Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

ítMonmk Oíandíka EQY SZÜLŐI ÉRTEKEZLET MARQÓJÁRA Szülői értekezletre gyüle­keztek a mamák és papák. Mindenkit érdekelt, hogy kis­lánya vagy kisfia miként szokta meg az iskolai fegyel­met, hogyan halad a betűvetés és számolás elsajátításában. Bandika anyukája és apu­kája is eljött, mert mindket­ten együtt is, külön is kíván­csiak voltak, hogy egyetlen gyermekük, »édes szemük fé­nye« megüti-e a mércét. A szülői munkaközösség el­nöke megnyitotta az értekez­letet, majd a tanító néni be­szélt. Elmondta, hogy a gyer­mekeknek milyen nagy felada­tokat kell megoldaniuk, mert amellett, hogy írni, olvasni, számolni tanulnak, meg kell szokniuk az iskolai rendet, bele kell tanulniuk a köteles­ségteljesítésbe, a figyelembe, egy új közösségi légkörbe. Beszélt arról, mennyire fon­tos az iskola és az otthon együttműködése, a hivalkodás elkerülése a munkára, á szor­galomra való nevelés érdeké­ben. Alighogy befejezte, Bandika apukája kért szót, nehogy valaki megelőzze. Elmondta, hogy kisfia milyen okos, ügyes, hogy pénz dolgában nem tudja őt becsapni senki, tehát kiváló számoló, látja, hogy gyönyörűen ír, és ra­gyogóan olvas; azt is tudja, hogy jól tornázik, szépen ké­zimunkázik és énekel. Egy­szóval rendkívüli gyerek, csak nehezen bírnak vele, ugyanis »szegényke« az iskola után játszani, csavarogni, szó­rakozni szeretne. E »szerény« szavak után Bandika mamája mondta el ugyanazt, amit férje, egészen addig, míg egyik apuka azt nem javasolta, hogy fejezzék be a szülői értekezletet, hi­szen most már sok mindent megtudtak, ha nem is saját gyermekeikről — de Bandiké­ról... Nos, gyakori eset a hasonló »szülői értekezlet«, s amikor ezt szóvá tesszük, azért csele- kedjük, hogy a szülői érte­kezlet tulajdonképpeni céljá­ra hívjuk fel a figyelmet. A szülők tudnivalóit ismertetik itt, s megbeszélik a közös dolgokat. Aki gyermeke elő­menetelére, szorgalmára, ta­nulmányi jegyeire kíváncsi, a fogadóórákon tájékozódhat. Anélkül, hogy részletezné gyermeke tulajdonságait, anélkül, hogy untatná és fel­tartaná az osztálytársak szü­leit, s anélkül, hogy — egyet­len előadóként szerepelne egy szülői értekezleten ... A „KÖNNYŰ“ IIÜS A baromfifogyasztás előnyei A csirke-, a tyúk-, általában a baromfihús fogyasztása ha­zánkban növekszik. Ezt mutat­ják a statisztikai adatok is: 1957-ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már tíz és fél kilo­gramm volt a városi lakosság — fejenkénti — baromfihús fo­gyasztása. A következő tíz-ti­zenöt évben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogramm­ra növekstzik. A hús emészthetőségét álta­lában két tényező befolyásol­ja: fiz egyik a húsok kötőszö­vet-, a másik a húsok zsírtar­talma. Minél több zsírt tartal­maz a hús az izomrostok kö­zött, annál nehezebben emészt­hető. .A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötőszö­vetben szegény, zsírtartalma sem haladja meg — általában a két százalékot. (A kövér sertéshús több mint egyhar- mada zsír.) A sovány baromfihús fehér­jetartalma eléri a 22 százalé­kot is. E fehérjegazdagság te­szi kiváló táplálékká a bete­gek és gyermekek számára. A tyúk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa is csak mintegy öt százalékban zsír, míg a fe­hérjetartalom több mint 20 százalék. Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ez csak abban az ér­telemben igaz, hogy könnyen emészthető. Ha a fehérjékre legjellemzőbb alkotórészek mennyiségét — az aminósavak — összehasonlítjuk, semmiben sem marad ei az egyéb húsok mögött. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mellett még azt is hozzátesszük, hogy igen sokféle módon készíthet­jük el a szárnyasok húsát, minden vitán felül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrabban fogyaszthatunk baromfiból készült ételt. Dr. L. K. Irattartó a könyvespolcon Egyre több irat, levél és más papírféle kér helyet az otthonokban. Komoly fejtö- xést okoz elhelyezésük: el ne vesszenek, s rendetlenséget ne okozzanak. Külön iratszek­rény lenne a legjobb megol­dás, de ilyent nem tartha­tunk kicsinyre szabott laká­sainkban. ötletes megoldással talál­koztam az egyik ismerősnél. A könyvespolc néhány pont­ján széles, színes műanyag lapokat vettem észre. Meg­tudtam, hogy a lapok dobozo­kat takarnak, ahol a különfé­le iratokat tartják. Elkészítése rendkívül egy­szerű. 2x3 centiméteres léce­ket kell a könyvespolc mély­ségének megfelelően leszabni. Majd kifúrjuk a fát, és hosz- szú, erős csavarokkal hozzá­csavarozzuk a polchoz. Aljára furnérlemezt csavarozunk, s két-két kicsinv zsanérral fül­szereljük a két mm-rel hosz- szabbra szabott műanyag la­pokat. Azért hosszabbra, hogy a nyitás-csukáshoz ne kelljen külön gombot fölszerelni. Rajzunkon polcrészletet mutatunk: a nyitott »dobozon« jól látható, miként állították össze, s hogyan nyílik alulról fölfelé a lemezajtó. F. M. Q)ioalö 9 kőNzblniök A legtöbb nő szeretne valami divatos új ruhát. Jó, há már most gondoskodunk meg­felelő öltözékről, amiben bármikor, bárhová elmehetünk. Minden korosztálynak, minden nőnek a legelőnyösebb és legdivatosabb a kosztüm. Hűvösebb napokon pulóverral, blúzzal aláöltözhetünk, enyhébb napokon elegendő egy hamis gallért tenni a kabát kihajtóra, s így is jól öltözöttek leszünk. E három modellnél figyelembe vettük a különféle alkalmakat. Az első modell készülhet vastagabb, pasz­tellszínű szövetből. A barna nők világoskék, narancs, piros színt választhatnak. A sző­kéknek a középkéket, az olajzöldet és a bordót ajánljuk. Á kosztümkabát egyenes, divatos hurkos golyógombokkal. A szoknya négyrészes, egyenes szabású. Ennél a mo­dellnél az anyag mindig egyszínű legyen, mert csak így lesz hozzá ízléses a tarka emprimé blúz. Erre a legjobban megfelel a kínai selyem (50 forint matere). Ha 75 centiméterrel többet veszünk, egy érdeke­sen csavart turbánnal kiegészítve nagyon elegáns kosztümünk lesz. A második modell magas, karcsú nőknek való. Kék-fehér kockás a kabát derékban megkötött övvel. A szoknya lehet hétköz“ napra sötétkék, ünnepre fehér. Ha a sapkát is elkészíttetjük hozzá, gondoljunk arra, hogy ez a modell 20 éves korig felel meg. Ezen túl inkább fehér kocsiskalapot visel­jünk. A harmadik modell ünnepi alkalmakra való. Az anyag lehet barna hajú, kreolbőrű nőknek nyers színű selyemsantun-g, szőkék­nek dajkák, vörös hajúaknak pedig haia- gcszöld. A kabátka enyhén karcsúsított, a szoknya egyenes. A kabát gombolását masni helyettesíti. A blúz anyagából tegyünk sza­lagot a kalapra. Iszákos — vagy beteg? — Az asszonyok megértése is kell! — Ügy van, ez nagyon fon­tos! — Meg kellene nekik ma­gyarázni ... akár tanfolya­mon is... A szavak a Magyar Vörös- kereszt budapesti központjá­ban hangzottak el, ahová ösz- szehívták azokat a volt alko­holistákat, akik az elvonókúra után a kórházból hazatértek. Többen elmondták: sokan azért kezdenek újra Inni, mert otthon nem találnak megértés­re. A legkisebb vitánál is MŰANYAG ÚJDONSÁGOK A műanyag újdonságokat — akár szivacs vagy tálca, akár dísztárgy vagy használati cikk — mindenki örömmel fogadja. Ám hogy mennyi felhasználási területe van a műanyagnak, azt tulajdonképpen a szemfü­les fotoriporter fedezi fel. Műanyagból készülnek a televíziók kép­kávái. De műanyag burkolat váltotta fel az eddigi fémlemezt a hőpalackoknál. Lite­res, félliteres nagyságban — s legújabban alacsony, kerek formában is készül forró vagy hideg ital, élelmiszer tárolására alkal­mas hőpalack. Színe vaníliasőrga, világos­kék, narancsszínű. ízléses, pehelykönnyű, hiszen műanyag. (Felső képünk.) A bútorgyártásba is bevonult a műanyag. A sodronyt, az epedát és a drága laticelt helyettesíti a poliunetán hab. Rugalmas, tartós, és az ezzel a műanyag habbal készí­tett kárpitozott bútorok súlya lényegesen kisebb, mint a hagyományos bútoroké. íme, a prototípus, egy kétszemélyes francia ágy. (Alsó képünk.) A fekhely fölemelhető, és az ágyneműtartóban kényelmesen elfér két személynek szükséges paplan, fejpáma, kis­párna. könnyen oda vágják a rokonok, de különösen a feleség, hogy »te részeges«... Amikor valaki súlyos betee- ség, műtét után a kórházból hazatér, kíméletre van szüksé­ge, s a kímélő gondoskodást rendszerint meg is kapja. A feleségnek, a rokonságnak eszébe sem jut, hogy szemére hányják: »Te operált!« Az al­koholizmus — a tudományos megállapítás szerint — beteg­ség. A hajlam — az akarat­gyengeség — kóros elváltozás. Az emberiség mintegy 20 százalékának nem volna sza­bad szeszes italt fogyasztania, a 80 százalék — a hússzal el­lentétben — tud parancsolni magának. Bizonyos mennyisé­gű alkohol elfogyasztása után tudja, hogy elég! Az alkoholista — bár józan állapotban jól tudja, káros dolog, amit cselekszik — csak úgy tud »nem«-et mondani, lxa hozzásegítik. Vagyis arra van szüksége, hogy meggyógyít­sák. Más betegség esetében is az orvosok igénylik a család, a környezet, a társadalom segít­ségét, ez az igény a gyógyult alkoholistáknál fokozottabban fennáll! Az elvonókúrára beutaltak hozzátartozóitól ezt a megértő segítséget kérik, sok asszony mégsem veszi komolyan. Nem érti meg, milyen nagy szerepe van a tapintatnak az utógondo­zásban. A borosüveget gondo­san eldugja férje elől, árgus szemmel figyeli minden lépé­sét, utánamegy a munkahelyé­re, megszámolja, mennyi pénz van az erszényében. Ugyanak­kor lépten-nyomon hangoztat­ja, erre azért van szükség, mert az »iszákos« emberre »vi­gyázni« kell... s ezzel a lehe­tő legrosszabb légkört teremti meg férje körül. A visszaeső alkoholista fele­sége ezért ne csak másokban keresse a hibát, hanem önma­gában is. A beteg embernek ápolásra van szüksége, sok­sok megértésre. A volt alkoho­listától nem szabad ezt megta­gadni, ha azt akarjuk, hogy teljesen meggyógyuljon! Néhány hasznos tanács A natúr-, a rántott szeletet, úgy­szintén az angolosan készített hú­sokat nem szabad megmosni. A húst tiszta ruhával megtörölj ük^ úgy tesszük forró zsírba. A forró zsír minden baktériumot megöl, és nincs az a gondos mosás, ami job­ban megtisztítaná a húst. A mosás azért fölösleges, mert a fenti éte­lekhez felhasználandó hús rágós és íztelen lesz. Zöld petrezselymét és piros pap­rikát sose tegyünk közvetlenül az ételbe, hanem előzőleg oldjuk fel forró zsírban, mert az ilyenfajta színanyagok csak zsírban oldód­nak, és csak az így fűszerezett étel lesz igazán szép színű. * * * Meleg étel áttöréséhez szőr szi­tát használjunk, mert a drótszita elrontja az étel ízét. * * * Meleg rántást hideg vízzel, hideg rántást meleg vízzel kell föleresz­teni. * * * Ne dobjuk el a szalonna bőrét, mert hús és főzelék készítésekor felhaszn álhat j uk. * * * Fölmelegített ételeik ízét kevés tejjel, tejföllel, vajjal, citrom le- vével, vagy elhabart tojással felja­víthatjuk. MÁR 1000 forint előleg lefizetésével is vásárolhat 18 havi OTP-részletre cm-es DANUVIA MOTORKERÉKPÁRT a földművesszövetkezetek és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szakboltjaiban. (9023)

Next

/
Oldalképek
Tartalom