Somogyi Néplap, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

Kezdődik a leltározás a tahi járás tsz-eiben A tsz-főkönyvelők megbeszélték a tennivalókat át MSZMP megveti hiTóttsága es^a megyei tanács lápja EGY NÉPMŰVELŐ NAPLÓJÁBÓL Nem maradt más hátra, mint a jelentést megírni. Előadás N. majorban hu­szonhét hallgató számára ál­talános esztétikai kérdések­ről, elsősorban irodalmi pél­dákkal illusztrálva... • * * Jó egy órával korábban érkeztem. Az irodában nem tudnak mit kezdeni velem. Hellyel kínálnak, és mente­getőznek az esetleges gyér érdeklődés miatt. — Tudja, itt főként állat- gondozók laknak. Tehené­szek. Az esti fejés után fá­radtak már. Még a televízió előtt is inkább a gyerekek szoktak ülni. Kimegyek az utcára. Egy asszony megnéz háza ajtajá­ból, köszöntőm. Visszabólint és bemegy. Gumicsizmás fér­fi halad a latyakos úton. Apró gyerek fut eléje. Föl­emeli, és szó nélkül hallgat­ja, mi minden történt, mióta elment hazulról. Megszólí­tom, mert kínos így egyedül kerülgetni a tócsát, házat, embereket. Ahogy bemutat­kozunk, akaratlanul is ösz- szehasonlítom a kezünket. Az övé széles, rövid, vaskos ujjakkal. És nvirkos a te­— Miről szól pontosan az előadás? Ügy értem, hogy írókról vagy kikről. Megnyugtatom, írókról. Jókairól, Móriczról. Hátha nagyobb érdeklődés csillan meg szemében. — Tavaly egy hétre le­vett a lábamról valami be­tegség. N'ttha, köhögés. Ak­kor három könyvet is elol­vastam. Az asszony hozta a szomszédoktól. Ami nekünk van, már régebbről isme­rem. Olyasfélét gagyogok, hogy a könyv munka után fel­üdít, szórakoztat. Hosszasan nézi az arcom. — Igen, azt mondják. Ha el nem alszik közben az em­ber. Erős munka ez, nagyon kell az alvás. Amikor kilépek az ajtón, utánam szól: — Benézek, ha addig meg­jön az asszony. * * * A kultúrteremben a tele­vízió mellett állva kezdem a ... már nem merem elő­adásnak nevezni. Az asztal­ra kiraktam fél tucat köny­vet, cédulák lógnak ki belő­lük. Az idézetekhez. Huszon­heten ülnek előttem. Kezem még a hátam mögött rejtő­zik. Néhány perc múlva biz­tosan hevesen hadonászok, de most még fegyelmezem magam. Minden mondatom nyeie. Az enyém? Azt szók- hatását figyelem az arcokon, ták rá mondani: hegedűre termett Hallott az előadásomról. hogy értik-e. Eljött az isme­rősöm is. Könyökére tá- az előadásomról, masztja a fejét. Nincs ele- Azt is, hogy irodalomról lesz gentí5 lelkierőm az előre el­képzelt szöveghez. »Kicsi idő jut itt az alvásra.-« A lehető legrosszabbat vá­szó vagy könyvekről. — Nehéz volt a mai nap? — Tudom, hogy b 'rgyú kér­dés. Mondhatná rá: mi kö­ze hozzá? — Mint a többi — vála­szolja és nevet. Erőltetet­tem De hát én azért jöttem, hogy beszéljek neki a szép­ről, a művészetről, köny­vekről. — Szokott olvasni? — folytatom ugyanolyan bár­gyún. — Ritkán. Inkább újságot. A gyerek megunta már az álldogálást. Behív a lakásba. Erős tej­szag csap meg. Nem baj. Meg kell szokni. — Nehéz ám itt összeszed­ni az embereket. Sokat dol­gozik asszony is, férfi is. Bólogatok. Legszívesebben megmondanám neki, hogy igazán nem számít, ha nem érdekli az előadás. Feküdjön le nyugodtan, úgyis hajnal­ban kel, én pedig sohasem csináltam ilyenből hiúsági kérdést. — Menék, de eltarthat másfél óráig is. Akkor any- nyival később fekszik le az ember. Ha meg elmegy, már figyelni is akar. Minek üljön ott, ha nem figyel? Igaz? Pillanatnyi hallgatás után böki ki: osztom. Mesélni kezdek a könyvekről. Elmondom a .tartalmukat. És hogy ki, milyen ember volt az író­juk. Tudománytalan. De fi­gyelnek. Aztán befejezem. Tudom, senki sem fog kérdezősköd­ni, időt se hagyok rá. Az is­merős fejőgulyás megvár az ajtóban. — Megmondaná még egy­szer annak a könyvnek a cí­mét. Amelyikről először be­szélt. Megmondom. — Jó könyv, ugye? Ha netán valami betegség ér, elolvasom. Milyen képet vághatok? Mindenesetre nagyot nevet, úgy teszi hozzá: — Lehet, hogy előbb. Majd apránként Jó éjsza­kát! • * • Jöhet a jelentés. Nem is értem, miért vagyok elége­dett, és mégis nyugtalanabb, mint máskor. Maros László Másfél ezer liter vért adtak két év alatt (Tudósítónktól.) A napokban a fonyódi járásban befejeződött a két évvel ezelőtt megkezdett térítés nélküli véradás. Az egészségügyi csopoit, vala­mint a vöröskei esztes szervezetek vezetőinek és aktíváinak felvilá­gosító és szervező munkája nyo­mán 5179-en 1549 liter vért adtak; a lakó ;ság 12,3 százaléka. A mun­kát dr. Hosszú József járási főor­vos és Takács János, a Vöröske­reszt járási titka a Irányító ta. Nagy segítséget kaptak a községi tanácsoktól és tömegszervezetek­től, elsősorban a Vöröskereszttől. A legjobb eredmínyt Ordacsehi érte el dr. Török Sándor baleton- boglári körzeti orvos vezetésével. A falu lakosságának 22,9 százalé­ka adott vért. (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Mező- gazdasági Osztálya kedden ér­tekezletet tartott a termelő­szövetkezeti főkönyvelőiknek. Az előadók ismertették a zár­számadás elkészítésének, e munka szervezésének és vég­rehajtásának tudnivalóit. A leltározó bizottságokat mindenütt kijelölték, többsé­güknek elmagyarázták a teen­dőket. A napokban megkezdő­dik az állóeszközök, a vagyon­tárgyak leltározása. Ennek megszervezésével és végrehaj­tásával kapcsolatban az elő­adók a legnagyobb gondosság­ra és pontosságra hívták fel a figyelmet. A zárszámadási munka elő­készítésében még számo$ fon­tos feladat vár a főkönyvelők­re. Fontos, hogy mielőbb nap­rakész, áttekinthető állapotba hozzák a könyvelést. Haladék­talanul gondoskodniuk kell a beruházási és egyéb kedvez­mények — az állatérték-növe- kedésd és pótlási hitelek elszá­molásáról, valamint a tartozá­sok és a követelések sürgős rendezéséről — hangsúlyozták az értekezleten. Felhívták a főkönyvelők fi­gyelmét arra is, hogy a leltár­egyeztetések és elszámolások során az esetleges eltérések — többletek, hiányok — okainak megfelelő tisztázására, s külö­nösen a leltárhiányok esetében a személyi felelősség megálla­pítására igen nagy gondot for­dítsanak. K>eti eajzas kommenf»rank \ KORAN KEZDI Csecsemő: — Vidékre nem megyek! VÁLJUNK EL! Klári féltékeny volt a fér­jére, mert a kacér Gizikével dolgozott ery szobiban. Pista hiába esküdözött, hogy fütyül Gizire, az asz- szony nem hitt neki. Ha aján­dékokat vitt haza, az asszony így szólt: — Persze, lelkiismeret-fur- dálásod van. Ha elmaradtak a figyelmes­ségek, akkor az volt a baj. Egyre jobban elmérgesítet­te házaséletüket az oktalan féltékenység. Pista nagyon szerette feleségét, de bosszan­totta az asszony viselkedése. Így állandósult közöttük a ■perpatvar. Eljött az idő, amikor vá­lásról kezdtek beszélni, és egy nagy jelenet után elhatároz­ták: beadják a bontóperi ke­resetet. Gizi arca, és ismét győzött benne a féltékenység ördöge. Büszkesége nem engedte, hogy visszatáncoljon. Elvál­nak ... Így jobb. A bontóperi tárgyaláson a bíró megkérdezte az asz- szonyt: — Nincs másik férfi a hát­térben? — Dehogy van! — tiltako­zott az asszony. A tanácselnök a férjhez for­dult: — És magánál? Nincs nő a dologban? — De van — hangzott az asszony számára oly meglepő válasz. — Szóval, a válási szándék oka egy másik asszony? — Igen. Gyakran találkoz­tunk. Amikor esti különmun­káról beszéltem a feleségem­nek, az illetővel vagy koncer­A válóperes bíró elé kerül- teken voltam, vagy táncolni. tek. Az asszony egy kicsit megbánta, hogy idáig fajult féltékenysége, mert néha ö is kételkedni kezdett férje hűt­lenségében. De azután ismét felködlött agyában a kacér SZÖKÉSBEN Bűnügyi történetet dolgoz fel a film, de mint temájő­Feleségemnek pedig mindig azt mondtam: termelési ér­tekezlet van. — A bontóperi kérelem oka tehát a harmadik. Ki az il­lető? — Nem mondom meg — hangzott a bátortalan válasz. — Figyelmeztetem, hogy abban az esetben, ha nem ne­vezi meg a válóok nevét, ak­kor nincs bizonyíték, nincs válóck, és a házasságot nem bonthatjuk fel. — Nem mondom meg! A tanács határozatot hirde­tett: — A házasságot az idevágó rendelkezések értelmében a bíróság nem bonthatja fel. A bíróság folyosóján az asszony megkérdezte: — Most hogy éljek veled? Már a gyanú is borzalmas volt. És most ez a bizonyos■ ság! — Nem vettél észre semmit a vallomásomban? — Mire gondolsz? — Hát a táncra és a kon­certekre. Hiszen botfülem van! Képtelen lennék egy koncertet végighallgatni. És te tudod legjobban, hogy tán­colni se tudok. Dehogy jár­tam én mással koncertre, öt­órai teára. — Hát akkor?! — Beszéltem egy ügyvéd barátommal, ő magyarázta meg: aki válni akar, és egy harmadikra hivatkozik, meg kell mondani a válóok nevét. Ha nem mondja meg, akkor fuccs a válópernek. — És te az akartad, hogi fuccs legyen? — Azt! És soha senkivel . * * * A folyosón valaki odaszólt egy másik ügyfélhez: — Pont a bíróságon kell ezeknek csókolózniuk? ... Palásti László iSOteOK Egy amerikai sarkvidéki kutatócsoport időjárás­szakértői rendkívül hideg telet várnak. Jóslásukat az­zal támasztják alá, hogy az eszkimók szorgalmasan vastagítják jégkunyhóik fa­lait. Amikor egy újságíró megkérdezte az eszkimó­kat, miért építik az idén vastagabbra jégkimyhói- kat, ezt a választ kapták: — Azért, mert az ame­rikaiak kemény telet vár­nak. Láttuk, hogy sok fű­tőanyagot halmoztak föL * * * Sylvester Stein dél-afri­kai humorista Másodosztá­lyú bérautó című könyvét gyermekeinek szentelte. A könyv első oldalán ez a néhány sor áll: »Négy gyermekemnek ajánlom, akik sohasem tar­tózkodnak odahaza, s így módot nyújtottak rá, hogy megírhassam ezt a köny­vet.« • • • Amikor Mary Lindsdale, New York új polgármeste­rének 37 éves felesége el­olvasta az újságban mind­azt a jót, azt a sok dicsé­retet, amit férjéről írtak, így szólt: — Ez nem az az ember, akivel én alszom! » * * A bűnözők nemzetközi szervezetének bíráló bizott­sága az év »tolvQ.jvilágbaj- nokává-« egy mexikói »szakembert« nyilvánított, akinek a nevét — igen érthető okokból — nem hozták nyilvánosságra. A »tolvajvilágbajnok« Ciudad Mexicóban lelopta a karórát egy gépkocsive­zető kezéről abban a pil­lanatban, amikor az egy utcasarkon kinyújtotta a karját, hogy jelezze az irányt. ... Ezen nevet New York: — Tudod — súgja barát­nője fülébe a harmadszor is elvált szépasszony —, a legutóbbi férjem olyan csúnya volt, hogy ha az állatkertbe ment, két je­gyet kellett váltania. Egyet, hogy beengedjék, a mási­kat, hogy kiengedjék. * * * A párizsi rádió szokatlan figyelmeztetést közölt a napokban. A felhívás így hangzott: »Figyelmeztetjük a betö­rőket, akik a mára virradó éjszaka betörtek a Hygieia gyógyszertárba, hogy óva­kodjanak megérinteni az ellopott doboz tartalmát. A csomagban hormonkészít­mények vannak, amelyek nek érintése is meglepő ha­tást vált ki. A férfiak mell­kasán női keblek fejlődnek tőle.« A tolvajok még nem ke­rültek elő, így hát nem le­het megállapítani, hogyan hatott rájuk a veszedelmes hormon. ... Nagy-Britannia leahosz- szabb nevű vasútállomá­sát a vasutak racionali­zálási terve keretében be­zárták. Az 58 betűs lan- fairpwllgwyngyllgogerych­wyrndrobbwllllortysilo- gogogoch-i állomáson hat hüvelyk hosszú peronje­gyet árultak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Országos tanácskozás oktatásügyünk időszerű kérdéseiről ból is kiderül, több ennéL Főhőse szökött tolvaj, akit üldöz a rendőrség. Ennek során azonban megismer­jük azokat a körülményeket is, amelyek bűnözővé tettek egy becsületes embert. A film egyik rendezője a ne­ves szovjet művész, Leo- nyid Lukov. Főszereplője Kirill Lavrov, aki az Élők és holtakban Szincovot ala­kította. (A magyarul be~zé ö szovjet filmet a Vörös Csillag Filmszínházban játsz- szák december 2-tol 5-ig.) Országos értekezletet rendeztek szerdán a Művelődésügyi Minisz­tériumban a megyei tanácsok el­nökhelyetteseinek és művelődés­ügyi osztályvezetőinek részvételé­vel. Lugossy Jenő miniszterhe­lyettes tartott tájékoztatót az is­kolareform végrehajtásáról, az ok­tatásügy soronkövetkező felada­tairól. Egyebek közt fontos feladatként jelölte meg a már meolevő kör­zeti iskolák mű ;’éi feltételei­nek javítását. A szakemberek már készítik a terveit, hogyan tegyék a tovább­képző iskolákat a mezőgazdasági szakmunkásképzés szerves részé­vé. A szakközépiskolai hálózat fej­lesztésénél messzemenően figye­lembe veszik a helyi szakember­szükségletet, sőt — amennyire le­hetséges — a népgazdaság igé­nyeit is. Lugossy Jenő az iskoláztatásról szólva kiemelte: Változatlanul fő tűre hogy a fizikai dol­gozók * mekei minér nagyobb számban kerüljenek a középis­kolákba. egyetemekre és főisko­lákra. (MTI) Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Ka pos vár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja * Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postískézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. fnd^x- ?~n'­i‘sy.uit * sí ti Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, »Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom