Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
rtlAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁKAt 50 FTIXÉH Mai számunk tartalmőbőh Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA nn. ÉVFOLYBM 266. SZÁM cswöriök, 1965. NOVEMBER ti. Öt év alatt háromszáz KISZ-lakás o.) Tanítva és tanulva (5. o.) A színház törzstagjai II (6. o.) Illlllllí Ülést tartott a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága Tegnap a Hazafias Népfront nagytermében a népfrontmozgalom feladatairól, a megye állattenyésztésének, cSitodásának" 2S<3’ “ MSZMP tárgyalt a Hazafias Népfront j S7ei Bizottságának munkatárs Somorv megyei bizottsága. Isa is. A beszámoló utáni vitában felszólalt dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és Solymosi DeEgészségügyi dolgozók továbbképzése a Latinka Művelődési Házban Tegnap délelőtt a Somogy megyei középfokú szakképzett egészségügyi dolgozók részére továbbképzést tartottak a Latinka Sándor Művelődési Házban. A szakcsoport foglalkozását ir. Tarján László, a megyei kórház igazgató főorvosa nyitotta meg. A többi között ezeket mondotta: — 1962-ben indítottuk el azt a mozgalmat, mely a középfokú szakképzett egészség- ügyi dolgozók továbbképzését tűzte ki céljául. A társadalom igénye, hogy a szakműveltség mellett általánosan is képzettek legyünk. Kulturális fejlődésünkben is előbbre kell ben ez az eddigieknél fontosabb szerepet fog kapni. A megyei pártbizottság kiadta a politikai jelszót: Tegyünk többet Somogyért. Ebben a mozgalomban mi is részt veszü nk munkánk jobb végzésével, a magunk továbbképzésével. A megnyitó után dr. Berend Ernő megyei főorvos Somogy megye egészségügyi fejlődése a második ötéves terv időszakában címmel tartott előadást. Ezután dr. Tóth Sándor KÖJÁL-igazgató az egészség- ügyi intézetek közegészségügyi és járványügyi kérdésedről beszélt a színháztermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak. Az előadásokat vita i * JNJcZbt\ j Ülésezett a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Az építésügyi miniszter az árvíz okozta épületkárok helyreállításáról tett jelentést. A kormány a jelentést megvitatta és elfogadta. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és az igazságügy-miniszter a kormány elé terjesztette a vízgazdálkodási társulatokról szóló törvényerejű rendeletnek és a végrehajtási kormányrendeletnek a tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a törvényerejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke az adatszolgáltatások felülvizsgálatáról tett jelentést. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és határozatot hozott. A Fővárosi Tanács V. B. elnöke az 1966-ban kezdődő és a városképet jelentősen fejlesztő budapesti építkezésekről tájékoztatta a kormányt A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács módosította a földadóról szóló kormányrendeletet. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterejsztése alapján a kormány elfogadta a légifuvarozási szabályzatot. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tájékoztatta a kormányt a megyei tanácselnökök októberi értekezletéről, s javaslatot tett a tanácselnökök novemberi értekezletének összehívására és napirendjére. A kormány a jelentést, illetve a javaslatot elfogadta. • • • Az árvíz okozta épületkárok helyreállításáról lépnünk. Továbbképzéseink- követte. Az építésügyi miniszter tájékoztatója az alábbiakat tartalmazza: Az árhullámok elvonulása után megállapították, hogy 4130 lakóépület megrongálódott, de helyreállítható, 1130 Áz őszi határszemlék tanúsága szerint szépen fejlődnek a gabonavetések A vetés befejeztével me- gveszerte határszemlét tartottak. A bizottságok úgyszólván fölleltározták a mezőt, munkájuk közben azonban a legnagyobb figyelmet a kalászos vetések fejlődésének megállapítására fordították. Az összesített tapasztalatokról tegnap Molnár Imre megyei főagronómus tájékoztatta a megyei operatív bizottságot. A szemlejegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy a tsz- ek az előirányzott 114 500 hold kenyérgabonánál többet vetettek. Az őszi árpa 41 240 holdat meghaladó vetésterülete, a takarmánykeverékkel bevetett 7270 holdnyi terület egyaránt több a tervezettnél. Általános tapasztalat szerint — a novemberi eső hatására is — biztatóan, helyenként erőteljesen fejlődnek a kalá- gyát, s ebből 135 vagonnyit szosok. Jelenlegi állapotuk a magágykészítés és a vetés gondosságára vall. Ezen a téren is javulás tapasztalható az előbbi évekhez képest. Az ismert rendkívüli körülmények miatt nagyobb mérvű táblacsere vált szükségessé. Az ősziek 40,5 százaléka kalászos után került a földbe, az elővetemények között a kukorica területi aránya csa 5,2 százalék. Az ebből a kényszermegoldásból eredhető hátrányok ellensúlyozására az érdekeltek már jó előre számos hatékony intézkedést tettek. Nemcsak a talajmunkák minősége, hanem a műtrágyaeílátás is javult. Sőt a vetések kora tavaszi fejlődésének serkentésére kiutalták a szükséges mennyiségű nitrogénműtrámár át is vettek a szövetkezetek. Javítja a terméskilátásokat a nagv hozamú búzafajták arányának növekedése is. A vetésterület 52,4 százalékára fertődi jutott, 38 százalékon Bezosztája 1-es, a többi részen ugvancsak biztonságosan termő búzafajtát vetettek. Igen nagy jelentősége van a talajfertőtlenítésnek, a kártevők elleni vegyi védekezésnek is. A kalászosok növénwédelmének időszerű tennivalóit nagyrészt megyeszerte elvégezték, s felkészültek a vegyszerezés további folytatására is. Megyénk állami gazdaságai — amelyek a tervezett területet ugvancsak októberben bevetették — hasonló módon ápolják a szépen kikelt kalászosokat. SZÁNTÁS DOMBOLDALON Törökkoppány dombos határában kemény erőpróba traktorok is csak lassan haladhatnak az ekével, a szántás. Még a lánctalpas lakóépület pedig teljes újjáépítésre szorul. A káradatok nem véglegesek, mert a megrongálódott házak túlnyomó része vályogból és vertfalból készült, amelyekben rejtett károk is keletkeztek, s ezeket csak akkor lehet észlelni, amikor már teljesen kiszáradtak. Intézkedés történt, hogy az újjáépítéshez, illetve a helyreállításhoz szükséges anyagokat soron kívül bocsássák rendelkezésre. Az anyagellátás kielégítő, nehézségek csak abból adódtak, hogy időnként kevés volt a szállítóeszköz. A kivitelezést elsősorban helyi építőipari szervek végzik. A helyreállítást és újjáépítést társadalmi munka is segíti. Miután az anyagellátást és a kivitelező kapacitást ily módon biztosították, október 31-ig a tönkrement lakóépületek 69 százalékának újjáépítését megkezdték, 26 százalék fel is épült már. A sérült lakóépületek 48 százalékát szintén helyreállították. A károsultak egy része azonban csak a jövő évben kívánja lakóházát helyreállíttatni, mert a tél elejéig nem szárad ki a ta-1 kapcsolatban újabb kormány- laj. intézkedés kiadására nincs A személyi tulajdonban le-1 szükség. Az illetékes minisz- vő lakóépületek helyreállítási j temek és az érintett tanácsok munkálatai előreláthatólag 1966 első negyedévében befejeződnek. A Minisztertanács megállapította: az árvíz és belvíz okozta károk helyreállításával vb-elnökeinek feladatává tette, hogy további hatékony intézkedésekkel segítsék elő a lakóépületek újjáépítésének és a károk helyreállításának meggyorsítását. Az adatszolgáltatás egyszerűsítéséről A Központi Statisztikai Hivatal elnökének az adatszolgáltatások felülvizsgálatáról előterjesztett jelentése beszámol arról, hogy az adatszolgáltatási rendszert már 1965-ben egyszerűsítették, és 1966-ra további csökkentéseket határoztak el. Megfelelően részletezett adatokra azonban a jövőben is szükség van, sőt a fejlettebb gazdasági módszerek alkalmazása nemegyszer bővülő adatszolgáltatást kíván meg. Az adatigények csökkentése miatt a reális információs szükséglet kielégítése nem szenvedhet csorbát. A Központi Statisztikai Hivatal, a minisztériumok és a főhatóságok által elhatározott adatszolgáltatási egyszerűsítések jellege a következőkben foglalható össze: Több olyan területen, melyre vonatkozóan eddig teljes körű adatgyűjtést végeztek, 1966-tól csak az adatszolgáltatók egy részétől kémek be adatokat. Más területeken a havi vagy negyedévi adatszolgáltatást félévesre vagy évesre változtatják. A Minisztertanácsnak a jelentés alapján hozott határozata kimondja: az adatkérők továbbra is vizsgálják az adatszolgáltatások egyszerűsítésének lehetőségét, és a következő években is tegyenek ilyen intézkedéseket. Az adatszolgáltatások engedélyezési rendszerének általános újabb jogi rendezését a Minisztertanács nem tartja szükségesnek. Ez alól csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területe jelent kivételt, mivel tőlük gyakran kémek szakszerűtlenül vagy fölöslegesen adatokat. Ezért 1966-tól kezdve a Földművelésügyi Minisztérium és valamennyi alárendelt szerve csak a miniszter, más szervek pedig csak a Központi Statisztikai Hivatal elnökének engedélyszámával ellátott kérdőíveken kérhetnek adatokat a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől. A földadóról szóló rendelet módosítása Az eddig érvényben volt földadó rendelet módot adott arra, hogy a négy katasztrá- lis hold földnél, illetve az egy katasztrális hold szőlőnél kisebb területet használók — ideértve a termelőszövetkezeti tagok háztáji területeit is — tetszés szerint akár pénzzel, akár búzával róják le a földadót. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a fizetésnek ez a módja — az átadott terményhez képest — aránytalanul sok adminisztrációval járt. Ezért a kormány most a négy kisebb úgy határozott, hogy katasztrális holdnál föld-, illetve az egy kata&zfr- rális holdnál kisebb szőlőterületet használók, valamint az erdőbirtokossági társulatok ezentúl pénzben fizessék a földadót. Ezzel több nriivt egymillió adózó egyszerűbben* a többi adó lerovásával egyidejűleg tehet eleget adófizetési kötelezettségének, és csökken mind az adóügyi, mind a terményfelvásárló szervek adminisztrációs munkája. (MTI) 19 900 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs az ország ellátására Rövidesen itt a tél, itt ideje megnézni: mi van az ország »■kamrájában.« E kérdésre váalszolva a SZŐ VÉRT munkatársai elmondták, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt általában gyenge termés ellenére az 1964. évinél 276 vagonnal több, együttesen 19 900 vagon burgonyával, zöldségfélével és almával biztosítják a városok és az ipartelepek téli ellátását. A készletek össztetételében a múlt évihez mérten bizonyos eltolódás tapasztalható az alma rovására, illetve a burgonya és a zöldségfélék javára. Almából — sem mennyiségileg, sem minőségileg — nem tudják a múlt évi színvonalon tartani az ellátást. A készlet mennyiségileg körülbelül 1600 vagonnal maradt alatta a tavalyinak, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy előreláthatóan már márciusban piacra kerülnek az utolsó tételek. A burgonya készletei számottevően meghaladják a múlt évit, s egészen az új termés megjelenéséig bőségesen fedezik a lakosság igényeit. A káposzta kivételével az ösz- szes zöldségfélékből hasonlóan zavartalan téli, tavaszi dáátásra «záimthatunk. A az készletek bőségesen fedezik az igényeket gyökérből és sárgarépából is. Az időszak egyik fontos fűszernövényénél, a vöröshagymánál minőségi, illetve tárolási gondok jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás miatt fellépett betegségek következtében a hagyma egy része alkalmatlan a tárolásra. Éppen ezért intézkedtek, hogy mintegy 150 vagon hagymát szárított állapotban hozzanak forgalomba. (MTI) Megnyílt a községfejlesztési kiállítás Szerda délután a Latinka Sándor Művelődési Házban megnyitották a megye tízéves községfejlesztését dokumentáló kiállítását. A kiállítás fényképekben, grafikonokban mutatja be az elért eredményeket, a napjainkig megtett utat. A kezdeti nehézségek leküzdése után nagy lendülettel megindult a céltudatos, előrelátó munka. Az elmaradott megye arculata fokozatosan változott. Modem házak, intézmények épültek. Javult az egészségügyi ellátás, több körzeti rendelő áll a betegek rendelkezésére. Nagy fejlődés tapasztalható a kulturális intézmények létesítésében is. Iskolák, kultúrházak, mozik épültek, és javultak a művelődés, oktatás személyi feltételei. Nagy szociális segítséget jelentenek a lakosságnak az új óvodák, bölcsődék, napközik* szülőotthonok. A villamosítás és a közművesítés szintén nagy léptekkel haladt az utóbbi évtizedben. Az ivóvíz-ellátás javítására törpe vízműveket létesítettek, s ma már a megye lakosságainak 31 százaléka bevezetett ivóvizet fogyaszt. Nagy jelentőségűek a közúti építkezések is. Évente 85 kilométer szi« lárd burkolatú járda és tíz kilométer úttest készült. Son gy megye fejlesztési költségei tíz év alatt meghaladták a félmi lliárd forintot. Ebből ötvenkét-millió forint értékű a társadalmi munka, és 24 millió forintra tehető a felhasznált helyi anyag (kavics, homok, fűrészáru stb.) értéke.
