Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

Somogyi Néplap A mai francia irodalom Gyergyai professzor előadása a Megyei Könyvtárban Újabb nagy sikerű esttel folytatódott a Palmiro Tog­liatti Megyei Könyvtár elő­adássorozata. Zsúfolt terem, nagy érdeklődés fogadta hét­főn az Európa Könyvkiadó irodalmi estjén Gyergyai Al­bert műfordítónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanárának a mai francia irodalomról meg­tartott előadását. Gyergyai professzor beveze­tőjében utalt arra, hogy a francia irodalom — amely ma is a leggazdagabbak között foglal helyet a világirodalom­ban — legismertebb, általános műfaja a regény. Kezdetei a középkorra nyúlnak vissza; eddigi legnagyobb korszaka a XIX. század — Balzac, Flau­bert, Zola — alkotásaival. Ezeken a műveken át jutunk el a mai, azaz a XX. század francia regényirodalmához. A XX század öt periódusa közül az elsőt Anatole Fran­ce, Romain Rolland neve fémjelzi. Az első világháború­ban egy időre elnémultak a regény múzsái, amíg egy re­mekmű föl nem rázta az em­bereket a félelemből és a fá­sultságból: Henry Barbusse­lomban is. Ennek jellemzésé­re Sartre esetét említette meg az előadó. Amikor megkérdezték tőle; véleménye szerint ő-e a leg­nagyobb francia élő író ma?, így válaszolt: »Sajnos, jobb híján ...« Magam, ha meg­kérdeznének: kit tartok ma a legnagyobbnak, André Gi- de-del azt felelném, hogy »Victor Hugót —, sajnos« ... Kétségkívül Aragon és Sartre a legnagyobbak a mai francia irodalomban. Közülük Sartre a filozófusok szerint regény­író, a regényírók szerint filo­zófus. Magam nem találnék most olyan regényét, amit nyu­godtan ajánlhatnék önöknek. Néhány szép novelláját azon­ban már kiadták, és valószí­nűleg megjelenik magyar nyelven A csömör című no­vellája is, amely megérné, hogy elolvassák« — mondta, s ennek a novellának az elem­zésével Sartre sajátos egzisz­tencializmusát világította meg Gyergyai professzor. Majd a fiatalon elhunyt, Nobel-díjas Camiís-nak három munkájá» val, Az idegen (A közöny), A pestis meg a Bűnbeesés című alkotásával foglalkozott, ösz- szefoglalásképpe.i megállapí­totta, hogy a mai francia iro­dalom nem áll ugyan a XIX. századi magaslatán« réteges: vannak kalandregényei az ún. »olvasmányos« szerzői, de vannak remekművei is. Ezek közül érdemes megismerni például A. Gide munkásságát vagy olyan alkotásokat, mint Francois Mauriac A szerelem sivatagja, André Malraux Hódítók; Aragon Nagyhét cí­mű regénye. A nagy tapssal fogadott ér­dekes, színes előadás után a Megyei Könyvtár kamarakóru­sa Merényi György és Klausz Róbert vezénylésével Jannes- quira-madrigálokat és egy Debussy-fel dolgozasd sanzont énekelt szép, árnyalt előadás­ban. Szentpál Mónikának, a Budapesti Irodalmi Színpad művészének ihletett, kifejező tolmácsolásában — Radnóti, Illyés, Weöres nyomán — Apollinaire-, Eluard-, Ara­gon-, Cocteau-verseket hal­lottunk. W. E. nek, a Francia Kommunista Párt egyik megalapítójának A tűz című alkotása akkor a világ legolvasottabb regénye. A két világháború között is­mét virágzott a francia re­gény. Párizsból kitűnő műve­ket kap szárnyra a siker: Mauriactól, Prousttól, R. M. du Gardtól. Feltűnő, jellemző — más európai irodalommal szemben —, hogy a franciák­nak nincs szükségük zsenikre ahhoz, hogy — elegánsan és könnyedén — a világirodalom élvonalában haladjanak. Még­is a francia próza ismerete — ajtó az irodalmi műveltséghez ebben az időben. Fontos korszakuk a második világháború ellenállási irodal­ma. A lírában Aragon, Eluard neve emelkedik ki, a próza» ban legelőször Vercors-é. A tenger csöndje című elbeszé­lésével óriási, döbbenetes ha­tást kelt a megszállókkal — és a velük kollaboráló franciák­kal — szemben tanúsított nemzeti méretű ellenállásban. A háború utáni politikai vi­szályok tükröződnek az iroda­Emelkedett a megfázásos betegek száma A barcsi és a kaposvári járásban terjedt el leginkább a fertőzés Egyelőre nincs influenza járvány Influenzához hasonló töme­ges megbetegedéseket észlel­tek az utóbbi hetekben a kör­zeti orvosok a megye egyes területein. Különösen a barcsi és a kaposvári járásban sza­porodott meg a betegek szá­ma. Az Egészségügyi Minisztérium intézkedésére a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem víruslabo­ratóriumának munkatársai vizsgálatot kezdtek megyénk­ben a múlt héten. A ruha­üzemi és a textilgyári vizsgá­latok eredményei szerint in­fluenzához hasonló megfázásos betegség terjedt el egyes kör­zetekben, és í «lényeképpen húsz százalékkal emelkedett a betegállomány­ban levők száma. Az általá­ban háromtól hat napig tartó betegség a legkülönbözőbb tü­netekkel jelentkezik. A láz mellett gyakran gyomor- és bélfájdalmakat, hasmenést vagy torokfájást, torokgyulla­dást is idézhet elő. Mivel a betegség a légző­szerveken keresztül terjed, ke­rülni kell a már megfertőzött emberekkel való érintkezést. A viszonylag könnyű lefolyá­sú betegséget pihenéssel, sok C-vitamint tartalmazó citro­mos teával lehet enyhíteni. KUTYÁJA ÖLTE MEG Rasmussen asszonyt — álla­pította meg a nyomozó ható­ság a Wisconsin állambeli Baraboóban. Az is kiderült, hogy a hatvanéves asszony annyira ragaszkodott a hűsé­gesnek éppen nem mondható házőrzőhöz, hogy tűrte az ál­lat harapásait, amelyek miatt legutóbb két hétig kórházi kezelés alatt állt. Hétfőn az­után halálra marva találták meg otthonában. rr \ )lz. A SZIQETEN Bús az ősznek hervadása, / Hulló lombok, néma táj: / De az ősznek van vará­zsa, / Enyészetben méla báj.« — Arany János sza­vait juttatja eszünkbe a margitszigeti séta. Csak­hogy! ... Nem néma ez a táj. A Sziget, amely ősszel is fővárosiunk ékessége, csodálatos színeivel vonz- aa a fiatalokat és időseb­beket, hazaiakat és külföl­dieket egyaránt. Ilyenkor is ezrek keresik föl neve­zetességeit, vagy csak kó­borolnak a lomibhullajtott fák alatt, az avarral bo­rított sétányokon. m Csinosítják, tataroz- ák a Zenélő kutat. Érdemes megállni, «ein. elődül a Japán­ért halastavánál. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy* megyei Lapkiadó vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj eg\ nőnapra \2 Ft. Index; 2506? •feszült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca S. Repülő csészealjak Buenos Airesben kórház­ba szállítottak egy sebe­sült férfit, aki makacsul hajtogatta, hogy sebei »re­pülő csészealjaktól« szár­maznak. Az illető nem ha­zudott: a csészealjakat a felesége vágta hozzá. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Kábelrobbanás okozta az áramszünete! az északnyugati városrészben Hétfőn este tíz óra tájban nagy erejű detonáció hallat­szott Kaposváron, az észak- nyugati városrész környékén; több épületben kialudt a vil­lany is. Az áramszolgáltatás még tegnap délelőtt sem állt helyre, ezért felvilágosítást kértünk az Áramszolgáltató Vállalat illetékeseitől, hogy mi történt tulajdonképpen hétfőn este. — Feltételezhetően fáziszár­lat következtében kábelrobba­nás történt az úgynevezett TITÁSZ-szekrényben. Szere­lőink azonnal a helyszínre siettek, és áramtalanították az egész környéket, nehogy baleset történjék. Mivel az egész berendezés még az Építőipari Vállalat kezelésé­ben van, az ő feladatuk, hogy helyrehozzák a hibát. Amint lefektetik az új kábelt, azon­nal bekapcsoljuk az áramot. Megtudtuk még, hogy az Építőipari Vállalat villanysze­relő szakemberei tegnap hoz­záláttak a helyreállításhoz, délután azonban még nem gyulladt ki a villany a há­zakban. Előkelő lakáj A gazdag amerikaiak an­gol lakájokat alkalmaznak, hogy arisztokratikus jelle­get adjanak életmódjuk­nak. Az egyik ilyen lakáj­ról mesélik: Űj gazdájánál — Missis­sippi államban munkába állva — rendkívül lelkiis­meretesen látta el tenniva­lóit. Árvíz idején, amikor a Mississippi vize már a villa kertjét is elöntötte, a lakáj kinyitotta a szalon aj­taját, és a legteljesebb nyugalommal jelentette: — A Mississippi kér be­bocsátást, uram! • * * Az a divat, ami régi Párizsban valóságos di­vathóbort a századforduló módjára berendezni a la­kásokat. Legújabban egy vendéglő is nyílt, ahol — gázvilágítás van! A ven­déglőben minden régi, csak az árak egyre újab­bak. * * * SafnőCj.lf.s.'z&HÍ^.áU UÖlUép. Tavaly a falu lakói elhatározták, hogy törpe vízmüvet építtetnek, voltak, akik ellenezték, a somogyszentpáliak többsége azonban helyeselte a tervet. így aztán a vízmű megépítése mellett döntöttek. A munkálatokat ebben az év­ben kezdték meg, előreláthatóan két év múlva jó ivóvízzel látja el a vízmű a falut. Sok mindennel gazdagodod ott Somogyszentpál az utób­bi öt évben. Óvodát, orvosi rendelőt kapott a falu, tavaly átalakították a postát, most tatarozzák a fűszer- és az ital­boltot. Az utóbbi helyén büfé-falatozó nyílik. A termelő- szövetkezet majorjában új istállók, ólak állnak a régiek mellett. Nagyon jó volna, ha új művelődési otthon épül­ne a faluban a régi helyett. Bogdán Tibor levelező WíiytfityM késésset kanjuk a yi&stát Mi, taranyiak nagyon szeretnénk, ha a vasút, az AKÖV és a posta 'onoan összehangolná a munkáját, mert hoz­zánk két-, sőt háromnapos késéssel érkeznek meg a postai küldemények. A november 5-i és 6-i újságokat november 7- én kaptuk meg, az ünnepi számot pedig tegnap, hétfőn ugyanis nincs kézbesítés. A postás tájékoztatása szerint a barcsi vonat nem várja meg Somógyszobon a pestit. A buszvezető szerint a nagyatádi postahivatal dolgozói nem viszik ki a postát, a járathoz, pedig az ő kötelességük, így aztán hiába várják a taranyi postások a berobogó buszt, nem hoz kézbesítenivalót. A taranyiak nevében azt kérem, változtassanak ezen a gyakorlaton az illetékesek. Gável Lajos Tarany, Dózsa György u. 22. Öt láda táMaüuecj- yiana&xa Hallgassák meg panaszunkat, s ha lehet, még idejében segítsenek rajtunk, öt láda teljesen ártatlan, s esküszünk, a legjobb minőségű táblaüveg vagyunk. Mégis, a sors kü­lönös szeszélyéből vagy talán az építők hanyagságából ha­lálra vagyunk ítélve. Nagy varázslónk, a fényes nap — ő mindent lét — figyelmeztetett bennünket, hogy a kapos­vári Pete Lajos utcában már tavaly is bitangjára hagytak az építők egy egész láda öveget, s csak a tavasszal vitték el, armkor az utcában lakó gyerekek már megszabadították a ládát üvegtestvéreink darabjaitól. Most mi jutottunk hasonló sorsra, repülő kődarabok törik, zúzzák fényesre csiszolt testünket. Ha még nem késő, segítsenek! Az öt láda üveg nevében: Oláh Imre Kaposvár, Berzsenyi utca 38. SOR.OK Szőrös divat A villanyborotva idejé­ben hanyatló borbélyszak­ma új fellendülés előtt van. Hódít a szakálldivat. Újabban nemcsak a festők és egyéb művészek mutat­koznak bokros állal, ha­nem a fiatalok közül is többen. Állkapcsuk mene­tét szakáll-lánccal övezik az ókori asszírok vagy et­ruszkok nyomán. Ehhez a divathoz pedig borbély kell, mert zsilett- pengével, villanyborotvá­val. nemigen lehet szabá­lyosra metszeni a szőrvo- nulatot. A legkisebb téves benyisszantássai szabályta­lanná válik az arc. A lélekidomárok szerint a szakállviselet a nárciz- mus, az önmagában való tetszelgés jelensége, ami újabban, úgy látszik, a férfinépben mindinkább el­hatalmasodott Amíg az egyéniségnek ez a külsőkben megnyilvá­nuló kihangsúlyozása egy­szerű halandóknál jelent­kezik, addig abból nagyobb bajok nem származnak. Feltűnési viszketegség — mondjuk nevetve. Amikor azonban Monaco uralkodó hercege, valaihányadik Rai­nier ereszt assizír szakállt, az már államügy, sőt pénzügy. Az uralkodó új képmására új pénzt kell veretni, új postabélyeget nyomatni, és mennyi új ké­pet az állami hivatalok fa­lára! Minden valamirevaló színházban van szakáll a kelléktárban, hát még egy operettországban! (Magyar Szó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom