Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

* * * ♦ * tU. ^6R/W€K6t«»V JS AA A S'* s> /> -h ^ Semmi sem Leltetetieei A CÁRI URALOM IDE- JÉN, amikor Leningrádot még alapítójáról, Nagy Pé­ter cárról, Pétervámak ne­vezték, egy mellékutcában sok aszlopú, szép, de kissé rideg épület állt. Szsmolnij Intézet volt a neve, grófok, bárók lánykái nevelkedtek benne. Csendes volt ez az in­tézet, ritkán verte föl csend­jét jókedvű kacagás. A ne­mesi lánykákat tiltotta ettől az előkelő intézeti rendsza­bály. A kislányok és a na­gyobbak is alig várták, hogy betöltsék tizennyolcadik évü­ket, és kikerüljenek börtön­nek érzett iskolájukból. EZ A SZMOLNIJ INTÉ­ZET a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom idején vált világszerte ismertté. Lenin elvtárs és vezérkara a Szmolnijból irányította a cári hatalom megdöntésére, a nép hatalmának megszer­zésére indított csodálatos orosz forradalmat. Maga Le­nin is a Szmolnij egyik sze­rényen berendezett szobájá­ban lakott feleségével, Na- gyezsda Konsztantyinovával. Két vaságy, két szék, egy kopott kerevet, egy kisasztal, amelyen a telefon állt, ez volt a szóba minden bútor­zata. Lenin legtöbbször dol­gozószobájában aludt egy keveset, nehogy hosszabb időre elszakadjon fontos, sürgős munkájától. Az or­szág népe nyomorúságos vi­szonyok között élt. A kemény tél hamar beköszöntött, s vele az éhség. Lenin együtt nélkülözött népével, s bizony, hol volt mit ennie, hol nem volt Senkitől sem fogadott ei semmit, jól tudta, hogy szájuktól vonnák el, amit ne­ki adnak. Egyszer egyik hűséges em­bere állt őrt ajtaja előtt, és éppen azon tűnődött, ho­gyan lehet majd egy ilyen hatalmas ország írástudatlan népét kiemelni a sötétségből. S hogyan tud majd a nép ez­zel a tömérdek gazdagsággal gazdálkodni, amit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom nekik harcolt ki, és ami­ért még mindig verekedni kell a forradalom ellenségei­vel. Aztán mégis szertefosz­lottak kétségei, ha Lenin­re s Lenin legbensőbb mun­katársaira gondolt, akik olyan szilárd hittel bíztak a maradéktalan győzelemben, a forradalom óriási erejében, a népben. GYOMRA KORGOTT. Zsebében egy darab rozske­nyér, a parancsnokságon ka­pott élelmiszeradagja. Res- tellte az őrhelyén elfogyasz­tani, meg aztán arra gondolt, bogy később még jobban megéhezik. Lépteket hallott. Lenin je­lent meg az ajtóban. Arra kérte, szerezzen egy szerelőt, valami baj van a telefonnal. Az őr készségesen vállal­kozott arra, hogy megjavít­ja. Lenin arca felderült. Örült annak, hogy embere ért ehhez a munkához is. S sünig az őr a telefonnal baj­lódott, ő belemerült munká­jába. Noha javában folyt még a harc a forradalom el­lenségeivel, ő már terveket dolgozott ki népe életének megjavítására, az írástudat­lanság felszámolására. Egyszerre csak felállt, a pohárszékhez ment, kinyi­totta. A szekrény polcai üre­sek, nem volt abban még egy darab száraz kenyér sem. Visszaült íróasztalához, s folytatta munkáját. Az őr megcsóválta a fejét, s azt gondolta: éhes lehet, és nincs mit ennie. KÉNY ftR ADAGJÁT ÓVA­TOSAN KETTÉTÖRTE, s valósággal odalopta Lenin Íróasztalára. Lenin szórako­zottan bólintott, s letört a kenyérből egy darabkát, anélkül, hogy munkájából fölnézett volna. Egy idő múlva érdeklődött, mi van a telefonnal. — Megcsinálom — mond­ta az őr magabiztosan —, megcsinálom. Semmi sem lehetetlen — tette hozzá biztatóan. Lenin elmosolyodott, s megismételte az őr szavait, a forradalom győzelmére gon­dolva: — Semmi sem lehetetlen. KEMÉNY KÜZDELEM, nehéz harcok árán győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és a legnagyobb harcok színtere, az egykori cári palota, ma a világ egyik legszebb képtára, a szovjet nép közkincse. Békésen fo­lyik előtte a nagy idők nagy tanúja, a gyönyörű Néva fo­lyó. S ha korlátjára hajolnak a világ minden részéről ér­kező turisták, mesél nekik az Aurora hős matrózairól, a Téli Palota ostromáról, Le­nin elvtárs legendás alakjá­ról, a sokat szenvedett, szí­vósan küzdő népről, amely­nek semmi sem volt lehetet­len, ha a forradalom ügyéről volt szó. A. Tolsztoj nyomán írtat Osvát Erzsébet A film hősei az Aurora matrózai A leningrádi »Filmkrónika« stúdió dokumentumfilmet készít a legendás Aurora cirkáló 65 éves történetéről. A szerzők »-Az Auro­ra matrózai-« címet adták filmük­nek, ezzel is aláhúzva, hogy a hajó »életrajzát-« azok során ke­resztül akarják bemutatni, akik szolgálatot teljesítettek rajta. Az első filmkockák Jevdokin Ognyev irányzótüzérről szólnak, aki 1917. november 7-én ágyúlö­véssel jelet adott a Téli Palota ostromára. Ognyev a cirkáló komisszárjá­nak, Alekszandr Belisevnek a pa­rancsára lőtt. Belisev, a forrada­lom veteránja gyakori vendég a múzeum-hajóvá vált Aurórán. A film központi témája Belisev el­beszélése a történelmi esemé­nyekről. A jeleneteket az Aurora fedélzetén fényképezték. A _ fil­mesek felhasználják továbbá az Aurora építőinek elbeszéléseit. Az Aurora cirkáló 1903. október 16-án került az orosz flotta hadihajói közé. D. L. Vasvári István: EMLÉK Én nem láttam még soha azt a várost, hol megszületett a forradalom, hol kövek nézték Lenin annyi léptét és ágyúk fénye gyűlt az ablakon. Mert kő, ha szólna, tenger, ha mesélne, idézné a hőst, a katonát, ki tizenhét vad viharos szelébe, földért, gyárért, békéért kiált. Ha egyszer ott jársz, hallgasd, szól az emlék: a Néva-part, a Téli Palota, a régi ősz a szívedbe dereng még; tanulságát ne feledd soha. Ha eltévednél, Lenint újra kérdezd, s a tiszta szívű, szabad népeket; ők óvták, hogy szebb legyen az élet, ők adták a békéjét neked. A NAGY OKTOBER 1 2 3 4 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ 5 6 7 8 9 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ssss ■■■■ ■■■■ 10 11 12 «an ■ MS ■ ■■■ ■ ■■■ 13 aaaa aaaa anaa aaaa 14 15 .... ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 16 17 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 18 aaaa 1 ; aaaa ! ■■■■ ; aaaa Cj N :::: ■■■■ aaaa 19 20 21 an :::: 23 ■■■■ ■ura ■■■■ ■ ■«Ml 24 25 26 I ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 27 aaaa aaaa aaaa ■na 28 29 30 ■■■■ «■■V ■ ■■■ 31 32 ■■■■ ■ ■■■ :::: 33 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ aaaa aaaa aaaa aana 34 35 ■ ■■■ ■ ■■■ «IV« 36 Vízszintes: 1. Az étkezésről gon­doskodó személy. 5. Leningrad TITKOSÍRÁS a szabadságharc szolgálatában Számunkra a titkosírás játék, szórakozás. De hogy a katonai, diplomáciai, poli­tikai életben milyen nagy volt a jelentősége, annak nagyon sok írásos bizonyíté­ka van. Az Országos Lévái tár Rákóczi életéből például több mint kilencvenféle tit­kos kulcsot őriz: a legtöb­bet gondos, szép írással, tussal vagy színes festékkel kartonra festették. Latinul a kulcs »clavis«, ezért ilyen feliratokat találunk: »Károlyi urammal váló clavis.« »Eszterházy urammal való clavis.« »■Dunántúliakkal váló cla­ms stb.« A megfejtéshez nélkülöz­hetetlen kulcsokat szigorúan zár alatt tartották, és csak a fejedelem legbizalmasabb emberei hasiználhatták őket. Beniczky Gáspár naplójából tudjuk, hogy maga Rákóczi is szívesen foglalkozott tit­kosírással. »őfelsége a posta vétele után szobájába visz- szavonult, magánosán clavi- sos levelek megfejtésében derekasan munkálkodott.« Természetesen a császári seregek parancsnokságai is titkosírással leveleztek egy­mással. A portyázó kuru- coknak néha sikerült ilyen titkos leveleket elfogniuk, és ezek alapján részben vagy egészben ki tudták okoskod­ni a kulcsot. Ilyen megfej­tett kulcs is van a levéltár­ban: »Császár clavissa Rábu- tinnál, 1706.« folyója. 9. Jégbe vágják. 10. la­mos. 11. Vasalt nadrágon van* többes számban. 13. Ezen a na­pon, fordítva. 14. M. Z. 15. Sír. 16. Honát így is becézik 19. Itt robbant ki a forradalom, a mai neve Leningrad. 23. Két oldal a könyvben. 24. Csavarog. 26. Nem igazi. 27. Követel, de szelidebben. 28. Erre a helyre. 29. Ez is fából van. 31. Ütkereszteződésnél. 33. Becézett Teréz. 34. B. L 35. Szőr­zet az ember fején. 36. Kemény papír. Függőleges: 1. Vigyázz, mert el­kerül! 2. Ennek az épületnek az elfoglalása fontos esemény volt. 3. A szántás eszköze. 4. Vigyázó. 5. Tagadó szó. 6. K R. 7. A lá­nyom férje röviden. 8. A beszéd része névelővel. 12. Kérdő szó. 13. Erről adták le a jelt adó lö­vést. 17. Lemarad. 18. Télen az ember... 20. Egész, nem csór» ba. 21. V. S. 22. Rávető. 23. Egyik végtagunk. 25. A forradalom leg­nagyobb harcosa, 30. Tápláló ital, 32. Azonos mássalhangzók. K. J. Beküldendő a vízszintes 5., Ml és a függőleges 2., 13., 25. Beküldési határidő 1965. no­vember 12-én, péntek délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok ' rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helye* megfejtése: Hüsi üzem; Tejüzem; Hűtőház; Ruhaüzem; Fonoda. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. Az Aurora cirkáló ágyúinak a döntő fegyveres rohamot bevezető dörgése és torkolattüze a történe­lem új korszakának hajnalát je­lezte. Nyikolaj Aszejev szovjet költő így írt erről: lásd a vízszin­tes 1. sorában (folyt, a függőlege« 13-ban.). Vízszintes: 14. Királyság Közép- Azsiában. 15. Igekötő. 16. Cipész- szerszám. 17. Nem így. 18. Azonos mássalhangzók. 20. Női név. 22. Erről szól a szovjetek kongresszu­sának egvik történelmi jelentőségű határozata (névelővel). 25. Aga be­tűi keverve. 27. Rántani való ser­téshús. 29. Névelővel: óraalkatrész. 30. Vissza: áru súlyát állapítsd megl 32. EEEEE. 34. Elődje. 35. Azonos magánhangzók. 36. Napsü­tötte. 37. Vivőér (névelővel). 39. Sérthetetlen dolog. 41. Névelővel: Bírósági ügy. 42. Erről szól a szovjetek kongresszusának másik határozata (névelővel). 45. őszi je­lenség a természetben. 46. Szárított kókuszpálmamag. 48. Betűket vet papírra. 49. Arra. 50. Egy — ola­szul. 51. Utolsó posta. 53. Portugál gyarmat. 54. Fontos szerv az em­beri testben. 55. Ödön — becézve. 57. Part közepe. 58. Igerag. 60. Ket­tős mássalhangzó. 61. Skálahang. 62. Fizetett taps. 64. Azonos más­salhangzók. 65. Ebből az épületből irányította Lenin Péterváron a no­vember 7-i fegyveres felkelést. 63. Ady múzsája. 71. Tiszta, derült — németül. 73. Fordított számnév. 74. Rész. 75. Elek István. 76. Vissza: ütlegel. 79. Helyhatározó szó — fordítva. 81. Kiló része. 82. A Bánk bán opera szerzője. 84. Hegység Európában. 87. TV-adó van ezen a hegyen. 88. Rendelet, határozat: a vízszintes 22-ben és 42-ben sze­replő is így közismert. 91. őseink nyílvesszőt tartottak benne. 93. Regős Árpád. 94. Norvég pénz. 95. Izomkötő. 96. Hamis. 98. Földmű­vesszerszám. 100. Férfinév. Függőleges: 2. Egymás után kö­vetkező betűk az ABC-ben. 3. Ta­lál. 4. Házat emel. 5. Ismert ma­gyar úszó volt. 6. Hibát vét az Írásban. 7. Pihen. 8. Tagad6szó és névelő. 9. Nem sietős dolgú ember. 10. ív papiros.. 11. Kéziszerszám, ! de gép is van ilyen. 12. Villany- körte. 19. Mérges kutya teszi. 21. Az elkövetkezendő idő (hosszú éke­zet). 23. Helyhatározó rag. 24. Tü­zes vas teszi. 26. Gyárban van- . nak. 28. Az ideiglenes kormány I székhelye; az ellene Indult roham Uj korszak hajnala Móka a fuiballcsafár Matyi is szívesen kergeti a labdát. Sajnos, üldözte a bal- szerencse. A labda helyett a kapufába fejelt. Sajgóit is a feje! Egy vad játékos labdá­nak nézte a térdét, azután a labda helyett a földet érte aa álla. De Matyi nemhiába fur­fangos! Alaposan fölvértezve fejezte be a döntő mérkőzést! (Vadász György rajza) Űrhajón a naprendszer bolygóira kezdetét Jelezték az Auróra ágyú lövései (névelővel). 31. Dörrpög. S3. Férfinév. 35. A mozgásképtelen. 37. Erdőben van (névelővel). 38. ,A. R. 40. A többinél »-erősebb., kár­tya a játszmában. 42. Régi hossz­mérték. 43. Darálj! 44. Csomagoló­eszköz. 47. Lőcs ikerszava. 52. Kár­tyacsomag. 54. Tüzet megfékez. 56. Pest megyei község. 5». K. K. A. 62. Szenvedés. 63. Szép szóval igé­nyelek. 66. 1100 — római számmal. 67. Nem zárt. 69. Afrikai város. 70. Játékok lányoknak (névelővel). 72. Azonos mássalhangzók. 77. Szántó­eszközeim. 78. Földbe tenné a magot. 80. Szerencsejátékos teszi. 82. Vissza: sportág. 83. L. U. 85. Világhírű, dél-amerikai labdarúgó. 86. Búzakereszt. 89. Izmok teljesít­ménye (hosszú ékezet). M. Magyar Államvasutak. 92. Ajtón van. 97. Igekötő. 99. Személyes névmás. K. 3. Beküldendő a vízszintes L (foly­tatása a függ. 13-ban), 22., 42., 65 , 88. és a függőleges 28. sz. sorok megfejtése. Beküldési határidő 1965. novem­ber 12-én, péntek délig. Kérjük ol­vasóinkat, hogy a szükséges soro­kat levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá: »Felnőtt ke­resztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A takarékosság gondo­lata nem ismer országhatárokat. Viágszerte százmilliók takarékos- kodnak. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. — A szovjet tudósok a jö­vőben tudományos expedíció­kat szándékoznak küldeni a naprendszer bolygóira. A konstruktőrök új, nagy hatás­fokú hajtóművek kidolgozá­sán fáradoznak — jelentette ki Petrovics professzor. A TASZSZ tudósítójának adott interjújában a profesz- szor elmondotta, hogy a Szov­jetunióban olyan hajtóműve­ket igyekeznek létrehozni, amelyek képesek lesznek a maximálisan hasznos terhet a kiszámított űrpályákra feljut­tatni. Petrovics szerint elérke­zik majd az a nap, amikor a Voszhod ugyanolyan kicsinek fog tűnni a huzamos űrutazá­sokra készült óriáshajó mel­lett, mint a motorcsónak az óceánjáró mellett. Petrovics professzor, aki életéből 35 évet szentelt a ra­kétahaj tómű vek konstruálásá­nak, elmagyarázta, hogy mi­lyen mértékben szárnyalják túl a szovjet űrrakéták az ugyanilyen rendeltetésű ame­rikai hordozórakéták teljesít­ményét: »A Kozmosz meghó­dításának kezdetétől fogva a Szovjetunió a legnagyobb tel­jesítményű Hordozórakétákkal rendelkezett, amelyek bizto­sítják maximális súlyú tudo­mányos állomások és űrhajók felküldését pályájukra. A Szovjetunióban most létrehoz­ták a teljesítőképességében felülmúlhatatlan Proton koz­mikus rakétarendszert. A rakétahajtóművek építői nem maradnak el az űrhajó­zás támasztotta igények mö­gött, hangsúlyozta a profesz- szor. Véleménye szerint a jö­vő rakétáját folyékony üzem­anyagú atom- és elektromos hajtóművekből álló berende­zés-komplexum fogja a csil­lagközi térbe juttatni. Az ilyen rakéta rajtját és repülését a professzor a kö­vetkezőképpen képzeli el: a kilövő pályán bekapcsolják a vegyi üzemanyaggal működő hajtóműveket, majd azután, hogy a hordozórakéta az űr­hajót az atmoszféra sűrű ré­tegei fölé emelte, működésbe lépnek az atomhajtóművek; utoljára a kis tolóerejű elek­tromos hajtóművek lépnek majd munkába, amelyek azon­ban huzamos működés esetén óriási sebességet biztosítanak az űrhajónak. A professzor bizonyos benne, hogv egy év­tized múltán az ilyen hordo­zórakéták széles körű alkal­mazásra kerülnek. Az űrhajókat valószínűleg szárnyakkal látják el, hogy a huzamos utazásról a földi at­moszférába visszatérve, szár- nvukat kiengedve, siklórepii- lésse) simán leszállhassanak. (Fordította: Dosek Lajos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom