Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. november 1. Dmitri; Pol anszkíj beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva 1965. november 6. Szombaton délután ünneplő közönséggel telt meg a moszk­vai Kreml kongresszusi palo­tájának nagyterme. ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójáról emlékeztek meg. Brezsnyev, Koszigin, Mikojan, Podgornij, Svernyik, Szuszlov, Voronov, valamint az SZKP és a szov­jet kormány más vezetői az egybe—ültek tapsa közepette foglalták el helyüket az el­nökségi asztalnál. Az ünnepi beszédet Dmitrij Poljanszkij, az SZKP KB el­nács első elnökhelyettese tar­totta. — Az emberiség fejlődésé­nek alapvető irányát és .sajá­tosságát ma már nem a ka­pitalizmus, hanem a szocia­lista világrendszer és az im­perialista elnyomás ellen harcoló népek, nem a - bur­zsoázia, hanem a nemzetközi munkásosztály és a társada­lom szocialista átalakításáért küzdő erők határozzák meg — mondotta Poljanszkij. A szovjet ipar teljesítette hétévei tervét A- szónok a szovjet ipar fej­lődésével, annak eredményei­vel foglalkozva rámutatott, hogy miközben az Egyesült Államokban az ipar az el­múlt három és fél évtized alatt évente mindössze 2,7 százalékos emelkedést ért el, azalatt a Szovjetunió ipara — leszámítva a második világ­háború éveit — évente átla­gosan 13,2 százalékos növeke­dést mutatott. A Szovjetunió­ban határidő előtt — novem­ber 1-re teljesítették a hét­éves terv idei ipari mutatóit. A mezőgazdaság 196 4-es ered­ményeiről szólva megjegyez­te, hogy a kolhozokban és a szovhozokban az utóbbi idő­ben egyenlőtlenül fejlődött a termelés, és volumenje eset­leg 2—3 százalékkal alatta marad a tavalyi bőtermésű év eredményeinek, de egészében meghaladja bármely más esz­tendő szintjét. A nemzeti jövedelem növe­kedése következtében (az utóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére növekedett) emel­kedett a lakosság reáljövedel­me — mondotta Poljanszkij. — 1965-ben, 1940-hez viszo­nyítva, a munkások és az al­kalmazottak jövedelme két és félszeresére, a parasztoké pedig több mint háromszoro­sára növekedett. A szónok ezután rámuta­tott, hogy az 1966—1970. évi új ötéves terv a Szovjetunió fejlődésének fontos szakasza lesz. Az új ötéves terv fő gazdaságpolitikai feladata — mondotta — az ország gazda­sági fejlődési ütemének meg­gyorsítása és a szovjet embe­rek életszínvonalának emelé­se lesz. A terv értelmében az ötéves időszak alatt meg kell szüntetni a mezőgazdasági termelés lemaradását, meg kell gyorsítani a közszükség­leti cikkeket gyártó iparágak fejlődését, emelni kell a tár­sadalmi munka termelékeny­ségét, jelentős mértékben nö­velni kell a nemzeti jövedel­met, tovább kell fokozni az ország védelmi erejét. fejlesztéséért, valamennyi testvérpárt között, harcolunk a marxi—lenini alapokon nyugvó egységért — hangoz­tatta befejezésül Dmitrij Poljanszkij. » * » Szombaton délben Anasz- tasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a moszkvai Kreml Katalin termében ün­nepélyes keretek között kitün­tetéseket nyújtott át a nem­zetközi munkásmozgalom 17 veteránjának. A kitüntetettek annak a küldöttségnek a tag­jai, amely héttőn érkezett Moszkvába az SZKP Közpon­ti Bizottságának meghívására. »Soha nem felejtjük el a magyar internacionalisták hőstetteit«— jelentette ki Mi­kojan, majd átadta a szót M. Georgadzénak, a legfelsőbb Tanács Elnöksége titkárának, ö olvasta fel a kitüntetésről szóló törvényerejű rendeletet. A kitüntetettek nevében Révész Géza mondott köszö­netét. (MTI) Nyugtalanság Cipruson A Biztonsági Tanács felhívása: Tüzet szüntess! New York. 1965. nov. 6. A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén felszólította a Cipruson szemben álló fele­ket, hogy tanúsítsák a lehető legnagyobb önmérsékletet a helyzet rosszabbodásának meg­akadályozása érdekében. A felhívás nem hivatalos hatá­rozat eredménye, hanem ál­talános egyetértés alapján született. Az ülés megtartását Eralp török ENSZ-nagykövet levél­ben kérte a Biztonsági Ta­nács e havi elnökétől. A le­vél szerint »rendkívül súlyos helyzet alakult ki a szigetor­szágban annak következtében, hogy a ciprusi görögök táma­dást intéztek a famagustai törökök ellen«. U Thant, az ENSZ főtitkára Eralp felszólalásának elhang­zása után felolvasta ciprusi személyes megbízottjának táv­iratát, amely hangoztatja, hogy a jelen pillanatban mind­két fél tiszteletben tartja a tűzszüneti megállapodásokat. Kiprianu ciprusi külügymi­niszter visszautasította a tö­rök nagykövet állításait, és kijelentette, hogy az ellensé­geskedésért a török lakossá­got terheli a felelősség. Liatisz görög delegátus óva intett a »sajnálatos összetűzés eltúlzásától«. A TASZSZ jelentése sze­rint a vitában felszólaló Fe­dorenko szovjet küldött saj­nálkozását fejezte ki amiatt, hogy ismét elmérgesedett a helyzet, és . újabb vérontás volt Cipruson. A jelenlegi helyzetben pa- rancsolóan szükséges, hogy az érdekelt felek szigorúan tart­sák magukat a Biztonsági Ta­nács 1964. március 4-i és 1963. augusztus 10-i határozataihoz, e határozatok szorgalmazták, hogy a felek kerüljenek min­den olyan akciót, amely még inkább kiélezhetné a helyze­tet. Pénteken még elszórt lö­völdözések voltak hallhatók Famagustában, ahol a ciprusi görögök és törökök megerősí­tették állásaikat. A Famagus­ta kikötőjében horgonyzó ha­jók közül kettőt, egy görög Sukarno elítéli a kommunistaellenességet Kilenc asszonyt legyilkolt a katonaság Közép-Jáván Boaor. 1965. november 6. Az USA föllép a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen Poljanszkij ezek után arról szólt, hogy a szocializmus fö­lénye a kapitalizmus fölött a szocializmus lényegéből ered, ezért nincs rá szükség, hogy a forradalmi harcot kívülről, erőszakkal ösztönözzék. Pár­tunk mindenkor ellenezte a forradalom exportálását és vele együtt az ellenforrada­lom exportját is. Az imperia­listák egyik hadállásukat a másik után vesztik el, és min­den erejüket latbavetik, hogy valamennyire fenntartsák uralmukat. Poljanszkij pél­dának hozta fel az Egyesült Államok agresszióját a viet­nami nép ellen, majd kijelen­tette: »A Szovjetunió min­denkor megadta és most is megadja a testvéri Vietnam­nak a teljes politikai támoga­tást. a szükséges gazdasági és katonai segítséget. Poljanszkij a továbbiakban arról szólt, hogy az Egyesült Államok a latin-amerikai or­szágokban és Afrikában is megpróbálja feltartóztatni a nemzeti felszabadító mozgal­mat. Az amerikai imperialis­ták és partnereik az európai földrészen is veszélyes terve­ket szövögetnek. Az Egyesült Államok támogatását élvező Nyugat-Németország egyre to­vább halad a militarizmus útján. Nyugat-Németország nyíltan és hivatalosan olyan követelésekkel áll elő, hogy át kell rajzolni Európa poli­tikai térképét, más országok területeire tart igényt. Érthe­tő tehát, hogy ha Nyugat-Né­metország valamilyen formá­ban atomfegyverhez jut, a szocialista államok nem lesz­nek közömbösek az ilyen fej­leményekkel szemben. A vietnami háború akadályozza a normális együtinűködést »A Szovjetunió nemegyszer kijelentette, arra is megvan a lehetőség, hogy javuljon a vi­szony a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Az Egyesült Államok agresszív háborúja a VDK ellen azon­ban akadályozza ezt. Kedve­zőtlenül hat a hasznos kap­csolatok alakulására Wa­shingtonnak az a politikája, amelynek célja atomfegyve­rekhez juttatni a Bundes- wehrt. Ha az Egyesült Álla­mok kormánykörei valóban normális kapcsolatokat akar­nak a Szovjetunióval, aho­gyan ezt nemegyszer kijelen­tették, tettekkel is alá kell ezt támasztaniuk, és minde­nekelőtt le kell mondaniuk az agresszió, más államok és népei ügyeibe való katonai beavatkozás politikájáról« — jelentette ki Poljanszkij. A szónok ezután rámuta­tott, hogy a jelenlegi hely­zetben a Szovjetunió nagy fo­kú éberséget tanúsít, és szün­telenül fokozza védelmi ere­jét. »Mindenünk megvan ah­hoz, hogy bármilyen agresz- szorra megsemmisítő csapást mérjünk« — jelentette ki a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. Most Kínán a sor Szólt a szocialista tábor egysége erősítésének fontossá­gáról, majd hangoztatta, hogy igyekszünk javítani viszo­nyunkat, rendezni a nézetelté­réseket és erősíteni a barátsá­got a Kínai Népköztársaság­gal. Mi a magunk részéről minden tőlünk telhetőt meg­tettünk ennek érdekében, és most már a kínai vezetőkön múlik a Szovjetunió és Kína, az SZKP és a Kínai Kommu­nista Párt kapcsolatainak fej­lesztése« — jelentette ki Poljanszkij. Az SZKP Központi Bizott­sága a múlt évben ú jabb erő­feszítéseket tett a szocialista országok és az egész kommu­nista világmozgalom egysége érdekében. Találkozókra és eszmecserékre került sor ti­zenkét szocialista ország párt- és kormányküldöttségei­vel és ötven kapitalista or­szág testvérpártjainak kül­döttségével. Mindenkor síkra- szálltunk és továbbra is síkra- szállunk a kétoldalú és sok A százfőnyi indonéz kor­mány 85 miniszterének rész­vételével Sukarno szombaton Bogorban, a nyári elnöki re­zidencián minisztertanácsot tartott. Az AFP-hírugynökség beszámolója szerint, amely a djakartai rádióra hivatkozik, jelen volt a tanácskozáson Njoto államminiszter, az In­donéz Kommunista Párt egyik elnökhelyettese is. A kormány megtárgyalta a szeptember 30-i eseményekkel összefüggő belpolitikai fejle­ményeket. Mint a djakartai rádió közli, a konferencián Sukarno elnök is felszólalt, és ismételten leszögezte állás­pontját az Indonéz Kommu­nista Párttal kapcsolatban. Hangoztatta: azok ellen a kommunisták ellen, akiknek részük volt a szeptember 30-i eseményekben, olyan mérték­ben járnak el, amennyire sze­repet játszottak benne, de ez a magatartása meg fog felel­ni az indonéz forradalom irányvonalának. Sukarno ki­jelentette, hogy a hatalomát- vételi kísérletben vallási és nacionalista csoportoknak is szerepük volt, és most őket is »kommunistáknak« neve­zik. A fontos az — hangoz­tatta az elnök —, hogy to­vábbra is fenn kell tartani a NASAKOM elvét a nacionalis­ta, vallási és kommunista po­litikai irányzatok összefogá­sát, nem szabad hátráltatni az indonéz forradalom továb­bi fejlődését, meg kell aka­dályozni a bosszúállást. Bizo­nyos csoportok — jegyezte meg Sukamo — ki akarják élezni a közhangulatot egy adott politikai párt ellen, ami feltétlenül káros. Indonézia — mondotta — »továbbra is a baloldalhoz tartozik«, sen­ki sem taszíthatja sem a szél­sőbal, sem a szélsőjobb felé. Az indonéz hadsereg egyik alakulata tüntető kommunis­ta asszonyokat gyilkolt meg. A fegyveres erők sajtóosztá­lya szombaton a következő közleményt hozta nyilvános­ságra: Solo közép-jávai város­ban a Gerwani, a kommunis­ta nőszervezet tagjai tüntet­tek. A katonák a felvonuló nőkre lőttek, és kilenc asz- szonyt megöltek. A Pravda djakartai tudósí­tója helyzetjelentésében egye­bek között rámutat: Indoné­ziában arra összpontosul a fi­gyelem, hogy miként rendez­zék a Szeptember 30-a moz­galom problémáit. A kom­munista párt sorsát is ehhez a kérdéshez fűzik. Jelentős ez a kérdés annál is inkább, mert meg sem várva Sukarno elnök döntését, kommunista- ellenes elemek széles körű akciót kezdeményeztek a nem­zeti erők egyike ellen, Indoné­ziában országszerte gyakorla­tilag betiltották a kommunis­ta párt és több más baloldali szervezet tevékenységét. Az AP hírügynökség szerint az indonéz népi tanácskozó gyűlés Indonézia legmagasabb szintű törvényhozó testületé, gyakorlatilag minden kommu­nistát kizárt tagjai sorából. Chaerul Saleh miniszterelnök­helyettes nyilatkozatában el­mondotta, hogy az MPRS megakadályozza minden, a kommunista pártot képviselő tagját tevékenységének ellá­tásában. Az indonéz népi ta­nácskozó testület alelnöke, Aidit, az IKP elnöke volt. és egy román hajót az össze­csapásban szintén értek lövé­sek. A feszültség lassan átterjed a sziget többi részére is. A fővárosban, Nicosiában nyug­talanság uralkodik a két nem­zetiségi szektort elválasztó de­markációs vonal mentén. Fe­szült a helyzet a sziget nyu­gati részén levő Papírosban és a délnyugaton fekvő Li- massolban is, ahol a brit tá­maszpontokon alkalmazott ciprusi törökök beszüntették a munkát. Egy athéni keltezésű AFP- hír szerint a görög kormány nem osztozik abban ae aggo­dalomban, amelyét Ankara a ciprusi helyzettel kapcsolat­ban kifejezett. Athénban ki­jelentik hogy a famagustai incidensek nem olyan súlyo­sak, amilyeneknek a török kormány akarja feltüntetni azokat. Athéni kormánykörök szerint Ankara a helyzet ilyen beállításával azt akarja be­bizonyítani, hogy a két cip­rusi közösség együttélése le­hetetlen. (MTI) Ki inba sajtóértekezlete Kimba kongói miniszterel­nök Léopoldville-ben megtar­tott sajtóértekezletén az új kormány külpolitikai törekvé­seit jellemezve elmondotta, hogy meg akarja javítani ha­zája kapcsolatait a szomszé­dos országokkal, kiváltképpen a brazzaville-i Kongóval. Bel­politikai célul tűzte ki a kon­gói állami intézmények »nor­mális működésének« biztosítá­sát és a gazdasági helyzet megjavítását. Kérte a Kon­góban működő külföldi tőke- érdekeltségeket, segítsék kor­mányát ebben a törekvésben, Végül a miniszterelnök je­lezte, hogy elődeihez híven ő is folytatja a harcot a haza­fias erők ellen. Franciaország választások előtt KI KIRE SZAVAZ? Párizs. 1965. november 6. De Gaulle televízióbeszéde után a francia politikai pár­tok sorra állást foglalnak a köztársasági elnök újbóli je­löltségéhez. A Francia Kommunista Párt után a szocialista párt is le­híveire kell bízni, hogy kire szavaznak. Az Elysée-palotához közel­álló körökben úgy tudják, hogy De Gaulle nem kíván közvetlenül részt venni a vá­lasztási kampányban. Az UNR és a kormány egyes tag­jai azonban erőteljes kam­zal válaszolnak De Gaulle- nak, hogy egységesen Mitter- randra szavaznak. Az SFLO nyilatkozatában hangsúlyozza: Franciaország De Gaulle előtt is létezett, és élni fog nélküle is. Amikor a köztársasági elnök azt állít­ja, hogy nélküle »összeomlik Franciaország«, tulajdonkép­pen beismeri, hogy nem bí­zik sem rendszerében, sem közvetlen munkatársaiban. Az MRP sorait — amint várható volt — megbontotta De Gaulle elnökjelöltsége. A kereszténydemokrata vezetők többsége ugyan továbbra is Jean Lecanuet jelöltségét tá­mogatja, 15 parlamenti kép­viselő azonban De Gaulle mellé állt. Hasonló a helyzet a füg­getlenek és parasztok pártjá­ban, ahol három irányzat ta­pasztalható: a vezetők egy ré­sze Lecanuet-t támogatja, a Giscard D’Estaing által veze­tett csoport De Gaulle jelölt­sége mellett foglalt állást, má­sok viszont úgy vélik: a párt sági elnök újraválasztása ér­dekében. A hivatalos közvélemény­kutató intézet legújabb jelen­tése szerint száz megkérde­zett közül 43 De Gaulle-ra, 15 Mitterrandra, három-három Tixier-Vignancourra és Leca- nuet-ra, egy Marcilhacyra kí­ván szavazni, 35 pedig nem nyilatkozott. (MTI) RÖVIDEN Ben Barka egyik elrablója rendőrkézen Ben Barka titokzatos eltű- j lért kilátásba helyezték^ szé­nás<e ügyében most már bizo- j mára a marokkói repülőtársa- nyosnak látszik, hogy a poli- I ság igazgatói tisztségét. (MTI) tikus elrablását a párizsi al­világhoz tartozó elemek haj­tották végre, a megbízók és az irányítók ngve azonban még nem került nvilvónosság- ra. Antoine Loperz, a francia repülőtársaság orly-i kiren­deltségének letartóztatott ve­zetője bevallotta, hogy részt vett Ben Barka elrablásában, de nem tud áldozatának to­vábbi sorsáról. Ben Barkát barátja, Bouche-Seiche geng­szter Párizs környéki villájá­ba szállította, és ott »marok­kói személyiségeknek« adta át. Lopez valószínűnek tart­ja, hogy Ben Barkát később Marokkó párizsi nagykövetsé­gérek épületébe szállították. Elmondta azt is, hogy az emberrablásban váló részvéte­8ni Üli elutasító levele Wilson hoz Smith rhodesiai miniszter- elnök szombaton gyakorlati­lag elutasította a Wilson által javasolt királyi bizottság fel­állítását. Smith nyilvánosság­ra hozta annak a levélnek a szövegét, amelyet Wilson mi­niszterelnökhöz intézett. A levél szerint Wilson any- nyi feltételhez fűzte a királyi bizottság felállítását, hogy az felér a Salisbury-ben már el­fogadott javaslat elvetésével. »Ügy tűnik — írja Smith Wilsonnak —, hogy az angol kormány végleg bezárta azt a kaput, amelyről nyilváno­san kijelentette, hogy nyitva áll-«. Smith elutasította Wilson­nak azt a javaslatát is, hogy tartsanak Rhodesiában nép­sza ' -t. Az AP londoni tudósítója arról ír, hogv az angol kor­mányköröket váratlanul érte Smith elutasító válasza. (MTI) Johnson elnök szoiuuaion bejelentette, hogy Kubával egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében az amerikaiak költségén napi 120—150 ku­bai kivándorlót szállítanak repülőgépen Kubából Flori­dába. Mint ismeretes, Fidel Castro nemrég bejelentette, Kuba hozzájárul ahhoz, hogy aki nem szívesen tartózkodik Kubában, az elhagyhassa az országot. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára szom­baton fogadta Raul Castrót, a Kubai KP Központi Bizottsá­gának titkárát. Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Szövetsége főtitká­ra a jugoszláv szövetségi tá­jékoztatásügyi minisztérium meghívására Belgrádba érke­zett. Willy Brandt, az SPD elnö­ke szombaton Nümbergben mondott beszédében kijelen­tette: a kormánykoalíció pártjai a választások előtt egészen mást mondtak, mint amit most tesznek. Brandt bejelentette, hogy pártja ezen­túl élesen kritizálni fogja a kormányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom