Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESüUETEK) ÁRA: 80 FILLÉR V Xll. évfolyam 263. szám. 1965. november 7., vasárnap Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója '-nfinnnfLniwuwiiv»vri‘*»*i*“*********^*******‘>***************">******‘1 .Október csillaga fényesebben ragyog, mint bánóikor” >ség a Latinka Művelődési Házban A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 48. ÉVFORDULÓJÁN it it if A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójá­nak tiszteletére tegnap este díszünnepséget rendeztek a La- tinka Sándor Művelődési Házban. Az elnökségben helyet fog­laltak: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megsei tanács vb-elnöke, Szigeti István és ülés Dezső, a megyei pártbizottság titkárai, Somogyi József, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Dombóvári László, a Kapos­vári Járási Pártbizottság első titkára, dr. Nagy Lajos pártis- kolai igazgató, Róna Imre igazgató, dr. Sólyom Gábor alezre­des, megyei rendőrfőkapitány, Szőke Pál, az SZMT vezető tit­kára, a megyei párt-vb tagjai, Tóth Lajos veterán, Tóth Im- réné kefeüzemi munkás, Boór István veterán, dr. Szilágyi Lajos, a városi tanács elnöke, Varga Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Szikszai László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Deli István tanár, dr. Nánási Imréné, a nőtanács megyei elnöke, Báthory Ferenc honvéd alezredes, Papp Sán- dorné, a KPVDSZ megyei Itkára, Völgyi Lajos veterán, Tóth János, a KISZ megyei bizottságának titkára, Kert Jánosné munkás, országgyűlési képviselő, Gábor Dávid igaz­gató, Béres Ferencné tisztviselő, Kelemen József veterán, Várvízi Imréné, a Fodrász Ktsz párttitkára, dr. Guba Sán­dor, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Csonti Ferencné munkás, Csek József, a Kaposvári Járási Tanács elnöke, Somogyi Pál veterán, Matuszka Józscfné ta­nár, Tihanyi Zoltán igazgató, Szél Julianna háztartásbeli, Vass József ruhaüzemi dolgozó, Göntér László munkás, Er­dős Lajos telepvezető. Részt vettek az ünnepségen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői is: Jarcsenko alezre­des, Ruscsin őrnagy, Szprozseckij százados és Sahanov fő­hadnagy. A magyar és szovjet himnusz hangjai után Böhm Jó­zsef, a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg az ünnepsé­get, köszöntötte a megjelenteket, majd Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Felszólalt az ünnepségen Ruscsin szovjet őrnagy, aki a szovjet katonák és az egész szovjet nép üdvözletét tolmá­csolta. Forró taps köszöntötte, amikor a katonák ajándékát, egy Lenin szobrot nyújtott át Kaposvár, illetve a megye vezetőinek. Az ünnepség műsorral zárult. ★ ★ ★ —..................... ..... S omogyi József elviárs beszéde A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szombat este dísz- ftnnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára; Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kállai Gyula, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár "ándor, Komócsin Zoltán, dr. Müntuich Ferenc, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Dobi István megnyitója után Németh Károly, a Budapesti Párt­bizottság-első titkára mondott ün­nepi beszédet. Németh Károly bevezetőben hangsúlyozta, hogy negyven- nyolc esztendővel ezelőtt új korszak kezdődött az embe­riség történelmében: Oroszor­szágban győzött a szocialista forradalom. 1917. , november hetedikén az orosz proletariá­tus követve a Lenin vezette bolsevik párt harcba hívó szavát, véget vetett a kizsák­mányolok sok évszázados ural­mának. Az elnyomottak és ki­zsákmányoltak a Föld egyha- todán elnyomóik és kizsákmá- nyolóik fölé kerekedtek, a szocializmus eszméből való­sággá, elméletből gyakorlattá lett — mondotta. Negyvennyolc esztendővel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szocialista világrendszer és legfőbb ereje, a világ első szo­cialista állama, a Szovjetunió már nem­csak példaképe és re­A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 48. évforduló­ja alkalmából több pártmun­kást, munkásőrt; és tanácsi dolgozót tüntettek ki, akik szocialista hazánk építésében kiemelkedő eredményeket ér­tek el. Az ő helytállásukat, példa- mutatásukat méltatta a me­gyei pártbizottságon tegnap délelőtt rendezett ünnepségen Németh Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Ezután átnyújtotta a kitün­tetéseket. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára a Munka Érdemrend arany, Boór Ist­ván veterán a Munka Érdem­rend ezüst, Nemes János, a Fonyód! Járási Pártbizottság első titkára a Munka Érdem­rend ezüst, Hollósi József, a megyei pártbizottság titkár­ságának vezetője a Munka Ér­demrend ezüst, Inke Sándor, az IKV igazgatója, a városi párt-vb tagja a Munka Ér­demrend ezüst és Pilí György Tab függetlenített párttitkára a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. A kitüntetések átadásánál jelen volt Illés Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára és Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára. A kitüntetettek nevében Szigeti István és Boór István mondott köszönetét. Két somogyi pártmunkást a Parlamentbe hívtak tegnap. Míhalics István, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára -pártszervezetének tit­kára a Munka Érdemrend ezüst, Horváth István, a fel- sőmocsoládi Felszabadulás Tsz pártszervezetének titkára a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. ménycsillaga a szabadsá­gukért és függetlenségü­kért küzdő népeknek az egész világon, hanem tá­masza, segítője is. Záloga és biztosítéka annak, hogy az imperializmus erői ne forgathassák vissza a tör­ténelem kerekét, ne tartóztat­hassák fel a haladásért küzdő erőket a világ egyetlen pont­ján sem. Az emberiség és népünk nagy szerencséje is, hogy az első szocialista állam kiállta a történelmi próbát, s bár ne­hézségek és megpróbáltatások közepette, de magabiztosan haladt előre a szocializmus építésének útján. Ez az alap­ja annak, hogy két évtizede szabad, független országban ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulóját. A felszabadulás óta élteit két évtized a magyar és a szovjet nép erősödő barátsá­gának története is. Hűek va­gyunk és maradunk ehhez a barátsághoz. A politikai szö­vetség, a felhőtlen barátság biztosítja népünk szabadságát, békés építőmunkáját, hazánk függetlenségét. Ez az oka an­nak, hogy a szocializmus minden rendű és rangú ellen­ségeinek fő törekvése, hogy népünket szembeállítsa a Szovjetunióval, hazánkat ki­szakítsa a szocialista országok közösségéből. Hiábavaló erő­feszítés. A magyar népet immár két évtizedes tapasztala­(Folytatás a 3. oldalon) Rövid ünnepség zajlott le tegnap délelőtt a munkásőr­ség megyei parancsnokságán is. Zsók Ferenc őrnagy, meg­bízott megyei parancsnok és Vass Gyula őrnagy, a helyet­tese több munkásőrnek ki­tüntetést, jutalmat adott át. Kiss Ferenc a Haza Szol- „ gálatáért Érem, Prievara Pál a Közbiztonsági Érem arany, Slezák Ferenc és Kovács Im­re munkásőrök a Közbizton­sági Érem ezüst fokozata ki­tüntetést kapták. Marosi Jó­zsef nagyatádi munkásőr pa­rancsnok 15 éves fegyveres szolgálata után Szolgálati Ér- demrendet, többen jutalmat és oklevelet kaptak. A megyei pártbizottság ve­zetőinek jókívánságát Kleno­vics Imre, a pártbizottság osz­tályvezetője tolmácsolta. Oravecz Ferenc iskolán le­vő megyei parancsnok és Zsák Ferenc megbízott me­gyei parancsnok az előző na­pon vette át Papp Árpádtól, a munkásőrség országos pa­rancsnokától a tizenötéves szolgálat után adományozott Szolgálati Érdemrendet. Több tanácsi dolgozó kor­mánykitüntetést, illetve kivá­ló jelvényt kapott. Csek József, a Kaposvári Járási Tanács V. B. elnöke a Munka Érdemrend arany, Molnár Erzsébet, a megyei tanács vb-tagja, csurgói isko­laigazgató a Munka Érdem­rend ezüst, dr. Mészáros Fe­renc kaposmérői körzeti or­vos, a Kaposvári Járási Ta­nács egészségügyi állandó bi­zottságának elnöke a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Tizennégy tanácsi dol­gozónak kiváló jelvényt ado­mányoztak. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! Negyvennyolc évvel ezelőtt a cári Oroszországban eldör dűlt az Aurora cirkáló ágyúja; jelt adott, utolsó rohamra in­dította az orosz proletariátust, hogy megdöntse a burzsoá kor­mányt, és örökre, visszavonha­tatlanul átvegye saját sorsá­nak irányítását. Ez az ágyúlö­vés a szocialista társadalom megteremtésének kezdetét je­lentette. Az október 25-ről 26- ra virradó éjjel a Téli Palota elesett a proletáriátus ostroma következtében. A munkásosz­tály átvette a politikai és gaz­dasági hatalmat, győzött a szo­cialista forradalom. A forrada­lom győzelme azért volt lehet­séges és szükségszerű, mert megteremtődtek objektív és szubjektív feltételei. A cári Oroszországban volt legna­gyobb a kizsákmányolás, a munkásosztály elnyomása, másrészt a munkásosztálynak volt szervezett pártja, mely a marxizmus elméletével felvér­tezve vezette a proletariátus harcát. 1917. november 7-e a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének napjaként került a történelembe. 1917. október 25-én este ösz- szeült a szovjet kongresszus. Ezen elfogadták a Munkások, katonák és parasztok című ki­áltványt, amely kifejezte, hogy a munkások és szegényparasz­tok megdöntötték a burzsoá diktatúrát és létrehozták a pro­letariátus diktatúráját. A kongresszus második ülésén, október 26-án Lenin két beszé­det mondott Első beszámolója a béke kérdésével foglalkozott; egyhangúlag elfogadták a bé kéről szóló dekrétumot A bé­kedekrétum »-az emberiség el­leni legnagyobb gonosztett«- nek nyilvánította a háborút, és ünnepélyesen kijelentette, hogy készek valamennyi nép számá­ra egyformán méltányos felté­telekkel aláírni egy annexió és hadisarc nélküli békét. A történelemben első ízben fek­tették le a nemzetközi kapcso latok új elveit, melyek elítélik a háborút, mint a vitás kérdé­sek eldöntésének eszközét, és a békét teszik a szocialista ál­lam külpolitikájának alapjává. Somogyi József elvtárs beszél. Lenin második beszámolója alapján a kongresszus elfo­gadta a földről szóló dekrétu­mot, melynek értelmében min­den földesúri földet megváltás nélkül elkoboznak, és az egész föld a nép kezébe megy át. Mindkét dekrétum óriási je­lentőségű volt; az urak elnyo­mása, a háború pusztításai alatt sokat szenvedett nép kö­vetelte a békét, a földet, a ha­talmat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, megkezdődött az addig megdönthetetlennek vélt kapitalista rendszer bom­lása. Űj történelmi folyamat kezdődött, melynek törvény- szerűségeit Marx és Engels elő­re látta, s Lenin kidolgozta. A kizsákmányolást és elnyo­mást, az erőszakot, a háborús lidércnyomást száműzték a nép életéből. Megkezdődött a néptömegek alkotó erőinek ki­bontakozása az ember nevé­ben, az ember javára. Az ok­tóberi forradalomnak óriási je­lentősége van abban is, hogy gyakorlati tapasztalatokat adott a nemzetközi murwiás- mozgalomnak. Megmutatta a kapitalizmus legyőzésének út­ját. A párt e harcában követ­kezetesen alkalmazta a marxis­ta—leninista elveket, politiká­jában maradéktalanul érvé­nyesült a munkásosztály, a nép iránti hűség. A Lenin vezette párt nagy figyelmet szentelt a munkás­paraszt szövetség állandó erő­sítésére. Az orosz munkásosz­tály 1917. novemberében ne­héz örökséget vett át. Egy gaz­daságilag elmaradott országban kellett megteremteni a mun­kásosztály hatalmát, és meg­szervezni a szocialista építő­munkát! Az imperialista országok minden tőlük telhető eszközzel el akarták pusztítani a fiatal szovjet hatalmat. Tudták jól, hegy a szovjet állam példája nagy ösztönzést ad más orszá­gok elnyomott népeinek. Ezért az imperializmus inter­venciót, blokádot szervezett, fegyverrel, rágalommal, ki- éheztetéssel akarta térdre kényszeríteni a szovjet hatal­mat. De minden erőlködés hiá­bavaló volt: a szovjet nép hő­siesen vert vissza minden tá­madást. A nép hősiessége, szocializ­musba vetett hite, párthoz va­ló hűsége a történelemben páratlanul rövid idő alatt a gazdaságilag legfejlettebb or­szágok közé emelte a Szovjet­uniót. Lenin tervei alapján si­keresen végrehajtották a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zését. Rövid idő alatt az egész népgazdaságban lerakták a szo­cializmus alapjait. Szocialista viszonyok jöttek létre az ipar­ban, a mezőgazdaságban. A szocializmus az elmaradott (Folytatás a 3. oldalon) Pártmunkásokat, munkásőröket, tanácsi dolgozókat tüntettek ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom