Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

Somogyi néplap 'MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA EF>-Ä MEGYE' TAN ÁCS LAPJA KI FIZ£ FILMEK az egészség szolgálatában AZ EGÉSZSÉGES ÉLET- lágosító Központ legújabb tér MÚD, a betegségek megelő- máséból csupán néhányat em zésének ismerete minden kor- lítünk Ízelítőül: Az Eszi, nem A bejelentő: jóindulatú, idős elvtárs. Napközben, pihe­nőórádban gyakran sétál a Sza­badság parkban. Felháborod­va beszél a szökőkút építésé­ről. — Ami ott van, az egyene­sen disanóság! Akik arra já­runk, valóságos fizikai fájdal­mat érzünk, mert ami egyik nap elkészül, azt a másik na­pon lerombolják. Hogyan tűr­hető ez? Ilyen gazdagok vol­nánk? Közösen mentünk ki a hely­színre. Az ároksáv mögötti pa­dokon ráérő nyugdíjasok süt­kéreznek á kellemes őszi nap­fényben. Ök is mérgelődnek. — Itt, kérem, majd min­dennap megfordul egy bizott­ság. Akárhogy csinálják ezek a jó emberek, azoknrk sehogv sem tétszik. Építenek, rom­bolnak. Megint építenek az új ukáz szerint, és újra csak rombolnak. A tavaszon verték szét a régi kutat, augusztusra ígérték az újat, de hogy mikor készül el, és hogy mennyibe kerül, azt még az öreg is+ea se tudja. Itt voltak a város vezetői, azok is csak mérge­lődtek. A tanácselnök jó han­gosan azt mondta, ezért vala­kinek fizetnie kell. De vajon fog-e fizetni az a valaki? Az Épületszakipari Szolgál­tató és Betonipari Vállalat munkásai: — Megeszi ezt a rosseb. Már egészen belezavarodunk a sok utasításba. Az egyik napon így kell, a másikon megint másképpen... A brigádvezető: — Őszintén mondom, beleuntunk. Még a hideg vízre valót se tudjuk így megkeresni. Ha még két na­pig így megy, itt hagyjuk az egészet... A szökőkutat a város építte­ti. Az építés összes költsége 450 000 forint. Mint mond a kivitelezés ellenőrzéséért fele­lős építési osztály? Farkas Géza osztályvezető: — Ez a munka rendkívüli pre­cizitást igényel. A kivitelező minden esetben eltért a terv­től. Az ott dolgozók nem kő­művesek, hanem segédmunká­sok. Mindent úgy kell a .szá­jukba rágni. Ha a perem bu­kóéle nem egyenes, nem ér az egész semmit. Azzal, hogy a rosszat mindig leverettük, a város érdekeit védtük. Mit szólnának az emberek ahhoz, ha ezért a pénzért selejtes munkát, az első perctől rossz szökőkutat vennénk át? Joggá1 vádolnának bennünket. És a nyomaték kedvéért még egyszer elhangzik a ki­jelentés: — Mi a város érdekeit véd­jük. Mit szól ehhez az Épület- szakipari Szolgáltató és Be­tonipari Vállalat igazgatója? — Ezt a munkát volt fő­mérnökünk vállalta. Ha én tudok erről, szóba sem jöhe­tett volna. Előttünk két válla­lat tért ki a kivitelezési meg­bízás alól. Tessék elhinni, egyetlen olyan ember sincs ná­lunk. aki valamit is konyíta- r. a hozzá . . . Ki hát a károsult? Az igazgató: — A mi válla­latunk biztosan nem. Esetleg a dolgozók meg a tanács. Ne­künk leigazolták, és természe­tesen eszerint fizetik ki, amit leverettek. Dolgozóink zúgo­lódnak a fizetés miatt. Vala­milyen formában elrendezzük majd azt is. Eddig tehát a köz pénzéből fizették az idegőrlő, a minden járókelőt felháborító, hanyag munkáért járó béreket. A ta­nács szerint a vállalat a fele­lős, a vállalat szerint a mun­kát elvállaló volt főmérnök. A vállalat igazgatójának tájékoz­tatása alapján ettől függetle­nül fizetett a tanács. A kérdés: Mikor fog fizetni az igazi felelős? Németh Sándor ban a kultúra és a civilizáció egyik fokmérője. E műveltség fejlesztésében segít hazánkban az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja ismeretterjesztő filmjeivel, amelyeket főként a KÖJÁL segítségével juttat el az érdeklődőknek. Évről évre nagyobb siker­rel terjesztik egészségügyi kultúránkat ezek a filmek kí­sérő műsorként a mozikban a Vöröskereszt vagy a TIT által rendezett egészségügyi előadások szemléltetéseként és — bár elég ritkán — a tv műsoraiban. Szórakoztatnak, miközben megtanítják a né­zőt egyebek között a friss le­vegő, a mozgás fontosságára, a személyi tisztaságra, a falu és piac közeHészségügyére, a helytelen táplálkozás ártal­maira. a különböző betegségek megelőzésére, az ipari, mező- gaz.dasági munkásvédelemre, a háztartási balesetek megelő­zésére. az alkoholizmus káros hatására, a helytelen gyógy­szerfogyasztás következmé­nyeire, a tbc elleni küzdelem­re, a terhesség idején a he­lyes életmódra, a rák korai kezelhetőségére, a mozgás- szervi betegségekre és gyógyí­tásukra, és sok jó tanácsot adnak egészségünk megóvásá­hoz. Az országban jelenleg hat­nyolcezer kópia van forga­lomban az egészségügyi isme­reterjesztő filmekből a Kö- JÁL-hálózat, a Vöröskereszt, és más egészségügyi szervek, valamint a filmtárak útján. AZ ÜJ TERVEK legalább olyan érdekes egészségügyi filmeket ígérnek, mint ami­lyenek a már forgalomban levők. Az Egészségügyi Felvi­eszi című film a gyermekek helyes táplálkozásához ad jé tanácsot. A Mérges emberek azt bizonyítja, hogy az agyonzsúfolt, egészségtelenül berendezett lakás helyett cél­szerűbb az egészségügyi szempontoknak megfelelően berendezni otthonunkat. A Veréb a toronyórán a falusi lakások úgynevezett szép szo­bijának haszontalanságával foglalkozik, ahova csak ritka alkalommal szabad bemenni miközben más helyiségekben összezsúfolva, egészségtelen körülmények között élnek a ház gazdái. A Rágyújt című film a dohányzás történetét é' káros hatását bizonyítja szó­rakoztatva. Szerepel a tervek­ben több részből álló csecse­mő-egészségügyi filmsorozat, film készül a gombamérgezé­sek megelőzéséről és a ku- ruzslásról. A magyar egészségügyi is- meretteriesztő filmek naffv si­kereket értek el az országha­tárokon kívül is. ígv oéldául az Idejében című a rák meg­előzéséről és a Melyik úton című. az idegességről szőlő filmek nagydíjat nyertek Onnes-ban: a csecsemőtáp­lálkozásról szóló kisfilmet a római egyetem aranydlplo- má iával iutalmazták. AZ EG^S’zsÉGtlGYI FEL­VILÁGOSÍTÁSNAK e nép­szerű eszköze azonban akkor válhat igazán hasznossá ide­haza. ha a jó tapasztalatokat felhasználva az egész ország­ban minél szélesebb körben terjesztik el az erre illetéke­sek — főként a KÖJÁL egészségügyi felvilágosító cso­portok — ezeket az egészséges életre szórakoztatva nevelő filmeket. V. A VÁLASZ .ELHELYEZKEDÉSI ÜGYBE INT Könnyű lenne azzal kezde­nem, hogy nincs autóm — az igénylésemet sem adtam be! —; bármily hihetetlennek tet­szik, eddig még televízióra sem futotta, ezzel szemben van két kisgyermekem, továbbá eltartásra szoruló anyám. Le­het, hogy ezzel a felháboro­dott levélíróknak meg is vá­laszolhatnék, hisz a tények is­meretében írásomat is más­képp értelmeznék. Még akkor is, ha hozzátenném: a felesé­gem is dolgozik, ráadásul a sokat emlegetett nevelői mun­kakörben. A probléma azonban koránt­sem ilyen egyszerű. Hisz tíz levél fekszik előttem az «-egy­szerű kétkezi munkás« gö- csörtös betűivel teleírt lapjai­tól az ügyészségi fogalmazó- gyakornok rutinos szerkeszté­sű írásáig. És mögöttem jó néhány méltatlankodó, fel­háborodott hangú telefonhí­vás. Az elmarasztaló jelzők és kifejezések özöne zúdult rám a napokban Levél elhe­lyezkedési ügyben című kro­kim miatt; személyemet »►anti­szociális gondolkodásúnak-« kiáltották ki, aki túlléptem a ►>jó ízlés és realitás határán-«, ►►emberségből elégtelenre vizs­gáztam felháborító cikkem­mel-«, amelyben a ►►mellébeszé­lés és álhumanizmus domi­nál«, és megírására a »szolga­lelkűség vezérelt« _ hogy c sak a legkirívóbbakat említ­sem. Ügy gondolom, természetes volna, ha mindezeket hallva és olvasva alaposan megsér­tődnék. És én ehelyett őszin­tén örülök, szívből köszöntőm a felháborodott levélírókat, akik temérdek gondjaik mel­lett tollat ragadtak, és ala­posan kioktatták a kétgyer­mekes családanyával szemben a vezető állásban lévő férjet és a feleségét »védelmezőt«, örülök azért, mert ismételten bizonyítva érzem, milyen szé­les körű tiltakozást vált ki a protekcionizmus, amely ellen számosán szót emelnek — saj­nos néhányan még mindig névtelenül, de legalábbis cím nélkül —, erkölcsi tudatuk fel­háborodik az efféle eljárás el­len. Az elvtelen, cinikus védel­mezőt ugyanis én is elítélem. Olyannyira, hogy a szatíra legtöményebb folyadékába mártottam toliamat, amely — úgy látszik — annyira tömény volt, hogy szokatlan, szinte hihetetlenül fonák alaphangot eredményezett. Ügy gondoltam azonban: az olvasó egy ilyen, első látásra igenlő, de valójá­ban éppen ezzel maró gúny- nyál tiltakozó állásfoglalást gondolkodás nélkül szatírának érez — mint ahogy jó néhány gratuláló olvasó fogadta is —, hisz másképp értelmezni je­lenlegi körülményeink között szinte lehetetlen. Hivatalosan különösen. De másképp sem ajánlatos. Más, szélesebb körű tanul­sága is van a leveleknek: a felháborodás közéletünk egész­séges szemléletét, helyes irányban való fejlődését jel­zi; túlmutatva a problémán, a cinizmusra, az önkényeske­désre, a demokratizmus hiá­nyára is említ néhány példát nem egy levélíró, bizonyítva ezzel közéleti érdeklődését, ugyanakkor számos említett és egyéb hiba burjánzását. Ami­nek külön is örülök: ez pedig a napközi otthonok szociális és pedagógiai jelentőségének elismerése, amelyben vala­mennyi levélíró véleménye egyöntetűen pozitív. Befejezésül hadd reflektáljak egy siófoki levélíró aggályos­kodására. A helyi finomme­chanikának a szakmunkása ugyanis írásának nagyobb ré­szében szatírának érzi cikke­met, megértve iróniáját, de mindjárt hozzá is teszi: az ilyesfajta fonákságokról írni ugyan lehet, de megváltoztat­ni nem. Engedje meg, hogy vitába szálljak, és ez alka­lommal is kifejezzem meggyő­ződésemet: igenis meg lehet változtatni a társadalmi éle­tünkben meglevő, de annak lényegétől idegen, erkölcsével összeegs^eztethetetlen jelensé­geket. És ennek egyik — ha nem is legfontosabb — esz­köze a ’szatíra, a fonákságok kegyetlenül maró kigúnyolá­sa, ezáltal a helyes közszel­lem, az erkölcsi tudat formá­lása. Én — egyebek mellett — továbbra is ezt tekintem fegyveremnek. Hadd tegyem azzá; éppen a levelekből okul­va olyan fegyverként kívá­nom használni, amely az ed­diginél pontosabban lő, nem hord félre, sőt nem is üt vissza. SOMOGYI KAROLY Szellemi exportunk Svédországtól Afrikáig 200 külföldi fiatal tanul ösztöndíjjal szakmát hazánkban — Magyar tervek szerint épül az algíri sportstadion Üzemeinkben már nem je­lent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Az­zal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azoknak a magyar tudósoknak, mérnököknek a száma sem, akik afrikai ázsiai, dél-amerikai országok­ban nyújtanak segítséget egy- egy iparág megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez. Az utóbbi években mind jelentő­sebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésé­ben a szellemi export külön­böző formái. Nemrég például masryar küldöttség járt Ghánában, majd meghívásukat ghanai delegá­ció viszonozta hazánkban, hogy e kölcsönös látogatás alapján mérjék föl: milyen se­gítséget nyújthatunk a gha­nai egészségügy részére. A két ország orvosi egyetemei között közvetlen együttműkö­dés létesült, s megállapodtak abban, hogy Magyarország egészségügyi szakembereket és műszereket küld Ghánába. E fiatal afrikai államban már több magyar orvos igen eredményesen tevékenykedett. Kölcsönös látogatásra került sor a két ország építőipari de­legációi között, s ennek so­rán magyar építészmérnökö­ket hívtak meg Ghánába. Ugyanakkor több ghanai szakember hazánkban vett részt továbbképzésen építő­ipari és közlekedési szakmák­ban. A Egyesült Arab Köztársa­ságban két tudósunk — Rusznyák István és Gangl Boldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textil­ipari kutatóintézetét. Algériá­ból a már ott működő ma­gyar egészségügyi csoport A SZABÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYE Az elsőbbségi jog nem megadása következtében súlyos baleset történt Iharosberény :en. Farkas István balaton- keresztúri lakos nekiütközött motorkerékpárjával az FB 35-64-es rendszámú tehergépkocsinak. Farkas Istvánt életveszélyes állapotban, utasát könnyebb sérülésekkel szállították a nagykanizsai kórházba. munkája alapján most újabb orvosokat kértek, s ezek kö­zül négy szakorvos hamaro­san elfoglalja beosztását Algé­riában. Kórházi főorvosok, il­letve egyetemi előadók lesz­nek, s közvetlenül részt vesz­nek az ottani egészségügyi szervezet kialakításában. Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Leg­többen Ghánából, Guineából, Kubából és Algériából ér­keztek. Különösen nagy szám­ban tanulnak a mezőgazdasá­gi gépiparban, a járműipar­ban és a műszeriparban. Növekszik az érdeklődés a magyar tervezők munkája iránt is. Algírban például — a budapesti Népstadion min­tájára — magyar tervek alap­ján építik meg a város új, korszerű stadionját. Mind jobb hírre tesznek ízért belső építészeink. Ezt bizonyítja, hogy Norvégiába, Dániába. Finnországba és Ausztriába exportálnak ven­déglátóipari terveket. Svédor­szágból precíziós, igen kis mé- rettűrésű szerszámok tervezé­se iránt érdeklődnek, mivel több külföldi cég megrendelé­sei közül Masvarországról ér­keztek a föltételeknek legjob­ban megfelelő minták. Az Egvesült Államok a bőripari kutatások. Olaszország pedig a magvar formatervezés iránt mutat beható érdeklődést. N. L. Különös találkozás Szerdán különös találkozás színhelye volt a vnukovói repü­lőtér. Berlinből utasszállító gép hozta Moszkvába a Német- Szovjet Baráti Társaság küldött­ségét, amelynek tagjai között volt Wilhelm Adam, Paulus egykori segédtisztje. Adamot régi ismerősként üdvözölte Leo- nyid Vinokur szovjet ezredes... A szovjet és a német tiszt első találkozása 1913. január 31-én volt, amikor Leonyid Vi­nokur ezredes többedmagával behatolt az egyik romokban he­verő sztálingrádi áruház pin­céjébe, hogy foglyul ejtse Pau­lus 6. hadseregének törzstiszt* Cselgáncs A kislány egy cselgáncs­bajnokkal beszélget. — Képtelen vagyok meg­érteni ennek a sportágnak a lényegét. — Arról van szó, hogy a leggyorsabban ártalmat­lanná tegyük ellenfelün­ket. Mindjárt megmutatok magának néhány klasszi­kus fogást. A kislány el volt ragad­tatva. — Most pedig néhány szabálytalan fogást muta­tok be magának. — Rendben van, de utá­na hajlandó elvenni fele­ségül? « » * A hasznosság mércéje Egy fiatal amerikai be akar lépni a gengszterban­dába. A főnök vizsgáztat­ja: — Mennyi kettő meg kettő? — Négy. A főnök erre előveszi revolverét. Az egyik gengszter csodálkozva kérdi: — Miért akarod lelőni? — Ez az ember túl sokat tud! Vonatban történt Az egyik fülkében egy férfi és egy nő ül egymás­sal szemben. Nem ismerik egymást. Egy idő múlva a férfi vetkőzni kezd. Leve­ti esőköpenyét, zakóját, fe­hérneműjét, s amikor már ádámkosztümben van, az ájuldozó hölgy felé fordul a következő kérdéssel: — Nincs ellenére, ha rágyújtok? * * * Friss festék Mark Twain egy alka­lommal meglátogatta Whistlert, a festőt, és ah­hoz a képhez lépett, ame­lyet a művész éppen akkor fejezett be. — Az ön helyében ezt itt bemázolnám — mon­dotta mosolyogva a festő­nek, s kezével olyan moz­dulatot tett, mintha le akarná törölni a festéket. — Ne nyúljon hozzá, ké­rem — kiáltott fel Whist­ler. — Még nem száradt meg a festék. — Kérem, ne idegesked­jék, kesztyű van a keze­men. Indok Az állatkereskedésben a vásárló az eladóhoz: — Biztosít ön engem ar­ról, hogy ez a papagáj so­kat beszél? — Garantálom, hölgyem. Előző tulajdonosa azért adta el, mivel nem jutott tőle szóhoz. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat* Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy nőnapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári űzőmében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom