Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
Somogyi néplap 'MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA EF>-Ä MEGYE' TAN ÁCS LAPJA KI FIZ£ FILMEK az egészség szolgálatában AZ EGÉSZSÉGES ÉLET- lágosító Központ legújabb tér MÚD, a betegségek megelő- máséból csupán néhányat em zésének ismerete minden kor- lítünk Ízelítőül: Az Eszi, nem A bejelentő: jóindulatú, idős elvtárs. Napközben, pihenőórádban gyakran sétál a Szabadság parkban. Felháborodva beszél a szökőkút építéséről. — Ami ott van, az egyenesen disanóság! Akik arra járunk, valóságos fizikai fájdalmat érzünk, mert ami egyik nap elkészül, azt a másik napon lerombolják. Hogyan tűrhető ez? Ilyen gazdagok volnánk? Közösen mentünk ki a helyszínre. Az ároksáv mögötti padokon ráérő nyugdíjasok sütkéreznek á kellemes őszi napfényben. Ök is mérgelődnek. — Itt, kérem, majd mindennap megfordul egy bizottság. Akárhogy csinálják ezek a jó emberek, azoknrk sehogv sem tétszik. Építenek, rombolnak. Megint építenek az új ukáz szerint, és újra csak rombolnak. A tavaszon verték szét a régi kutat, augusztusra ígérték az újat, de hogy mikor készül el, és hogy mennyibe kerül, azt még az öreg is+ea se tudja. Itt voltak a város vezetői, azok is csak mérgelődtek. A tanácselnök jó hangosan azt mondta, ezért valakinek fizetnie kell. De vajon fog-e fizetni az a valaki? Az Épületszakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat munkásai: — Megeszi ezt a rosseb. Már egészen belezavarodunk a sok utasításba. Az egyik napon így kell, a másikon megint másképpen... A brigádvezető: — Őszintén mondom, beleuntunk. Még a hideg vízre valót se tudjuk így megkeresni. Ha még két napig így megy, itt hagyjuk az egészet... A szökőkutat a város építteti. Az építés összes költsége 450 000 forint. Mint mond a kivitelezés ellenőrzéséért felelős építési osztály? Farkas Géza osztályvezető: — Ez a munka rendkívüli precizitást igényel. A kivitelező minden esetben eltért a tervtől. Az ott dolgozók nem kőművesek, hanem segédmunkások. Mindent úgy kell a .szájukba rágni. Ha a perem bukóéle nem egyenes, nem ér az egész semmit. Azzal, hogy a rosszat mindig leverettük, a város érdekeit védtük. Mit szólnának az emberek ahhoz, ha ezért a pénzért selejtes munkát, az első perctől rossz szökőkutat vennénk át? Joggá1 vádolnának bennünket. És a nyomaték kedvéért még egyszer elhangzik a kijelentés: — Mi a város érdekeit védjük. Mit szól ehhez az Épület- szakipari Szolgáltató és Betonipari Vállalat igazgatója? — Ezt a munkát volt főmérnökünk vállalta. Ha én tudok erről, szóba sem jöhetett volna. Előttünk két vállalat tért ki a kivitelezési megbízás alól. Tessék elhinni, egyetlen olyan ember sincs nálunk. aki valamit is konyíta- r. a hozzá . . . Ki hát a károsult? Az igazgató: — A mi vállalatunk biztosan nem. Esetleg a dolgozók meg a tanács. Nekünk leigazolták, és természetesen eszerint fizetik ki, amit leverettek. Dolgozóink zúgolódnak a fizetés miatt. Valamilyen formában elrendezzük majd azt is. Eddig tehát a köz pénzéből fizették az idegőrlő, a minden járókelőt felháborító, hanyag munkáért járó béreket. A tanács szerint a vállalat a felelős, a vállalat szerint a munkát elvállaló volt főmérnök. A vállalat igazgatójának tájékoztatása alapján ettől függetlenül fizetett a tanács. A kérdés: Mikor fog fizetni az igazi felelős? Németh Sándor ban a kultúra és a civilizáció egyik fokmérője. E műveltség fejlesztésében segít hazánkban az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja ismeretterjesztő filmjeivel, amelyeket főként a KÖJÁL segítségével juttat el az érdeklődőknek. Évről évre nagyobb sikerrel terjesztik egészségügyi kultúránkat ezek a filmek kísérő műsorként a mozikban a Vöröskereszt vagy a TIT által rendezett egészségügyi előadások szemléltetéseként és — bár elég ritkán — a tv műsoraiban. Szórakoztatnak, miközben megtanítják a nézőt egyebek között a friss levegő, a mozgás fontosságára, a személyi tisztaságra, a falu és piac közeHészségügyére, a helytelen táplálkozás ártalmaira. a különböző betegségek megelőzésére, az ipari, mező- gaz.dasági munkásvédelemre, a háztartási balesetek megelőzésére. az alkoholizmus káros hatására, a helytelen gyógyszerfogyasztás következményeire, a tbc elleni küzdelemre, a terhesség idején a helyes életmódra, a rák korai kezelhetőségére, a mozgás- szervi betegségekre és gyógyításukra, és sok jó tanácsot adnak egészségünk megóvásához. Az országban jelenleg hatnyolcezer kópia van forgalomban az egészségügyi ismereterjesztő filmekből a Kö- JÁL-hálózat, a Vöröskereszt, és más egészségügyi szervek, valamint a filmtárak útján. AZ ÜJ TERVEK legalább olyan érdekes egészségügyi filmeket ígérnek, mint amilyenek a már forgalomban levők. Az Egészségügyi Felvieszi című film a gyermekek helyes táplálkozásához ad jé tanácsot. A Mérges emberek azt bizonyítja, hogy az agyonzsúfolt, egészségtelenül berendezett lakás helyett célszerűbb az egészségügyi szempontoknak megfelelően berendezni otthonunkat. A Veréb a toronyórán a falusi lakások úgynevezett szép szobijának haszontalanságával foglalkozik, ahova csak ritka alkalommal szabad bemenni miközben más helyiségekben összezsúfolva, egészségtelen körülmények között élnek a ház gazdái. A Rágyújt című film a dohányzás történetét é' káros hatását bizonyítja szórakoztatva. Szerepel a tervekben több részből álló csecsemő-egészségügyi filmsorozat, film készül a gombamérgezések megelőzéséről és a ku- ruzslásról. A magyar egészségügyi is- meretteriesztő filmek naffv sikereket értek el az országhatárokon kívül is. ígv oéldául az Idejében című a rák megelőzéséről és a Melyik úton című. az idegességről szőlő filmek nagydíjat nyertek Onnes-ban: a csecsemőtáplálkozásról szóló kisfilmet a római egyetem aranydlplo- má iával iutalmazták. AZ EG^S’zsÉGtlGYI FELVILÁGOSÍTÁSNAK e népszerű eszköze azonban akkor válhat igazán hasznossá idehaza. ha a jó tapasztalatokat felhasználva az egész országban minél szélesebb körben terjesztik el az erre illetékesek — főként a KÖJÁL egészségügyi felvilágosító csoportok — ezeket az egészséges életre szórakoztatva nevelő filmeket. V. A VÁLASZ .ELHELYEZKEDÉSI ÜGYBE INT Könnyű lenne azzal kezdenem, hogy nincs autóm — az igénylésemet sem adtam be! —; bármily hihetetlennek tetszik, eddig még televízióra sem futotta, ezzel szemben van két kisgyermekem, továbbá eltartásra szoruló anyám. Lehet, hogy ezzel a felháborodott levélíróknak meg is válaszolhatnék, hisz a tények ismeretében írásomat is másképp értelmeznék. Még akkor is, ha hozzátenném: a feleségem is dolgozik, ráadásul a sokat emlegetett nevelői munkakörben. A probléma azonban korántsem ilyen egyszerű. Hisz tíz levél fekszik előttem az «-egyszerű kétkezi munkás« gö- csörtös betűivel teleírt lapjaitól az ügyészségi fogalmazó- gyakornok rutinos szerkesztésű írásáig. És mögöttem jó néhány méltatlankodó, felháborodott hangú telefonhívás. Az elmarasztaló jelzők és kifejezések özöne zúdult rám a napokban Levél elhelyezkedési ügyben című krokim miatt; személyemet »►antiszociális gondolkodásúnak-« kiáltották ki, aki túlléptem a ►>jó ízlés és realitás határán-«, ►►emberségből elégtelenre vizsgáztam felháborító cikkemmel-«, amelyben a ►►mellébeszélés és álhumanizmus dominál«, és megírására a »szolgalelkűség vezérelt« _ hogy c sak a legkirívóbbakat említsem. Ügy gondolom, természetes volna, ha mindezeket hallva és olvasva alaposan megsértődnék. És én ehelyett őszintén örülök, szívből köszöntőm a felháborodott levélírókat, akik temérdek gondjaik mellett tollat ragadtak, és alaposan kioktatták a kétgyermekes családanyával szemben a vezető állásban lévő férjet és a feleségét »védelmezőt«, örülök azért, mert ismételten bizonyítva érzem, milyen széles körű tiltakozást vált ki a protekcionizmus, amely ellen számosán szót emelnek — sajnos néhányan még mindig névtelenül, de legalábbis cím nélkül —, erkölcsi tudatuk felháborodik az efféle eljárás ellen. Az elvtelen, cinikus védelmezőt ugyanis én is elítélem. Olyannyira, hogy a szatíra legtöményebb folyadékába mártottam toliamat, amely — úgy látszik — annyira tömény volt, hogy szokatlan, szinte hihetetlenül fonák alaphangot eredményezett. Ügy gondoltam azonban: az olvasó egy ilyen, első látásra igenlő, de valójában éppen ezzel maró gúny- nyál tiltakozó állásfoglalást gondolkodás nélkül szatírának érez — mint ahogy jó néhány gratuláló olvasó fogadta is —, hisz másképp értelmezni jelenlegi körülményeink között szinte lehetetlen. Hivatalosan különösen. De másképp sem ajánlatos. Más, szélesebb körű tanulsága is van a leveleknek: a felháborodás közéletünk egészséges szemléletét, helyes irányban való fejlődését jelzi; túlmutatva a problémán, a cinizmusra, az önkényeskedésre, a demokratizmus hiányára is említ néhány példát nem egy levélíró, bizonyítva ezzel közéleti érdeklődését, ugyanakkor számos említett és egyéb hiba burjánzását. Aminek külön is örülök: ez pedig a napközi otthonok szociális és pedagógiai jelentőségének elismerése, amelyben valamennyi levélíró véleménye egyöntetűen pozitív. Befejezésül hadd reflektáljak egy siófoki levélíró aggályoskodására. A helyi finommechanikának a szakmunkása ugyanis írásának nagyobb részében szatírának érzi cikkemet, megértve iróniáját, de mindjárt hozzá is teszi: az ilyesfajta fonákságokról írni ugyan lehet, de megváltoztatni nem. Engedje meg, hogy vitába szálljak, és ez alkalommal is kifejezzem meggyőződésemet: igenis meg lehet változtatni a társadalmi életünkben meglevő, de annak lényegétől idegen, erkölcsével összeegs^eztethetetlen jelenségeket. És ennek egyik — ha nem is legfontosabb — eszköze a ’szatíra, a fonákságok kegyetlenül maró kigúnyolása, ezáltal a helyes közszellem, az erkölcsi tudat formálása. Én — egyebek mellett — továbbra is ezt tekintem fegyveremnek. Hadd tegyem azzá; éppen a levelekből okulva olyan fegyverként kívánom használni, amely az eddiginél pontosabban lő, nem hord félre, sőt nem is üt vissza. SOMOGYI KAROLY Szellemi exportunk Svédországtól Afrikáig 200 külföldi fiatal tanul ösztöndíjjal szakmát hazánkban — Magyar tervek szerint épül az algíri sportstadion Üzemeinkben már nem jelent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Azzal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azoknak a magyar tudósoknak, mérnököknek a száma sem, akik afrikai ázsiai, dél-amerikai országokban nyújtanak segítséget egy- egy iparág megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez. Az utóbbi években mind jelentősebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésében a szellemi export különböző formái. Nemrég például masryar küldöttség járt Ghánában, majd meghívásukat ghanai delegáció viszonozta hazánkban, hogy e kölcsönös látogatás alapján mérjék föl: milyen segítséget nyújthatunk a ghanai egészségügy részére. A két ország orvosi egyetemei között közvetlen együttműködés létesült, s megállapodtak abban, hogy Magyarország egészségügyi szakembereket és műszereket küld Ghánába. E fiatal afrikai államban már több magyar orvos igen eredményesen tevékenykedett. Kölcsönös látogatásra került sor a két ország építőipari delegációi között, s ennek során magyar építészmérnököket hívtak meg Ghánába. Ugyanakkor több ghanai szakember hazánkban vett részt továbbképzésen építőipari és közlekedési szakmákban. A Egyesült Arab Köztársaságban két tudósunk — Rusznyák István és Gangl Boldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textilipari kutatóintézetét. Algériából a már ott működő magyar egészségügyi csoport A SZABÁLYTALANSÁG KÖVETKEZMÉNYE Az elsőbbségi jog nem megadása következtében súlyos baleset történt Iharosberény :en. Farkas István balaton- keresztúri lakos nekiütközött motorkerékpárjával az FB 35-64-es rendszámú tehergépkocsinak. Farkas Istvánt életveszélyes állapotban, utasát könnyebb sérülésekkel szállították a nagykanizsai kórházba. munkája alapján most újabb orvosokat kértek, s ezek közül négy szakorvos hamarosan elfoglalja beosztását Algériában. Kórházi főorvosok, illetve egyetemi előadók lesznek, s közvetlenül részt vesznek az ottani egészségügyi szervezet kialakításában. Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Legtöbben Ghánából, Guineából, Kubából és Algériából érkeztek. Különösen nagy számban tanulnak a mezőgazdasági gépiparban, a járműiparban és a műszeriparban. Növekszik az érdeklődés a magyar tervezők munkája iránt is. Algírban például — a budapesti Népstadion mintájára — magyar tervek alapján építik meg a város új, korszerű stadionját. Mind jobb hírre tesznek ízért belső építészeink. Ezt bizonyítja, hogy Norvégiába, Dániába. Finnországba és Ausztriába exportálnak vendéglátóipari terveket. Svédországból precíziós, igen kis mé- rettűrésű szerszámok tervezése iránt érdeklődnek, mivel több külföldi cég megrendelései közül Masvarországról érkeztek a föltételeknek legjobban megfelelő minták. Az Egvesült Államok a bőripari kutatások. Olaszország pedig a magvar formatervezés iránt mutat beható érdeklődést. N. L. Különös találkozás Szerdán különös találkozás színhelye volt a vnukovói repülőtér. Berlinből utasszállító gép hozta Moszkvába a Német- Szovjet Baráti Társaság küldöttségét, amelynek tagjai között volt Wilhelm Adam, Paulus egykori segédtisztje. Adamot régi ismerősként üdvözölte Leo- nyid Vinokur szovjet ezredes... A szovjet és a német tiszt első találkozása 1913. január 31-én volt, amikor Leonyid Vinokur ezredes többedmagával behatolt az egyik romokban heverő sztálingrádi áruház pincéjébe, hogy foglyul ejtse Paulus 6. hadseregének törzstiszt* Cselgáncs A kislány egy cselgáncsbajnokkal beszélget. — Képtelen vagyok megérteni ennek a sportágnak a lényegét. — Arról van szó, hogy a leggyorsabban ártalmatlanná tegyük ellenfelünket. Mindjárt megmutatok magának néhány klasszikus fogást. A kislány el volt ragadtatva. — Most pedig néhány szabálytalan fogást mutatok be magának. — Rendben van, de utána hajlandó elvenni feleségül? « » * A hasznosság mércéje Egy fiatal amerikai be akar lépni a gengszterbandába. A főnök vizsgáztatja: — Mennyi kettő meg kettő? — Négy. A főnök erre előveszi revolverét. Az egyik gengszter csodálkozva kérdi: — Miért akarod lelőni? — Ez az ember túl sokat tud! Vonatban történt Az egyik fülkében egy férfi és egy nő ül egymással szemben. Nem ismerik egymást. Egy idő múlva a férfi vetkőzni kezd. Leveti esőköpenyét, zakóját, fehérneműjét, s amikor már ádámkosztümben van, az ájuldozó hölgy felé fordul a következő kérdéssel: — Nincs ellenére, ha rágyújtok? * * * Friss festék Mark Twain egy alkalommal meglátogatta Whistlert, a festőt, és ahhoz a képhez lépett, amelyet a művész éppen akkor fejezett be. — Az ön helyében ezt itt bemázolnám — mondotta mosolyogva a festőnek, s kezével olyan mozdulatot tett, mintha le akarná törölni a festéket. — Ne nyúljon hozzá, kérem — kiáltott fel Whistler. — Még nem száradt meg a festék. — Kérem, ne idegeskedjék, kesztyű van a kezemen. Indok Az állatkereskedésben a vásárló az eladóhoz: — Biztosít ön engem arról, hogy ez a papagáj sokat beszél? — Garantálom, hölgyem. Előző tulajdonosa azért adta el, mivel nem jutott tőle szóhoz. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat* Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy nőnapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári űzőmében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.
