Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

Péntek, 1965. november 12. 3 SOM ( Y1 NÉPLAP ENSZ-HÍREK A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításá­ról folyó vitában a szerda es­ti ülésen a tanzániai rnegí- aott hangoztatta, hogy elsősor­ban az ENSZ érdeke kívánja meg Kína ENSZ-beli jogainak helyreállítását. Cáfolta azo­kat a képtelen érveket, ame­lyekkel az amerikai megbí­zott akarja megakadályozni az igazság érvényesülését. Az Egyesült Államokat ebben az esetben nem az ENSZ alap­okmánya vezeti, hanem kizá­rólag a Kínai Népköztársaság­gal szemben táplált vak gyű­lölete. A kérdést — mondot­ta — egyszerű szótöbbséggel kell eldönteni, mivel nem új tagállam felvételéről van szó. A kenyai megbízott azt fej­tegette, hogy több államot ki kellene zárni az ENSZ-ből a más országok belügyeibe való beavatkozásért, az alapok­mány elveinek megsértéséért, ha ezekkel az államokkal szemben ugyanolyan ismérve­ket alkalmaznának, mintami­lyeneket az Egyesült Államok akar a közgyűlésre kénysze­ríteni Kínával kapcsolatban. A Fülöp-szigetek küldötte élesen ellenezte a kínai man­dátum megváltoztatását, és követelte, hogy a kérdést két­harmados többséggel döntsék el. * * * A Biztonsági Tanács foly­tatta a portugál gyarmatok kérdésének megvitatását. Szerdán Tanzania küldötte hangoztatta, hogy mindaddig nem fejeződik be Angola, Mo­cambique és Portugál-Guinea népének harca, amíg a por­tugál gyarmatosítókat ki nem űzik Afrikából. Felhívta a tanácsot, alkalmazzon szank­ciókat Portugália ellen. Nyikolaj Fedorenko szovjet küldött hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanács 1963. jú­lius 31—i határozatát durván megsértve, a NATO-hatalmak továbbra is hatalmas katonai és gazdasági segélyt nyújta­nak Portugáliának. Az Egye­sült Államok 1951-től 1961-ig 500 millió dollár értékű fegy­vert szállított Salazaréknak, 1963-ban egy New York-i bankcsoport 15 millió dollá­ros hitelt nyújtott Portugáliá­nak, a nyugatnémet kormány ugyanabban az évben 150 mil­lió márkás hitelt adott. Az amerikai kormány ez év ja­nuárjában újabb 20 millió dolláros kölcsönnel sietett a portugál gyarmatrendszer se­gítségére. Fedorenko részletesen ki­mutatta, hogy Mocambique- ban a hat legnagyobb bánya­tröszt amerikai, angol és bel­ga monopóliumok kezén van. Angola gyémántiparát az An­gola Diamond Company ame­rikai—angol—belga társaság monopolizálja. Az évi profit­ráta 20—45 százalék között van! A portugál gyarmatok né­pének ebből csak a szenvedés jut — folytatta Fedorenko. — Csupán Angolában már 50 000 ember vesztette életét a Sa- lazar-rendszer terrorja, bom­bázásai, kínvallatása követ­keztében. Fedorenko követelte, hogy a Biztonsági Tanács folyamod­jék az alapokmánnyal össz­hangban az összes lehetséges gazdasági, politikai és más szankciókhoz Portugália ellen. (MTI) Indonéziai helyzetkép Mint már jelentettük, Dja- kartában szerdán nyilvános­ságra hozták a különleges ál­lapot megszüntetését kimon­dó határozatot. Röviddel ez­után rádióbeszédet mondott Wirahadikusumah vezérőr­nagy, a djakartai helyőrség parancsnoka, és sietett kije­lenteni: »-A rögtönbíráskodás megszüntetése ellenére a had­sereg ingadozás nélkül to­vább folytatja az államappa­rátus megtisztítását kommu­nistáktól és olyan elemektől, akik tánvwatták a Szeptem­ber 30. mozgalmat.« Sjaichu, az indonéz par­lament elnökhelyettese a hő­sök napja alkalmából tartott beszédében azt bizonygatta, A Reuter-iroda gyorshír­ben jelenti: a rhodesiai kor­mány csütörtökön ki­mondta Nagy-Britanniától történő elszakadását és a kö­zép-afrikai angol korona- gyarmatot egyoldalúan füg­getlennek nyilvánította ki. Ezt a tényt Ian Smith mi­niszterelnök a sailsbury-i rá­dióban jelentette- be. A kormánynyilatkozatról beszámoló UPI első gyorshí­rében arról tájékoztat, hogy Smith kijelentette: »Rhode­sia késedelem nélkül« füg­getlenséget követel, s hogv a követelés »kétségkívül jogos«. Wilson brit miniszterelnök még a hajnali órákban is te­lefonkapcsolatban állt a hogy Indonézia belső nehéz­ségekkel fogja szembetalálni magát mindaddig, amíg az IKF »nem lesz halott«. A hadsereg folytatja a kommunisták és más balol­dali személyek üldözését az egész ország területén. A közép-jávai Bojolali ' városá­ból súlyos feszültségről ér­keznek jelentések azután, hogy a múlt hét végén meg­öltek két ejtőernyőst a piac­téren. A hadsereg kordont vont a piactér köré, és több tucat személyt tartóztatott le. Az Antara jelentése sze­rint Közép-Jáván, Kudus vá­rosában 140 személyt vettek őrizetbe. (MTI) rhodesiai telepes kormánnyal, megpróbálta kialkudni a döntés elhalasztását, minisz­tert akart küldeni Rhodesiá­ba. A délelőtt folyamán ka­binetülés is volt Salisbury- ben, amely helyi idő szerint 10.30 órakor ért véget, majd fényképészt hivattak a mi­niszterelnökségre, hogy örö­kítse meg Smith-t egy fon­tos okmány aláírása közben. Rhodesia és London között két évig folytak a független­ségi tárgyalások. Anglia azonban nem volt hajlandó erővel fellépni a koronagyar­mat vagyonát bitorló fehér kisebbség, s az ezt képviselő kormány ellen. (MTI) !A Ben Barka-ügy újabb fejleményei Abdelkader Ben Barka, az eltűnt marokkói politikus fi­vére ügyvédei útján panaszt tett a vizsgálóbírónál a nyo­mozás során észlelt mulasz­tások miatt. Az ügyvédek több kérdést terjesztettek Zollinger vizsgálóbíró elé. Antoine Lopezt, a francia repülőtársaság Orly-i kiren­deltségének letartóztatott ve­zetőjét, aki részt vett Ben Barka elrablásában, ismét kihallgatta a vizsgálóbíró. Lopez elmondotta, hogy szombatról vasárnapra vir­radó éjjel vendégül látta há­zában Ufkir marokkói bel­ügyminisztert, Dlem.it, a ma­rokkói állambiztonsági szer­vezet parancsnokát és egv további marokkói személyt. Éjjel két órakor egy diplo­máciai rendszámú kocsin két további marokkói személy érkezett. Vasárnap reggel Lopez visszakísérte Ufkirt és két társát az orly-i repülő­térre. A Figaro értesülése sze­rint II. Hasszán királynak a napokban nem hivatalos lá­togatásra Párizsba kellett volna érkeznie. Tervbe volt véve, hogy De Gaulle is fo­gadja, a látogatást azonban a Ben Barka-ügy miatt bi­zonytalan időre elhalasztották. (MTI) Rhodesia kimondta az elszakadást Jelentések a New York-i áramszünet fejleményeiről A keddi példátlan áram­szünet oka még mindig rej­télyes. A vizsgálat folyik. Az amerikai kormányzat vezetőit erősen foglalkoztatják az amerikai történelem legna­gyobb rövidzárlatának stra­tégiai és gazdasági következ­ményei. Johnson felszólította Joseph Swidlert, a szövetségi energiabizottság elnökét, hogy álljon ^ a vizsgálat élére. Swidler szerdán este közölte az újságírókkal: semmi bizo­nyíték nincs arra, hogy a hatalmas rövidzárlatot szabo­tázs okozta volna. Azt is hozzáfűzte, lehetséges, hogy sohasem lehet kideríteni majd az áramzavar okát, s hogy a szakértők talán nem is fognak egyetérteni a vizs­Bemutatták a sajtónak Török Sándor bonni diplomata fasiszta múltját leleplező okmányokat Az NDK külügyminiszté­riumának szóvivője csütörtö­kön tartott nemzetközi saj­tóértekezletén átnyújtotta a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek azokat az ok­mányokat, illetve azoknak az okmányoknak a fotókópiáit, amelyek azt bizonyítják, hogy dr. Török Sándor, a nyugatnémet kormány izraeli nagykövetének első helyette­se annak idején a nyilaske- yesztes párt tagja volt és felesküdött Szálasira. Az ok­mányokból, amelyeknek egy részét Magyarországon már nyilvánosságra hozták, kitű­nik, hogy Török jogtalanul használja doktori címét, mert sohasem doktorált le. Ezenkívül a nyugatnémet diplomata 1945 áprilisában nem kevesebb, mint négy­millió márkát tulajdonított el jogtalanul Berlinben, mint a fasiszta magyar nagykövet­ség titkára. (MTI) gálát megállapításaival. A szakember azt ígérte, hogy a történtek valószínűleg nem ismétlődnek meg, bár erre nincs biztosíték. A magas szintű vizsgálat nyilván olyan kérdéseket is fölvet majd, hogy a niagarai erőmű távvezetékében bekö­vetkezett hiba észlelése után miért nem tudták a hálóza­tokat más erőműre kapcsol­ná Az áramszolgáltatási hiba 204 000 négyzetkilométernyi területre terjedt ki, New Yorkban kilenc és háromne­gyed óráig tartott, s az üzemzavar következtében százezrek rekedtek a liftben, a felhőkarcolók tetején, a földalatti alagútjai'oan, hiva­tali helyiségekben. A rákö­vetkező este a New York ál­lambeli Attcában és környé­kén ismét eg«5-ás áramszol­gáltatási zavar volt, okát ez­úttal sem ismerik. A man­hattani üzletekben nagy mennyiségű gyertyát, petró­leumlámpát, elemet árusítot­tak ki (MTI) Tegyünk többet Somogy ért! 10 éy alatt félmilliárd forint községfejlesztésre ANKÉT KAPOSVÁRON HÁROMSZÁZ RÉSZVEVŐVEL TÍZ ÉVVEL EZELŐTT az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a község­fejlesztési hozzájárulásról; et­től az időtől beszélhetünk a városok és a községek terv­szerű. céltudatos fejlesztéséről. Egy évtized távlatából már érdemes visszatekinteni, hi­szen új, a felszabadulás előtt; ismeretlen létesítmények je­lentek meg falvainkban: víz­vezeték-hálózat épült vagy épül egyre több helyen; mű­velődési otthonok sokasága szolgálja a kultúrát; a gyer­mekekre bölcsődékben, óvo­dákban, napközi otthonokban vigyáznak; villanyt kapott már a legkisebb falu is, a szi­lárd burkolatú járdák kilo­métereiről nem beszélve. Somogy megye 1955 óta több mint fél milliárd forin­tot fordított községfejlesztés­re. Hatalmas ez az összeg! És számokban talán le sem mér­hető, hogy mit jelentett en­nek a fél milliárd forintnak a befektetése az emberek éle­tében. Negyvenkétmillió forint községfejlesztési hozzájárulás­ból százkilencvenhat községet villamosítottak Somogybán, s 1961-ben — az országban ti­zedikként — nálunk is befe­jeződött a falvak villamosí­tása. Hihetetlenül nagyot fej­lődött a megye közlekedési hálózata: hét község kivételé­vel valamennyi falu bekap­csolódott az autóbuszforga­lomba. Évente átlagosan nyolcvanöt kilométer szilárd burkolatú járdát és tíz kilo­méter utat építünk. A fel- szabadulás előtt a megye la­kosságának mindössze négy százalékát látták el egészsé­ges ivóvízzel, ma már ez a szám harmincegy százalék, s újabb törpe vízművek épül­nek, hogy tovább javuljon az arány. Soha nem gondolt fej­lődés ment végbe a művelő­désügy és az oktatás terén: a felszabadulás előtt csak hét- százhetvennégy általános is­kolai tanterem volt, ma már ezerkétszáznyolcvan van, nyolcszázegy tanító helyett pedig kétezer-ötvenhét fog­lalkozik a felnövekvő nemze­dék oktatásával, nevelésével A felszabadulás előtt száz ál­talános iskolát végzett gyer­mekből négy jutott középisko­lába, ma negyvenhárom me­het gimnáziumba vagy tech­nikumba. A községek hetven­hat százalékában van már művelődési otthon, s ezek többsége alkalmas színházi előadások megtartására is. A megyében tevékenykedő orvo­sok száma négyszeresére emelkedett a felszabadulás előttinek, s ez érthető is, hi­szen csak orvosi lakások és rendelők építésére negyven- millió forintot fordítottak köz­ségi tanácsaink. Talán ennyi is elég az ada­tokból. Tény, hogy némelyik községünkre rá sem ismer az, aki tíz-tizenöt évvel ezelőtt látta utoljára S külön öröm, hogy ebben a csinosodásban benne van az emberek két­kezi munkája is, hiszen a la­kosság tíz év alatt ötvenkét- millió forint értékű társadal­mi munkát végzett a falvak­ban és Kaposváron. Ennek el­lenére a társadalmi munka végzésével nem lehetünk elé­gedettek. Az ország többi me­gyéje jóval előttünk jár az egy főre jutó társadalmi mun­ka értékében. Némelyik falu­ban még megtörténik, hogy olyasmiért is pénzt fizetnek, amit az emberek társadalmi munkában elvégezhetnének, az így megmaradó összeget pedig egyéb célokra fordít­hatnák. A társadalmi munka vég­zésében külön dicséretet ér­demelnek a tervezők. Csak ebben az évben kilencven lé­tesítmény műszaki tervét ké­szítették el egymillió-három­százezer forint értékben, s ma már elmondhatjuk, hogy a jövő évi községfejlesztési tervek túlnyomó része készen áll, megvalósításra vár. Ha az eredményeket nézi az ember, elfelejti a sok-sok küzdelmet, fáradságot. Külö­nösen községi tanácsaink ve­zetői jogosultak a dicsérő szó­ra, hiszen szinte éjt nappallá téve fáradoztak, hogy minél többet, jobbat nyújthassanak a közösségnek. Termelőszövetkezeteink ve­zetői is mindjobban fölisme­rik, hogy milyen nagy jelen­tőségű a községfejlesztési munka, bár az ő anyagi és műszaki támogatásukkal sem lehetünk száz százalékig elé­gedettek. Lehetőségeik jóval nagyobbak, mint amit eddig nyújtottak. 1966 februárjában a So­mogy megyei Tanács teljes ülésen foglalkozik a község- fejlesztés helyzetével és a me­gye harmadik ötéves község­fejlesztési tervével. A megye fejlesztésének távlati prog­ramja már elkészült, s ebben nagy helyet kapott a község­fejlesztési tevékenység. Nem titok: objektív tény, hogy a fejlesztés nem vonat­kozik a megye valamennyi te­lepülésére. Adatok bizonyít­ják, hogy a külterületi lakott helyek egyre inkább elnépte­lenednek, az emberek beköl­töznek a falvakba. Ez meg­határozza a fejlesztés tenni­valóit. Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy a pusz­tai külterületi élet nem meg­felelő már számukra, költöz­zenek bátran a fejlődő, kul­turálódó falvakba, ahol sok­kal könnyebben juthatnak egészséges ivóvízhez, jó jár­dához, portalan úthoz, gaz­dag választékot kínáló üzle­tekhez. A lakosság éber figyelem­mel kíséri a községíejlesztési munka szervezését és végre­hajtását. Szereti látni, hogy amit a tanácsüléseken elfo­gadnak, megvalósul. Nincs na­gyobb csalódás számukra a si­kertelenségnél. A jövő tervei­nek elkészítésekor ezt mindig figyelembe kell venni, hogy az emberek bizalma még job­ban erősödjék a tanácsok iránt. • * * TEGYÜNK TÖBBET SO- MOGYÉRT! — ez a felirat díszítette tegnap délelőtt a Latinka Sándor Művelődési Ház színpadát. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei el­nöksége és a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének megyei elnöksége mintegy háromszáz járási és községi tanácsi, vala­mint népfrontbizottsági ve­zető részvételével községfej­lesztési ankétot rendezett. A nagy érdeklődéssel kísért ta­nácskozáson megjelent dr. Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára; Böhm Jó­zsef, a megyei tanács vb-el- nöke; dr. Varga Jenő, a Bács- Kiskun megyei Tanács vb-el- nöke; Baranya, Veszprém és Zala megye tanácsainak vb- titkárai; a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának képviselője és a Közalkalma­zottak Szakszervezetének or­szágos titkára is. A községfejlesztési tevé­kenység helyzete és felada­taink Somogy megyében cím­mel dr. Kassai János, a me­gyei tanács vb-titkára tartott rendkívül értékes előadást. Alapos, elemző módon tájé­koztatta a megjelenteket a községfejlesztés jelentőségé­ről, a tíz év alatt végzett mun­káról, s szólott arról is, hogy a jövőben milyen feladatok várnak a tanácsokra, hogy a Tegyünk többet Somogyért! jelmondatban lefektetett el­veknek eleget tehessünk. Beszédét vita követte, mely­ben a többi között felszólalt dr. Szatmári Nagy Imre is. Arról szólott, hogy az egész­ségesen értelmezett lokálpat­riotizmus milyen sokat len­díthet az előrehaladásban. Dr. Varga Jenő Bács-Kiskun me­gyei tanácselnök a megyéjük­ben 1958 óta folytatott köz­ségfejlesztési versenyre hívta fel a Somogy megyei vezetők figyelmét. A hozzászólásokra dr. Kas­sai János válaszolt. A köz­ségfejlesztési ankét Böhm Jó­zsef zárszavával fejeződött be. Közölte a megjelentekkel, hogy a februárban megren­dezendő megyei tanácsülés elé terjesztik a községfejlesz­tési verseny tervét, majd ta­nácsrendeletet dolgoznak ki, hogy a verseny megindulhas­son. Polesz György Dr. Kassai János a község fejlesztési ankét előadását tartja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom