU telepére vezettek. Szalai László (Fölvételeink a baleset rend­őrségi rekonst­rukcióján ké­szültek.) Gazdag téli program a Kilián György Iijúsági és Üttörőházban (Tudósítónktól.) Nagyüzem van a Kilián György Ifjúsági és Üttörőházban: megin­dult a klub- és a szakköri élet, emellett még sok egyéb rendez­vény gazdagítja az intézmény munkáját. Gondoskodtak arról, hogy érdekes programja legyen az ifjúsági és úttörőháznak. Az értelmiségi klub december 10-én vitaestet rendez a Csiky Gergely Színház által bemutatott Éjszakai történetről. A könnyűzene kedve­lői december 12-én fővárosi tánc- dalénekesek műsorát hallgathat­ják meg. A diákklub Ki. mit tud?- műsort rendez középiskolásoknak és ipari trmuléknak, az általános iskolások részére pedig KRESZ- vetélkedő lesz. Néhány hét múlva a nyitrai if­júsági ház zenekara keresi föl kaposvári testvérintézményét, s egy kisebbfajta fesztivált rendez­nek itt-tartózkodásuk idején. A karácsonyi szünet Idején is működnek a szakkörök, s ki-ki megtalálhatja kedvenc szórakozá­sát. Karácsonykor feiv'őfaünnep- séget rendeznek az úttörőknek és a nagyobb diákoknak. Szilveszter­kor kabarcestet tartanak, ezen szerepel az ifjúsági ház irodalmi színpada is. A hagyományos sor­solást szintén megtartják. Végül a téli időszak kiemelke­dő rendezvénye lesz az immár hagyományos úttörőkarnevál: far­sang táján rendezi meg az iíjtt- sági és úttörőház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom