Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Ara, 80 FILLÉR Mai számunk tartalmából: m. ÉVFOLYAM 269. SZáM * VASÁRNAP, 1965. NOVEMBER 14 A siófoki kórház építői között <4. o.) 140 000 nyárfa (5. o.) Ajándék — föltétellel (7. o.) Ki a spicli? <9 0.) MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA KALINYIN KÜLDÖTTEI SOMOGYRAN Tegnap Kilitibe és Boglárra látogatott a szovjet delegáció ü Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka A somogyi mezőgazdaság két jelentős üzemébe, a ba- latonkiUti Üj Tavasz Terme­lőszövetkezet­be és a Bala­ton bogiári Sző- lőoltvány-ter- melő Állami Gazdaságba lá­togattak teg­nap Kalinyin képviselői. írt­jukra elkísér­te őket Dom- bóvári László, a Kaposvári Járási Pártbi­zottság első titkára. Bala- tonkilitiben — a fogadás em­lékezetes ünne­pi percei után — Dudás Ká­roly tsz-elnök számolt be ven­dégeinknek szövetkezetük eredményeiről, gondjairól. El­mondotta töb­bek között, hogy évente 1250 hízó ser­tést, 100—120 hízó marhát, __20 000 pe- Marija EflmoT na Zverjeva a balatonkilití 6vo­c senyecsirkét dások k5iíött- és 50—60 vagon kenyérgabo­nát ad szövetkezetük az ál­lamnak. A kalinyini pártmunkás­küldöttség minden tagja, kü­lönösen Alekszandr Afrikano- vics Kondrasov, a delegáció vezetője igen nagy érdeklő­déssel hallgatta a beszámolót, és számos kérdést tett föl a tsz vezetőinek. Érdeklődött például a tsz-tagok és veze­tők jövedelméről, a termelés gazdaságosságáról, a szakem­ber-ellátásról, és elismeréssel nyilatkozott a szövetkezet, a falu fejlődéséről. Nagyon tetszett a szaksze­rű, okos és részletes beszá­moló — mondotta többek kö­zött. — Meggyőződésem, hogy jó, nagy távlatok előtt álló szövetkezet az önöké. Ennek alapján elmondhatom Kalinyin dolgozóinak, hogy jó úton halad a magyar mező- gazdaság. Vendégeink ezután megte­kintették a falu új létesítmé­nyeit, az óvodát, az új isko­lát, ajándékokat, játékokat nyújtottak át a gyerekeknek, majd — az esős idő miatt csak távolról — megnézték a szövetkezet majorjait. Megle­petés volt számukra is, ami­kor ebéd közben három kis- óvodás jelent meg, s mű­anyag játékokat nyújtott át a következő szavak kíséreté­ben: — Igen nagy szeretettel küldjük e játékokat a szovjet óvodásoknak. A délutáni órákban Bala- tonboglárra látogatott a kül­döttség. Az állami gazdaság rádpusztai üzemegységében Nemes János, a Fonyódi Já­rási Pártbizottság első titká­ra, Széli András igazgató és a gazdaság vezetői várták őket. A vendégek a szívélyes üdvözlés és bemutatkozás után végigutaztak a hatalmas sző­lőtáblák mellett, megnézték a lengyeltóti gyümölcsöst is. A gazdaság központjában a korszerű palackozót, az elő- haj tatót láthatták, és hosz- szabban elidőztek a laborató­riumban, ahol a nagyüzemi gyakorlat és az elméleti ku­tatás összefüggéséről hallot­tak igen érdekes beszámolót. Ezután még sokat kérdezős­ködtek a gazdaság és dolgo­zóinak munkájáról, életéről, majd a Vikár Béla Járási Mű­velődési Házba mentek, ahol kalinyini vendégeink tisztele­tére magyar—szovjet barátsá­gi estet rendeztek. Bevezetőként Horváth Já­nos MESZÖV-elnök, a me­gyei pártbizottság tagja be­szélt a földművesszövetkeze­tek gazdasági és kulturális munkájáról. A gazdag é§ vál­tozatos — megyénk népi kul­túráját, műkedvelő művészeti mozgalmát méltóképpen rep­rezentáló — műsorban fellé­pett a fonyódi kórus, a bu- zsáki népiegyüttes, a siófoki Balaton Táncegyüttes, vala­mint a siófoki és a lengyel­tóti népi zenekar. KÁLLAI GYULA ELVTÁRSNAK, A KORMÁNY ELNÖKÉNEK BESZÉDE Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mu- káspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, amelyen folytatódott a művelődésügyi miniszter be­számolója fölötti vita. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A tervezettnél hamarabb leraktuk a szocializmus alapjait A boglár! gazdaság laboratóriumában. A küldöttség megtekintette az elóhajtatöt. Amidőn képviselőtársaim tudomásul vették Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel en­gem ez év június 3ú-án a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökévé választott — mondotta Kál­lai Gyula, majd megköszön­te a megtisztelő bizalmat A szónok ezután néhány gazdasági kérdéssel foglalko­zott. Utalt arra, hogy ami­kor második ötéves tervün­ket kidolgoztuk, azt az alap­vető politikai célt tűztük magunk elé, hogy ebben az időszakban — tovább foly­tatva a korábban megkezdett munkát .— befejezzük a szo­cializmus alapjainak leraká­sát, s az egész népgazdaság­ban kivívjuk a szocialista termelési viszonyok győzel­mét. Ezt a fő célt az erede­tileg tervezettnél rövidebb idő alatt sikerült elérni. Javult iparunk szerkezete, emelkedett műszaki színvo­nala Az ipari termelés vo­lumene öt év alatt 48 szá­zalékkal növekedett. Bár a terv rekonstrukciós jellegű volt, azaz elsősorban megle­vő üzemeink korszerűsítését szolgálta, mégis nagyszerű új létesítményekkel gyarapod­tunk — mondotta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi ren­dünk erejének újabb fényes bizonyítéka. Bár ez azonnal körülbelül 10 milliárd fp­;rint újabb beruházást jelen­tett, volt erőnk és tartalé­kunk, hogy az újonnan szü­letett közös gazdaságokat el­lássuk gépekkel és egyéb nagyüzemi termelési eszkö­zökkel. A mezőgazdaság tö­megével kapott kombájnokat, traktorokat és más gépeket. Többszörösére növeltük a műtrágya felhasználását, több mint félmillió holdat öntö­zünk már, s másfél millió holdon alkalmazunk vegysze­res gyomirtást Az utóbbi öt évben csaknem 80 000 hold szőlőt és 106 000 hold gyü­mölcsöst telepítettünk. Bár az ötéves tervben az eredetileg is irreálisan kitű­zött 22—23 százalékos növe­kedést nem érjük el, öt év alatt a mezőgazdaság terme­lésének 12—14 százalékos emelkedését így is jelentős eredménynek kell tekinteni. A gyakorlatban bebizonyosodott a szocialista nagyüzem fölé­nye: az átszervezés közben nem esett vissza, sőt nőtt a termelés, búzából már két éve hazai termésből elégítjük ki a szükségletet. Az 1956— 1960-as években 8,6 mázsa volt a holdankénti átlag, ez­zel szemben az utóbbi öt év­ben már 10,7 mázsa, sőt az idén 12,5 mázsás átlagtermést értünk el, ami hektáronként csaknem 22 mázsának felel meg. Soha ilyen eredménye nem volt még a magyar me­zőgazdaságnak; ez a hozam több, mint másfélszerese a felszabadulás előtti évek át­lagának! Amiben még nem vagyunk világelsők Az életszínvonal alakulásá­val foglalkozva elmondotta, hogy a munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reál­bére nem éri el ugyan a ter­vezett 13 százalékos növeke­dést, hanem előreláthatóan 8 —9 százalékkal nő, viszont a foglalkoztatottság és a társa­dalmi juttatások színvonala az elmúlt öt évben olyan mér­tékben nőtt, hogy a munká­sok és alkalmazottak reáljö­vedelme a tervben elhatáro­zott 17 százalék helyett vár­hatóan 19—20 százalékkal emelkedik. A társadalombiztosítást ki­terjesztettük az egész terme­lőszövetkezeti parasztságra, úgy, hogy most — csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a társadalombiztosítás egyéb juttatásaiban. Állami támo­gatással pénzalapot teremtet­tünk ahhoz, hogy nyugdíjat kapjon a közös gazdaság mun­kájából kiöregedett paraszt­ember. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés nö­vekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal, és minden tekintetben utol­érjük és majd elhagyjuk ?, legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban nö­veljük a munka termelékeny­ségét, s így fokozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelést. Nyugdíjrendszerünk, iskoláz­tatási lehetőségeink, orvosi ellátásunk, általános társada­lombiztosításunk — amelyek a társadalmi jellegű juttatá­sok zömét alkotják — a vilá­gon az elsők között van. De, sajnos, a munka termelékeny­sége, termelőmunkánk szín­vonala, amelyből a társadalmi juttatásokat is fedezzük, még nem tartozik a világelsők közé. A munka termelékenysége nem nőtt a tervben előírt mértékben, s mint már emlí­tettem, a mezőgazdaság ter­melése is elmaradt a tervezett szinttől. E két tényező köve­telményeként a nemzeti jö­vedelem emelkedése a terve­zett 36 százalék helyett mint­egy 26—28 százalék lesz. Emellett túlteljesítettük a be­ruházások előirányzatát: 180 milliárd forint helyett mint­egy 200—205 milliárd értékű beruházást valósítottunk meg. Harmadik ötéves tervünk célkitűzései Kállai Gyula a továbbiak­ban a harmadik ötéves terv előkészületeiről szólt és hang­súlyozta, mivel viszonylag szegények vagyunk nyers­anyagokban és energiahordo­zókban, ilyen szükségletein­ket elsősorban a szocialista országokból származó behoza­talból fedezzük. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás kereteiben a KGST országaival és különö­sen a Szovjetunióval kialakí­tott együttműködés révén energia- és nyersanyagszük­ségletünk javarésze az 1966— 70-es évekre egyezményekkel már jórészt biztosítva van. Készülő harmadik ötéves tervünk egyik legfontosabb célként tűzi ki annak bizto­sítását, hogy nemzetközi pénz­ügyi helyzetünk szilárd, ki­egyensúlyozott legyen. Ehhez külkereskedelmi munkánk to­vábbi javításán kívül elsősor­ban az szükséges, hogy a ter­melés fedezze a fogyasztás és a felhalmozás igényeit és nemzetközi fizetési kötelezett­ségeinket. A harmadik ötéves terv ki­dolgozása még nem kevés munkát igényel, előrelátha­tóan csak a jövő év tavaszá­ra készül el, akkor terjesztjük az országgyűlés elé. 1966. ja­nuár 1-ével azonban új terv­év kezdődik, ameiynek fel­adatait meg kell határoznunk, ezért kérem az országgyűlést: adjon felhatalmazást a kor­mánynak, hogy az 1966. évi tervet még ez évben jóvá­hagyja, s így az üzemek és vállalatok kellő időben meg­kapják tervfeladataikat. A párt vezetése és a kor­mány most gazdaságirányítár si rendszerünk kritikai felül­vizsgálatával és megreformá­lásával foglalkozik. Ennek az az alapvető Oka, hogy a szo­cializmus termelőerői túlnőt­ték a régebben kialakult ve­zetési, irányítási elveket és módszereket. A készülő re­form egyik fő vonása: a szo­cialista gazdaságban is ható értéktörvény tudatosabb al­kalmazása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell he­lyezni a népgazdasági terve­zést, növelni kell a vállalatok (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom